Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1909-11-04 / 44. szám

ilyesmi iránt érzéke nincsen — játszás közben az utcán eleget s épugy megfertőztethetik egymást, mint az iskolában. — No de én ezt nem vitatom és megnyugszom nemcsak kényszerből, de az orvosrendőri közegek humánus célzatának teljes méltánylásával is abban, hogy nálunk ez idő szerint üresen és némán állanak az emberi tudás elemeinek szentelt csarnokok, hogy azokban egyelőre — «silent musae».

Azonban legyen szabad a mélyen tisztelt illetékes közegeket a közoktatás és nevelés nagy érdekében arra kérnem, hogy az iskolák megnyitását a szoros szükségen túl egyetlen egy nappal, sőt félnappal se halasszák el; hanem legyenek kegyesek folyton résen lenni annak az időpontnak megállapítására nézve, amidőn a nyilvános tanítás ismét kezdetét veheti. Mei-t pl. azt tartani szabályul, mit a napokban emlegetett valaki előttem, hogy az utolsó beteg gyermek felépülésétől számítva, a tanintézeteknek még egy teljes hónapig zárva kell maradniok: ez talán mégis egy kissé túlhajtott és túlskrupulózus álláspont volna. — Távol legyen tőlem, hogy az orvosrendőri teendőkbe illetéktelenül beavatkozni kívánnék. Tisztán az ügy iránt való élénk érdeklődés adta a kezembe e pár sor megírásánál a tollat; mert hát végre is kérni szabad. s

s.

A lakodalom.

— Eredeti közlemény. —

(8.) Siró hegedű, búgó bőgő, asszonyi ének férfi-nótával kevert távolból jövő hangja rezgeti meg a levegőt. Amint a távolból jövő zene lassan-lassan közeledik, mindinkább kivehető lesz az először zűrzavaros hangchaosból a dallam. Egy szép magyar nóta.

Öt perc. Ismét megérthetetlenség. Trombita, klarinétsivitása zavarja meg az előbb már jól kivehető dallamot. Majd ismét öt perc s jön egy harnAdik banda az ő lassusával: a bumboló nagydobbal és a tetején elhelyezett cimcogó cintányérral, mely kozben-közben a taktust jelzi.

" A nap* delelőre készülődik s a közelgő néptömeg fölé ontja a lehetőleg merőlegesen hajlódó fényes sugárkévéit. A menetet egy négy- fogatu kocsi gyors iramodása előzi meg, melyen a kocsison és inason kívül három úriember ül. Mesés gyorsasággal szállnak le a 4 ülésü családi kocsiról, kettő fényképező készülékeket vesz elő, a harmadik pedig komolyan sétálgatni kezd a téglázott járón. A kocsi a bogyiszlói Fónagy uraságé, a két fényképész pedig ~a budapesti »Appolló« színház kiküldötte. Az egyik feketés keztyüvel dolgozik. A nép bámul, mert falusi embernek nincs alkalma mozgó fényképet felvevő készüléket gyakran látni. Nézi tehát erősen mint csavargatják ezt a nagyfejü instrumentum oldalát a felvételre, hogy a hengeren levő érző lemez minden mozdulatot felfogjon s hajtogatják a lomha gépet egy másik csavarral, hogy a menet irányában fordítsa éles és rögtönző szemét. Modern, holt Ciclops 1

Végre tömörül a nép. A templomtér telve lakodalmasokkal és nézőkkel. A gépek pedig dolgoznak. Csodálatos gyorsaságot fejt ki a két úriember a gépek többszöri elhelyezésében. Keztyüiknek a gép cipelése, cipőiknek a sár nem akadály.

Itt a nászmenet. Násznagyok, vőfények, koszoruleányok szép sora. Majd, kikre a legnagyobb figyelem irányul: a 2 menyasszony és 2 vőlegény.

Széki István uram boldog ember. Két szép virágszalat nevelt házában, két szép leánya ment egyszerre férjhez. Az egyik édes gyermeke a szép Éva, a másik az ő kedves unokája, Bodai János uramnak aranyos Sárikája. Az elsőt Lovas Bálint uramnak erőteljes Bálint fia vette el, a másodikat pedig a sugártermetü Ábró István. Fiatalok mind. Még gyermekek arra, hogy az élet küzdelmeiben a harcot önállóan felvegyék. Node lakott fészekbe jutnak, az ő részükre csak az öröm jut ki. A gond az öregeké lesz. Azok sem kopaszodnak azonban meg afeletti gondolkozásban, hogy lesz-e ennivaló ? Van minden bőven !

A polgári egybekelés után jön, amint kell is, az egyházi áldás. Hithű magyar embernél ennek megtörténte után évényes csak a házasság. Addig nem igazán férj és feleség az ifjú pár. Az egyik fényképező kórtéré azonban egy eddig szokatlan cselekmény veszi kezdetét. Nagy tiszteletű Dömők Péter lelkész ur a templom előtt megáldja az uj párokat, mely aktust azután sziijtén hűen lefotografálnak.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

Megy a menet haza. A zenekarok valóságos hangversenyt rendeznek. Egyszerre három banda, háromféle nótát. Igaz, hogy ez a fülnek nem a legkellemesebb, de 'hát ennek igy muszáj lenni.

Az utcán fátyollal lekötött kalappal megy egy urinő. Ez A. S. Levetus, több angol világlapnak, igy a legelőkelőbb folyóiratok egyikének, a «The Studio» és a «Daily Telegraph»- nak is bécsi levelezője. I Mellette egy alacsony ember, ez az úr Ács Lipőt. — Felesleges talán megmondani, hogy ki ő, hol lakik, hisz, kik e lapot olvassák, ő tanárságának, (párdoni ki- bökkentettem!) kiváló személyiségét leealább is hallásból ismerik. A hölgy másik oldalán pedig egy hatalmas termetű úriember haladt, borotvált orcával; ez pedig dr Laczkó Antal ny. járás- biró. A társaságban vari továbbá Szmik Antal mérnök, az országos háziipar szövetség igazgatója s végül Kovács Aladár megyei levéltárnok, muz. ig. őr.

Miss Levetus journalist, megy hűségesen kíséretével a menettel. Sgéki uramhoz érve, első dolga volt az edényeketlés bútorokat lerajzolni. Aztán nézi a táncot. Felséges látvány. A vígkedvű, sikongó «fehér személy» és a komoly, de tüzesen táncoló férfi. Ez tetszett meg Miss Levetusnak legjobban. Most már tudta, hogy hogyan mulat a magyar, mikor táncol.

Elment aztán Lovasékhoz, Tóthpálékhoz is rajzokat felvenni. Soká seholsem maradt.

Reméljük, hogy jóindulatú és hű leírását adja majd az angol lapokban tapasztalatairól a gentry magyar paraszt felől és annak mulatságáról. — Folyik a tánc. — Az ebéd, majd a vacsora megszakítják ugyan, de aztán újra kezdik. Éjfél felé egy óráig körülbelül a szakács- néknak szól a nóta. Ez(ek felállnak az asztal tetejére, mindegyiknek egy tele borosüveg van a fején és hajrá! Táncolnak, forognak, hadonásznak, a pénzt szórják a muzsikusoknak (ezek nek ez tetszik legjobban az egészből), de az az üveg csak nem esik le. Egy német asszony ezt meglátta s ő is, uccu fel az asztal tetejére. De bizony csak egy-kettőt mozdult, mindjárt lett üvegcserép. El is ment aztán szégyenkezve.

A lakodalom 48 óráig tart ugyan, de már előtte 2—3 napig 60 - 80 ember, asszony mulatozik, utána is még eltart 1—2 napig a közeli rokonok, ismerősök mulatozása. Persze ez már zene nélkül.

“Ezen kettős lakodalmon pedig elfogyott. 10 métermázsán felül marhahús, 3 darab birka, 2 disznó, kb. 460 baromfi (lúd, kacsa, csirke), töméntelen tojás (hisz már az őcsényi perec is, mely tiszta tojásból áll, százakat felemésztett), 39 hektoliter bor és végül — talán szódavíz is.

Volt összesen 170 szakácsné. Meghívtak Székiék 208 házat, Tóthpálék 180 házat és Lovasék 165 házat.

Megemlítem még, hogy az első nap délben Székiéknél a főlakodalom, este Lovaséknál, másnap pedig délben és este is Tóthpáléknál. így és ezek történtek Őcsényben, mikor Széki István uram házából a két rózsaszál párjára akadt az Úr 1909. esztendejében Mindszent hava ,27. és 28-ik napján. Hűen leírtam, nem vettem el belőle semmit, de nem is tettem hozzá. Úgy írtam le, amint volt. —

Én pedig, mint leiró, egy igen kedves szomszédasszonyhoz jutottam (megsúgom: a Sárika az.) Kivánom, hogy boldogul éljen férjével. — Úgy legyen.

KÜLÖNFÉLÉK.

— Megemlékezés a holtakról. Verőfényes, szép nap volt Mindenszenteken, amidőn mindenki koszorúval, virágokkal kereste fel a holtak csendes birodalmát és szerettei sírját fel- ékesitve, gyertyát gyújtottak, jelezve, hogy a síron túl is van élet. A hosszú esztendőben ez az egyedüli nap, amelyet az élők a holtaknak, a sir csendes lakóinak szentelnek. Ezernyi gondolat ragadja meg az embert ezen a napon. — A lét küzdelmeit egy pillanatra elfeledteti a kegyelet és a megemlékezés. — A lombhervadás, virághullás idején van ez az ünnep akkor, midőn az enyészet sorvasztó lehe rajt üt az egész természeten. A földi lét, a földi élet csak vándorlás, a sirhalom az egyedüli pihenőhely; de örök pihenés nincs ott sem ; mert egykor onnan is mindnyájan feltámadunk!

— Eskütétel. A király Apponyi Géza gróf főispánt Bécsben kihallgatáson fogadta, mint uj valóságos belső titkos tanácsost és kivette esküjét.

— Bezerédj Pál üdvözlése- Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága, mint már megírtuk, egyhangúlag hozott határozattal kimondotta, hogy a magyar selyemtenyésztés lelkes apostolát, Bezerédj Pál miniszteri meghatalmazottat, 30 éves jubileuma alkalmából üdvözli és arcképét a vármegye nagyterme számára megfesteti. Simontsits Elemér alispán felhívást intézett a törvényhatósági bizottsági tagokhoz, hogy a folyó évi december hóban tartandó rendkívüli közgyűlés napján Bezerédj Pál elé vezetendő deputációban vegyenek részt. A felhívásra már eddig is igen sokan jelentkeztek s igy biztosra vehető, hogy az önzetlen férfiú ünnepeltetése impozáns lesz.

— Előléptetés- A király, Sándor László volt szekszárdi csendőrszázadost őrnaggyá léptette elő.

— Főigazgatói látogatás. Váradi Károly tankerületi főigazgató Szekszárdról Bonyhádra utazott, onnan pedig Gyönkre. Mindkét helyen több napi vizsgálatot tartott a Középiskolában és az elért eredmény felett elismerését fejezte ki az ügybuzgó tanári testületnek.

— Megyebizottsági tagválasztás Szek- szárdon múlt pénteken ejtették meg a két megüresedett helyre a megyebizottsági tagválasztást. Az első kerületben Hazslinszky Géza kir. törvényszéki elnököt, a második kerületben pedig Vesztergombi István földmivest választották meg.

— Anyakönyvvezető kinevezése. Apponyi Géza gróf főispán a sárszentlőrinczi áll. anyakönyvi kerületbe Török József képesített jegyzőt anyakönyvvezető-helyettessé nevezte ki.

— Aranylakodalom. Múlt hó 24-én tartotta meg Ráckozáron Muhi János nyugalmazott tanító, MiiJd Sándor gyönki evangélikus lelkész atyja, aranylakodalmát, mely alkalomból számosán üdvözölték a derék tanítót.

— Áthelyezés. A belügyminiszter Kovách Béla határrendőrségi fogalmazót, Kovách Gyula -kisvejkei körjegyző fiát, Besztercéről Ivíáramaros- szigetre helyezte át.

— A diákok kegyelete. A szekszárdi poig. fiúiskola tanulói Mindenszentek napján d. e.

9 órakor kivonultak az alsórirkertbe néhai felejthetetlen Krammer János igazgató sírjához, ahol Holub János szép beszédet tartott, a tanuló ifjúság pedig letette a drága hamvakat takaró sirhantra a kegyelet és szeretet virágait.

— Segédletkészi áthelyezések. Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök, Horváth Jánost Val- póról Püspökszenterzsébetre. Gebauer Mihályt Szajkról Valpóra és Mixisch Pétert Püspök- szenterzsébetről Szajkra helyezte át káplánokká.

— Kaih. népgyülés. Faddon múlt hó 24-én keresztény szociális és népszövetségi népgyülést tartottak, melyen mintegy 500-an jelentek meg. A népgyülést Fövényessy Pál káplán nyitotta meg s utána Frühvirth Mátyás kér. párttitkár szónokolt nagy sikerrel.

— Eljegyzés. Kovács Jenő bonyhádi főgimnáziumi tanár, eljegyezte özv. Pap Antalné földbirtokosnő leányát, Katicát.

Jantsits Sándor dr. szőlőbirtokos Siklóson, eljegyezte Gróf Margit oki. tanítónőt.

— Adminisztrátor- Horváth Sándor ág. ev főesperes Schöll Lajos hidasdi lelkészt Majosra adminisztrátorrá nevezte ki.

— Közigazgatási bizottsági ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága havi ülését folyó hó 10-én d. e. 9 órakor tartja meg a vármegye székházában Apponyi Géza gróf főispán elnöklete alatt.

— Katonai kinevezés. A király Fördös Gézát, néhai Fördős Vilmos vármegyei tiszti ügyész fiát, a pécsi 8-ik honvédhuszár ezredbeli hadnagyot főhadnagygyá léptette elő.

— A varsádi uj lelkész- Wagner Sámuel nyugdíjaztatásával megüresedett varsádi lelkésszé egyhangúlag Hanzmann Károlyt választották meg, akit uj állásába Horváth Sándor főesperes iktatott be.