Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1909-07-08 / 27. szám
1909 Julius 8 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 rel több a bűntények száma, mint ezelőtt 25 évvel, s a katonaságnál sokkal több az Írni- és olvasni nem tudók száma, mint azelőtt. Hogy erkölcsileg mennyire sülyedt az iljuság, mi sem jellemzi azt jobban, hogy az ifjak szövetkezeteket alkotnak és kötelezik magukat, hogy öngyilkosokká lesznek. íme, ide vezetnék a léha gondolkozóknak az az állítása, hogy a modern embernek Istenre nincsen többé szüksége. „Az okos más kárán tanul“, — mondja a közmondás, azért is szeretettel kéri a jelenlevőket, hogy a külföldiek példáján okulva, iparkodjunk valláserkölcsös tanításunkkal a reánk bízott gyermeksereget isteni félelemmel, az anyaszentegyház útmutatásával úgy nevelni és tanítani, hogy tanításunkkal és nevelésünkkel mindenkor, Isten és emberek előtt, kedves, áldásos munkát végezhessünk. A jelenlevők szeretett egyházi elnöküknek magas szárnyalásu beszédét nagy ovációban részesítették és a lelkes éljenzések után elnök Ember Károlyt, a Kath. Tanügyi Tanács világi elnökét üdvözölte, ki megköszönte a személyét érő azon kitüntetést, hogy az egyesület disztag- jává választotta. Ember Károly lovag ígéri, hogy egész lelke erejével és legjobb tudásával a kath. tanügynek és kath. tanitók érdekeit akarja ezentúl is szolgálni, egyebekben pedig jelenti, hogy nemsokára napvilágot fog látni „a kath. tanitók fegyelmi szabályzata“ és hogy a Kath. Tanügyi Tanács behatóan foglalkozott a nyugdijrevizióval stb. Kéri az egyesület minden egyes tagját, hogy bármilyen ügyes-bajos dolgaikban egész bizalommal forduljanak a Kath. Tanügyi Tanácshoz, honnét mindenkor teljes megnyugtató információkat kaphatnak bármilyen bonyolultnak látszó dolgokban is. A közgyűlés ezt köszönettel tudomásul vette. A titkárnak gondosan összeállított évi jelentéséből kivesszük a következőket. Az egyesület tartott 1 rendes közgyűlést, 2 igazgatósági és 3 választmányi ülést. Az alesperesi kerületek mind tartottak 1 vagy 2 ülést, hol hittanból, nyelvtanból, számtanból és slöjdből tartattak gyakorlati előadások, ezenkívül tartattak értekezések és felolvasások, melyeknek tárgyai : a népnevelés, alkoholizmus, szabadtanitás, közegészség, útleírás stb. volt. Dolgozatot készítettek és a köri gyűléseken felolvasást tartottak a következők: Lukács Ferenc, Radics Béla, Krámmer Károly, Perényi Pál, Bayer Mihály, Répási Dezső, Farkas Kamill, N. Molnár Paula, Hajas János, Jártas Róza, Lassányi János, Filipovics Emilia, Mayer Ignác, Mayer Ignácné, Albert István, Mányok Ferenc, Kindl Vilmos, Dévay Gyula, Horváth György, Gosztonyi Jenő, Radics N., Lengyel Ferenc, Perler Mátyás stb. Az egyesület megalakította az egyes szakosztályokat és titkár kéri a tagokat, hogy valamelyik szakosztályba vétessék fel magukat. A szakosztályok elnökei, alelnökei és jegyzői a következők: hittudományinál: elnök Virágh Ferenc, alelnök : Gábor György, jegyző: Perényi Pál; nevelés és módszertani szakcsoportnál elnök: Szentkirályi Ede, alelnök: Kindl Vilmos, jegyző: Polácsi János ; gazdaságtaninál elnök: Somssich Béla, alelnök : Kiss Vilmos, jegyző: Aschenbrenner Ferenc ; irod. szakosztálynál, elnök : Bodonyi Nándor, alelnökök: Somssich Sándor, Albert István, jegyző : Hall Vince; zene szakosztálynál, elnök ; Krammer Károly, alelnök : Veininger Kálmán, jegyző: Huber József és Schell József; természettudományi szakosztálynál, elnök: Kis- szély Andor, alelnök: Kirtz István, jegyző: Katona József: képzőművészeti szakosztálynál, elnök: Szőnyi Ottó dr., alelnök : Lengyel Ferenc, jegyző : Musszong Gyula és Frikker Ede; társadalmi tudomány szakosztálynál, elnök: Balta Sándor, alelnök: Magyar Rezső, jegyző: Valther Ádám és Schlenker Mihály. Pályadijakat nyertek: Hall Viktor pécsváradi, Perler Mátyás és Lengyel Ferenc tolnai, Kirtz István teveli, Schmidt Miklós siklósi és Straub János nagymányoki tanitók. Az egyesület disztagjai: Zichy Nándor gróf, Ember Károly lovag, tiszteletbeli tagjai pedig: Dreisziger Ferenc és Koródy Miklós képzőintézeti tanárok. A gondosan összeállított és kimerítő jelentésekért a közgyűlés Báter János titkárnak, köszönetét szavazott. Székely Márton köri főpénztáros jelenti, hogy az egyesület évi bevétele 1913 K 76 f volt, kiadása pedig 1183 K 98 f, pénztári maradvány 729 K 78 fillér; az egyesület eddigi vagyona 2289 K 35 fillér. A számvizsgáló bizottság a számadásokat felülvizsgálta s minthogy mindent teljesen rendben találtak, a számadó pénztáros részére a felmentést kérik a közgyűléstől. A közgyűlés Székely Márton főpénztárosnak a felmentvényt megadja és fáradozásáért jegyző- könyvi köszönetét szavaz. Elnök hemutatja Haller Istvánt, a „Kath. Népszövetség“ központi kiküldöttjét, ki a nép- szövetség fontosságát ismerteti és felhívja a tanítókat, hogy ezen népszövetségnek legyenek após tolai s legyenek a tanitók a népnek igazi oktatói, tanácsadói, minden alkalmat használjanak fel,, hogy a mi jobb sorsra érdemes népünk anyagi helyzete javuljon. Urbányi József Budapestről jött, ki a kath. Iskolaegyesületröl és a kath. sajtóról tartott értekezést. Meggyőző előadásából kivesszük a következőket : „Hogy a nép minő lapokat és könyveket olvasson, az úgyszólván a tanítóságtól függ. A nép mindenkor szívesen hallgat tanítójára, elfogadja annak tanácsát, miért ne használná fel a tanító ezen alkalmat, hogy népét a szennylapok olvasásától távol tartsa, hisz ezzel egyik legszebb kötelességének tesz eleget a tanító, ha ilyen lapoK olvasásától távol tudja tartani a nép gyermekét, nem szennyezi be lelkét, nem teszi őt elégedetlenné és nem viszi romlásba; a jó könyvek terjesztésével pedig az igazi tudást, lelki megnyugvást és az ezzel járó lelki gyönyört szerezheti meg a buzgó tanitó, mely fáradságos munkájának gyümölcsét lehetetlen, hogy ne élvezze az a tanitó, kinek mindenkor az a legszebb hivatása, hogy mások boldogulásának legyen alapozó munkása.“ A szakelőadások után Kirtz István teveli tanitó tartott gyönyörű emlékbeszédet Bittér Péter nyug. apari kántortanitó fölött, kinek érdemeit koszorúba fűzve adta a hallgatóság elé, hogy belőle ihletséget, erőt és biztatást nyei’hessenek a dolgozni és lelkesülni tudó tanitók. Gyönyörűen emlékezik meg a nagynevű pedagógus házas életéről, melyet soha semmiféle rázkódtatás nem zavart meg, soha nagyobb hullám nem nyugtalanította. Boldog volt házaséletük kezdettől végesvégig. A szeretet kötötte össze a frigyet és a szeretet szalagát csak a halál volt képes szétszakítani. A megható, szép beszédét befejezi azzal, hogy az egyesület nevében hozzátartozóihoz igy szól: Vigyétek üdvözletünket! S szellemének mondjátok meg: Örökös szeretetünket . . . Dreisziger Ferenc kalocsai képzőintézeti tanár levelét, melyben a tiszteletbeli tagságot köszöni meg, Székely Márton egyesületi főpénztáros olvasta fel. Dreisziger ezen levelében a hitvallásos nevelésről értekezett. A magas nívón álló értekezés egész terjedelmében meg fog jelenni a „Népnevelő“-k lapjában. Az indítványok tárgyalásánál hosszabb vitára adott alkalmat Schell Antal egerági esperesplébánosnak a tanítói járandóságok mikénti beszedéseiről tett megjegyzései, továbbá, hogy a tanitó fizetésénék pontos kiszolgáltatásáért ki a felelős, az iskolaszéki elnök, az iskolaszék vagy az iskolát fentartó hitközség, azután meg a hátralékot ki tartozik behajtatni ? Mindezen kérdésekre pontos és precíz választ a Kath. Tanügyi Tanács fog adni. A tárgysorozat kimerítése után Horváth Ignác világi elnök zárta be a közgyűlést. Záróbeszédében mindenekelőtt konstatálja, hogy a közgyűlés minden mozzanatában méltóságteljes volt, ami főképen egyesületünk vezérének Wajdits Gyula kanonoknak, elnökünknek és a szakképzett előadóknak érdeme. Záróbeszédében utal a tanitók megsokasodott munkájára, de ezektől azonban úgymond ne riadjunk vissza, mert minden nehézségen diadalmaskodunk, ha fegyverünk a hit, a kötelességtudás, a hazafiság és a szeretet lesz. A haladás fáklyájával, Krisztus szellemében vallásosságra, hithüségre és hazafiságra neveljük ne csak a gondjainkra bízott gyermeksereget, hanem a jó magyar népet is. Lehetőleg minél nagyobb tért foglaljunk el a nép szivében. Vallás- érzületét emeljük ki úgy, hogy törhetetlenül ragaszkodjék vallásához és minden kath. intézményhez, szép harmóniában legyen lelkében az Isten imádása és a haza szeretete; mert Istentől a hazát, hazától az Istent elválasztani nem szabad. A nép műveltségére tartsunk télen át felolvasásokat és előadásokat, alakítsunk ifjúsági egyesületeket és köröket. Küzdjünk a nemzetközi szocialisták ellen, kik nem a szegény hiszékeny nép javát, hanem saját javukat keresik mások kárával, mások butításával, anyagi és erkölcsi romlásával. A kötelességek teljesítése mellett hangoztassuk saját sérelmeinket is, hogy végre mi is meghallgatásra találjunk. A kath. tanitók sérelmei közül a következőket említi fel: először a nyugdíj-törvény revizióját, a maximális év 35 év legyen, mi után a teljes nyugdijat élvezhesse a tanitó; másodszor: a kath. tanitók egyenlő fizetést nyerjenek, úgy mint az állami tanitók; harmadszor az iskolák belső igazgatása engedtessék át a tanítónak; negyedszer minden tanitó, ki 20 éven át becsülettel működött a tanítói pályán részesüljön személyi pótlékban; ötödször kérjük és követeljük mi is a kedvezményes vasúti jegyet. Ha minden állami- közigazgatási-, városi tisztviselő és szolga, úgy a községi jegyzők, sőt a velünk egy rangú állami tanitók is megkapják a kedvezményes utazási jegyet, úgy a méltányosság is úgy hozná megával, hogy a még mindig legmostohábban díjazott kath. tanitó is élvezzen ilyen kedvezményt; kívánjuk végül a tanítóképzés reformját s ezzel kapcsolatban a tanítói állás emelését. A jelenlevők zajos helyesléssel vették tudomásul az elnöki záróbeszédben bővebben kifejtett és jól megokolt követeléseket, melyek nem olyanok, hogy a felsőbb hatóságok, ha a tanitók helyzetét a közoktatást és ezzel a nép jólétét igazán szivükön hordják, minden nagyobb megterheltetés nélkül megadható nem volna. Az elnökök lelkes éljenzésével d. u. 1 órakor a gyűlés véget ért. Gyűlés után társas ebéd volt, melyen körülbelül 180-an vettek részt. Első felköszöntőt Wajdits Gyula egyházi elnök mondotta a pápára és a királyra, utána Horváth Ignác v. elnök a megyés püspökre emelte poharát, később még felköszöntőt mondottak: Pártos Zsigmond, Romaisz Ferenc. Frei János és Magyar Miklós esp. plébánosok, Éber Géza fekedi plébános, Magyar Rezső kántortanitó, Majorossy Imre kir. tanácsos iskolaszéki elnök és Vörös Mihály nyug. képzőintézeti tanár stb. X—Y. KÜLÖNFÉLÉK. Emlékkönyvbe. Ha ifjú lelked egykoron A zajos világba veted; Ne gondolj rám, feledj engem: Az utolsó hagy el veled. Árny leszek csak, sötét árnyék, Melyet megvet majd a világ; Beteg szívvel, vérző lelkem Lassan hal el, mint tört virág. Csak arra kérlek azután, Feledj el akkor ... ha lehet: Hogy visszaemlékezésed Ne bántsa porló testemet. Márton. — Személyi hírek. Gróf Apponyi Géza főispán folyó hó 6-án Szekszárdra érkezett és tegnap elnökölt a közigazgatási ülésen. Tihanyi Domokos kir. tanácsos tanfelügyelő négy heti üdülésre utazott Lovranába s távolléte alatt a tanfelügyelői hivatalt Nagy Béla segédtanfelügyelő vezeti. — FŐliri esküvő. Budapesten, a Egyetemtemplomban julius 1 én esküdött örök hűséget eörményesi és karánsebesi Fiáth Tibor báró jogtudor, Fiáth Pál báró és neje, pribérdi, vuchini és dunaszekcsői Jankovich Bésán Uda fia, Sizzo de Noris Mária, Konstance grófnőnek, Sizzo de Noris Kristóf gróf cs. és kir. kamarás, szolgálaton kívüli főhadnagy, a souv. Máltai lovagrend disz- lovagja, a tiroli tartományi urak és rendek tagja és neje semsei Semsey Sybille csillagkeresztes hölgy leányának. Megyénkből az esküvőn a vőlegény bátyja, Fiáth Elemér báró gyönki szolgabiró vett részt. Esküvő után a násznép lakomára gyülekezett össze a Nemzeti Kaszinóban. Lakoma után a fiatal pár szalonkocsiba ülve, még aznap estére megyénkbe, birtokukra Puszta-Apátiba ért. Fogadtatásukra az uradalmi intézőség, az amúgy is természeti szépségekkel megáldott pusztát, még elragadóbbá tette. Száz, meg száz kéz munkálkodott a park feldíszítésén, telerakva mindent zöldfüzérrel és szebbnél-szebb lampionokkal. A vonat megérkezését mozsárágyuzás jelezte és nemsokára berobogott a hintó a lampionoktól kivilágított fasor között. Az ősi kastély előtt a cselédség és az aratónép apraja nagyja -— hatalmas tömegben — és az uradalmi kasznár, Johannides Géza fogadta őket, aki rövid, de annál hatásosabb beszédben az összes alkalmazottak nevében boldogságot kívánván, arra kérte az uj uraságot, hogy szeretettel eltelt ifjú sziveiknek csak egy parányi részecskéjét juttassák annak a népnek, mely hűséggel és teljes odaadással, ragaszkodással fogja őket szolgálni, hogy boldogságuk minél teljesebb legyen, hogy azt az elhagyott, kedves szülői házat pótolva élvezhessék, hogy ezen uj hazában boldogságukkal minden harmonizáljon. A hatalmas éljenzéssel fogadott beszéd után Fiáth Tibor báró neje nevében is köszönetét mondott a szívélyes fogadtatásért. Egyúttal kifejezésre juttatta azon nemes intencióját, hogy nejével együtt szülői szeretetben fogják alattvalóikat részesíteni, annak gondját viselni, kérve, hogy ennek keresztülviteléhez irányukban mindenki által tanúsítandó szeretet s hűséges odaadás legyen a hathatós eszköz. Végén pedig elismeréssel adózik Johannides Géza urad. kasznárnak és Koszorús Sándor urad. kulcsárnak, mint akik már évek óta a legnagyobb rendben és példásan vezetik a gazdaságot, teljes erejükből, önzetlenül és legjobb tudásuk szerint. A nagy tetszéssel fogadott és mély benyomást tett beszéd után az arató-banda zenéje mellett kezdetét vette a tűzijáték, mely igen szépen sikerült. Az utolsó tüzicsillag elalvása után pedig a fiatal pár átvette az oly soká lakatlanul álló kastélyt, hogy majdan a néma csend után vidám, napsugaras életet teremtsenek ott. — A
