Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)

1910-01-20 / 3. szám

teljesen az ősi függetlenségi programmhoz változatlanul ragaszkodik s a választójogra nézve is teljesen egyek, mert mindkettő akarja az általános, egyenlő választójogot, természetesen oly alakban, hogy a magyar faj felsőbbsége és korlátlan uralma veszélyeztetve ne legyen.

Az olyan szövetkezés-féle művelet, ámbár valami-féle haszna el nem tagadható, mégis csak olyan, mint amire a magyarember azt szokta mondani: se hús, se hal.

A magam részéről semmiben sem szeretem a kettőst. Az osztrák madarat is azért nem részesítem valami nagy tiszteletben, mert két feje s kettős karma van. Hogy kik ellen szokta azokat használni, arról nekünk magyaroknak bő tudomásunk van.

Ne szövetkezésről beszéljenek tehát a függetlenségi képviselők, hanem egyesüljenek a szó szoros értelmében; akkor majd talán kiszedjük a körmeit annak a rút madárnak, mely szaggatásunkra mindég nagy készséget mutat.

Boda Vilmos.

KÜLÖNFÉLÉK.

— Főispánunk lemondott. Az hírlik, hogy Apponyi Géza főispánunk, mint a legtöbb hazafias főispán tette, beadta lemondását, mivel nem akar szolgálni a darabont kormány alatt.

— Felmentés. Frigyes főherceg védnökhelyettes sárvárfelsővidéki Széchenyi Bertalan gróf cs. és kir. kamarás, főrendiházi tagot a magyar szent korona országai vörös kereszt egyletének megbízotti tisztségétől felmentette.

— Áthelyezések. A király Szilágyi Ernő dr. győri kir. törvényszéki bírónak a szekszárdi kir. törvényszékhez eddigi minőségben leendő áthelyezését megengedte. — Az igazságügyminiszter Mehrwerth Árpád pécsi törvényszéki joggyakornokot Szekszárdra helyezte át. — A földmivelésügyi miniszter Wimmer Zoltán paksi járási m. kir. állatorvost Nagyszebenbe helyezte. — Báthory Jenő máv. forg. dijnok Döbröközről Adony-Pusztaszabolcs állomásra helyeztetett át.

— Uj sióagárdi plébános Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök a vallás- és közoktatásügyi minisztérium kegyurasága alá tartozó sióagárdi plébánosi javadalomra Szabó Dezső adminisztrátort nevézte ki. Az uj plébánost a hívek rövid adminisztrátorsága alatt annyira megszerették, hogy most mindenki örül kineveztetésének.

Károlyvárostól vasutunk — még elég egyenes pályán — már a kopár, de mindemellett fenséges Kraszt hegységen át robogott tova, hol meredek, félelmetesen magas sziklafalak között, hol hegyoldalban széditő mélység felett, hol meg a kopár hegyet törte kérésztől prüszkölve, tüzes szikrákat hányva a vasparipa — a rövidebb-hosszabb alagutakban.

Ogulinig egyszerre emelkedik a pálya, a mely itt éri el legmagasabb pontját, innen kezdve azután lejt, és a Kraszt hegységben gyakran dühöngeni szokott bóra ellen itt-ott kőfallal védett girbe-görbe vonalon egyre közeledünk Fiúméhoz, ahová este 7 óra előtt, kissé fáradtan ugyan, szerencoéssen megérkeztünk. Jóval Fiume előtt a gyorsan száguldó vonatról látni lehetett már a kék Adriának a leáldozó nap fénysugaraitól csillogó vizét. Életemben, a jelen pillanatban először láttam tengert. Különös érzés fogott el, a Quarnerói öböl és a benne álló nagy hajók láttára. Azokra a szegény magyar kivándorlókra gondoltam, kik idehaza boldogulni nem tudván, itt mondanak búcsút az édes magyar hazának, és átvitorláznak azuj világrészbe, hogy ott szerezzék meg keserves munkával azt, amit az édes anyaföld tőlük megtagadott. Fiume külső utcáin haladva vonatunk, látható, hogy a régi városnak ez a része nem mondható éppen tisztának. A piszkos, tisztátalan, szűk utcáju olosz városok képét keltheti bennünk a városnak felső része; de annál szebbek, tisztábbak, és csinosabbak a tengerpart hosszában illetve

— Mozgalom a szekszárdi kaszinóban. A szekszárdi kaszinóban folyó hó 30-án lesz a tisztújító közgyűlés, mely az idén a szokottnál sokkal mozgalmasabb lesz, mivel Simontsits Elemér alispán többé nem hajlandó az igazgatói

I tisztséget elvállalni és igy uj igazgatót kell választani. Eddig két komoly jelölt van : Dr. Kramolin Gyula h. járási orvos és dr. Szent- királyi Mihály polgármester.

— Adomány a Bezerédj-szoborra. A Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank 100 koronát adományozott Bezerédj Istvánnak a szobrára.

— Eljegyzések. Sziver Lajos, a központi járás főszolgabírói hivatalnoka, eljegyezte Hödl

\ Iduskát, Hödl Andor államépitészeti hivatalnok leányát.

Ifj. Haan Gyula dunaföldvári lakos eljegyezte Pironcsák Erzsikét Budapestről.

Fischer Jenő dunaföldvári polgári takarék- pénztári könyvelő f. hó 16-án eljegyezte Baum- garten Bözsiket Dunaföldvárról.

— Kirendelés. Az igazságügyi miniszter Werh János dunavecsei és Sextius Lajos király- helmeczi betétszerkesztő írnokokat a paksi kir. járásbírósághoz kirendelte.

— Kinevezések. Az igazságügyminiszter Beöthy László dr. szekszárdi kir. törvényszéki joggyakornokot, Beöthy Károly dr. szekszárdi ügyvéd fiát, a kaposvári kir. törvényszékhez jegyzővé nevezte ki.

Az igazságügyi miniszter Münster Mór tamásii betétszerkesztő szakdijnokot önálló működési körrel fel nem ruházott betétszerkesztő Írnokká nevezte ki.

A máv. igazgatósága Farnady Flóris dugo- sellói máv. hivatalnokot Szászvár-Mázára állomásfőnökké nevezte ki.

— A sorozás. Vármegyénk területén az 1910. évi fősorozás előmunkálatait úgy á községek, mint a járási tőszolgabirák csaknem teljesen befejezték. Ha az exlex állapot megszűnik, a fősorozásoknak március hó elején való megkezdését semmi sem gátolja, ellenkező esetben azonban ismét húzódni fog ez is.

— Nagy birtokvétel. Apponyi Géza gróf főispán, v. b. t. tanácsos 2 millió koronáért megvette Apponyi Sándor gróf aranygyapjas, főkamarásmester 3650 hold nagyságú rácegresi birtokát.

— A májusi uj menetrend szerint az összes bátaszéhi vonatok nem az ódombóvári, hanem az ujdombóvári állomásra járnak be, ami által az ódombóvári forgalom csökkenni fog.

— Uj állami iskola. A vallás- és közoktatásügyi miniszter leiratot intézett Döbrököz képviselőtestületéhez, melyben tudatja, hogy a szőlőhegyen állami népiskolát állít fel egy tanerővel. Az uj állami iskola 1910. szeptemberben nyílik meg.

körében elterülő széles, hosszú utcái a kikötő városnak pompás köz- és magánépületeivel.

A pályaudvarra érkezvén, kocsiba ültem és a »Hotel de la Vilié« szállóba hajtattam, mely elég közel van az állomáshoz, és a melyet egyik tolnai ismerősöm már régebben ajánlott. Nem is bántam meg, hogy ide szálltam, mert szép tiszta szobára és ezenkívül kitűnő magyar konyhára találtam. Olyan jól és hozzá elég olcsón nem étkeztem sehol Fiúméban, mint ebben a szállóban. A magyarok nagyon felkeresik kitűnő éttermét, Gróf Vay irót is itt láttam egy vacsorázó társaságban. Miután a szállodába megérkeztem, gyorsan átöltözködtem és vacsorální mentem. Utána — bár a hosszú ut kifárasztott és elég álmos is voltam — első sétám a szép holdvilágos estén, a mólóra vitt, ahol egy ideig elmélázva hallgattam a »tenger mormolását és a fűtő szél zúgását.« Mesésszép látványt nyújtott a holdvilág ezüstös fényénél a háborgó Adria a rajta levő nagy gőz- és vitorlás hajókkal, füstölgő kéményeivel és égbe nyúló árbocaival. A tőlem nem messze hangosan kiabáló, gyakran nagyokat káromkodó olasz hajósok ébresztettek fel merengésemből, mire megfordultam és nyugalomra tértem szállodámba. Pompásan aludtam. Nem csoda, hisz az előző keservesen átvirrasztott éjszakát is be kellett hoznom.

Másnap, — a jól elköltött reggeli után villamosra ültem, és igy jártam meg a város legforgalmasabb utcáit, megmagyaráztatván ma— Halálozások. Dvtdás Gyula Dunaföldvár nagyközség közszeretetben volt néptanítója f. hó

14-én 58 éves korában szivszélhüdés következtében hirtelen elhunyt. Alig néhány hónapja, 39 évi tanitói működés után, nyugalomba vonulásakor Dunaföldvár egész társadalma osztálykülönbség nélkül jubilálta, fényes banketten lelkes felköszöntőkkel ünnepelte, gratulálta s egykét hónapi nyugdíj élvezet után elragadta tisztelői közül a halál. A folyó hó 16-án délután végbement temetésen ezrekre' menő közönség kisérte a temetőbe, temetése a legimpozánsab- bak közé tartozik s méltó kegyelete és hála jele volt ez a 39 év alatt kezei közül szárnyra eresztett sok-sok tanítványnak, barátainak, tisztelőinek egyaránt. Tanítványai, kiket fuvola mellett tanított énekre, dalra, sohsem felejthetik az ő kedves tanrendjét, aki legjobban mivelte a magyar dallal a szivet és lelket s aki tantárgyai tanításában szeretetteljes lelkiismerettel fáradozott s a legszebb eredményeket mutatta fel. — Haláláig nőtlen maradt, családja nincsen. Hátrahagyta mégis a nagy családot; ezrekre menő hálás tanítványait, tisztelőit, barátait s emlékét ezek őrzik, nevét feledni nem tudják soha!

Szekszárdon folyó hó 15-én elhunyt Hirsch Józsefné szül. Hosenstock Erzsébet 68 éves korában. Temetése folyó hó 17-én volt nagy részvét mellett. Az elhunytat férjén kivül gyászolják : özv. Weltmann Adolfné, özv. Fülöp Józsefné és özv. Tcmszig Adolfné.

4 Metz István Jánosmajori községi tanitó 21 éves korában elhunyt.

Súlyos csapás érte Gödé Lajos szekszárdi ref. lelkészt, kinek édes atyja: Gödé Lajos életének 53-ik, boldog házasságának 30-ik évében folyó hó 9-én hosszas szenvedés után Mado- csán elhunyt. Az elhunyt köztiszteletben állott községében, melynek egy időben érdemes bírája is volt.

— Uj egylet. Gyönkön uj iparoskor alakult, melynek 85 tagja van.

— Adományok a szekszárdi népkonyhára.

A népkonyhára adakoztak: Tóth János stitő- mester Szekszárd 5 darab kenyér, Schmidek Mór Szekszárd 3 zsák burgonya, egy zsák bab, özv. Barakovics Ferencné Szekszárd 15 kiló rizskása, Éber Márton Feked 5 kiló túró, 2 kiló só, egy liter paprika, 1 fogás foghagyma. Bezerédj Andor Jegenyés-puszta 20 kor., Dr. Komáromy Gyula Szekszárd 10 K, Jeszenszky Andor Csibrák 10 K, Báró Schell József Katalin-puszta 20 K, Vaskó . Ferenc Wien 10 kor., özv. Sass Istvánná Szekszárd 10 K. Ezen kegyes adományokat számos szegényeink nevében hálás köszönettel nyugtatom. Bezerédj Pál sk.

— Elhalasztott gyűlés. Az Országos Kath. Szövetség pécsegyházmegyei képviselete )folyó hó 20-ára hirdetett gyűlését közbejött akadály miatt folyó évi február hó 10-én d. e. 10 órakor tartja meg Pécsett, a szeminárium dísztermében.

gamnak nevezetesebb köz- és magánépületeit. Megtekintettem ezután, — csak úgy gyalogszerrel, — minden vezető nélkül, a kormányzósági palotát, József főherceg palotáját a gyönyörű parkkal, a tengerészeti akadémiát, a hajógyárat és a halpiacot.

Délután újra a mólóra indultam. Órákig elnézegettem a nagy kereskedelmi hajók ki- és berakodását, és nem győztem elégge bámulni azt a rengeteg sok gyarmatárut, amit ezek a hajók befogadni képesek.

Estére volt indulóban a Triesztbe menő nagy személyszállító hajó is; ez a hajószörnyeteg, akár csak egy nagy épület, — néhány emeletből állott — félezer ember befogadására szolgál. — Majd meg az Abbáziába minden órába induló és onnan érkező hajókat vettem élesen szemügyre, kíváncsian kutatván az utasok között, nem találok-e valami ismerős arcot ? De hiába fürkésztem, nem bírtam társra szert tenni. Abban a reményben, hogy Abbáziában majd több szerencsém lessz, a délutáni 4 órai hajóval magam is átrándultam e Világhírű fürdőhelyre. Hát ez mesés fürdőhely, valóságos földi paradicsom! Itt üdülni, fürdőzni, igazán élvezet. A szezon elején vagyunk még csak, de rengeteg sok az üdülő és a fürdő vendég. Ismerős itt sem akadt, bármennyire óhajtottam is 1 Az élvezetből jómagam is, iparkodtam kivenni a részemet. Első utam mindjárt a fürdőbe vezetett. Estefelé járt már az idő és mivel kis szél is fújt, kevesen voltak a tengeri fürdőbe,