Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)
1910-06-16 / 24. szám
4 — Kitüntetett hitoktató. A pécsi megyés püspök az évenkint kiosztatni szokott Szent- miklóssy-dijat, 400 koronát Braun István pécsi hitoktatónak adományozta. — Ünnepi szónokok. Zichg Gyula gróf pécsi megyéspüspök felszólítására a pécsi székesegyház beszentelósének évfordulóján Balog József laskafalusi esperes-plébános, a templom búcsúján pedig Szt. Péter és Pálkor Szűcs József sásdi plébános fogja az ünnepi egyházi beszédet tartani. — Kérelem. A belvárosi templom orgonája oly megrongált állapottban van, hogy feladatának nemcsak méltóan s az isteni tisztelethez illően megfelelni nem képes, hanem szakértői Ítélet szerint bármely napon hirtelen és teljesen felmondja a szolgálatot. Alapos helyreállítása Angster pécsi orgonagyáros költségvetése szerint a fuvar és kézinapszámon kivül 1436 K-ba kerül. Minthogy ezen összeggel a templompénztár nem rendelkezik, sőt köze] 3000 K adósággal küzködik, annak előteremtésére nincs más választásom, mint a jó lelkek áldozatkészségéhez folyamodni. Tisztelettel kérem Szekszárd város nagyérdémü kö zöiiségét, főkép katholikus társadalmát, hogy az orgonának Isten házához méltó helyreállítását kegyes adományaikkal lehetővé tenné kegyeskedjék. Kétszer ad, ki gyorsan ad 1 Dr. Fent Ferenc apátplébános. — Esküvők. Sas Lajos dombóvári kereskedő folyó hó 19-én esküdött a győri izr. templomban örök hűséget Kende Piroskának, dr. Kende Adám pápai ügyvéd leányának. — Rosenthal Zsigmond a budapesti „Pálma“ ruggyantagyár igazgatója ugyanazon a napon tartotta meg esküvőjét Weiner Ernesztinnel Weiner P. József dunaföldvári kereskedő leányával. — Geist Lipót szombathelyi mérnök folyó hó 20-án vezeti oltár elé Dombóváron Spitzer Ellát. — A szekszárdi uj polgári leányiskola. Már teljesen elkészült a szekszárdi polg. leányiskola uj, hatalmas épülete, melynek belső felszerelése, ! valamint a polg. fiúiskoláé is, 25,000 koronába fog kerülni. Ezt a költséget a város 25 éves törlesztésre a Szekszárdi Takarékpénztárból veszi fel. — A „Dunántúli ^Közművelődési egyesület“ XX. évi közgyűlését 1910. junius 26-án (vasárnap) délelőtt 11 órakor fogja megtartani. A közgyűlés sorrendje: a) Pailavicini Ede őrgróf elnöki megnyitója ; b) Széli Kálmán diszelnök ünnepi beszéde; c) a közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítése, két egyesületi tag kiküldése; d) az évi jelentés bemutatása; e) az évi zárszámadás bemutatása, a felmentvény megadása s az 1910. évi költségvetés elfogadása; f) elnök, társelnök s az igazgató-vá lasztmány megválasztása; g) legkésőbb a közgyűlést megelőző napon beadott indítványok tárgyalása; h) a diszelnök a közgyűlést bere keszti. — Vizsgálatok. A polgári fiú és leányiskolában a vizsgálatok folynak, a leányiskolában 19-én, a fiúiskolában pedig 20-án tartják a záróünnepélyt. Lapunk legközelebbi számában részletes tudósítást adunk.' — A gazdatiszt kártérítési keresete. A gazdatiszt, ha a gazdaságban a földbirtokos hí* bájából megsérül, ezért a földbirtokos a gazdatiszti törvény alapján tartozik kártérítést nyújtani. Ellenben, ha a gazdatiszt ipari foglalkozás közben sérül meg, például az uradalmi gőzmalomban, erre az ipari balesetre vonatkozó kártérítési szabályok irányadók. — A magyar posta azon célból, hogy a fürdő, gyógy és nyaralóhelyeken tartózkodók és a turisták minél kényelmesebb utón és módon rendelkezhessenek postai küldeményeik és távira taik kézbesítése, valamint azok utánküldése iránt, úgynevezett cimbejelentő-lapokat hozott forgalomba, melyeket a szállodáknak és turista házaknak, nemkülönben lakást adó magánosoknak, díjmentesen bocsát rendelkezésre, hogy azokat az idegeneknek, úgy megérkezésük alkalmával, mint elutazásuk előtt rendelkezésre bocsássanak, kiknek a nyomtatvány rovatai megfelelő kitöltése után csak az képezi kizárólag saját érdekükben álló feladatát, hogy azokat közvetlezül vagy közvetve (kezhez adójuk utján, illetve levélgyűjtő- szekrénybe való bedobás által) a posta- és táv. hivatalhoz juttassák. — Országos baromfi, bor, és helyi jellegű tengeri kiállítás. A Temesvarmegyei Gazdasági egyesület a legutóbbi igazgató-választmányi ülésén elhatározta, hogy az idén október hó 15., 16., 17. és 18-án az elmúlt évekhez hasonlóan Temesváron a polgári lövölde kerthelyiségében, egy országos baromfi, bor, házmyul, galamb és helyi jellegű — bánáti — tengeri kiállítást rendez. Nevezett egyesület a kiállítás előmunkálatait már is megTOLNAMEGYEi KÖZLÖNY kezdte és ezen kiállításnak tervezetét f. évi aug. hó elején fogja az egyes' érdeklődők között szétküldené — Halálozás. Hosszas szenvedés után folyó hó 19-én Szekszárdon elhunyt Morvay Paula, Morvay László vármegyei tisztviselő nővére. Súlyos csapás érte dr. Dobrescu Sándor szekszárdi kórházi álorvost, kinek édes atyja: Dobrescu Sándor nyug. gör. kel. esperes Déván hosszas szenvedés után elhunyt. — Jotalom vadorzók elfogásáért. A székesfehérvári csendőrkerületi parancsnoksághoz a következő ajánlat érkezett: M. k. VI. sz. csendőrkerületi parancsnokságnak Székesfehérvár. A Tolnamegye tamási járásához tartozó felsőiregi őrskerületben nagyon elszaporodtak az orvvadászok és a közvélemény a csendőrséget okolja ezért. Sokkal jobban ismerem a viszonyokat, semhogy ezen felfogást oszthatnám, mégis a csendőrök buzgalmát remélem fokozni a következő ajánlattal: A csendőrkerületi parancsnokság utján azon felsőiregi őrsbeli járőrnek, mely a tetten ért orvvadászt fegyverével és az elejtett vaddal együtt a hátóságnak átadja, 100 kor. jutalmat adok, ha szarvas, dámvad vagy őz; 50 koronát, ha nyúl, fácán vagy fogoly az elejtett vad A jutalom a büntetés végrehajtása után fizetendő s annak 75 százaléka a járőrvezetőé, 25 százaléka pedig a másodcsendőré, illetve a többi közreműködött csendőröké. Ha egy csendőr netán életét vesztené, az egész jutalom kétszeresét örökösei kapják. Ajánlatom a visszavonásig érvényes. Megjegyzem, hogy a felsőiregi őrskerületben vadászterületem nincs s igy nem az érdek, hanem csupán az a cél vezet, hogy a közbiztonsági közegek s igy közvetve a hatóság iránti bizalom megszilárduljon. Ez okból is kérem ajánlatom elfogadását. Tamási, 1910. junius 9. Kiváló tisztelettel Reich Oszkár szolgabiró. — Kegyetlen hitvesgyilkosság. Felsőnyéken, mint tudósitónk írja, B. Szabó József páratlan kegyetlenséggel végezte ki hatvankét éves szorgalmas, egészséges feleségét. Folyó hó hatodikén, mikor felesége az enyingi vásárról megjött, rácsukta az ajtót, a földre teperte, rátérdelt, majd csizmasarokkal tiporta mellét, nyakát, fejét rugdalta, igy tartott a kínzás vagy négy óra hosszan, mig végre a szegény asszony kiszenvedett. B. Szabó József csak hetedikén este jelentette be felesége halálát. Községünk jegyzője azonnal intézkedett, hogy a halott megvizsgáltassék. A vizsgálat folytán kiderült, hogy Szabó Józsefné erőszakos halállal múlt ki. B. Szabó József be is vallotta gonosz tettét, abban a reményben, hogy legfeljebb egy évi börtönt kap, Negyven éves házasok voltak, de ez alatt a negyven év alatt számtalanszor agyon kínozta B. Szabó feleségét. Egy alkalommal reggel három órákor lábánál fogva felkötötte a gerendára, és reggel nyolc órakor oldotta le, egy kötéllel úgy összevissza verte, hogy cafatokban lógott rajta a hús. Más alkalommal ismét úgy megkinozta, hogy a bíróság egy hónapi börtönnel sújtotta. Valahányszor igy megverte, a szegény asszony mindig ott hagyta, de ismét vissza édesgette. Legutóbb azzal tudta visszahívni, hogy földjét, házát feleségére íratta. De éppen ez volt szerencsétlensége szegény asszonynak. Hogy ismét övé legyen a ház, a föld, verte, tiporta agyon feleségét. Több ízben megindította szegény asszony a válópert de ismét engedett férje kérésének és visszament házához. Különösen, ha megittasodott B. Szabó József, akkor kínozta feleségét, de az ilyenkor elmenekült előle. Most azonban nem volt ittas, hanem egész nyugodt lélekkel hajtotta végre, már rég feltett gonosz szándékát. — Amputált, ferdónnőtt, sérvben szenvedő stb. betegek szives figyelmébe. Rendkívüli érdekes, 3000-néI több ábrával ellátott árjegyzék jelent meg az országoshirü Keleti J. Budapest, IV, Koronaherceg-utca 17 orvosi műszer és betegápolási cikkek gyári cégnél. Ez a gyönyörű mü, mely megfelelő használati utasításokkal és magyarázatokkal van ellátva, feltünteti mindazokat az eszközöket, melyek a beteg ápolásához, egészsége helyreállításához és kényelméhez szükségeset. Ezt a remek müvet a cég mindenkinek, akinek ilynemű cikkre szüksége van, ingyen és bérmentve bocsájtja rendelkezésére. — Női kereskedelmi tanfolyam. A veszprémi m. kir. állami felsőkereskedelmi iskola igazgatósága ezúton értesíti a n. é. közönséget, hogy az 1910/1911. tanévben női kereskedelmi tanfolyamot létesit abban az esetben, ha az erre vonatkozó szabályzatnak megfelelően legalább 30 növendék jelentkezik. A női tanfolyamra beiratkozbatik minden leánynövendék, ki a felsőbb leány, vagy a polgári leányiskola 4-ik, vagy a felső leányiskola 2-ik osztályát sikerrel elvégezte s ezt iskolai bizonyítvánnyal igazolja. Kevesebb előtanulmánnyal biró növendékek felvételi vizsgálatot tartoznak tenni a magyar nyelvnek, számtannak és földrajznak abból az anyagából, amelyet a fent említett iskolák IV., illetve II. osztályában a tanterv megkövetel. A felvéte i vizsgálatok a beiratások alkalmával tartatnak. A tanfolyam költségei: 10 kor. beiratási dij, 100 kor. tandíj, mely összeg a beiratás alkalmával egyszerre, vagy negyedévi egyenlő részletben fizetendő és 10 kor. záróvizsgálati dij. Jelentkezni lehet Vaszary Béla igazgatónál f. é. junius 28 ig. A tanulók beírása a felvételi jegy alapján szeptember 1—4. napjain d. u. 3 és 5 óra között lesz. Tekintetes Szerkesztőség! Szíveskedjék becses lapjában alábbi soraimnak helyt adni, amely azt jellemzi, hogy a lefolyt képviselő választás óta a bátaszékiek — tisztelet a kivételnek — bizonyos ellenszenvvel viseltetnek a szekszárdi Batthyányisták iránt. Panaszos esetem a következő: folyó hó 4-én 9 óra 50 perckor érkeztem vonattal a bátaszéki állomásra. Mivel az összetákolt ideiglenes váróterem az utasok felét sem volt képes befogadni és mivel hűvös idő volt, meg azután 7 negyed óráig kellett a Dombóvárra induló vonatra várnom : átmentem a vasúti vendéglőbe, honnan még idejében visszatértem jegyet váltani. Húsz perc állott még rendelkezésemre, mikor jegyet akartam kérni. A pénztárnok orrom előtt az ablakot leeresztette és igy az irodába mentem jegyért. A pénztárnok reám förmedve, kijelentette, hogy 5 perc elmúlt. Órámat kivéve megmutattam, hogy még csak 20 perc múlva indulhat a vonat. A pénztárnok ur szavamra nem reagált, sőt még akkor sem adott jegyet, midőn kérésre fogtam a dolgot, hanem azzal utasított gorombán el, hogyne menjek a korcsmábaés hogymult- kor még gróf Batthyány Tivadarnak sem adott jegyet. A pénztárnok nyers kifejezéseire és hangos kiabálására az utasok nagy tömegben verődtek össze és megbotráukoztak az eset felett. Még ekkor is 3—-4 percznyi idő volt a leszállásra és a vonatban is vártunk néhány percet az indulásig. A pénztárnok ur indokolatlan eljárása miatt a vonatban 1 korona ráfizetéssel kellett jegyet váltanom. Nemcsak emiatt, hanem azért is felháborodtam, hogy mi jogon parancsolja meg nekem a pénztárnok ur, hogy vendéglőbe ne menjek és minek hivatkozik arra az udvariatlan esetre, hogy ő még gróf Batthyánynak sem adott jegyet. Bizonyosan a pénztárnok ur tudta, hogy Batthy- ányra szavaztam, azt azonban aligha tudta, hogy évenkint tizenötezer koronát kap tőlem a vasút. Szekszárd, 1910. junius hó 17-én. Kiváló tisztelettel : Mutschenbacher Ödön. — A gyönki gimnázium ismertetése címen egy kis füzet jelent meg, amely azt célozza, hogy az iskoláztató szülők figyelmét felhívja erre a hazafias középiskolára, melynek Dombóvárra leendő áthelyezése — azt hisszük — nem fog sikerülni a gyönkiek legnagyobb örömére. Bármely tudakozódásra készségesen felel: a gimnázium igazgatósága és ezenkivül Bévárdy Lajos nyug, gyógyszerész, óvári Ferenc uradalmi bérló, Várkonyi Imre főjegyző és Szilágyi Béla ref. lelkész. — Bogyiszlói hirek. Tudósitónk írja, hogy folyó hó 15-én indultak el a hogyiszlóiak Kecelre követválasztásra. A harcias bogyiszlói asszonyok az összevásárolt munkapártiakat a falu végén, úgy Dusnokon is megzáptojásozták, Kecelre érve, sehol szállást nem kaptak és igy kénytelenek voltak a községen kívül a határban éjszakázni. A bogyiszlóiak az idén igen sokat szenvednek a belvizektől. Az összes kaszálók viz alatt vannak; az idei szénatermés tönkrement és a Duna rohamosan árad, ami csak szaporítani fogja a belvizeket. A baj elhárítása végett egy szi- vattyugépet kellene a zsilipnél elhelyezni.