Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)
1910-04-14 / 15. szám
XXXYIII. évfolyam 15. szám Szekszárd, 1910 április 16. Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj István-ntcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények. intézendők Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár-féle nyomda r.-t, hová a lap részére mindennemű _____ hirdetések és pénzküldemények intézendők Fe lelős szerkesztő Főmonkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Megjelen hetenként egyszer, szombaton Előfizetési ár: Egész évre 12 K, */t évre 6 K, */4 évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 K 74 f; 100—200 szóig S K 74 7, 200—300 szóig 7 K 74 f, minden további 100 szó 2 koronával több. Nyilttér garmond soronkint 30 fillér. Izgalmas idők. Batthyány Tivadar gróf, a szekszárdi kerület függetlenségi és 48-as párti jelöltje múlt vasárnap tartotta meg programmbe- szédjét Szekszárdon, oly rendkívüli ünneplés közepette, mely városunkban még alig fordult elő. Jöttét megelőzőleg az a hir kelt szárnyra, hogy a csekély számú ellenpárt tüntetést tervez, sőt még holmi dobálódzás is lön emlegetve. Szerencsére ez a híresztelés nem bizonyult valónak s maga az impozáns bevonulás, minden zavaró incidens nélkül ment végbe, jeléül annak, hogy a szekszárdi választóközönség ez a része elég érett arra, hogy az ellenfelek szereplését tiszteletben tartsa, a mint a maga részére is megkövetelheti, hogy ő is hasonló bánásmódban részesüljön. De azért mégis történt valami, ami elég alkalmas arra, hogy az egymás elleni küzdelmet kiélesitse s a megtorlás iránti kedvet megteremtse és fokozza. Az történt ugyanis, hogy Máj er Alajos a Szabó-párt alelnöke, -miután Tolnán Batthyánynak bemutatkozott és alázatosan hajlongott, Szek- szárdra érve, kihajolt a vasúti kocsi ablakán és éppen akkor, midőn Boda Vilmos üdvözlő beszédét mondotta, hangosan közbekiáltotta az idegenből átplántált szót: Abzug! Ugyanezt tette a magáról megfeledkezett Schuler József nyugalmazott tanító is. Az ezrekből álló ünneplő közönség iszonyúan felháborodva rohant a kiáltok felé, hogy megérdemlett büntetésben részesítse őket s csak a szuronyos csendőr közbelépésének, ki a kocsi ajtaja előtt állást foglalt, köszönhető, hogy ez be nem következett. Maga a tény oly kicsinyes, hitvány, hogy tán szóra sem volna érdemes, ha ilyen izgalmas időkben, egy hasonló cselekmény kiindulási pontját nem képezhetné azután a kölcsönös megtorlások és insultusok egész tömegének. Súlyosbítja a helytelen viselkedést, hogy az nem egy egyszerű választó, hanem a párt alelnöke részéről történt, ki még fokozta kihívó magatartását azzal, hogy a csendőrszurony és zárt kocsiajtó mögött gúnyosan mosolyogva, szótlanul tűrte a feléje zuduló helytelenítő szidalmakat. Itt lapunk élén rögzítjük meg a Szabópárt alelnökének viselt dolgait, hogy később, ha a párt esetleg megtorlásban részesülne, mit részünkről nem óhajtunk, a felelősséget azokra hárítjuk, kik a kezdeményezés korántsem dicsőséges szerepére vállalkoztak. Legyünk aziránt tisztában, hogy kerületünkben a most bekövetkező képviselőválasztás egyike lesz a legizgalmasabbaknak, mert mint a jelek mutatják, a székváros s a vidék nagy részének akarata és kívánsága ellenkezésbe kerül a kerület többi szavazóinak törekvésével s a küzdelem sorsát az dönti el, váljon Szekszárd egy ezer Batthyány-párti választójának sikerül-e? a külső községekből annyi hívet toborzani, mennyi a többség létrejövetéhez szükséges. Aki ismeri a szekszárdi választópolgárság izgalomra hajló lelkületét, mely még fokozódik azzal, hogy törekvése elé akadályok gördülnek, az csakhamar tisztában lehet azzal, hogy a vezetők részéről nagyon helytelen dolog, ha maguk mennek elő példával, hogy mi módon lehet az izgalmat fokozni. Ugyebár a kéyviselőházban történt törvénykönyv dobálás s elkövetett sértés, pártkülönbség nélkül az egész ország kárhoztató ítéletét vonta maga után, pedig egész bizonyos, hogy az egész incidens nem következett volna be, ha Khuen-Héderváry Károly gróf a helyén marad, nem megy ki a padok előtti térre s nem kísérli meg beszédjét a gyorsírók irónja alá mondani. Ez is bizonyíték arra nézve, hogy nem tanácsos a tűzzel játszani, mert gyakran elég egy kis szikra, hogy nagy veszedelmeknek legyen az okozója. A kellemetlen üggyel Ba-thyányi Tivadar gróf is foglalkozott a tiszteletére rendezett társasvacsorán s arra kérte választóit, hogy felejtsék el a dolgot és ne éljenek visszatorlással. Mi is e mellett emeljük fel szavunkat, mert hisz ez az első eset volt, hogy a választók érzelmükben megsértettek; de ha az eset ismétlődni fog s bizonyságot szerzünk róig, hogy ez az ellenfél harcmodorának alkotó része, akkor bizonyára nem leszünk a béke szószólói, hanem, azt az elvet fogjuk vallani, hogy kézkézért, szem-szemért. Mert a? mégis furcsa dolog lenne, hogy az egyik félnek szabad volna az insultus eszközeivel élni s a másiknak pedig a béke kedvéért, csak az lenne a kötelessége, hogy a sértéseket nyugodtan zsebre vágja. Mayer ur, bízva a csendőrszuronyban, meg merte tenni, hogy egy 10.000 főnyi, lelkes csoporttal szemben in- sultust kövessen el, mit fog majd tenni, ha arra kerül a sor, hogy Batthyány gróf megjelenik Bátaszéken, hogy programmbeszédet mondjon s Bátaszéken otthon érzi magát. Ha Batthyányi gróf Bátaszéken történendő megjelenése alkalmával bármi történik, most már tudni fogjuk, hogy kit kell azért okolnunk s kit kéll felelősségre vonnunk. De tovább megyünk, minden elkövetendő sértésért felelőssé tesszük magát az ellenpárt jelöltjét is, mert hisz neki módjában van tüzesvérü kortesét egy kis türelemre és nyugodtságra inteni, Ha pedig ezt meg nem teszi, akkor tudni fogja a Batthyány-párt is kötelességét s bizonyára arra, hogy a sértéseket viszonozza, elég erővel és — akarattal fog rendelkezni. Batthyány Tivadar gróf programmbeszéde. Szekszárd r. t. város hazafias polgársága igazi benső szeretettel és rajongással fogadta múlt vasárnap nagynevű képviselőjelöltjét: Batthyány Tivadar grófot. A fogadtatás valóban olyan volt, amelyhez hasonlót még Szekszárd legöregebb polgárai sem láttak. Nem volt ez mondva csinált tüntetés, hanem őszinte megnyilatkozása volt a függetlenségi és 48-as elvbü polgárságnak- Batthyány Tivadar gróf személye és politikája iránt, akire valóban büszke lehet a szekszárdi választókerület. Szekszárdiéi egy küldöttség dr. Zsigmond Ferenc ügyvéd vezetése alatt a tolna-mözsi állomásra utazott, ahol a tolnai és a mözsi elvtársak is csatlakoztak hozzájuk. Itt lelkes éljenzéssel fogadták a képviselőjelöltet és dr. Zsigmond szép szavakkal, üdvözölte. A küldöttséggel együtt Batthyány Tivadar gróf a délutáni vonattal érkezett meg Szekszárdra Rátkay László, Sümegi Vilmos, ifj. Wéber János volt országgyűlési képviselők, továbbá Bodnár Sándor, Hajós József dr. és Rózsa Manó főmérnök kíséretében. A pályaudvart és környékét ezer és ezer ember lepte el, úgy, hogy alig lehetett mozogni. Benn a pályaudvarban foglaltak helyet a párt vezérlő férfiai, a legszebb leányokból összeválogatott, gyönyörű diszmagyarba öltözött leányok pedig virágcsokrokat tartva kezükben állottak sorfalat. Fél négy órakor érkezett meg a vonat s egetverő harsány éljen hangzott fel ezrek és ezrek ajakán, midőn Batthyány Tivadar gróf a kocsiból kilépett, akit a függetlenségi és 48-as párt nevében Boda Vilmos pártelnök őszinte melegséggel üdvözölt, mire Batthyány mély köszönettel válaszolt. A diszmagyarba öltözött leányok élén Burka Ilona, Nagy Juliska és Orbán Erzsiké nyujottak át Batthyány Tivadarnak szép virágcsokrokat. Az egyik csokor szalagján ez a felirás volt olvasható: „A szekszárdi honleányok szeretett képviselőjelöltjüknek.11 Amint az ünnepelt nemes gróf Boda Vilmossal helyet foglalt Szekszárd város négyes diszfogatán, lassan megindult a festői menet a város félé. A menet élén diszmagyarba öltözött 100 tagú lovas bandérium haladt, utánuk következtek a fehérrubás leányok gyönyörű csoportja, majd a zászlósok jöttek Batthyány lobogókkal. A hosszú kocsisor élén Molnár Lajos rendőr- kapitány haladt, s utánna jött Batthyány Tivadar négyes diszfogaton, akit mindenütt éljenzéssel, kalap- kendőlengetéssel üdvözöltek. Ezután következett az ezrekre menő közönség és a tűzoltó zenekar. A beláthatatlan bosszú menet a városháza és a templom előtti térre vonult, ahol ember ember hátán tolongott, a csendőrség azonban mégis rendet tudott tartani. Batthyány Tivadar gróf kíséretével felment a városházára, ahol meglátogatta Szentkirályi Mihály polgármestert. A gyűlés 4 óra után kezdődött, melyen 6—7 ezer ember vett részt. Az emelvényre, melyet Kossuth Lajos arcképe díszített, először Boda Vilmos pártelnök ment fel, aki üdvözölve az impozáns számban megjelent közönséget, zugó taps és éljenzés között felkérte Batthyány Tivadar gróf képviselőjelöltet prog- rammbeszédének elmondására. Erre felment Batthyány az emelvényre és elmondotta másfél óráig tartó hatalmas programmbeszédét, melyet többször meg kellett szakítania a lelkes éljenzés és taps miatt. Batthyány Tivadar gróf a következő beszédet mondotta: Mikor Szekszárdra jöttem, el voltam rá készülve, hogy számosán fogadnak, de, hogy a polgárság ezrei és ezrei tiszteljenek meg engem, jobban mondva azokat az elveket, melyeket vallók, hogy oly szeretettel és barátsággal üdvözöljenek, mintha már régi személyes ismerősük lennék, azt nem reméltem. Első szavam a mélyen tisztelt hölgykoszoruhoz szólt, mely itt megjelent. Egy régi francia közmondás azt mondja, hogy ahol a nők a közügyek iránt érdeklődnek, ahol az ő bájos kezük int üdvözletét az ige hirdetőjének, ott az ügy győzelme bizonyos. (Éljenzés.) Lelkes és tántorithatlan hive vagyok a függetlenségi és 48-as pártnak, melynek célja röviden kifejezve annyit jelent, hogy az alkotmányos magyar király uralma alatt politikailag, közjogi- lag, gazdaságilag és egyénekbe is független Magyarország. (Éljenzés és helyeslés.) Minden erőmmel az országnak gazdasági megerősödésére törekszem. Magyarország polgárságának gerincét a kisemberek, a kisiparosok, a kisgazdák és kiskereskedők képezik, ezek nem olyanok, mint — sajnos — intelligenciánk egy része, amely az arcát, hogy ne mondjuk a száját, mindig arra fordítja, ahonnan a nap süt. Százszoros kötelessége ezért a törvényhozásnak, hogy a kisegzisztenciákról különösen gondoskodjék. Ennek sok módja van, Egyik az adókérdés.
