Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)

1910-01-20 / 3. szám

1910 január 20 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 — Középiskolai igazgatók értekezlete. A székesfej érvári tankerületi főigazgatóság alá tartozó középiskolai igazgatók folyó évi április hó 11-én és 12-én Pécsett értekezletet tartanak, melyen Vdradi Károly tankerületi főigazgató fog .elnökölni, Szekszárdról az értekezleten Wigand János igazgató fog megjelenni, aki »Az érettségi vizsgálatok egyenlő elbírálását cimen tart előadást. Az értekezletet, melyen 1 4 közép­iskolai igazgató vesz részt Buzássy Abel pécsi főgimnáziumi és Gallovich János pécsi főreál­iskolai igazgatók készítik elő. — A pécsi kereskedelmi és iparkamara múlt pénteken tartotta meg Pécsett közgyűlését. Tolnavármegye törvényhatósági ipartanácsába rendes tagokul Wolf Henriket és Grószbauer Ferencet, póttagokul pedig Stockinger Jánost és Bálint Lajost választották meg. — Szakfelolvasás. Január 9-én tartották meg a könyvnyomdászok második felolvasásu­kat. A felolvasás tárgya volt: Helyesírás a nyomdászatban, melyet G i b i t z Imre tartott. A szépszámú hallgatóság figyelemmel kisérte vé­gig a felolvasást, melyért az előadót tapssal jutal­mazták. Legközelebbi felolvasás január 30-án, tárgya : »Az irás keletkezése.« Tartja : U j v á ry Imre. A felolvasásokon, melyek a polg. fiúiskola 5. osztályában mindenkor d. e. 10 órakor kez­dődnek, vendégek szívesen láttatnak. — Katonai kinevezés. Várkonyi István báta- széki jegyző, cs. és kir. 69. gyalogezredben zászlóssá neveztetett ki. — Plébános! kinevezés- A pécsi megyés­püspök a megüresedett lovászhetényi plébániára Koch Gyula volt szekszárdi káplánt nevezte ki plébánossá, aki múlt szombaton tette le Walter Antal pápai praelátus püspöki helynök kezébe a hivatalos esküt. — Fényes Annuska február (.hangversenyére — mellyel korábbi Ígéretét beváltva, ő is a szekszárdi ev. templom építésének ügyét akarja előbbre vinni — serényen folynak az elő­készületek. A rendezőség kérésére a kis művésznő készséggel vállalkozott arra, hogy február 1-én d. u. a szekszárdi iskolák növendékeit gyönyör­ködtesse nekik tán legérthetőbb — legkedvesebb művészetével. — Hisszük, hogy a közönség hathatósan méltányolja nemcsak áldozatkészsé­gét, de művészetét is, mellyel szivébe lopta magát mindenkinek, ki őt mint »Jánoskát* látta s hallotta. Terjed a villanyvilágítás. Tolnavármegye nagyobb községei közül újabban Paks képvi­selőtestülete határozta el, hogy behozza a villanyvilágítást. A képviselőtestület egy 7 tag­ból álló bizottságot küldött ki, hogy a szerző­dést az »Egyesült villamossági és gépgyár részvénytársulattal kösse meg. úgy, hogy mire én belekerültem, már csak ma­gam lubickoltam a sós vízben, mig a partról nézők gyönyörködhettek, amint a fejem felett átcsapó hullámokból, — akaratom ellenére is — közbe-közbe nagyokat nyeltem. De azért mégsem engedtem, arra gondolván, hogy ha már egyszer itt vagyok, kihasználom a kedvező alkalmat, tudja a jó Isten mikor kerülök én megint Abbáziába; igy történt azután, hogy majdnem egy óráig küzdöttem a háborgó hul­lámokkal. A sós tengeri viz iszonyúan kiéhez­tetett, amiért is azután alaposan bevacsoráztam, igaz, borsos árral fizettem meg ezen jóllaká- somat! Majd körútra indultam; egyik kerthelyi­ségben kitűnő zenét, egy másik mulatóban meg csupa négerekből álló énekkarnak pompás és remek énekét hallgattam nagy élvezettel. Kijut itt bőven mindenféle élvezetből, csak győzze az ember pénzzel és idővel. Minthogy mind­kettőben takarékoskodtam, hamarjában betértem egy bazárba, itt összevásároltam egy két fürdő emléket övéim részére, meg egy csomó képes­lapot, melyek közül néhányat mindjárt útnak is eresztettem az ismerősöknek Tolna-, Ba­ranya- és Vasmegyébe. Utána sietve mentem le a motora, hogy az estéli 9 órai hajóval Fiúméba indulhassak. Abbáziából magam is hoztam egy fürdő emléket, azaz nem is annyira én, mint inkább vadonatúj kalapom. A fürdőtelepre vezető rácsos — Az érdem elismerése. Harc községnek érdemes bírája, Renees János már 15 év óta áll az önkéntes tüzoltótestület szolgálatában, mely­nek ügybuzgó és népszerű főparancsnoka. A közszeretetben álló főparancsnokot folyó hó 9-én igaz és őszinte elismerésben részesítették bajtársai azon alkalomból, hogy 15 évet töltött el a leghumánusabb egyesületben. Galambos István kántortanitó, mint a tüzoltóegylet elnöke szép beszéd kíséretében tűzte Rences János fő- parancsnok mellére az orsz. tüzoltószövetség emlékéremét. A kitüntetett meghatottan mondott köszönetét a megtiszteltetésért és bajtársait buz­dította a szent ügy melletti kitartásra. A jelen­voltak a szép ünnepélyt, a Himnusz eléneklésével fejezték be. Rences János tiszteletére este társas- vacsorát rendeztek, utána pedig hajnalig tartó tánc volt. — LakbérkiegészitéS. A vallás- és közok­tatásügyi miniszter a pécsi kir. tanfelügyelő elő­terjesztésére utasította Pécs város közönségét, hogy a tanítóknak 1907. évi julius 1-től szá­mítva utalja ki a lakbérkiegészitési összeget. — Hitközségi választás. A gyönki izraelita hitközség január 16-ikán tartotta évi rendes közgyűlését, amelyen a hitközségi elöljáróság a következőleg választatott meg. Elnök lett: Lorschy Béla kereskedő és gyáros, alelnök: Rothauzer Illés ügyvéd, választmányi tagok: Ausch Béni, Adler Izrael, Krausz Bernát keres­kedők s Wertheim Ármin takarékpénztári köny­velő, pénztáros: Engel József nyomdatulajdonos, jegyző. Kovács Lajos néptanító. Felülfizetések és jegymegváltások. A báta- széki önkéntes tűzoltó-egylet folyó hó 8-án megtartott táncmulatsága alkalmából felülfizettek, illetve jegyeiket megváltották: Návay Emil 10, Magyarovics Ferenc 5, Fischer Albert 4, Rud- nyánszky Ferenc 4, Gehringer Tamás 2, Minder Ernő 1, Hermann Nándor 1, Lang Antal 1 koro­nával, Schmidt János 50 fillérrel. — Agyonütötte a fa. Schwartz Ferenc és Heinrich Mihály napszámosok a Bátaszékhez tartozó kövesdi erdőben egy hatalmas cserfát akartak kidönteni. Munkaközben a fa kidőlt és a 66 éves Heinrich Mihályra esett, aki rögtön szörnyet halt. — A Perczel-szoborra az elmúlt héten adakoztak: Polgári olvasókör Torzsa 50'— Dr. Beöthy Károly Szekszárd 20-— Szondy Mátyás 2*— Izr. Nőegylet Bonyhád 20.— báró Vojnits J. Budapest , 10-— Uj szász—Jászapáti vasút 20— Összesen korona 122'— Eddigi gyűjtés; 493005 Összes: 5052-05 kaput épp akkor festették pirosra. Bármennyire vigyázva mentem is alatta keresztül, a felettem dolgozó festőlegény ecsetjéből uj kalapom is kapott egy-két cseppet — nem kis bosszúsá­gomra. Ha olaszul tudok — mert olaszul dalolt a bitang fejem felett — úgy bizonyára leszidtam volna! Visszajövet, nem tudom már biztosan, a tenger háborgott-e olyan erősen, vagy a szesz dolgozott-e bennem, a himbáló hajó fedélzetén hol a (vas) karfát öleltem át görcsösen, hol meg a korlátba fogózkodtam, hogy el ne dőljek. Keserves utazásom volt! Este 10 órára újra a fiumei mólón voltam, de örültem is neki, mert nagyon könnyen csúffá tehettem volna egyik­másik utitársamat a hajón. Siettem is ám ész nélkül szállodámba, nem törődve az utcán sé­táló elegáns közönséggel, amelyet bizonyára szemügyre vettem volna, ha Abbáziába át nem rándulok. Harmadnap a város felső részét akartam megtekinteni — különösen templomaira voltam kiváncsi, de a szűk, piros utcákon a felfelé való járás nehezemre esett — untatott is, vissza­fordultam tehát és újra a mólón korzóztam. Itt mindig valami újat láttam. Hol a nagy vi­torlás hajókat bámultam, hol meg a sebesen menő motoros csónakokat figyeltem, majd meg a fürdőket és a halászokat vettem szemügyre, szóval itt mindig újabb és újabb kép tárult szemeim elé. A tengerparton töltöttem a legtöbb időt, ez érdekelt legjobban. — Erdélyi ásványvizek külföldön.- Az er­délyi ásványvizeket nemcsak a külföldön, hanem Magyarországon is háttérbe szorították a mester­séges, vagy mesterségesen telittett asztali vizek és az osztrák ásványvizek. Ezt a bajt orvosolja most nagyarányú akcióval az Idegenforgalmi Vállalat, (magy. kir. államvasutak központi menetjegyirodája) mely külföldi összeköttetéseit, fiókjait és képviseleteit felhasználva, a Magyar Ásványvíz Forgalmi és Kiviteli Részvénytársaság ásványvizeit forgalomba hozza külföldön. A kitűnő gyógyhatású borszékit, a dús, természe­tes szénsavtartalmu bodoki Matild forrást, a borhegyi, répáti, sztojkai és előpataki ásvány­vizeket tehát élvezhetik ezentúl a külföldi szál­lókban, hajcstársaságok éttermeiben és a magyar vasúti vendéglőkben egyaránt és remélhető, hogy az a sok millió, amelyet a magyarok külföldi vizekre költöttek, ezentúl itthon is, saját közgazdaságunk javára és a munkás szé­kely nép keresetének gyarapítására fog szol­gálni. — Előzetes jelentés. A faddi kaszinó febr. 1-én hangversennyel egybekötött táncmulatságot rendez. Közreműködnek: Tóth Irénke, Kiss Klá­rika, Fövenyessy Pál r. kath., Kövy Árpád ref. s. lelkészek és Somai János. Részletes műsorral vidékieknek a helyszínén szolgál a rendezőség. Kezdete este fél 8 órakor. — Kerényi színtársulata Dunaföidváron a közönség osztatlan tetszése mellett működik. Dunaföldvár társadalma teljes elismeréssel van a jeles erőkben gazdag színtársulat iránt s számos »telt házzal« honorálja a derék szín­igazgató s társulatának sikeres előadásait, kü­lönösen kiváló sikerük a most folyó jutalom­játékok, melyeket a társulat legjobb és legtehet­ségesebb tagjai adnak. Őszintén óhajtjuk, hogy hazafias missiójuk befejeztével a társulat minden tagja kellemes emlékkel búcsúzzék Földvárról s jöjjön a közönség mostani szeretetével újra vissza! — AgyOnrugta a ló. Folyó hó 11-én haj­nalban három bedegi ember ment Magyarkérbe és az utón rémülve látták, hogy egy halott ember és egy véres ló fekszik. A halottban felismerték ősik Imre 40 éves bedegi halkeres­kedőt, akit, mint a vizsgálat kiderítette, saját lova rúgta agyon. — Lopás. A pécs—bátaszéki vasútépítés vasanyagából több tárgy eltűnt. A csendőrség f. hó 5-én kiderítette, hogy a lopást Somogyi József bátaszéki lakos követte el. — A természet mindig a legnagyobb gyógy- művész, eszközei és utai csodálatosak. így például a csukamájolaj is oly gyógyírokét tartalmaz, minőket emberi lény előállítani nem képes. A legjobb izü és legkönnyebben emészt­hető csukamájolajat nyújtja a »Scott-féle Emulsió«, mely most minden gyógyszertarban kapható. De végre is haza kellett gondolnom, ahova — képeslapon — másnap éjjelre Ígértem érke­zésemet. Búcsút mondva a kék Adriának és a régi kikötő városnak, majd szívélyes búcsút véve barátságos szállásadómtól, kihajtattam az állo­másra és este 6 órakor a budapesti gyorssal elutaztam. Újra átvirrasztottam az éjszakát — de már nem olyan keservesen mint lejövetkor, — mertj előző délután néhány órát már előre lealudtam az éjszakából, és azonkívül egy jóképű utazó egész utón oly jóizü viccekkel traktált, hogy nem is gondoltam az alvásra. Reggel 6 órakor Sárbogárdon átszálltam a fejérvári vonatra, hogy Fejérvárról kiindulva, a somogyi partról gyönyörködhessem a magyar tenger szépségében, regényességében, a hul­lámzó Balatonban. Siófokon néhány órára kiszálltam, hogy megfürödjem a Balaton fodros, iszapos vizében, de oly csúnya, hideg esős szél fújt, hogy nem mertem bele menni, amiért is a legközelebbi vonattal tovább álltam. Majd B.-Földvár, B.-Bog- lár, Fonyód, B.-Szt.-György, Kanizsa és Szom­bathelyen . át az édes szülői otthonba érkeztem, ahol éd-ss jó anyám kitárt karokkal és reszkető szívvel várt már négy év óta nem látott, kó­borló fiára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom