Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)
1910-07-14 / 28. szám
1910 julius 17 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 5 leány, akik naponként bejárnak hozzá játszani. Szóval hangos a csárda — akarom mondani — a ház. Hanem a múltkor olyan sürgés-forgás, csi- ripelés ment végbe a kis leányok között, hogy majd leütöttek mindnyájunkat a lábunkról. — Mi történik itt ¥ kérdem. — Színházat akarunk játszani, most tartjuk a próbákat, mondja szapora beszéddel a kis Ilike. — Dehogy. Hát aztán mit adtok elő, a Hamupipőkét V —j Nem. Az uj nevelőnő a címe. Ezt játszottuk Nagymányokon a záró ünnepélyen is. Diktum-faktum, a színházi jelentést megírták annyi szelet papírra, a hány családot meghívtak julius 9-én a délutáni előadásra. Színházzá a mi zárt íolyósónkat avatták fel. Sőt belépti dijat is állapítottak meg 20 fillértől 2 fillérig lefelé, páholytól a karzatig. A jegyváltásnál azonban a karzati publikumtól is azt kérdezték, hogy mennyit szándékozik felülfizetni. A szereplők voltak : Mariska, Ilike, Marcika, Olgica, Irénke és Piriké. Családi nevüket nem írom ki, mert a kiket illet úgy is tudják, aki pedig nem ismeri őket, azokra nézve ez úgyis mellékes. A zenekart az én Pisti fiam képezte, aki e mellett rendező és súgó is volt. Úgy hegedült nekik egymagában, mint szent Dávid. Elég bátor gyerek, hogy minden előképzettség illetve gyakorlat nélkül vállalta ezen funkciókat. Az igaz, hogy még az irigye sem foghatta rá, hogy teljes precizitással töltötte volna eme tisztségeit. Ezen hiányosság azonban már csak azért sem rit ki olyan feltűnően a miljőből, mert a szereplők mindazonképen a bizonytalanság régiójában kapkodtak. Enyhítő körülményül csak azt lehet felhozni részükről, hogy összevéve még heten sincsenek 80 évesek. Ezek a kis adoniszek azonban nem csak materiálisak, hanem némi- képen fizikusok is. Azt kívánták ugyanis, hogy kritikus is legyen jelen az előadáson, mint a sajtó képviselője. Ezen tisztségre engem szemeltek ki. Természetesen ők úgy számítottak, hogy én mint nem idegen bácsi, sokkal elnézőbb és kíméletesebb leszek, mint azok az igazi — zöld- szemű kritikusok. Hát magam is abban voltam. Azonban — nem tudom micsoda varázslat hatása alá kerültem tán ez a név : kritikus, önkénytelenül tör ki a legszelídebb természetű emberből is, a midőn erre dementálják. Én azonban úgy fogom fel, hogy ez nem tesz semmit. Ez a kis igazmondás nem fog nektek ártani. Legalább nem bízzátok el magatokat, hanem igyekeztek a helyesebb irány felé. Es most lássuk a szinházat. A publikum jobbadán kiskorú kicsikékből gyülekezett össze. Egészen megtöltötte az üvegezett folyósót. Itt aztán mindegyik kereste azt a helyet, a hová jegyet váltott. Mert ott bizony székek sem voltak, nem hogy páholyok avagy osztályozott helyek lettek volna. Azonban végre is segítve lett a bajon olyképen, hogy a páho- lyosokat felültették (egyébként mindannyian fellettek ültetve) a tornác párkányzatára. Akik felülfizettek, azok egy-egy stokedlit kaptak a lábuk alá, hogy ne lógjon mint a harangkötél. Most aztán felgördült volna a függöny — ha lett volna ilyen. De hát ez sem volt nagy baj} mert a színpadra éppen egy ajtó nyillott a gyerekszobából, tehát volt hová ki- és bevonulni. A súgó és rendező a félig nyitott padlásajtóból csinálta a sort, az is éppen a színpadra nyílott. Mindig vártam, hogy majd valamelyik belesül a mondókájába. De bizony nem igen volt rá eset. Egyik se jutott egészen a csiramáié sorsára. Vége felé aztán egy kis rögtönzés is történt a színpadon, amely nem volt a szerepbe foglalva. Ugyanis a kis cicánk a Mirci fölébredvén az ágy tetején a nagy zsibajra, méltóság- teljesen lépett ki a sziapadra nyíló ajtón, csodálkozva nézett széjjel a szereplők között, majd leült a középre és elkezdett mosakodni >— az ő módja szerint. Ez tetszett a népnek, óriási derültségbe törtek ki a páholytól a karzatig — a maguk módja szerint. Hát végtére ennek is vége lett, mint a krinolin virstlinek. Csak a szereplők között történt egy kis nézeteltérés, amennyiben a befolyt 3 korona 36 fillért — mert az előadást a saját pénztárcájuk javára rendezték — némelyik nem egyaránt akarta szétosztani, hanem a szerint, a mint kisebb és nagyobb szerepeket töltöttek be. Azt áHitották, hogy a főszereplő többet igényelhet. De ebbe meg a többi nem ment bele. És mert őkivoltak itt többségben, kivívták maguk között az egyenjogúságot. A paritás kedvéért kimondották inkább, hogy valamennyien főszereplők voltak. P. Takács Gábor. NYILT-TÉR. * •) E rovat alatt kőzöltekért nem vállal felelősséget a szert. Orvosi kísérletek a würzburgi királyi klinikán, mely Németország egyik legtekintélyesebb tudományos intézete, a következő eredményre vezettek: »A természetes Forenoz JÓZSOf-keserü- viz biztos hashajtó hatású és semminemű kellemetlenséget .nem okoz. Még oly esetekben is, a mikor nagyon érzékeny beleknél alkalmazzák, a «Ferencz József»ke- serüviz fájdalomnélküli székelést eredményez.» Kérjünk a bevásárlásnál határozottan valódi »Ferencz József«-keserüvizet és ne fogadjunk el kevésbbé értékes hashajtószert. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL* IKhánii szí a helyi Ipar plrtoIfisíríL A magyar ipar felkarolása csak akkor válik nemzetgazdasági szempontból minden iparosra áldásossá, ha a magyar ipar pártolását szorosan összekapcsoljuk a helyi iparos pártolásával is. Mit használ a helyi iparosnak az, ha például egy község lakói nem a saját községükben szerzik be szükségleteiket, hanem egy vidéki városból ? Ezzel ugyan nem tettek eleget hazafias kötelességüknek, még ha mindjárt a vett portéka kizárólag magyar gyártmány volna is, mert a vételár és haszon á saját községünkből egy más községbe vitetvén át, annyival szegényebbek vagyunk mi helybeliek, de e mellett szép csendesen ki is pusztulhatunk. Tehát ismétlem, a magyar ipar pártolása minden embernél először is saját községe iparosainak és. kereskedőinek támogatásánál kezdődjék s csak ha itt kellő kiszolgálásban vagy méltányos árszabásban nem részesül, akkor fordulhat a távolabbi községekhez vagy postai megrendelésekhez. Sajnos azonban, hogy ezt kevesen veszik fontolóra. Itt van például Tolnán az én esetem. Én tolnai születésű ember vagyok, szüleim, öreg- szüleim is mind idevalók és cipészmesterek voltak s működésűk éveinek összegezése a száz évet is meghaladja. Én a bőrkereskedést tanultam, huzamos ideig voltam a fővárosban és külföldön ismereteim gyarapítása végett s most, hogy az önállósításra elég erősnek és képesítettnek érzem magamat, Tolnán telepedtem le és bőrkereskedést nyitottam. Van azonban Tóinán egy külföldről ide vándorolt és itt letelepedett cipőgyáros, ki kezdetben bőrkereskedéssel, majd felsőrész készítéssel, most pedig állami támogatás mellett cipőgyártással is foglalkozik. Miután már megtolla- sodott, kezdett a negyven tolnai cipészmesternek diktálni és kegyesen kijelentette, hogyha tőle vesszük a bőrt mindnyájan és élethossziglan, akkor hajlandó azt a nyomorúságosán megkeresett falat kenyeret a szánkban meghagyni, ellenkező esetben azt is kiveszi és elmehetünk koldulni. Es ez nem is tréfa, mert a gyáros, ha mérték után készít, egy fél óra múlva minden megrendelő megkaphatja nála lábbelijét és sokkal ofcsóbban, mint nálunk, mert ő 30—40 krajcáros munkásokkal olcsóbban tud dolgoztatni, mig mi családos és adófizető emberek vagyunk, nálunk a segédszemélyzet fenntartása is aránytalanul többe kerül, mint az ő gyári gyerekmunkásai. S midőn a biztos pusztulással szemben orvoslásért vagy tanácsért folyamodunk, akkor akad községünkben olyan vezérférfiu, aki azt mondotta az egyik panaszkodó cipésznek, hogy minek hoztak engem ide annak a gyárosnak a nyakára. Tehát egy külföldről bevándorolt és államilag segélyezett cipőgyáros, ki ma-holnap az ezresbankók egész garmadával fog bírni és negyven szorgalmas tolnai cipészmesternek életkérdése van az ő kezébe letéve, azt még jobban kell támogatni, ellenben egy ide való születésű törekvő bőrkereskedőt meg kellene szöktetni, mert nyakára jött egy idegennek csak azért, hogy ennek kapzsiságát némileg mérsékelje. Ez Uram, nem helyes támogatása a helyi iparnak és helyi iparosnak és meg lehet győződve; hogy a negyven tolnai cipésziparos ezt Önnek nem fogja elfelejteni. — Tisztelettel: Korn Gusztáv tolnai bőrkereskedő. * E rovat alattiak díjmentesen közöltéinek, a felelősség azonban a beküldőt illeti. A szerk. A kiadóhivatal üzenete. — Tekintettel a nyomdai uj díjszabás s papírárak újabb jelentékeny emelésére, kénytelenek voltunk az árverési hirdetések árát 8 koronára emelni, amennyit másutt is már régebben számítanak. Életbe lépett 1910 május hó 1-én Sárbogárd—Szekszárd—Bátaszék 950 gS5 410 nd «« éri y BUDAPEST ^ I. 12« 8« 5“ 555 1210 62* SÁRBOGÁRD lOo« 335 10“ 613 12« 620 1 érkézig indul 94» 3« 10« y RETSZILAS 6U 123S n indul érkezik 947 312 1012 625 12B0 62! Cece 937 25í 1022 639 l11 ü Vajta 933 238 9*2 707 16« 7“ Nagydörög QM 2°8 ü ylß 204 722 Kajdacs 847 922 727 2*0 7« Kölesd-Tengelic 836 J30 822 736 230 742 Tengelicz 9. 5. 828 118 8« 746 2« 752 Hidja-Pta-Apáthi I|| 107 822 gos 317 821 Tolna-Mözs &02 12S8 822 8« 3« 8« érkezik indul 746 1210 748 SZEKSZÁRD g25 425 8üi indul érkezik 1130 722 gS4 437 ü ócsény 729 B 7?2 g43 450 821 Decs 72I 1107 718! 855 5°6 n Sárpilis-Óberek 70S 10« 705' 905 5“ ü Bátaszék 701 10« 622 1 f érk. Ind. 11 . Oda Baja—Bátaszék. Vissza 727 120 505 10091 738 131 516 102^ 747 140 525 10291 800 153 538 10*3 804 157 542 1046| id. Baja érk. 1 F. Pörböly Á Pörböly Y Alsónyék Bátaírk. szék (218) ind. 541 955 318 ^4 Li. 53 0 944 307 657j 520 934 257 647] 507 921 244 63d 502 916 239 6£Ü Oda Bátaszék—Ujdombóvár. Vissza 7*7 J20 1022 í Baja 1 955 318 708 8*5 — 821 y Szekszárd 1 738 — 738 1000 2« 1122 1 BÁTASZÉK 651 ]45 622 1088 238 in Mórágy 632 ]*6 5*° no* 3J2 1121 Czikó 79. sz. őrh. 522 1252 505 11** 381 1212 Hidas-Bonyhád 5« 12« 459 1139 348 1222 Nagymányok 502 1218 423 120° 4U 12*2 Szászvár-Máza 511 12« 4« 1210 423 1221 Szászvár megáll. 52* n#o 3« 12« 443 Hl Szalatnak 411 ll33 399 loo 5«4 189 Mágocs 422 11« 3°3 ]20 5*3 ]69 Csikóstöttös 56 ő. i 1 422 10« 239 ISO 532 222 UJDOMBÓVÁR 1 322 1QS8 2*° 812 912 910 ©. • r Budapest kpu. a 10*2 700 8**1 Keszőhidegkat-Gyönk—Tamási-fflajsamiklósvár indul érkezik 815 1045 8 45 Budapest keleti p. u. 1 40 3 08 1014 Ujdombóvár 1 47 607 4 27 12 50 Keszőhkut-Gyönk 10 51 3 12 4 38 101 Alsómajsa 10 43 3 03 454 1 17 Adorjánpuszta 1027 2 47 505 1 28 Tamási-Majsamiklósv 1015 2 35 érkezik indul 2286/tk. 1910 szám. Árverési hirdetményi kivonat. Göbel Illés kalaznói lakosnak Dr. Orbán Márton ügyvéd kirendelt ügygondnok által képviselt ismeretlen helyen tartózkodó Martin Henrik végrehajtást szenvedett elleni végrehajtási ügyében a kérelem következtében a végrehajtási árverés 366 korona 10 fillér tőkekövetelés és ennek 1910 január 20-től járó 5 százalékos
