Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1909-09-02 / 35. szám

4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1909 szeptember 2 — A baja—bátaszéki vasút megnyitása. Minden külső fény és ünneplés mellőzésével múlt csütörtökön, augusztus 26 án nyitotta meg Hor­váth Károly kir. tanácsos, főfelügyelő Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter megbízásából a baja—bátaszéki vasutat, mely vármegyénk déli határán halad és hivatva van az országos nagyfontosságu gazdasági érdekek mellett a mi érdekeinket is szolgálni. Teljes elismeréssel va­gyunk a kormány és Kossuth Ferenc miniszter iránt, amely érzelmeinknek a megnyitáson jelen volt Simontsits Elemér alispán ékesszólóan ki­fejezést is adott. Horváth Károly kir. tanácsos, főfelügyelőn kívül a minisztérium részéről ott volt Zaymusz Illés vasúti és hajózási főfelügyelő, a máv. részéről: Tankó Samu és Lázár Elemér főfelügyelők, Barta Lajos felügyelő, építés-vezető és Margulit Kálmán ellenőr; a jobbparti üzlet­vezetőség részéről: Offner József üzletvezető­helyettes, Bende Oszkár a pályafentartási és Hollós Géza a forgalmi szakosztály főnöke; a a szabadkai forgalmi főnökség részéről: Payer József forgalmi főnök, Solt Jakab oszt. mérnök és Kovács János fütőházi főnök ; a zágrábi üzlet- vezetőség részéről: Marsik János üzletvezető­helyettes; Stiegler Lajos a pályafenntartási, Pellet Bertalan a forgalmi szakosztály főnöke, Vörös Hiador pécsi forgalmi főnök, Perlaky József szekszárdi osztályvezető-főmérnök és Tóth János főellenőr, bátaszéki állomásfőnök. A megnyitáson I impozáns küldöttséggel vett volna részt Tolna­vármegye közönsége, ha a megnyitásról előzőleg értesítik. így azonban a vármegyét csupán Simontsits Elemér alispán, Bartal Béla cs. és l kir. kamarás, Alacs Zoltán műszaki tanácsos és Bajó Pál főszolgabíró képviselték, Bátaszék köz­séget Erdős Gábor főjegyző, Ohmacht János biró, Báta községet Purt Adolf főjegyző, Sümegi Mihály biró, Alsónyék községet Berényi JeDŐ főjegyző és L. Kovács János biró képviselték. Ott voltak még: Tóth Károly dunavédgáttársu- lati igazgató-főmérnök és Návay Emil uradalmi főfelügyelő. Pest-Pilis Solt Kiskun vármegye ré­széről: Kovách Gusztáv vármegyei th. főjegyző Melczer Gyula kiskőrösi főszolgabíró, Rauszek Jenő kir. főmérnök; Bács Bodrogh vármegyéből: Karácsony Gyula nyug. alispán és Sztankovich György műszaki tanácsos; Bajáról: Ambrozovich Lajos főispán, Hegedűs Aladár polgármester, Weisz Nándor tanácsnok, dr. Klenácz György t. ügyész, dr. Molnár Mihály rendőrkapitány, dr. Fejér Lőrinc I. aljegyző, dr. Valentin Emil és Drescher Gyula. A küldöttségek a bajai hajó­állomásnál találkoztak, ahova a tolnavármegyeiek Bátaszékről hajtányokon mentek át. Amint a dunai vashidra értek, Simontsits alispán éljenezte Bartal Bélát, ami nagy visszhangra talált: mert ő volt egyik lelkes agitátora a baja—bátaszéki összeköttetésnek. Báján Horváth Károly üdvö­zölte a megjelenteket és ezzel kezdetét vette a műtanrendőri bejárás, melynek befejezése után a miniszter nevében átvette a vasutat és kijelen­tette, hogy ugyancsak a miniszter nevében át­I ' adja a vonalat a forgalomnak, melyen az első vonat d. u. 5 óra 5 perckor indult el. Ez nagy örömet és lelkesedést szült, mire Simontsits alispán kifejezte az érdekeltség háláját Kossuth Ferenc miniszter iránt. A jegyzőkönyv felvétele és aláírása után Baján a „Nemzeti Szálló“~ban közebéd volt, melyen több ielkes köszöntőt mon­dottak, köztük alispánunk is. Lakoma után az első vonattal Tolnavármegye küldöttsége Bajáról átrobogott Bátaszékre. Befejezésül tudósítónk meg­jegyzi, hogy habár meglepetésszerüleg történt is a baja—bátaszéki vasút megnyitása, de azért még sem lett volna szabad mellőzni különösen azokat az önzetlen férfiakat, akik köztudomás szerint hosszú éveken keresztül szóval és tollal agitáltak a most forgalomnak átadott yasuti terv mellett. A baja—bátaszéki vasút menetrendje a következő: Oda ______Baja—Bátaszék. Vissza 72 7 120 505 1009 ind. Baja érk. 54J 955 318 I 7' »8 738 1*1. 516 1020 F. Pörböly 530 944 307 657 747 140 525 1020 Pörböly 52^ 934 257 6£ 800 153 538 1042 1 f Alsónyék 1 507 921 244 634 804 157 542 1046 ' Bóta- * érk. szék (218) ind. 502 916 239 629 Ezekből láthatjuk, hogy a sárbogárd—szek­szárdi és baja—bátaszéki vonallal az összeköt­tetés felette rossz, amelynek megváltoztatását már törvényhatósági bizottságunk is kérelmezte. — A „Magyar Nemzet Szent Antal Temp­loma“ Budapesten. Nagy arányú mozgalmat kez­dett a „Páduai Szent Antalról nevezett zuglói kápolnaegyesület“, mely a Magyar Nemzet Szent Antal Templomának Budapesten leendő felépíté­sét tűzte ki céljául. Hazánkban annyi tisztelője van Szent Antalnak, oly sokan fordulnak bizalom­mal a nagy Szenthez, hogy szinte e nagy tisz­telet mellett hiányzott a tiszteletére felajánlott templom. A legtöbb állam kr.tholikusai építettek már templomot fővárosukban Szent Antal tiszte­letére s azonkívül Páduában a hires Szent Antal bazilikában is egy-egy kápolnát a különböző álla­mok katholikus híveinek nemzeti adakozásból res­tauráltalak. A magyarországi katholikusok ado­mányai is ide vándoroltak eddig, azonban az ezen pénzből fényesen restaurált kápolna az osz­trák nemzet kápolnája nevet viseli. Méltán megér­demli tehát a támogatást az az eszme, hogy a nagy Szent Antal tiszteletéhez méltóan a magyar ka­tholikus világ filléreiből, nemzeti közadakozásból, itt az ország fővárosában épüljön fel a „Magyar Nemzet Szent Antal Temploma“. A mozgalmat megindító „Páduai Szent Antalról nevezett Zuglói Kápolnaegyesület“, melynek fővédnöke Vaszary Kolos bibornok hercegprímás, 5 óv óta munkál­kodik a siker érdekében s most a m. kir. belügy­minisztériumtól országos gyűjtésre kapott enge­délyt, mellyel kapcsolatban a következő felhívást bocsátotta ki : # „FELHÍVÁS a „Magyar Nemzet Páduai Szent Antal Temploma“ javára leendő adakozásra. Minden nemzet emelt már templomot páduai szent Antal tiszteletére, csak nálunk, a katholikus Magyarország fővárosában, hol annyi a szegény ember, nincs a szegények atyjának méltó hajléka. Egyesületünk ezen hiány pótlására törekszik. Kegyesen támogatnak ezen szándékunkban úgy a magas egyházi, mint a világi hatóságok, gyűjtésűnk engedélyezésével és ajánlásával. A nagyméltóságu magyar királyi belügyminiszter ur 134.626/1908. szám alatt kelt rendeletével a gyűjtést az egész országra engedélyezte. A székesfőváros hatósága is kijelölte már a templom helyét egyesületünk kérésére a Budapest VII. kerületéhez tartozó Zuglóban, a történelmi nevezetességű Rákosmezőn. Bizalommal fordulunk hazánk hatholikus polgáraihoz, egyházi és világi hatóságaihoz, inté­zeteihez, hivatalaihoz és testületéihez azon kéré­sünkkel, hogy filléreikkel járuljanak hozzá szintén a szent célhoz. Adakozzanak Isten dicsőségére, abból, amit Isten adott. Építsük fel mi is hazánk fővárosában páduai szent Antal templomát, járuljon hozzá hazánk minden katholikus polgára, hogy az joggal a „Magyar Nemzet Páduai Szent Antal Temploma“ legyen. A legcsekélyebb adományt sem vetjük meg. Váltsa meg részét mindenki tehetsége szerint bármily csekély adománnyal e fenséges munkából s adjon egy-egy téglára vagy homokszemre valót a „Magyar Nemzet Páduai Szent Antal Temp­lomáéhoz. — Megható lesz az eredmény, ha a szegények atyjának templomát igy szegény módra, téglánkint fogjuk összehordani. Szives adományokat a „Páduai Szent An- tarlói nevezett Zuglói Kápolnaegyesület“ címére (Budapest Zugló) kérjük beküldeni.“ — Üresedésben levő állások. Varsád köz­ségben a rendszeresítés alatt álló segédjegyzői állás betöltéséig a községnél összetorlódott jegyzői munkák végzésére ideiglenes munkaerő alkal- maztatik. Fizetés 1000 korona. Az állás azonnal elfoglalandó; a rendszeresített állásra való meg­választatása az alkalmazott magatartásától függ. — Nagy István, dombóvári főszolgabíró pedig a Kurd községben megüresedett adóügyi jegyzői állásra irt ki pályázatot, szeptember hó 5-iki határidővel. Javadalom: a községtől 800 korona, egy szobából álló lakás, fűtés, világítással s az állami fiizetéskiegészités 800 korona. — Ugyan­csak szeptember 5-iki határidővel az elhalálozás folytán üresedésbe jött gyulaji aljegyzői állásra is pályázatot hirdet fenti főszolgabíró újabban, miután a kibocsájtott pályázati hirdetmény a. hivatalos lapokban kellőképpen közzé nem tétetett. A már beadott kérvények helyett újabb kérvények beadása szükségtelen. Javadalom: a községtől 600 korona, Gyulaj községnek aljegyzői fizetés címén utalványozott állami segély évi 400 korona, állami fizetéskiegészités évi 600 korona. — Gindli- család községben lemondás folytán megüresedett a segédjegyzői állás, melynek javadalma évi 1000 korona és 100 korona lakbér. Pályázati határidő szeptember 12. A választás pedig 14 én lesz. — A kongnia le nem foglalható. Egy gk. lelkész ellen az adóhivatal végrehajtást vezettetett adóhátralék miatt s lefoglaltatta az állampénztár­ból élvezett évi 400 kor. kongruáját. A lelkész folyamodására a pénzügyminiszter elvi jeletőségü határozatként kimondotta, hogy az 1908. XIV. t.-c. értelmében az államsegély, mint amely a lelkész fizetésének kiegészítésére engedélyeztetett, végrehajtás alá nem vonható, mert az lefoglal- hatóság szempontjából a fizetés természetével bir. — Erdőőri szakvizsgák. Az erdőőri szak­vizsgák folyó évi október hó 18-án és az erre következő napokon Budapesten, Pozsonyban, Besztercebányán, Miskolczon, Kassán, Máramaros- szigeten, Kolozsvárt, Brassóban, Nagyszebenben, Temesvárott, Pécsett és Szombathelyen, a vadőri vizsgák pedig az erdőőri szakvizsgákkal kap­csolatosan Budapesten, Pozsonyban, Szombat­helyen és Kolozsvárt, a vármegye székházában délelőtt 9 órakor fognak megkezdetni és foly­tatólag megtartatni. Baranyavármegye az egyke ellen. Baranya- vármegye törvényhatósága júliusi rendes köz­gyűlésén elhatározta, hogy az egygyermek- rendszerre vonatkozó adatokat, amelyeket a vár­megyében községszerte összegyűjtöttek, ki fogja adatni s ez a munkálat képezi majd a további javaslatoknak, úgy a kaposvári dunántúli egyke­értekezletnek alapját. Az igy megszerkesztendő könyv megírásával az ügy előadóját: B u d a y Dezső dr., vármegyei aljegyző, egyetemi magán­tanárt bizta meg, aki még e hóban vaskos köte­tet fog az egykéről a törvényhatóság elé terjesz­teni ; abban nemcsak az egykére vonatkozó ada­tokat, hanem annak történetét és az ellene foly­tatott küzdelem eddigi munkálatait is megírván. A könyv a jövő héten jelenik meg s akkor rész­letesebben is fogunk vele foglalkozni. — Szökött katona Nem tetszett a „gyöngy­élet“ Sárközi András 22 éves, cikói születésű, a nagyatádi 4. számú méntelep kötelékébe tar­tozó méneskari katonának, mert augusztus 7-én, állomáshelyéről megszökött, miért is annak körö­zését a budapesti helyőrségi hadbíróság elrendelte. Sárközi külömben Fáraó szurkos ivadékához tar­tozik s igy nem lehetetlen, hogy valahol velük együtt operál. — „Petróleum, tűzveszélyes.“ A belügy­miniszter rendetetet adott ki, mely szerint minden füszerkereskedő köteles azon üveget, melybe nála petróleumot vesznek, cédulával ellátni ezen fel­írással: „Petróleum, tűzveszélyes.11 — Gyilkosság a pusztán. Pörböly-pusztán múlt vasárnap gyilkosság történt. Az ottani csár­dában ugyanis együtt mulattak többen s mulatás közben Kiss János gazdasági cseléd összekülön­bözött Tádics Gyula gépésszel, akit hátulról, orozva úgy megszűrt, hogy nyomban meghalt. A gyilkost a szekszárdi kir. törvényszék fogházába kisérték. HA' NINCS SZALMA, NINCS TRÁGYA. Ez a veszély fenyegeti a gazdaságot az idén, amely pedig nagyon megsínyli az állati trágya hiányát, mert annak különösen fizikai hatását a műtrágyán sohasem pótoijáK. A szárított hizósertéstr ágyával kitűnő eredménynyel, jutányosán és biztosan pótolhatja mindenki BUDRPEST-KŐBRNYRI TRRGYR5ZRRITÓGYRR a hiányzó istállótrágyát, ha ismertetést és ajánlatot kér a Bosinyl, Schletrumpf it Tárta tigtil, Budapest, IX., Üllöl-dt 21. szán. Kizárólagos képviselője Tolnavármegye részére: Schloss I^ajos Szekszárd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom