Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-29 / 17. szám
4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1909 április 29 — Kedélyes harangozó. Tolnának van egy tipikus alakja, ki már hosszú évek során át pontosan végzi a harangozói tisztséget. Nem is volt ellene kifogás az utóbbi időkig. Most azonban már gyakrabban fölcseréli a harangszót s egy órakor huzza néha a delet, a mi természetesen nagyon bosszantja a munkásokat, — kiknek az ebédre oly sokáig kell várniok. Ez azonban hagyján; de legutóbb éjféltájt is megszólaltatta az öreg harangot, a mi érthető riadalmat keltett az álmából fölzavart lakosság között. Az éjjeli csendháborítókat a törvény szigorú büntetéssel sújtja. Milyen büntetést érdemel tehát az, ki oktalan éjjeli harangozásával zavarja meg az egész község nyugalmát ? • (Erre feleljen az igen tisztelt közigazg. hatóság.) — Rejtélyes eset. Még múlt év november hóban Dragolovits Rádó napszámos BátaszekrŐl nyomtalanul eltűnt. Most azután hat hó múlva holttestét Góczi N. János bátaszéki kereskedő téglatelepének kutjában megtalálták. Az esetről jelentést tett a csendőrség a szekszárdi kir. ügyészségnek. A vizsgálat lesz hivatva megálla- pitani, hogy nem forog-e fenn bűntény ? — Tetten ért tolvajok. Csapó Vilmos cs. és kir. kamarás, Középtengelic pusztájáról több ízben 150 korona értékű széna tűnt el. Végre f. hó 21-én Lengyel Sándor tetten érte Boór Ferenc és Zsinkó István Fadd községhez tartozó bagóhegyi lakosokat, akiket feljelentettek a büntető birósignak. — Vasúti szerencsétlenség. A baja—bátaszéki vasúti hídon közlekedő anyagvonat vasárnap éjjel elütötte Zority Márkus hidpályaőrt és mind a két lábát levágta. A szerencsétlen embert a kórházba szállították, ahol lábait amputálták ugyan, de azért még ugyanazon napon meghalt. — Különféle nemzeti csókok. Egy angol színműíró alapos nyomozásokat végzett abban az irányban, hogy miben külömböznek egymástól az egyes népek csókjai. Tanulmányai folyamán arra a meggyőződésre jutott, hogy egyáltalán nem tud csókolni. De még ezeknél is sajátos, nemzeti karaktere van a csóknak. Az angol nő csókja hideg, fagyos, lehangoló. A skót leány egyszerűen, de igazán csókol. Szenvedély nincs a csókjában, de szívből jön és nem lehet megvásárolni. Az olasz nő adakozó a csókban, de hevessége mögött nincs szerelem. A világ legszenvedélyesebb csókját a spanyol nő adja. A| francia nő csókja élvezetes, de olyan izü, mint akinek sok tapasztalatai vannak. Az ifjú amerikai nő csókja édes, de nincs benne temperamentum. A többi nemzet asszonyáról megfeledkezett a csók iránt érdeklődő drámairó, de bizonyos, hogy a magyar lány csókja a legédesebb. — Am. kir. szabadalmazott osztálysorsjegyek nemcsak a belföldön, hanem a külföldön is óriási kelendőségnek örvendenek, mert nyeremény esélyeik rendkivül előnyösek, tervezetük pedig szolid és kedvező. Gyorsan, váratlanul nagy vagyonhoz jutni csak nagy szerencse, nagyobb nyeremény utján lehet, ezért ajánljuk hogy t. olvasóink is tegyenek szerencsekisér- letet és vegyenek Kiss Károly és Társa bankházában (Budapest, Kossuth Lajos-u. 13) sorsjegyet. E hírneves főelárusitó részvénytársaság teljesen megbizható és előzékeny. A remény pedig boldogít és — Kiss szerencséje nagy | — Rövid hírek. Névmagyarositás. Braun József tolnai lakos családi nevét »Budai«-ra magyarosította. — Áthelyezések. Csenár Sándor ujdombóvári máv, hivatalnok Zágrábba, Hőké Kálmán somogyszobi máv. hivatalnok pedig Ujdombóvárra helyeztetett át. — Tolvaj Segéd Münsz Márton szekszárdi kereskedősegéd 170 koronát lopott el apránként Salamon Jakab szekszárdi kereskedőtől, ahol alkalmazásban volt. A hűtlen segédet feljelentették.'— Uj egyesület. Sárszentlőrincen népkönyvtár egyesület alakult melynek elnöke Győré Pál. Az uj egyesület alapszabályait jóváhagyás végett az alispán felterjesztette. — Betörés. Ismeretlen tettesek f. hó 7íw? Bicskén betörtek Szakács Antalhoz és tőle 7000 korona értékű ágy- és ruhaneműt vittek el. — Feljelentés. Góczi N. János bátaszéki kereskedő feljelentést tett Pála István ózsáki lakos ellen, mivel ez Alsónyék határában levő tanyajárói 100 korona értékű deszkát vitt el. Pála István tettét tagadja és azzal védekezik, hogy ő a deszkákat úgy vette. — Tolvaj Clgá- nyok. Sárközi Ferenc és Sárközi József Szepi sarpilisj cigányok folyó hó 18-án ellopták Pen- csovits Illés bátaszéki lakos 2 ablakkeretét — Katonák az aratáson. A katonai vezetőség elhatározta, hogy az aratás idejére 47.000 katonát szabadságoltat. — 400 000 nyeremény az ntcán. A napokban gyönyörű ékszerkollekciók lesznek kiállítva Budapesten és az ország minden részében. Az országos gyermekvédő liga viszi a nyilvánosság elé az általa rendezett sorsjáték nyereménytárgyait, számszerint 400.000 darabot, kivétel nélkül elsőrangú gyárakban készült arany- és ezüsttárgyakat, melyek valósággal remekei az ötvösművészetnek, hogy a közönség előre láthassa: mi mindent nyerhet julius elsején, amikor a Liga tombolajátékának a húzása lesz. A föltételek nem mindennapiak: 400.000 sorsjegy, 400.000 nyeremény, szóval senki sem vásárol hiába Liga sorsjegyet. Segít az elhagyott gyermekek nyomorán, apasztja a züllésnek indult apróságok számát s amellett okvetlenül nyer valami szép dolgot, legalább arany vagy ezüsttárgyat. Van persze sok nagyértékü nyereménytárgy is : 250 koronától föl egészen 20.000 koronáig. A szelvényes tombola-sorsjegyek minden nagyobb trafikban és banküzletben kaphatók, ezenkívül megrendelhetők a központi irodában, amely a Ferenciek-tere 4. sz. alatt van. — Tanügyi hírek. Az állami iparoktatás. A kereskedelemügyi miniszter az állami ipari szakiskoláknál és iparos továbbképző tanfolyamoknál szakfelügyeletet szervezett. A szak- felügyelet feladata az lesz, hogy a szakiskolákban és tanfolyamokon az oktatás gyakorlatias iránya fölött őrködjék, továbbá gondoskodjék arról, hogy a tanitás az ipari élet igényeihez alkalmazkodjék és hogy az oktatás figyelemmel legyen az egyes iparágok mesterségbeli és ipar- művészeti szükségleteire. — A magyarosító tanítók megjUtalmazása. Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tanfelügyelő legközelebb már megteszi javaslatát arra nézve, hogy a vármegyei magyarositó alap kamataiból kik nyerjenek jutalmat. Az idén 4000 koronát osztanak ki a magyar nyelv és beszéd terjesztésében kitűnt tanitók között. — Felvétel rajztanfolyamra A vallás- és közoktatásügyi miniszter 140 korona államsegélylyel Tóth Dániel dombóvári iparos- tanonciskolai tanítót felvette a Győrött tartandó szünidei rajztanfolyamra. Kovács J. vásártér-utcai műtermében hiányzó fogak pótlása, csaposfogak, arany koronák és szájpadlás nélküli fogak (hídmunka) készíttetnek. Fogtömés, foghúzás és fogtisztitás a legjobb módszer szerint eszközöltetik. — Szegényeknek rendel d. e. 8—9 ig és d. u. 1—2-ig. MULATSÁGOK. — Zászlószentelő ünnepség. A bonyhádi főgimnázium róm. kath. tanuló-ifjusága f. évi május hó 15-én zászlószentelő ünnepséget tart. Az ünnepség sorrendje: 1. május 15-én, este 8 órakor szerenád dr. Schweiz Antalné, zászlóanya tiszteletére. 2.. Május 16-án reggel fél 9 órakor, szentmise a r. kath plébánia templomban. 3. Ünnepi szentbeszéd, mondja: Rausz Alajos cikói plébános. 4. Az ifjúsági. zászló felszentelése, végzi: dr. Igaz Béla pécsszékesegyházi t. kanonok, püspöki irodaigazgató. 5. Ünnepies szegbeverés a kath. körben. 6. Déli 1 órakor ugyanott társasebéd. (Egy teríték 3 korona.) Jelentkezni május 13-ig lehet Hardy Ernő főgimnáziumi róm. kath. hittanárnál. 7. Esti 8 órakor a kath. körben szinielőadással egybekötött táncmulatság. Az előadásról külön műsor, jelenik meg. TÖRVÉNYSZÉK. — Esküdtek kisorsolása A szekszárdi kir. törvényszéknél az 1909. évi május hóban megtartandó esküdtszéki ülésszakra f. hó 23-án a következő esküdtek és helyettes esküdtek lettek kisorsolva. Rendes esküdtek : Walacher Lajos, Sztankovánszky János, Haspel József, ifj. Szili János, dr. Gözsy Tibor, Groszbauer Ferenc, ifj. Bernrieder József, Bakay Dezső, Tenczlinger Lajos, dr. Spányi Leó, Bartal Béla, Fusz Ferenc, Haidekker Károly, Müller József, Henczel Péter, dr. Gulyás József, Wolf Henrik, Fent István, Fauszt József, Beszedics Ödön, Börcsök József, Náhm József, Fodor Imre, Pesthy Endre, Polgár Ignác, Grósz János, ifj. Müller Ignác, Gutrung János, dr. Kron Ferenc* ifj. Leopold Lajos. — Pótesküdtek: Salamon Ármin, Rabel- hoffer Antal, Uj János Grósz, Pirnitzer Antal, Nikitics Antal, Mészáros Károly, Vesztergombi István, Wágner Károly, Fischof Samu, Föglein János Prantner. TANÜGY. Tolnavármegye tanfelügyelője a selyem- tenyésztésért. Tihanyi Domokos, kir. tanácsos, Tolnavármegye tanfelügyelője, a kerületéhez tartozó összes tanítókhoz a következő lelkes felhívást intézte: »Igen tisztelt Munkatársam! Vármegyénk számos községében a selyemtenyésztés iránt még mindig nem mutatkozik kellő érdeklődés, holott annak jelentősége, úgy általános nemzetgazdasági, mint a szegényebb néposztály vagyono- sodásának szempontjából is eléggé ismeretes. A népben a selyemtenyésztés iránti érdeklődés felkeltése és ezen iparágba való bevezetésére a legfőbb tennivaló kétségkívül a néptanítókra háramlik, mint akik a néppel állandóan érintkezve, a selyemtenyésztést már a fiatalsággal megismertethetik és megkedveltethetik. A néptanítóknak e téren kifejtett ügybuzgalma nemcsak puszta elismeréssel van díjazva, hanem rájuk nézve anyagi haszonnal is jár. ameny- nyiben az orsz. selyemtenyésztési felügyelőség a gubóbeváltásnál többnyire tanítókat alkalmaz. Az e címen, valamint a gubótermelés révén a tanítóknak kifizetett összegek immár megközelítik az egymillió koronát. Felhívom tehát tankerületem néptanítóinak figyelmét ezen még csak kevés helyen kellő méltánylásban részesülő gazdasági és kereseti forrásra s ismerve a nemes ügy iránti lelkesedésüket, azon reményemnek adok kifejezést, hogy törekedni fognak ott, ahol erre mód és alkalom nyílik, hogy iskoláikban egy kis selyem tenyésztést létesítsenek, amiről iskola- látogatásaim alkalmával meggyőződést fogók szerezni. Megjegyzem, hogy -a selyemtenyésztéssel való foglalkozás mindössze 4—5 heti munkával jár, amelyhez a munkaerőt, mig az iskolázás tart, természetesen a növendékek szolgáltatnák s miután többnyire minden iskolánál van egy kis e célra berendezhető helyiség, hol az elhelyezhető; végre, hogy ahol a gyakorlati selyemtenyésztés már tényleg bevezetve lesz,, ott a szekszárdi selyemtenyésztési felügyelőség egyszerű levelező-lapon jelzéssel, a legnagyobb készséggel bocsátja rendelkezésére a szükséges selymérpetét s az intézet szakközegei Útmutatással is szolgálnak a hernyók szabályszerű kezelésére. De ezzel' kettős célt is ér el, mert egyúttal alkalma nyílnék a tanítónak nemcsak az ifjúságot a selyemtenyésztésre nevelni, hanem a hernyók fejlődésének és a tenyésztés eredményének, pld. vasárnaponkint a község lakossága előtt való bemutatásával, az ügy iránt a .község érdeklődését is felkelteni.« EGYLETEK, TÁRSULATOK. — Közgyűlés. Az országos vörös-kereszt- egylet szekszárdi fiókja múlt szerdán a városháza nagytermében tartotta meg évi közgyűlését Forster Zoltán vármegyei főjegyző elnöklésével. Az 1906. és 1908. évi számadásokat Rács József pénztáros terjesztette elő, melyet ^ számvizsgálók nyomban meg is vizsgáltak. Elhatározták, hogy az egyesület pénzének kamatait felerészben a szekszárdi szegények között osztják ki. A tisztujitás eredménye a következő : elnökök özv. Simontsits Béláné és Forster Zoltán, orvos dr. Hangéi Ignác, jegyző dr. Percsel Béla, pénztáros Rácz József. Választmányi tagok: Kovácsné Nagy Luiza, dr. Leopold Kornél né, Tekus Vilmosné, Kurz Vilmos, dr. Tanárky Árpád, dr. Müller Ferencné, dr. Spányi Leóné, Nits Istvánná és Triebler Ilma. — A jegyzők közgyűlése. A központi járásbeli közs. jegyzők egylete ma tartotta meg Szekszárdon, a vármegyeház kistermében évi közgyűlését Purt Adolf elnöklésével. A közgyűlés tárgysorozata a következő volt: 1. Elnöki jelentés. 2. A simontornyai járási jegyzői egylet 1908. évi közgyűléséről felvett jegyzőkönyv bemutatása. 3. A völgységi járás jegyzői egyletének 1908. évi május 30 án megtartott gyűléséről felvett jegyzőkönyvi kivonatának bemutatása. 4. A dunaföldvári járás jegyzői egylet 1909. évi közgyűléséről felvett jegyzőkönyvének bemutatása. 5. Pápay István, mözsi jegyzőnek a községi adókézelés egységessé tétele iránt előterjesztett javaslatának elbírálására kiküldött bizottság jelentésének tárgyalása. 6. A III. oszt. kér. adó késedelmes kivetéséből származó adókezelési hátrányok orvoslása iránt teendő előterjesztés elkészítésére kiküldött bizottság jelentésének tárgyalása. 7. Az 1907. évi számadás megvizsgálásáról adott számvizsgáló-bizottsági jelentés tárgyalása. 8. Az 1908. évi számadás megvizsgálására kiküldött bizottság megválasztása. 9.
