Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1909-11-18 / 46. szám

— Dohánybeváltási gazdasági szakértők. A faddi dohánybeváltó hivatalhoz Szombathelyi János és Gutái János az 1909. és 1910. évekre kineveztettek szakértőkül. — A kanyaró Mözsön. Vagy öt hete annak hogy a kis gyermekek e veszedelme Mözsön fellépett. Meghalt benne : egy hét éves fiú, egy négy éves leány; a többi mind 3, sőt 2 éven aluli kicsiny gyermekek, eddig 1 mindennapi tanköteles, 1 óvdás és 10 zsenge apróság, mind­össze : 12. Ismétlősökön a baj eddig még egyet­len egyen sem jelentkezett, tapasztalati bizonyí­tékául annak, hogy a kanyaró tulajdonképpen csak a 3 éven aluliak közül szedi jelentékenyebb számban áldozatait. — Kiss szerencséje nagy! Köztudomású, hogy a m. kir. osztálysorsjáték tervezete a leg­kedvezőbb nyerést esélyeket nyújtja. Nagy nye­remények mellett számos kisebb nyeremények vannak és különösen az, hogy a fele a ki­bocsátott sorsjegyeknek — tehát minden máso­dik —. nyer, az oka, hogy a nagyközönség minden rétege kipróbálja szerencséjét. Ezer és ezer ember lett ilyen utón szegényből gazdaggá. Az uj sorsjáték I. osztályának húzása november 18 és 20-án lesz. Tegyen szerencsekisérletet és rendeljen sorsjegyet az előnyösen ismert Kiss Károly és Társa bank részvénytársaságnál Budapest, Kossuth Lajos-utca 13, mert pon­tosan és lelkiismeretesen szolgálja ki vevőit és mert »Kiss szerencséje nagy!« — Másod termés. A szokatlan hosszú és szép ősz nemcsak újra virágzásba hozott sok gyümölcsfát, hanem még gyümölcsöt is érlelt, A természetnek ez a szokatlan játéka esett meg Angyal Alajos szekszárdi szőlőbirtokos szőlő­jében, ahol az aimafák nemcsak másodszor vi­rágoztak, hanem e másod virágzásból már pirosló almák is fejlődtek, melyeket nekünk is, mint ritkaságot, bemutattak. — Hirtelen halál. Tragikus sors érte Pécsett Milkovich Ernőné szül. Reischl Hedvig urasz- szonyt, aki sógora, Scholtz Gyula látogatására jött és a színházban rosszul lett, honnan haza- vitták és 24 éves korában hirtelen elhunyt. — Rövid hírek. Névmagyarosítások. Kiskorú Guttmann Ármin paksi lakos nevét »Gyulai*-ra, kiskorú Wimmer Lajos dunaföld- vári lakos pedig nevét »Fehérére magyarosí­totta. — Sikeres 'vizsga. Ifj. Nagy Béla, Fischer Nándor és Schopper Mihály szekszárdi posta- és távirda-gyakornokok Pécsett sikerrel letették a posta- és távirdatiszti vizsgát. — Fizetésképtelen Hónig Albert hőgyészi kereskedő fizetésképte­lenséget jelentett be. —Színészei. Pakson Herényi Ignác színigazgató színtársulata folyó hó 6-án megkezdte az Erzsébet-szállóban előadásait. — Szökött katona. Sotz Henrik bonyhádi születésű cipészsegéd, a 44. sz. gyalogezredtől megszö­kött. Köröztetését elrendelték. — Meghalt az utcán. Lobi Mátyás bony­hádi lakost már régóta gyötörte szívbaja s folyó hó 4-én, amint Bonyhádon az Erdős- szálló előtt ment, hirtelen összeesett és meghalt. — rsz a kövér sertés. Az egyre emelkedő drágaság valóban elkeseredetté teszi mindazokat, akik a piacról élnek. A tél folyamán előre látható, minden még drágább lesz. Külö­nösen a kövér sertés vára emelkedik, dacára annak, hogy az idén annyi kukorica termett, amennyi már réges-régen nem volt. A sertés drágulásának főoka az, hogy a sertés degene­rálódott. Évről-éyre kevesebb a szaporulat s ennek is a fele idő előtt a járványos betegségek­ben elhullik. Nemcsak nálunk, * hanem még Szlavóniában, sőt Szerbiában is a sertésállomány a felére sülyedt. — Foglalkozást keresőknek figyelmébe ajánljuk hazánk egyik legnagyobb biztosító társa­ságának lapunk mai számában foglalt hirdetését. — Zongora oktatás. Waldmann Rózsa, a budapesti nemzeti zenede kitünően végzett növen­déke, kezdőket és haladókat saját lakásán vagy házon kívül zongorázni tanit. Jelentkezéseket el­fogad Krammer Vilmos szekszárdi könyv- és zeneműkereskedése. — Csalódni emberi dolog, de nem okvetlen kell. Ha «Réthy» névre figyelünk, úgy nem csa­lódunk, hanem eredeti pemetefű-cukorkát kapunk 60 fillérért, még pedig egy kedvelt régi magyar háziszert, mely köhögés, rekedtség, hurutos bántalmak sok ezer esetében kitünően bevált. De vigyázzon, hogy a doboz és a cukorka min­den darabján rajta leg ju a «Réthy» név. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 5 A meghűlés az az ajtó, amely a komoly betegségeket be- bocsátja, de a SCOTT-féle csukamájolaj EMULS Ó becsukja az ajtót, még mielőtt a betegség oda beférkőzhetne. A SCOTT-féle EMULSIÓ tisztaságával, emészthetőségével és gyógyító erejével nagy hír­névre tett szert. Orvosok, szülésznők, szülők és betegek ajánlják minden­nemű torok- és mellbajoknál mint az egészség megbízható támaszát. A SCOTT-féle EMULSIÓ a legkiválóbb. Egy eredeti üveg ára 2 K 50 fillér. Kapható minden gyógytárban. Az ÜEbnulsió vásár­lásánál a SCOTT- féle módszer véd­jegy ét — a halászt — , kérjük figye­lembe venni. Kérelem Szekszárd r. t város jóérzelmü lakóihoz! Mindnyájunk előtt ismeretes, hogy az Országos Közművelődési Tanács, a Dunántúli Közművelődési Egyesülettel karöltve, mint a múltban, úgy ez év folyamán is, a felnőtt férfi analfabéták oktatását szervezni fogja. Minthogy határozott tudomásom szerint városunknak felnőtt férfi lakosai között is na­gyon sokan vannak, kik sem írni, sem olvasni nem tudnak s minthogy ezen tanfolyam teljesen ingyenes s igy f -résztvevők minden anyagi áldozattól mentve lesznek, azért az ügy sürgős voltára és az idő rövidségére való tekintettel, — a felebaráti szeretet nevében — ez utón kérem fel mindazokat, kik városunk területén, ily írni és olvasni nem tudó felnőtt férfiakat ismernek, szíveskedjenek az illetőket ezen rájuk nézve nagyon fontos ügyre figyelmeztetni és rábírni, hogy e tanfolyamon részt vegyenek s hogy ily irányú szándékukat nálam : (lakom : Petőfi- és Szluha György-utca sarkán, Gáli féle házban) vasárnap déli 12 óráig jelentsék be s ez alkalommal a további utasítást részükre meg fogom adni. Szekszárd, 1909. nov. hó 10. Hazafias üdvözlettel Szalay Sándor kir. s. tanfelügyelő. VIDÉK. A postások. Alig van az országban népszerűbb hivatal­nok a postásnál meg a vasutasnál. Mindkettő a közönséget nagy mértékben szolgálja s innen irántuk az osztatlan becsülés s tetemes mun­kájukért a teljes elismerés. Alig van az országban szebb egyesületi élet, mint a postások- meg a vasutasoknál. Itt is, ott is az egyesülésben rejlő, szövetségi erővel egyre-másra szerzik meg nemcsak a maguk és családjuk érdekében, de államszolgá­latuk tökéletesbitéséért is a legszebb vívmá­nyokat. Az egyesülés, az összetartás köztük meg van a nagy szövetségben ép úgy, mint állomáshelyeiken. Ritka szép az a családias élet, melyet egy posta- vagy vasúti hivatalban látunk. A feljebbvalókkal szemben mindegyikükben él a köteles tisztelet, meg van a fegyelem, de mel­lette a feljebbvaló sem tartja másnak magát, mint vasutasnak, vagy postásnak s együtt küzd, fárad, együtt szomorkodik vagy vigad ez is a többivel. Egy ilyen kedves összetartásnak, testvéries együttlétnek voltam szemtanúja f. hó 5-én Dunaföldvárott, Kócsy Imre halászvendéglő­jében tartott névnapestén. Az ünnepelt Schüszler Imre postasegédtiszt volt. A névnapi estélyen résztvett az egész tisztikar, a főnök kivételével, aki betegeskedésére való tekintettel kimentette magát. A fehér asztal mellett a kitűnő halászlé, ízletes rácoshal s az öreg borok nagy vidámma tették az estét s a barátságos, testvéries felköszöntők egymást érték. Micsoda szép jelenség: egy fiatal, 18 éves fiút köszöntik, vigadnak vele családos/ meglett férfiak, akinek most még más érdeme alig lehet, minthogy ő is postás. Földváron bizony ritkán lehet látni ven­déglőben vagy másutt ilyen társaságot egy asztalnál ülni. Megszokták már, hogy ahányan vannak, annyi asztalnál. Sőt — ha tehetnék — egy ember is ketté osztaná imagát, önmagával sem lévén kibékülve. Összejövetelről még csak családos helyeken hallanak, mulatság a nyil­vánosság előtt alig akad. Másutt hallani thea- estéket, műkedvelői előadást vagy valamit, itt mindenki fázik tőle s »Isten ments«-et kiált! Nem szükséges-e, hogy a hivatalnoki kar, amelynek testet-lelket ölő tengersok munkája után szórakoznia valamelyest csak kell, nem szükséges-e, hogy ez összetartson s ne csak a holt betűket olvassa, ne csak olvasás és írásból éljen, de vigadjon is ? 1 Nem lehetne-e a postá­sokat követni s az állami, községi vagy egyéb tisztviselőknek — nem mindnyájan — 8—lü-en, esetleg többen estebédre többször fehér asztal­hoz ülni s igy a barátságot, testvériességet, együttérzést ápolni,fejleszteni ?! Asztaltársasággá alakulni s egymást szeretni ? 1 Néhány téli este kellemes eltöltése nem ártana a szobák örökös lakóinak s tán nem haragudnék miatta a vendéglősök helyi csoportja sem ? 1 Vannak még barátok Földváron nemcsak a kolostorban, de — ha nem is sokan — azon kívül is. Hát előre 1 Crassus. Fekete Hugó, Szekszárd 17—14 krajcáros I tainö-bnzúr. I Iskolatáskák és I játékáruk | Telefon 60. jj könyv-zijak. Nagy választék: s férfi-, női- és gyermekcipőkben, női- és leány­kötények, ingek, gallérok, zsebkendők, nyak­kendők, kézelők, harisnyák, esőernyők, séta­botok, ajándék- és dísztárgyak, játékáruk, szappan és illatszerek, kézimunkák, selymek, □ himzőpamutok valamint rövidáruk 0 legolcsóbb ápban beszerezhetők! Utazókosarak és bőröndök. Hä Szabó- I kellékek. | Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. MULATSÁGOK. Századik felolvasó estély. A szekszárdi rk. olvasókör f. hó 14-én, vasárnap tartja ünnepé­lyes 100-ik felolvasó estélyét. Az ünnepély sor­rendje: 1. folyó hó 13-án, szombaton este fél 9 órakor díszelőadás. Színre kerül: I. «Szent Dorothea», vagy «A pogányság küzdelme a ke­reszténység ellen». Hatásos színmű 2 felvonás­ban. II. «Szent István», vagy: «A kereszt diadala». Látványos színmű 1 felvonásban. Mindkét szín­mű után élőkép. — 2. November 14-én, vasár­nap reggel 9 órakor gyülekezés a kör helyi­ségében. 3/410 órakor zászló alatt felvonulás ünnepi szent misére. — 3. Délután 5 órakor 100-ik felolvasó estély. 4. Este 8 órakor társas­vacsora.. Egy teríték ára 2 K 40 f. Jelentkezni lehet nov. 14-én déli 12 óráig az elnökségnél. A 100-ik felolvasó-estély műsora a következő : 1. Hymnus. 2. Üdvözlő beszéd. Tartja: Dr. Fent Ferenc belv. plébános, a kath. kör egyházi elnöke. 3. Megnyitó beszéd. Tartja: Méltóságos gróf Zichy Gyüla pécsi püspök ur, a kath. kör fővédnöke. 4. Nemzeti ima. Énekli a kath. kör dalárdája Hiller Gyula újvárosi kántortánitó, karmester vezetése alatt. 5. A katholikus világ­nézet szerepe a XX. században. Előadja: Haller István fővárosi hírlapíró, az országos kath. népszövetség központi főtitkára. 6. Magyar nemzethez: Dr. Rézbányái Józseftől. Előadja Tóth Pál. 7. A szentek unokáihoz. Mindszenthy Gedeontól. Szavalja: Kovács Annuska. 8. Rá­kóczi zászlója. Melodráma. Szavalja: Vendl Gyula. Zongorán kiséri: Treer Ilonka k. a., gordonkán : Hiller Gyula kántortanitó. 9. a) Beethowen: Cis-moll Sonata (Mondschein), b) Edvard Grieg: Tavasszal, Papilion, c) Rákóczi kora. Zongorán előadja: Éber Géza fekedi plé­bános. 10. Népdalegyveleg. Előadja a kath. kör dalárdája. 11. Zárszó: Tartja: Szabó Géza fő- gimn. és polg. isk. hittanár, a kath. kör ügy­vezető elnöke. 12. Szózat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom