Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)
1910-05-05 / 18. szám
2 1910 május 8. koppintani, fog azok ujjára, akik a törvény ellen vétenek. (Éljenzés!) Azt mondják róla, hogy radikális. Ezt elfogadja, de egyúttal alkotmányos is. Azon lesz, hogy a nép és a vármegye akarata egyenlő legyen. Nehéz az idők járása — úgymond —- mivel alkotmányunkat nem becsülik, kevés az alkotmány iránti tisztelet. így szoktunk panaszkodni, de ez nem elég, hanem meg kell erősíteni Kossuth Lajos által alkotott 48-as törvényeket. Szólt ezután arról a nagy átalakulásról, mely ezen törvény alapján támadt. Ez a törvény adta meg a népnek a szólás- szabadságot és a gyülekezési jogot. A szólás- szabadságot nem szabad megsérteni. .Az az inzultus, ami Ocsényben történt, az nem a szólás- szabadság tisztetete, hanem annak megsértése. Nem fél az abcugolástól, mert nem egyszer már ezerekkel állott szemben, mikor az igazságot hirdette. Nem félt Ocsényben sem, de azért mégis azt mondotta lelkes híveinek, hogy békésen tűrjék a durvaságokat és jöjjenek nehogy nagy baj legyen. Inkább eljött Decsre, ahol a szólás- szabadságot tisztelik. Szeretettel, óva inti párt- hiúéit, hogy hasonló fegyverrel ne éljenek. Ne kövessék ezt az elvet: szemet szemért, fület fülért! Ha eljön ellenfele, azt vagy csendben hallgassák meg,, vagy ne menjenek el a programmbeszédre. (Éljen!) Nagy tetszés és figyelem között sorra veszi a függetlenségi és 48-as párt hirdetett programm- ját. Az önálló vámterületet, az önálló bankot és a választási jog kiterjesztését. Kifejtette a függetlenségi párt kettészakadásának ókait és annak következményeit. Sürgeti az adórendszer megváltoztatását, a bortörvény javítását, a földéhes nép kielégítését parcellázás által, hogy né kelljen Amerikába vándorolnia; a létminimum mentesítését, melyet minden osztályra ki kell terjeszteni. Hive a progresszív adózásnak. Kívánja, hogy a katholikusok autonómiát kapjanak, a reformátusok autonómiáját pedig javítani kell és állami támogatásban kell a szegény egyházközségeket részesíteni. Az iskolákról szólva tagadja és visszauta' sitja azon állítást, mintha ók el akarnák venni a felekezeti iskolákat. A hazafias, vallásos iskolákat nem kell államosítani, hanem igenis el kell venni azoktól a népiskolát, akik haza ellenes tanokat hirdetnek és tanítanak, a milyenek a pánszláv iskolák. Egy vasutast látva a hallgatók között, megcáfolja azon rágalmat, hogy őt a vasutasok az elnöki székből kibuktatták. A jó vasutasok, akiknek ő milliókat szerzett, nem csapták el, hanem önként azért mondott le; mert Hieronimy miniszter kezdette áthelyezni azokat a vasutasokat, akik vele tartottak. Végül hálásan megköszönte a választók szives türelmét és 1 óráig tartó beszédét viharos éljenzés közben befejezte. Szulimán György, a gazdapárt elnöke, tartalmas beszéddel ajánlotta Batthyány Tivadar grófot. (Éljen!) Végül Dőry Pál lelkes szózattal befejezte a decsi pártgyülést, mely példás rendben folyt le. Ez különben első sorban nagy érdeme Komman- dinger Kálmán főjegyzőnek, akinek finom érzéke és kötelességtudása van ahhoz, hogy miképen kell a népet higgadtságra inteni és úgy vezetni, bogy egymás meggyőződését tiszteletben tartsa. Példát vehetne tőle Dús Dániel őcsényi jegyző, hogy nem szabad a községet akkor elhagynia és kortesutra mennie, mikor képviselőjelölt érkezik községébe, amelynek népe tudomása szerint a jelölt iránt ellenséges érzelmeket táplál és készül az inzultusra. Este 120 teritékü bankett volt. Ott láttuk a színtiszta függetlenségi eszméktől áthatott Baithyányért lelkesedő decsi polgárokat. Jóleső érzés sugárzott le gróf Batthyány arcáról akkor, midőn piros arcú szép decsi menyecskék tálalták fel kerek sütőkben saját készitményü tésztásukat. Szépen meg is köszönte nekik képviselőjelöltünk szives figyelmüket mondván, ahol a nők is ennyire, ilyen tiszta szívvel lelkesednek, ott a polgárok hangulatával is tisztában lehetünk. Míg Faraó serege húzta azt a rég nótát „Ne sírj, ne siij Kossuth Lajos . . .“ és végig tekintett az ember az örömtől sugárzó arcokon, látni lehetett, hogy ez nem egy bankettre ősz szétoborzott, odacipelt nép, hanem az nép, a melyik függetlenségi elveiből nem engedett soha, amelyiket semmiféle ígéret, vesztegetés, áligék meggyőződésétől el nem tántorítottak soha. Számos harcban kiállották már a tüzpróbát, edzett harcosa !a-függetlenségi eszméknek valamennyi. Az első póhárköszöntőt Hermann Frigyes szekszárdi szőlőbirtokos mondotta, kifejtvén, hogy elhangzottak bár hőn szeretett képviselőjelöltünk tiszta magyar érzéstől áthatoJjLszavai, de fülünkbe csengenek azok mindaddig, míg gróf Batthyány szive dobogni fog. Itt van köztünk a magyar mágnás, egy a népet kebelén hordozó felebarát. Eljöttünk Önök közé nem szavazókat összetoborozni, hanem amint látják is — óriási lelkesedéssel kisérve képviselőjelöltünket — tiszteletünket tenni. Azt mondják, hogy azért mennek oly sokan, mert félnek ! Azt hiszem ismernek már bennünket, de kijelenthetem, hogy a szekszárdi ember a jó Istenen kívül nem jjed meg senkitől, még az eleven ördögtől sem. És ezzel a bátorsággal, igaz lelkesedésselK midőn tiszteletünket tesszük, kiáltsuk: Éljen gróf Batthány Tivadar képviselőjelöltünk! (Percekig tartó taps és éljen) Gróf Baltyánynak sietni kellett az állomásra. Rövid könnyekig megható beszédben vált lelkes hiveitől. Megköszönve a szives vendégfogadtatást s kívánta, hogy adjou a jó Isten sok oly magyár népet e hazának mint a decsiek, sok oly lelkes magyar asszonyt, mint feleségeik, az ég áldását kivánta kedves családaikra I a mielőbbi viszonlátás reményével az állomásra hajtatott. "Szeretett képviselőjelöltünk távoztával egy 80 éves decsi polgár, Báliad András 48-as honvéd mondott szép beszédet. Mint fiatal legény látta a szabadság hajnalhasadását. Látta miért küzdöttek apáink annak idején. Tudja miért folyik most a harc, miért hasonlott meg a nemzet és király egymás között. Mi féltve őrzött alkotmányunkat akarjuk körülbástyázni. Adja az ég, hogy a tőlünk eltávolodott véreinket mihamarabb keblünkre szoríthassuk. Érintse leikeiket a magyar félistenek szelleme, hogy a szeplőtlen függetlenségi lobogó alatt velünk küzd- hessenek ők is. Utána Dőry Pál békésmegyei ny. főispán emelkedett szólásra. Szivekig ható beszédében kiemelte, hogy a decsiek malijuknál fogva sem tántorodhatnak el az igazi függetlenségi eszméktől. Büszkén vallja, hogy 30 éves közpályája alatt mindig együtt érzett a decsiekkel, s most is—bár a kötelesség más vidékre szólította — szive velük együttérzőn dobog. Ha a mágyar hazának minden polgára úgy érezne mint mi, bátran elmondhatnék, kívánságaink hamar beteljesednének. Ezután Kutnyánszky István decsi tanító beszélt. Végtelenül örömére szolgál midőn látja, hogy a decsiek megmaradtak a szeplőtlen függetlenségi eszmék mellett. A további kitartásra buzdította őket! Még sokáig együtt maradt a kedélyes társaság víg zeneszó mellett, csak mi szekszárdiak siettünk végigélvezni vakító sötétségben a sárközi utak összes kínjait. Gréf Batthyány Tivadar Bonyhádon. Ünnepe volt a bonyhádi kerületnek Batthyány Tivadar gróf folyó hó 1-én történt megjelenése. Az egész kerület átérezte a látogatás fontosságát és tudta, hogy döntő hatással lesz a továbbiaki-a. Gróf Batthyány Tivadar egyénisége, szívós munkálkodása, lelkes, fáradságnélküli működése isme retlenül is szinpatikussá teszi ezt a saját érdekeit, a nemzet és ország előrehaladását biztositó népérdekeinek szemelőtt tartásával leküzdeni tudó becsületes, törhetetlen jellemű magyar főurat. Ezen az alapon magyarázható azután meg, hogy dacára a borult, hűvös, kellemetlen időnek, a mely — ismerve a bonyhádi kerület központját községeivel összekötő rossz utakat — valósággal nagy vállalkozás számba teszi az ilyenkor Bony- hádra történő utazást, távoli községekből is bejöttek választópolgárok. így a többi között ott voltak, Zomba, Tevel, Kisdorog, Záood, La- domány, Rakasd, Belac, Börzsöny, Váralja, Szászvár, Varasd stb. községek képviselői. A nagy ^főteret már kora reggel ellepte a közönség egy része, hogy magának jó helyet biztositson. Harminc fellobogózott kocsi ment Batthyány gróf elé, aki Dőry Pál kíséretében Szekszárd felöl jött, mig a másik meghívott és a központból Dőry támogatására érkező Ko- ritsánszky Ottó, lapunk olvasói által jól ismert budapesti lapszerkesztő, Dombóváron át érkezett Bonyhádra és csatlakozott a küldöttséghez, a mely Wéber János elnök és Schwetz Antal dr. vezetésével Kakasáig elébe ment az érkezőknek. Itt csatlakozott hozzájuk Friderichyné Vetter von der Lilie grófnő, ritka hazafias és lelkes, német születésű, de magyar érzésű úrnő vezetése alatt négy község küldöttsége. Rövid időre láthatóvá lett Batthyány gróf kocsija. A zenekar a Rákóczit, majd a Kossuth nótát intonálta. Lel-; kés éljenzés közben szállt le kocsijáról a népszerű gróf és Dőry, kiket Wéber János üdvözölt lelkes szavakkal. Batthyány itt lelkesítő beszédet tartott a kakasdiaknak. Majd megindult a beláthatatlan hosszúságú kocsisor. Diadal menet volt ez egész a Bonyhádi főtérig. A város végénél nagy közönség zenekarral és a szerveI 1 - # zett munkásokkal az élén várta I jövőket. A szervezett munkások üdvözölték itt I megkérdezték a választó jog kérdésében elfoglalt álláspontját. Dőry köszönő beszédéiben kijelentette, hogy hive az általános egyenlő választójognak és annak megalkotásánál szemelőtt kívánja tartani a titkosságot. A küldöttség lelkesedéssel vette ezt tudomásul. Erre megindult a menet a városba. A főtéren, és a' szomszédos épületekben mintegy 2000 főnyi közönség volt, köztük ezernél több választó, ami tekintettel a nagyon kedvezőtlen időre és arra az akcióra, amit az ellenpárt a gyűlés sikertelensége érdekében napok óta kifejtett, várakozáson felülinek mondható. A téren zászlókkal, drapériákkal díszített emelvény volt. Ennek lábánál fehérruhás leánykák mondtak üdvözletét s csokrot adtak át. Azután dr. Schwetz Antal, | párt rendületlen elvszilárd- ságu, lelkes, oszlopos tagja, magas szárnyalásu üdvözlő beszédet mondott. „Nagy harc előtt állunk, de sikerrel megküzdjük, mert szent elvekért küzdünk és ezeknek lelkes katonájával, a talpig becsületes Dőry Pállal kívánunk győzelmet aratni.“ Lelkesedéssel köszönti Batthyány grófot. Az éljenzés csillapultával Wéber János kerületi elnök, a nála megszokott ékes szólással megnyitja az ülést. Erre viharos éljenzés és tápé közben lép elő Batthyány Tivadar gróf. „Nem nézi ami pártunk, — mondja magyarul — hogy ki milyen anyanyelvű, mi az embereket aszerint ítéljük meg, bogy ki mennyit és mit cselekszik a hazáért. Ezután németül folytatta. Részletesen ismerteti a függetlenségi és 48-as párt programmját. Hosszan szól a választói jogról. Nagy tetszés mellett fejtegi a szavazás titkos voltának szükségességét. A tervezet pluralitási szavazatnak káros voltát s az ellene folytatandó: harcot hangsulyoztatja. Tiszával polemizál. Tiszában a reakció lép életbe, mig a függetlenségi és 48 as párt prográmmpontjai a fejlődést, a haladást biztosítják. Szól az önálló gazdasági berendezésről; ezen fejtegétés során sok érdekes és fontos kijelentést tesz. Egy abcug Perczel közbekiáltásra megjegyzi: „Ne abcugoljunk, ne pocskondiázzuk az ellenpártot; elvet helyezzünk elv ellen s igy lesz a mienk a diadal! A beszéd folyamán meg-megujuló tetszés- nyilvánulás volt, bevégeztével pedig óriási lelkesedés, éljenzés. A mély hatást tevő beszéd után Dőry Pál mondotta el magyarul programmbeszédét. Hangoztatta, hogy törhetetlenül harcolni akar a függetlenségi eszmékért s hogy ezt tehesse, szívesen otthagyta főispáni állását, ami a mi viszonyaink között akadállyal szolgált volna ennél. Progratnmja a zászlóra van irva : 1848. Ennék összes ideáljai eszméje. Fejtegeti, hogy azoknak megvalósitása milyen haladást jelent a nemzetnél. Szól a gazdasági kérdésekről, a választói jogról. De megemlítés nélkül hagyja — célzatosan — a helyi kérdéseket. Nem Ígérget szövetkezeti szeszgyárakat, sem más egyebeket. De erre nincs is szüksége. Hosszú idei köztevékenysége alapján ismeri Dőryt mindenki, tudják róla, hogy amikor igazságos dolgoknak megvalósításáról van szó, reá minden körülmények között számítani lehet. Nem kell tehát, hogy kicsinyes és a tisztesség szempontjaiból is kifogás alá eső kortes eszközökkel dolgozzék. S ez a becsületes mivolt magasra emeli Dőryt és a választók ezt jól tudják értékelni. Beszéde végén meg is nyilvánult ez. Lelkes ünneplésben volt ugyanis része. Utána Koritsánszky Ottó beszélt a nála megszokott szónoki erővel, lelkesedéssel. Találó megjegyzései, az életből vett megkapó hasonlatai, hol harsogó kacajt, hol frenetikus éljenzést váltott ki a szónokot is ünneplő közönségből. Dőry Pál és a 48-as lobogó mellett való tántoríthatatlan kitartásra buzdítva fejezte be nagy tetszést keltett, hatásos beszédét. Wéber elnök zárta be az ülést, mire a lelkes hangulatban lévő közönség Dőry és Batthyány éltetése mellett eloszlott. A gyűlés után közebéd volt, amelyen 300 vettek részt. Az első felköszöntőt Dőry Pál mon - dotta a jelenlévő Vetter von der Lilie grófnőre. Ezután Wéber János lelkes hévvel előadott beszédben ünnepelte gróf Batthyány Tivadart, neki hálás köszönetét mondva. Dr. Schwetz Antal szép beszédben mutatott rá az összetartás szükségességére, az együttérzés1, együtt működésre üríti pohárét. Pólónyi János szólott ezután a győzelmi kilátásokról. Az egész ország ide tekint s azt jól tudja pártunk központja is, irne megjelent a lelkes vezér, hogy támogasson törekvéseinkben. Ezt a támogatást kéri a győzelem ,érdekében továbbra is. Nagy figyelem közben szólalt föl Batthyányi gróf. Hazafias kötelességé más felé szólítja, bármint sajnálja is, távoznia kell. Előbb ellensúlyozza az ellenpártnak azon kortesfogásait, amelyeket a közönség törvény nem. ismerésének föltevésében követnek el. Azután a választókról s azok lelkesedéséről szól. Köszönetét mond, nem a 48-as elvék mellett való tántoríthatatlan kitartásért, hanem amiér \ I
