Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-02 / 48. szám

1909 december 2

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

3

— Eljegyzések. Dr. Bakőczi János orvos eljegyezte Kopacsek Aurél volt bátai jegyző leányát, Ilonkát.

Bq.Iq.sscl Pál budapesti magánhivatalnok ®b®gyezte Halász Rózsikát Dunaíöldvárről.

Lavilz József bátaszéki kereskedő eljegyezte Halász Margitkát Dunaföldvárról.

Tahy Endre dr. tb. főszolgabíró, ungvár- megyei aljegyző, eljegyezte Czibur Babyt, Czibur Vilmos műszaki tanácsos és neje Csuha Sarolta leányát.

Guth Béla, Pécs szab. kir. város árvaszéki ülnöke, eljegyezte Kühnel Ilonkát Kárászról.

— Áthelyezések. Tenk Miklós posta- és távírda segédtiszt Zsombolyáról Szekszárdra, Rat- tauer Jenő posta- és távirdagyakornok pedig Szekszárdról Dombóvárra helyeztetett át.

A pécsi püspök Bődy István dunafóldvári káplánt a pécs-belvárosi plébániára, Magyar Béla laskafalui káplánt pedig Dunaföldvárra helyezte át.

— Uj legényegyleti elnök. Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök dr. Fent Ferenc szekszárdi apát-plébánost — saját kérelmére — a szekszárdi kath. legényegyletben viselt elnöki tisztétől felmentette és helyébe egyházi elnökké K ú n Lajos s. lelkészt nevezte ki.

— Egyhangú választás. A bátaszéki rkath. hitközség a lemondás folytán megüresedett kántori állásra egyhangúlag Szende Ferencet választotta meg. Aki kitűnő zenei tudásának és gyönyörű hangjának köszönheti, hogy megnyerte a hitközség osztatlan bizalmát.

— Nagyvárad—dombóvári személyvonat bevezetése. Bár a bátaszék—dombóvári vasúti vonal elsőrangusitási munkálatai még nincsenek teljesen befejezve és azok még egy teljes esztendőt fognak igénybe venni, a forgalmi szükségleteket kielégítendő, már május 1-től a Bátaszék irányából jövő vonatok, melyek eddig Ódombóvár állomásra futottak be és onnét indultak is Báta- székre, már Ujdombóvár állomásból fognak elindulni és oda is fognak beérkezni. Ezen célból Ujdombóvár állomást is kibővítik, mivel ezen állomás amúgy is jelentékeny forgalma ez által lényegesen emelkedni fog. Május elsejétől az uj menetrendbe közvetlen személyvonatokat állítanak be Nagyváradról Szegeden át Bajára, illetőleg Bátaszék—Dombóvárra, de a tehervonatok az Alföldről Fiúméba ezen időtől kezdve már köz- vétlenül közlekedni fognak, éppen úgy a fiumei

áruk is egyenesen Dombóváron át mennek majd Szeged — Nagyváradra. Nagyváradról a fenti irányban közvetlen kocsik fognak közlekedni Dombóvárig és visszafelé.

— Esküvök. Gerő Gábor múlt vasárnap tartotta meg Bonyhádon esküvőjét Goldfinger Margittal.

Fábián Gergely múlt szombaton esküdött örök hűséget Czay Mariskának Kisdorogon.

— Borkóstoló. A szekszárdi ref. olvasókör, amilyen sikerült huncut szüreti mulatságot rendezett az ősszel — azóta a szüretelt bora megforrván — éppen olyan jóizünek ígérkező borkóstolót rendez f. hó ll-én szombaton este saját helyiségeiben. A mit a leleményesség csak kigondolhat — jó étel és jó minta borokon kívül — minden lesz. Bejelentett vendégeket szívesen látnak.

— Mérnöki előadás. Örffy Jenő budapesti gépészmérnök, őrffy Lajos szekszárdi takarék- pénztári vezérigazgató fia, előadást tartott a Magyar Mérnök- és Epitészegylet-ben, melyben részletesen megismertette a budapesti városi villamos vasút dunaparti uj áramfejlesztő telepét. A tehetséges fiatal mérnököt előadásáért megéljenezték és a jelenlevők ezután megtekintették a telepet.

— A szekszárdi ref. lelkész meghívása. A szekszárdi ref. hitközség tagjai múlt vasárnap szavazással döntötték el, hogy kit hívnak meg néhai nagyérdemű Borzsák Endre örökébe. A választást Dömök Péter őcsényi kiérdemült esperes és Hagymássy Károly tanácsbiró vezették. A választás iránt igen nagy volt az érdeklődés. A szavazás a fölött történt, hogy Gödé Lajos budai ref. káplán meghívása által-e, vagy pedig pályázat utján töltsék be a megüresedett lelkészi állást. Leszavaztak 292-en; ezek közül a meghívásra szavazott 234, a pályázat kiírására pedig 58 hitközségi tag. Es igy a választási kiküldöttek kimondották, hogy Gödé Lajos budai ref. segédlelkészt hívják meg, akit megválasztatásáról táviratilag értesítettek. A megválasztott lelkész, mint szekszárdi segédlelkész nyerte meg a szekszárdi református hívek bizalmát és szeretetét.

— Vivő-kurzus. Kükemezey Árpád vivó- mester december hóban is tart Szekszárdon vivó- kurzust, melyben a szekszárdi vivó-klub tagjai is részt vesznek. A kurzusban résztvevők 12 koronát tartoznak fizetni. A szekszárdi vivó-klub tagjai közé újabban beléptek: Szántó István, Kulir Frigyes és dr. Ormos Ernő.

KÜLÖNFÉLÉK.

— Kinevezések. A király Szász Károly pécsi kir. táblai tanácsjegyzőt Dárdára, Takács József ugyancsak pécsi kir. tanácsjegyzőt pedig Szekszárdra albiróvá nevezte ki.

A pénzügyminiszter Keplinger Géza szekszárdi díjas számgyakornokot a központi járási számvevő mellé helyezte át, helyére pedig Fejős Zoltán dijtalan számgyakornokot segélydijas gyakornokká nevezte ki.

A bonyhádi járási számvevő mellé Nagy Béla neveztetett ki segélydijas gyakornokká.

A pénzügyminiszter a paksi uj adóhivatalhoz Schäfer Józsefet adótárnokká, Hirmann Emilt ellenőrré, Bárányos Elemért és Koronán Györgyöt adótisztekké, Kecskés Istvánt pedig hivatalszolgává nevezte ki.

— Fölmentett főispán. November 25-ével kelt legfelsőbb kézirattal Döry Pált, Békésvár- megye főispánját, Tolnavármegye volt alispánját, ófelsége ezen állásától — saját kérélmére — felmentette.

— Közigazgatási bizottsági ülés- Tolnavármegye közigazgatási bizottsága szokásos havi ülését a közbejött ünnep miatt, nem folyó hó 8-án, hanem folyó hó 9-én d. e. 9 órakor tartja meg Apponyi Géza gróf főispán elnöklésével.

— Küldöttség Kossuth Ferencnél. Szekszárd r. t. város képviseletében múlt kedden Szent- királyi Mihály polgármester és Nagy György Hangonyi gazdasági tanácsnok felutaztak Budapestre, hogy Kossuth Ferenc kereskedelemügyi minisztertől kérelmezzék a sárbogárd—szekszárdi és szekszárd—bátaszéki vasút menetsebességének mielőbbi elrendelését.

— Advent. Múlt vasárnap kezdődött a katholikus egyházban az advent. Az első hajnali misét hétfőn tartották meg 6 órakor.

— Szekszárd város adománya. Szekszárd

r. t. város képviselőtestülete múlt szombaton d. u. 3 órakor dr. Szentkirályi Mihály polgár- mester elnöklete alatt tartott rendki vtili közgyűlésében Perczel Mór 48-as vitéz honvéd- tábornoknak Bonyhádon emelendő szobrára 50 koronát szavazott meg.

— Sikerült vizsga. Báthory Jenő döbrö- közi máv. forgalmi dijnok f. évi szeptember 28-án a vasúti távírda szakvizsgát sikeresen letette Zágrábban.

értek s egészen körbe fogták. A hadnagy föl- szólitására, hogy adják meg magukat, puskatüz volt a felelet. Egy ló a porba zuhant. Erre óvatosan hátrább vonultak a pandúrok. Nem tudták, hogy mitévők legyenek. A toronyhoz közeledni nem lehet, mert fejenkint szedegetik le a kitünően célzó betyárok.

Folyt a ‘anácskozás egész reggel, mig maga a7, ég meg nem oldotta az ostrom kérdését. Hirtelen sötét felhőgomolyok tólultak föl s olyan hatalmas zápor zuhogott alá, hogy piszkos nagy tenger lett az egész puszta.

A pandúrok bőrig áztak, de mit törődtek most a nyári lucsokkal. A fedetlen toronyban levők is úsztak a vízben, nem maradt semmi száraz hely, benedvesedett a puskapor a serpenyőben s szabad lett az ut a toronyajtóig.

Gyors rohammal termettek az ostromlók a torony alatt. Egy pár upyan véres fejjel ért oda a ledobált tégladaraboktól, de a többi neki állhatott a széles toronyalj védelme alatt az ajtótörésnek. Recsegett, ropogott a korhadt, belülről eltorlaszolt deszka, már-már engedett, midőn megszólalt a toronyból egy kemény férfihang:

— Egy szavam volna hozzád, Dávid hadnagy ! Pihentesd addig embereidet.

A hadnagy meglepetten intett a pandúroknak s a fejszecsapások megszűntek.

Ekkor újra megszólalt az előbbi hang:

— Sok számadásunk van egymással hadnagy uram, de most illően nem végezhetünk, mert az erőnk nem egyenlő. Eresszen el ez egyszer utunkra s ha becsületszavára megesküszik, hogy mielőtt a nap leszállana, nem vesz üldözőbe, visszaadom elrablóit gyermekét, aki most békén pihen a pincében.

A hadnagy rekedten ordított föl. Az ő édes, kicsi, szelíd fia ott van a gyilkos bestiák kezei között. "Vérben forgó szemekkel parancsolta munkára a fejszéket.

A csapások dübörgésén keresztül dörögte a betyár:

— Ne okoskodj Dávid, ha azonnal nem kotródsz, lehajitom a fiad fejét, hadd mulass vele.

A szegény ember mit sem hallott, maga is csákányt vett a kezébe. A rabló pedig lerohant a pincébe.

— Hol van az a kölyök? — kiáltott dühösen az elősiető asszonyra.

— Ott alszik a sarokban — felelt ijedten az asszony.

Kihúzta a kését s közeledett a gyerek felé. A nő elébe ugrott sikoltya:

— Mit akarsz ember ? !

— Csak a fejét vágom le egy kicsit s odaadom emlékül az apjának, hogy ő juttatott hóhér kézre — röhögött a betyár s fölemelte a gyermeket. Az asszony dermedt szótlansággal nézte.

Hatalmas paráncsoló szó zúgott elő a pince mélyéből:

— Megállj az Isten nevében!

Egy barnakámzsás alak lépett elő, szép ősz szakála a mellét verte.

— Boldogságos Szűz! Föltámadtak a barátok — fohászkodott évek óta talán először az asszony s térdrehullva vetette sűrűn a keresztet.

A betyár is kiejtette rémületében kezéből a kést. A barát ünnepélyesen feddőleg folytatta:

— Ne szennyezd be lelked az ártatlan vérrel, gondolj tulvilági üdvösségedre!

A betyár félve, de némi daccal kérdezte:

— Hát csakugyan van túlvilág s onnan jön most szentatyám?

— Igen fiam, hogy megmentsem lelkedet a kárhozattól — felelt egy kis habozás után a szerzetes.

Most már minden izében reszketett az óriás, vad férfi.

— De öltem, raboltam — veté ellen.

— Minden bűnre van bocsánat, ha azt megbánjuk.

A szelíd meggyőző hang, meg a babonás félelem átalakították a betyár lelkét. Felrohant a toronyba társaihoz, akik már alig tudták erősi teni a hasadozó ajtót.

— Le a fegyverrel emberek, testünk már úgyis veszendő, mentsük meg lelkünket, maga a nagy Isten küldött utána — kiáltozta.

A betyárok tanácstalanul néztek össze. A vezér aztán elmondta, hogy a monostor kriptájában feltámadt egy barát, aki odalent várja őket a bűnbánattal.

A babonás lelkek mind megremegtek. Csak a banda régi kapitánya, aki fenn őrködött a torony tetején, gúnyolódott:

— Nézzétek meg előbb, hogy a csuha alatt nincs e lóláb. ..

Tovább nem folytathatta. Lába alatt egy korhadt tégla megmozdult s ő vele együtt a mélységbe zuhant.

Most már az embereknek sem kellett több biztató szó. Hanyatt-homlok rohantak a pincébe, ahol a szerzetes buzgón imádkozott, kérte az Isten bocsánatát, hogy tulvilági szellemként szerepelt, holott csak jámbor keleti kalugyer, aki esteledve, Szent Endréről jövet a romok között talált menedéket. Mély álmából fölébredve tanúja volt, hogy a dühös férfi fejét akarta venni a gyermeknek. Megszólalt s fölhasználta a babonás szellemhitet, bogy a fiatal életet megmenthesse.

Mikor a betört ajtón az ostromlók a pincébe rohantak, majd gyökeret vert a lábuk az ámulattól.

Ott térdelt a betyárcsapat alázatosan, meghajtott fejjel az áldástosztó szerzetes előtt. Kezük még akkor is imára volt kulcsolva, mikor Dávid hadnagy reá rakta a vasat . . .