Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-08 / 14. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 a »földéhség« is viszi. Igaz, nem soknak teljesül a reménye, igen csekély része jut abba a helyzetbe, hogy hazajővén, földet vásárolhasson. így a meglátogatottak közül csak öten, tehát egyhatodrésze vehetett. Ez a tény s ha alkalmat nyújtunk földvásárlásra, a szerkesztő ur által említett »kötött földek« parcellázása által, kétségkívül sokat fog visszatartani a kivándorlástól. Szerkesztő ur mint egyik okot, felhozza még a »legújabb tanok« terjedését is. Az u. n. kozmopolitanizmus eszméi még vidékünkön nem terjedtek cl. Van azonban okunk félni, hogy majd terjesztik a hazajöttek, kik ott - idegenben hamar felkapnak egy-egy eszmét és minden meggondolás és átértés nélkül terjesztik majd idehaza. Hogy mily keveset törődnek magyar és nemzeti dolgokkal, bizonyítja, hogy olyanok, kik éveken át voltak Clevelandban, nem tudnak magyar egylet, templom, Kossuth-szobor stb. magyar vonatkozású dolgokról. Fel kell még említenem azt is, hogy találtunk két 19 éves cipészsegédet, kik tanulni, világot látni indultak Amerikába. Sajátságos azonban, hogy mesterségükhöz hűtlenek lettek és leveleik szerint, hazaérve sem folytatják már. A kivándorlásra való csábítást sem szabad kihagynunk. Mindenfelé járnak kivándorlási ügynökök, persze titokban és csalogatják a népet. Tudtommal egy hamburgi ügynökség is kü'di mázsaszámra, a hol itt, hol ott feladott zárt leveleit, melyben a népet hazájuk elhagyására csábítják. Mint már említettem, kinnt levők is hívják hozzátartozóikat, rokonaikat. Öt ily esetet jegyezhettünk fel; legérdekesebb, hogy egy apa hívja fényes Ígéretekkel lő éves leányát. Ezek volnának tán, igy csoportosítva, azon okok, melyek folytán népünk hazáját elhagyva, útra kel messze idegenbe, bizonytalan jövő felé! Knábei Vilmos ev. tanító. A sont-loufsl világkiállítás nagy gépcsarnokában. Irta: Vértesi Károly. Ez is palota, 510,000 dollárért építették, de szokottabb nekünk a gépcsarnok elnevezés. Hét tornyos, a román ivü főbejárat mellett kettő, alacsonyabbak a sarok tornyok, van még néhány apró, melyek székesegyházat is diszithet- nének. A terjengős épület hossza 1000 láb, 10 acres a területe, elfér, szemünk elé táró nagyon sok. díszeleg, szintúgy ünneplés nélkül folyt le a nemzeti ünnep. Szárazdon, Kétyen, Kistormáson, Felsőnánán, Varsádon, a simontornyai járás ezen német községeiben is a nemzeti ünnepnap sorra közönséges hétköznap maradt. A völgységi járásból még több község volna felsorolható. Tolnában, mint par excellence agrikultur vármegyében, egyedül a földbirtokos osztály vezet. A noblesse oblige elvét tehát folyton szem előtt tartania, sőt egy olyan vármegyében, amelyben annyi ezer és ezer a nem magyar ajkú nép, a nemzeti gondolat és a nemzeti állam érdekében minden alkalommal meg is valósítania kellene. Az alkalmak alkalma erre a márciusi nemzeti ünnep. Vármegyénk mágnásai és dzsentriéi azonban e napon, 1909-ben is, akkor tehát, amikor már a Burg aprehenziójától sem kellett tartaniok, — a vezetés és irányítás helyett lég- és szagmentesen elzárkóztak palotáikba, kúriáikba. A nagyobb birtokosok közül — a képviselőktől eltekintve — az ünneplésben aktiv egyedül Eötvös Károly vett részt Duna- szentgyörgyről. . .. Kép. Gyászkerettel. Felirat szükségtelen. * Jegyzet. Annyi a modell, viszonyaink olyan briliánsak, hogy ilyen társadalmi és közéletképekből — fájdalom — egész tárlatra való van még raktáron. Az álló- és futó gépek tökéletesítése, az erőarányok egyeztetése napjainkban nagy haladást mutat. Ezt az előmenetelt mutatták be a világ legnagyobb gyárosai, amerikaiak és európaiak keltek versenyre egymással, a sokművü gépszerkezetből összehordtak annyit, laikus előtt is érdekes dolgokat, amennyit még soha, sehol. A nagy gyárosok neve hangzik lépten-nyomon, Amerika különben is a gépek hazája. A mező- gazdasági gépek nagymérvű gyártásával emberi munkaerőt takarítanak meg a lóerővel mozgásba hozott hengerek. A különböző, több ezer lóerejü, 1500 Ió- erejü is, mondjuk tehát, hogy a világ gép- kolosszai működésben vannak, mozgatják azokat a viz, a tulhevitett víznek gőzzé vállása, a gáz, villany, levegő, sőt a kőolaj és alkohol. Az inga pontosságával összevágóan működnek az ember által rabigába hajtott erők. Látjuk a mozgató és fékező erő előállítását, annak átvitelét a tömör szerkezeten, gyakorlati hasznát. Nemcsak a vasúti mozdonygépet, de a gépeket egyáltalán nagyobb erővel működtetik, mint nálunk. Tapasztaltuk a szédületes sebességű vasúti vonatokon. A sok fütőszer dacára túlhajtott tisztaságban járunk. A levegő jó, a fiistokádást fuvókészülékek hajtják el. Alul a gépfészekben, mint alvilágban, vannak a szénportól piszkos emberek. A kiállítási területen mintegy 500 tonna szén fogy el naponta. Gőzgépeknek a zakatolása, sistergése, zöreje s csattogása, fülsértő csikorgása és pattogása, a cséplők zörgése, más zagyvaság, zugó- bugó hangchaosszá válik. A gőzpörölyök percenként száz ütéssel, pattanással, továbbá a megpergetett kerekeknek percenként 85 kör-, sőt 900-szor való forgása, mozgató, lendítő kerekeknek a légnyomása, szinte a fejünk szédül bele s vigyáznunk kell, hogy a • korlátok dacára a pördülő kerekeken gyorsan forgó hajtószíjak és láncok, a vízszintesen forgó kerekek és alulról felfelé szédítő gyorsasággal forgók, magukkal ne sodorjanak, a dugattyúk, rudak, le ne üssenek, a gyorsan vagy nehézkesen mozgó karok tel ne emeljenek, mikor el-elnézzük magunkat. Olyan kereket nézek, amely 750-szer fordul meg egy perc alatt, egy másikat, mely Is/* mérföldet fut be percenként. Itt préselnek, ott vasat vágnak, fúrnak, faragnak, amott emelnek. Erőhatást mutatnak egy 5000 lóerejü, 720,000 kilogramm nehéz hajtó, uj alakú géppel, mely a kiállítás kivilágításának egy részét eszközli 120,000 izzólámpával. Egy gépgyáros vetítőgéppel, mozgó fényképekben mutatja be gyárát és munkálkodását abban a legapróbb részletekig. Járnak a naponkénti előadására, mint a színházba. Megnézek még egy vasgyárat is mozgó fényképekben. Az előadás egy óráig tartott és jó előtanulmányul szolgált nekem a pittsburgi vasgyáraknak a megnézéséhez. Ha Ádám, Éva feltámadnának s látnák az emberiségnek az előhaladását, hogy fegyverrel nemcsak a vadállatokat győzték le, de technikával az akadályokat is eltávolították, sőt az emberi szellem az elemeket is a szolgálatába hajtotta, ha az ősszülők azt is látnák, hogy a legújabb szerkezetű szörnygépeken, a szeszhajtott motorokkal hajtóerőt mint takarítjuk meg, talán nem is bánnák, hogy vétkeztek, mikor utódaik igy előre mentek, mert ki volt mondva az átok, hogy továbbra az arc verejtékével kell munkálkodniok. Ügyességgel bizony sok verejték marad el. Az iparűző ember szolgálatában a gőzkalapács és hengerműveken kivül megannyi kis gép van közöttük. Ujművü szerkezetek. Amit a gép végezhet, arra emberi erőt nem pazarolnak. Ne hajoljon az ember, mikor a gép is gyűjthet kévébe. A mezőgazdaságban gépekkel dolgoznak. Ezzel azt érik el, hogy a gabonájuk 3—4000 kilométerre, Európába szállítva is versenyképes itt. Tűzoltó-kocsik, -szerek, -szivattyúk a legtökéletesebb fokig. A fémek-, kő- és fa feldolgozására megannyi alkalmas eszközök. A fegyvergyártásnak is nagyon nagy az előrehaladása. Az emberek, minél többen lesznek, annál jobban ölik egymást. Katonák gyakorlatoznak a kiállítási területen puskával. Nem lőnek, csak vállra emelik, lábhoz koppantják azokat. Nem fogyasztanak annyi puskaport hiában, mint nálunk a hadgyakorlatokon. Elég, ha a katona lőni tud, .megmutatták a bürök, japánok. A gépcsarnok melege továbbmenésre int. A cyklopsok műhelyéből, a lekötött és felszabadított erőktől azt a benyomást viszem magammal, hogy a gépek gyártása, mindenesetre legjobb fokmérője az ország iparának és mező- gazdaságának. A gépcsarnokban érdekes volt látni, hogy az ember miként uralkodik a holt anyagon. A gőz szuszog helyette. Mintegy varázsütésre mozdult meg és állt meg a szerkezet egy ujművü csodagépen. Egész Amerika egy nagy gép-ország. Bámulatos rekorddal vezet. Kábító elnézni már ezen az egy helyen. Nem engedik a gépezetek kenőolaját kiszáradni. A gépcsarnok sarkának az átellenében van a zenepavillón. Itt és más több helyen, naponta jó zenekarok játszanak sorrendben és változatos sorrenddel. Meghallgatok egyet. A karmester éppen jelt ad. Az akkordok alig észrevehetőleg olvadnak egymásba, mint a szivárvány sugarai az élénkebb, sáp^dtabb színárnyalatba. A kalapácsolások, gyors pörgések után jól esett hallgatni a szép dalamokat, amerikai nótákat, sőt a lármás indulót az izgó-mozgó karnagy vezetésével. KÜLÖNFÉLÉK Tavasz. A kora tavasz az éjen át jött, Szinte lopva a hideg tél mögött, Elűzi titkon, csendben a telet, S ő uralkodik most a föld felett. A friss mezében kacérkodó táj, Mint az ifjúság, csupa vonzó báj, Az ifjú ujjong a tavasz elé, Mert hisz őbenne hű mását leié. Az ifjúság nem nézi a jövőt, Hogy később mint lesz, az nem bántja őt, De az öreg és tapasztalt ember, A kikeletben bízni már nem mer. Ő sokszor látta az enyészetet, Mely minden bűbájt megsemmisített. Az élet sokszor mutatá neki, Hogy a virágot egykor hó fedi. Brandeiszné Frey Melánia. Lapunk előfizetőinek, munkatársainknak és olvasóinknak boldog hnsvéti ünnepeket kívánunk. — Nemesség adományozás. 0 Felsége dr. Halász Sándor miniszteri tanácsosnak, a magyar postatakarékpénztár igazgatójának, valamint törvényes utódainak, nevezettnek a postatakarékpénztár igazgatása terén, valamint az ezen intézmény szervezési munkálatai körül szerzett érdemeinek elismeréséül, a magyar nemességet «Duna,földvári* előnévvel díjmentesen adományozta. A kitüntetett miniszteri tanácsos duna- földvári származású és igy származása nemesi előnevében nyer kifejezést. — Rendkívüli követ kinevezése, a király dr. sárvári és felsővidéki gróf Széchenyi Lajost, gróf Széchenyi Sándor főrendiházi alelnök fiát, a kairói diplomáciai ügynökség és főkonzulátus vezetésével való megbízás mellett, rendkívüli követté nevezte ki. — Kinevezések- Az igazságügyminiszter Kökényesdy Elek dr. jászapáti járásbirósági betétszerkesztő bírót Szekszárdra, Takács László szinérváraljai járásbirósági betétszerkesztő-birót Tamásiba és Dávid Samu tamási-i járásbirósági betétszerkesztő-birót Szatmárnémetibe nevezte ki hasonminőségben, illetve helyezte át. — A kereskedelmi miniszter Tóth Gyulát, Tóth Andor fiát, posta- és táviida-tiszthelyettessé, Tóth Sándor szekszárdi születésű csendőrfőhadnagyot pedig posta és távjrdatisztté nevezte ki.
