Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-11 / 10. szám

4

TOLNAMEGYEi KÖZLÖNY

1909 március 11

— Megfelebbezett városi szabályrendelet. Szekszárd rt. város villamosmű-szabályrendelete ellen két felebbezés adatott be. Az egyiket dr,. Kramolin Gyula és társai adták be az ^áramszolgáltatás árára nézve, melyet különösen a kultúrintézményekkel : kaszinó, kórház stb.-vel szemben mérsékelni kívánnak. A másik feleb- bezést Föglein János és társai nyújtották be a mérnök javadalmazása ellen, mely mint mondják, annak idején azért lett magasabban megállapítva, hogy a villanytelep átvétele után leendő munka- többlete is honorálva legyen s most mégis ezért külön 1200 koronát, ingyen világítást és a jövedelem 2 százalékát juttatja neki a szabály- rendelet.

— Távbeszélő Máza és Győré között- A györei képviselőtestület elfogadta Brogli József körjegyző ama javaslatát, hogy a mázai közjegyzői iroda a györei birói lakkal távbeszélővel összeköttessék. A vonal még ez év tavaszán felépül.

— Az uj törvény végrehajtása. A földmive- lésügyi miniszter szigorú rendeletet, adott ki, hogy a bortörvényt minden vonalon a hatóságok szigorúan ellenőrizzék és hajtsák végre. A bortermelők nyilvántartást tartoznak vezetni arról, hogy kinek és hová adták el boraikat. Ha ötven liter bort adnak el, ezt már a nyilvántartási jegyzékbe kell vezetni.

— Nagy idők tanúja A magyar szabadság harcnak egy derék katonája, Bakó Antal 48-as vörössipkás tizedes hunyt el Szekszárdon életének 78-ik évében. Az elhunyt öreg honvéd több csatában vett részt és számos sebet is kapott. Temetésén öreg 48-as bajtársai gyászfátyolos nemzeti zászló alatt jelentek meg.

— Váltóhamisitó kereskedő. Paskusz Emil volt szekszárdi épületfa-kereskedő, édes anyja és egy bajai kereskedő nevére több ezerkoronáról szóló váltót hamisított. A megtévedt kereskedő a pénzt felvette és megszökött. A budapesti törvényszék vizsgálóbirája ellene elfogató parancsot adott ki.

— Az acetylen győzelme. Klinglhéber Ferenc hőgyészi származású siófoki lakos egy oly készüléket szerkesztett, mely teljesen kizárja az acetylen robbanását. Egy bizottság a készülékkel kísérletezett, hogy praktikusságát kipróbálja, Tiz kilogrammu tartányt 14 kgr. carbittal töltöttek meg és a 14 kgr. carbitból fejlesztett gázok erősfényü világosságot adtak, a fölösleges és robbanó gázok pedig egy mellékvezetéken a szabadba jutottak. így bebizonyosodott, hogy még a tulfejlesztés dacára sem kell a robbanástól tartani. A láng lezárásával akár a IV-ik emeleten is lehet a fejlesztést úgy szabályozni, hogy csak annyi gáz fejlődik, a hány láng ég. Satzger Géza és gróf Pejaesevics uradalmaikban a Klingelhéber-féle acetylen világítást vezetik be, melyre szabadalmat kér a feltaláló. Klingelhéber Ferenc neve különben vármegyénkben igen előnyösen ismert. Ő építette a sióagárdi és ozorai vashidat, továbbá a szekszárdi Pirnitzer hatalmas épület is az ő alkotása. Találmányáról a szakvélemény az, hogy legjobb egész Európában és legolcsóbb a föld kerekségén.

— Előítéletek alkonya- Önmegbecsülésünk hiányát jelentette egészen a legújabb időkig az, hogy a magyar termékek iránt előítélettel viseltettünk. Virágzó pezsgőiparunkat például, hosz- szu időn át háttérbe tolta ez az előítélet s csak néhány esztendeje annak, hogy a magyar pezsgőt a közönség megbecsüli és szívesebben issza, mint a drágább külföldit. Hogy e téren megszűnt az előítélet, az különösen az Andrényi pezsgőnek köszönhető, e zamatos, illatos nedűnek, melynél jobbat hiába keresünk.

f — Községi önkéntes tűzoltók Az országos | tüzoltószövetség, mint a belügyminisztérium tüz- i rendészeti szakközege, arról értesíti az összes I községeket, hogy önkéntes tüzoltóegyletek megalakításánál szívesen segédkezik azáltal, hogy minden hozzáforduló községnek készséggel és | díjmentesen küld alapszabálymintát, amivel meg- I könnyíti az önkéntes tüzoltótestületek alakulását.

— Szabóipari tanfolyam- A dunaföldvári ipartestület közbenjárása folytán a kereskedelmi ministerium február hó 4-től kezdődcleg az ipartestület helyiségében 3 hétre terjedő szabóipari tanfolyamot rendezett. Ezen tanfolyam vezetésével Beleszlin Anasztáz vándortanitó bízatott meg. A tanfolyamon a szabóiparosok igen szép és a mai kornak megfelelő oktatásban részesültek. Kiterjedt a tanítás a szabászaton túl a helyes mértékvételre, a különböző testállások, a szövetek és egyéb anyagok ismertetésére is.

Különösen feltűnt a vizsgán az előhaladás abból, hogy a tanfolyam megkezdésekor a tanító, minden iparossal eddigi módszere szerint egy-egy kabátot szabatott, ezt minden felülvizsgálat nélkül félretette és csak a vizsga alkalmával mutatta be. Ekkor már maguk a szabászati tanfolyamot végzett hallgatók vizsgálták tüzetesen felül saját ezelőtti munkáikat, s önön maguk találták meg és javították ki azon a hiányos beosztásokat. A szép előhaladást fényesen igazolta az is, hogy .a tanfolyamon reszt vett magyar szabók közösen szabtak egy zakóöltönyt, a mely minden igazítás nélkül teljesen bevált. A tanfolyamra jelentkeztek 15-en, de csak 9-en vizsgáztak le, nevezetesen: Hutvágner János, Czeitler József, Éliás Mór, Bőhm Salamon, Durkó Sándor, Csabankó István, Savanyo József, Kovács Ferenc és Grünvald Adolf. A vizs-. gán a község képviseletében Gauzer Ignác I. biró, az ipartestület részéről Bodor István elnök, Nikitits János alelnök, Ringbauer József, Haan Gyula és több urak voltak jelen.

— Községi ős körorvosok fizetése és korpótléka. A tolnavármegyei községi és körorvosok most kapják meg .az 1908. évi XXXVIII. t. c. alapján megállapított törzsfizetésüket és korpótlékukat. A belügyminiszter 1909. évi dec. 31-ig erre a célra 74 033 kor. és 28 fillért utalványozott ki. Tolnavármegye közgyűlésének fel- terjesztésén a miniszter csak lényegtelen módosításokat tett.

— Segédjegyzöi állások. Tolnán és Bálán megüresedett a segédjegyzői állás, melyekre a főszolgabiró kiirta a pályázatot. A tolnai segédjegyzői állásért f. hó 20-ig, a hátaiért pedig f. hó 25-ig lehet pályázi. Évi javadalom 1000—1000 korona.

— Felebbezés. Fránek János és Tsa meg- felebbezte a képviselőtestület azon határozatát, mellyel az általuk létesíteni szándékolt mozgó- szinház céljaira a Szekszárd szálló nagytermének dij melletti átengedését megtagadta.

— Pusztító égiháboru. Siófokról írja levelezőnk, hogy ott múlt pénteken este 7 és 8 óra között félelmetes villámlás és menydörgés között nyári felhőszakadás volt, mely a Balatonon jött keresztül. A villám a Balaton jégpáncélát háromszor is végig simította, a hatalmas szél pedig az egész jégpáncélt a veszprémi és somogyi partokhoz szorította toronymagasságban, ami remek látványt képezett. A villám a somogy- megyei Nyius községben négy házat gyújtott fél és két embert, számos szarvasmarhát sújtott agyon.

— Az idei fegyvergyakorlatok. A tartalékosok és póttartalékosok legyvergyakorlataira, amelynek első turnusa áprilisban kezdődik, mint értesülünk, 4900 tartalékos tisztet és 288 ezer közlegényt és altisztet hivnak be és pedig a gyalogságnál 240.600, a lovasságnál 8400, a tábori és J.hegyi tüzérségnél 5600, a vasúti és táviró-ezredeknél 2300 és a vonatcsapatoknál 6000 embert.

— Kedvezményes jegy a városi tisztviselőknek. Szilágysomlyó város memorandumot intézett a kereskedelemügyi miniszterhez, melyben kedvezményes vasúti jegyet kér a városi tisztviselők részére. A memorandumot pártolás végett megküldötték a városoknak.

— A magyar kir. földtani intézet a f. évben fogja ünnepelni fennállásának 40-ik évfordulóját, amit Dr. Lóczy Lajos egyetemi tanár az intézet igazgatója nem fényes ünnepségekkel, hanem hasznos munkával óhajt megünnepelni. E végből a világ összes geológiai intézeteit és geológusait nemzetközi agregeologiai értekezletre hívta meg, melyet f. évi április hó 11—24-ike közötti időben fognak Budapesten megtartani. Az agregeologiai nemzetközi kongresszus főbb tárgyai: 1. Általános agregeologiai megbeszélések; 2. Az egyes országok talaj- typusainak összehasonlítása; 4. Vizsgálati módszerek a helyszínen és a laboratóriumban. Magyarország az agregeologiai értekezletre egész Európában a legalkalmasabb terület, mert itt úgy a nyugati, mint a keleti vidékek talajfajtái nagy kiterjedésben megvannak.

— Erdötisztek átminősítése. A m. kir. föld- mivelésügvi miniszter az 1909. évi állami költségvetési törvényben nyert felhatalmazás alapján elrendelte, hogy a vezetése alatt levő minisztérium ügykörében rendszeresített erdőtiszti állások megjelölésére ezután a VIII. fizetési osztályban »erdőmester« helyett »föerdömérnök», a IX. fizetési osztályban »főerdész« helyett »erdömér- nők*,' a X. fizetési osztályban »erdész« helyett »segéderdőmérnök«, a XI. fizetési osztályban »erdészjelölt« helyett»erdömérnökjélölt«, végül »erdőgyakornok« helyett »erdömérnökgyakornok« elnevezés használtasssék.

— Névmagyarosítások. Klein Antal őcsényi lakos' saját, valamint Mária nevű kiskorú gyermeke családi nevét »Komlósi«-ra, Háberfeld Dezső dombóvári illetőségű, ugyanottani lakos pedig családi nevét »Havas*-ra változtatta. Slelrn Kálmán faddi illetőségű, kalocsai lakos

Í

zetéknevét »Szepesi«-re, Rosenbaum Simon és klós paksi születésű, budapesti lakosok vezetéknevöket »Rácz«-ra magyarosították, kiskorú Bachsehitz Sándor szekszárdi lakos, veszprémi felsőkereskedelmi iskolai tanuló vezetéknevét *Budai«-ra magyarosította.

— Veszett kutya áldozatai. Egy kóbor veszett kutya múlt vasárnap délelőtt 10 órakor Várdomb községben megmarta Keinráth Ádám 14 éves fiút. A dühös állat innen az országúton Bátára futott, hol délután 3 és 4 óra között összeharapdálta a négy éves Bari Mihályt. A veszett ebet itt üldözőbe vették és agyon is ütötték. A két fiút felvitték gyógykezelés végett a Pasteur-intézetbe. Bajó Pál központi főszolgabíró mind a két községben elrendelte az ebzárlatot.

— Tolvaj cseléd. Bauer Katalin 15 éves cselédleány özv. Blesz Jánosnétól, hol szolgálatban állt, egy arany gyűrűt és nyakláncot ellopott. Bleszné még idejében észrevette a dolgot és a korán megbotlott leányt a kapitányságnál feljelentette.

— Betöréses lopás. Nagyon hozzászoktak a lopáshoz Luca Szabó József, Ágoston György és Morvái Molnár Ferenc ismert szekszárdi betörők,, kiket a többszöri becsukás sem tudott gonoszságukról lemondatni. A télen több betöréses lopás volt, melyeknek tetteseit eddig nem sikerült kézrekeriteni. Legutóbb Till János és Vörös János kárára is történtek lopások, melyek azután nyomra vezették a kapitányságot és Ágoston cimboráék után ismét becsukták az ajtót.

— Csaló Cigányok- Kantus János tolnai és Kolompár János Tuba sióagárdi kolompárcigányok a napokban beállítottak Rafaisz József tolnai lakoshoz és tőle foltozni való üstöt kértek. A gazda át is adta nekik nagy rézüstjét, hogy azt foltozzák meg. A két csaló cigány azonban nem foltozta meg Rafaisz üstjét, hanem JiUi/ng Lőrinc tolnai lakosnak 5 koronáért eladták és a pénzen megosztozkodtak. A csaló cigányokat a csendőrség a szekszárdi kir. járásbíróságnak jelentette föl.

— Tolvaj kórházi szolga. Szabó Mihály kórházi szolga Dr. Maeaveu Brútusz kórházi alorvostól, takarítás alatt 100 koronát ellopott, s helyébe egy reklám százast tett. Az orvos hamar rájött a tréfára s most az ügyészségnél törheti újabb viccen fejét a leleményes szolga.

— mibe kerülne a bemaslrozis ? Háborúról, Szerbiába való bemasirozásról szólnak most a hirek. Egy hirlapirónak sikerült feltétlenül jól értesült katonai helyről megszerezni a következő szakvéleményt: „A legutóbbi európai háborúk nagyon borsosak voltak. A német-francia háború, mely 305 napig tartott, naponta 7 és egy negyed millióba került. Az orosz-japán háború már megkétszerezte ezt a napi kiadást. 7 hónapig tartott és a 7 hónap minden napja kerek 15 millió koronába került. Az osztrák-magyar hadseregnek, beleszámítva a tengerészetet is, tehát ^.teljes hadi létszámot I egv-esv katonára napi 7 Korona kiadást tervezve, melynél kevesebbet, Balkáni hadjáratról lévén szó, előirányozni nem lehet, egy napi ellátása 14 millió koronába fog kerülni a szerb háború alatt. Egy hónapi háborúskodás legkisebb számitással belekerül 429 millió koronába, egy évi pedig 5110 millió koronába. Az összegbe azonban nincsenek beleszámítva a vasúti szállítás okozta károk, háború esetén minden egyéb vasúti közlekedés szünetel,