Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-07 / 40. szám

6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1909 október 7 NYILT-TÉR.* Végszavam. Kijelentem, hogy végső szavaim nem Anaigl- nak szólnak, hanem azoknak, akik az orrába hnzták a karikát s kik megtették őt annak, — amire még maga sem mert volna soha álmában sem gondolni — cikkirónak. Akik ismerik Anaiglt, azok ugyancsak mulatnak az ő cikkezésén, jól tndván, hogy ő még nem vitte annyira az irás művészetében, miszerint esetleges gondolatait — bár ily selejtes formában is, mint aminők a neve alatt megjelent izzadmányok — szavakba tudná foglalni. Belebujtathatják tehát őt még ezerszer is az oroszlánbőrbe, bőghetnek az ő ne­vében akár Ítéletnapig is, Anaigl az őt ismerők szemében marad az, aki volt. „Notis est derisui“. Ellenben leszegezem utoljára a következőket. Amint nem lehet letagadni a napot az ég­ről, akként nem lehet letagadni, hogy Tolnán a kereskedők egy része hosszú idő óta üzletét vasárnapon 10 órakor be nem zárta, hanem azon túl, sőt némelyik egész vasárnapon át is nyitva tartotta s árusított mindent. Tanú rá egész Tolna. Amint nem lehet a csillagokat letagadni az égről, akként nem lehet letagadni, hogy a közigazgatási községi elöljáróság, — amely mellesleg szólva ellenőrző közeg is s például a lopást nemcsak utólag megbüntetni, hanem annak megtörténését megakadályozni is tartozik — ezen törvénytelen állapotot a legújabb ideig meg nem szüntette. Tanú rá egész Tolna. Amint nem lehet, ismétlem, a napot letagadni az égről, akként nem lehet le­tagadni, hogy az általam szerkesztett s négy kereskedő által aláirt beadványban csakis ezen alapos vádak (mert hiszen vádolhatok én valakit lopással, csak alapos, másszóval igaz legyen a vád!) nem pedig más „alaptalan vádaskodás“-ok foglaltatnak. Tanú rá maga a beadvány. Amint igaz, hogy kétszer kettő négy, épp oly igazak az eddig mondottak. Ha tehát ezek dacára „az elöl­járóság — az ellene felhozottak valótlanságát jelentve — kérte az aláirók ellen az eljárás meg­indítását“, akkor az elöljáróság önmagának tisz­tára mosása végett nyilvánvaló tényeket akar letagadni, enyhén szólva, félre akarja vezetni az ő felsőbbségét, amire az illető, az igazságot bizo­nyára eszményibb módon kereső felsőbbség figyel­mét ezennel, amily tisztelettel, épp oly nyomatékkai felhívom. Ezt én, mint tanult ember vetettem papírra, ki tisztában vagyok azzal, hogy egy elöljáróságról valótlanságot állítva, csak a legszi­gorúbb bűnvádi eljárást vonhatnám magamra. Lehetséges továbbá, hogy Maixner János és Isgum Frigyes holmi >perek és kellemetlenségek* em­legetésére „az elöljáróság elleni panaszt magunkévá nem tesszük, az elöljáróság ellen vádaskodni nem akartunk, mert erre okunk nem volt“ tartalmú jegyzőkönyvet aláirták, de ez mind csak olyan mellékes, ami se nem szoroz, se nem oszt; ami azonban a dologban lényeges — értsék meg jól az érdekeltek — s amin megfordul, vájjon van-e helye a feljelentők ellen holmi nagyképűen han­goztatott „eljárásnak“ vagy nincs: t. i. hogy itt Tolnán, a vasárnapi üzletbezárások körül hosszú időn keresztül törvénytelen állapotok uralkodtak s ezen állapotokat a közigazgatási elöljáróság a beadvány idejéig meg nem szüntette: emellett nekik is épp úgy kell tanuskodniok s tanúskod­nak is, mint minden épszemü embernek amellett, hogy a nap süt az égen. Az Auth Keresztélynek tulajdonított „jegyzőkönyvi visszavonás“ pedig az igazságnak teljes elferdítése, nevén nevezve a gyermeket, hazugság. Auth Keresztély annak a fentartásával, hogy ő az elöljáróság ellen alap­talanul vádaskodni nem akart, — s ez nagyon helyes, mert hiszen ezt senki sem akarta — a beadványban foglaltakat az utolsó betűig állja. Erre nézve bírom az ő írásbeli nyilatkozatát. Hogy pedig az igazságot mindjárt egyenesen a „főbírói hivatalnál“ kerestem és kerestettem, erre először jogom, másodszor meg okom volt. Konkrét adataim vannak ugyanis arra nézve, hogy mások már az üzletbezárásokról tett panaszukkal a köz- igazgatási elöljáróság részéről el lettek utasítva, tehát falra borsót én sem akartam hányni, más­részről meg, ha egy közigazgatási elöljáróság — amely ismétlem, ellenőrző közeg is egyúttal — oly kevéssé tartja nyitva a szemét, hogy hosszú időn keresztül egy ily szigorú és mindenkitől ismert törvény kijátszását sem veszi észre, — mint aminő a vasárnapi üzletbezárásról szóló törvény — magyarán szólva mázsás kövekben sem botlik meg, az alig adott okot arra, hogy vele erről elsőfokon tárgyaljanak. Egyáltalán, higyjék el az érdekeltek, nevet* séges és szánalomra gerjesztő már az a kétségbe­ejtő tojástánc, mit a közigazgatási községi elöl­járóság ebben az ügyben a hivatalos látszat megmentése körül jár. Pedig sokkal okosabban •) E rovat alatt kötőitekért aem vállal felelősiéfet a szerk. tenné, ha őszintén beismerné ezen a téren való mulasztását s a jövőre nézve levonná a történ­tekből a tanulságot; mert minél inkább „tusa- kodik az igazság“ ellen, minél inkább akar kikecmeregni a saját maga teremtette hínárból — pláne, ha hozzávesszük, hogy ezt az utat a mások lfátán keresztül akarja megtenni — annál inkább bele fog abba bogozódni. Kár tehát az erőket pazarolni. Végül kettőt konstatálok. Az első, — amit őszinte sajnálattal teszek — az, hogy a között a nógy ember között, akiknek a kezébe az ő érde­kükért is megindított küzdelemben odaadtam a fegyvert, akadt egy magát „katholikus keresz­tény “-nek nevező báb, aki — a lármázó ellen­tábor jóindulatát biztosítandó — a kezében levő fegyvert engedte gyáván az ő vezére ellen for- dittatni. Nem hiszem, hogy egy jóizlésü zsidó erre képes lett volna, mert hiszen én a vallás és törvény védelmére keltem egyszerre ezen ügyben. A tiszta ítélettel biró emberek megalkották Anaiglról az ő véleményüket, arról nyugodt lehet. A másik pedig — amit viszont örömmel konsta­tálok — az, hogy a vasárnapi munkaszünetnek polgári törvények által is szentesített vallási tör vénye — aminek a sürgetése ezen ügyben kizá­rólagos célom és indító okom volt — a beadvány kelte óta a vallásos és törvénytisztelő nagyközön­ség megelégedésére Tolnán általános tiszteletben tartatik, amennyiben alig üti az óra a 10-et, a vasredőnyök már is zuhognak. Tehát igazságos célomat elértem. Ezek után hiába minden csürés- csavarás, porhintés az emberek szemébe, amint a napot elhomályosítani, úgy itt az igazságot leta­gadni, nem lehet. Tolna, 1909 október 5. Horváth Lajos, káplán. 447. sz. végrh. 1909. r Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a székesfehérvári kir. törvényszéknek 1909. évi 5032. számú végzése következ­tében dr. Strasser Jenő ügyvéd által képviselt Reinitcz Lipót javára 2120 korona s jár. erejéig 1909. évi augusztus hó 2-án foganatosított biztositási végrehajtás utján lefoglalt és 1688 korona^ 74 fillérre beesőit következő ingóságok, u. m.: fűszer és rövidáruk, függő szőlőtermés nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a tamási kir. járásbíróság 1909. évi V. II. 267|2. számú végzése folytán 2120 korona tőkekövetelés és eddig összesen 97 korona 08 fillérben biróilag már meg­állapított költségek, erejéig, Gyulaj községben a községház melletti épületben (uj ház) leendő megtartására 1909. évi október hé 16. napjának d. e. 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly me?Je?yzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t -C; ..107. és 108. §-ai értelmében készpénz­fizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Tamási, 1909. évi október hó 2. napján. Haán Gyula, kir. jbir. végrehajtó. Hirdetmény. Felhívjuk mindazokat, kik mintegy 36—40 métermázsa alomszalma szükségletünket szállítani óhajtják, ebbeli szán­dékukat és a feltételeket Írás­ban vagy szóban nálunk folyó hó 11-ig jelentsék be. N. kir. orsz. selyemtenyésztésl Fiatalember, aki szorgalmas, munkabíró és az irodai teendőkben jártassággal bir, szép írása van, azonkívül többféle rendszerű Írógépen per- fektül ír, ügyvédi irodában, vagy más meg­felelő irodai állandó alkalmazást — lehetőleg Szekszárdon — keres. Fizetési igénye: havi 30 korona és teljes ellátás; utóbbi helyett esetleg megfelelő készpénz. Azonnal s bárhova elmegy, saját költségén. — Címe a kiadóhivatalban. Szölömorzsolók borprések állandó nagy raktára DEBULAY IMRE lakatos-üzlete Szekszárdon. Köhögés, rekedtség és hurut ellen nincs jobb a RÉTHY-féle !! pemetefű cukorkánál!! Vásárlásnál azonban vigyázzunk és határozottan RÉTHY-félét kérjünk, mivel sok haszontalan utánzata van. I doboz 60 fillér. Csak RÉTHY-félét fogadjunk el! A szépség! Minden hölgynek kétségtelenül legfőbb vágya, hogy mentői szebb legyen s hogy ezen célját elérhesse, megragad minden alkalmat és legképtelenebb dolgokkal kenegeti arcát. — A legtöbb esetben saját kárára teszi ezt, mert nemcsak, hogy szép nem lesz, hanem ellen­kezőleg sok esetben tönkreteszi arcbőrét úgy, hogy igen hosszú idő, gondos ápolás kell ahhoz, hogy ismét helyrehozza. Az a világon egyedülálló siker, melyet Gutori Földes Kelemen aradi gyógyszerész Margit Créme-jével elért (különösen Francia- és Németországban), sok em­bert arra bírt, hogy ezt a világhírű, ártalmatlan ésaz arc minden tisztátlansága (szeplő, májfolt, kiütések stb.) ellen páratlan és csodálatosan ható szert' utánozzák. Természetes, hogy ez senkinek sem sikerül, mert a Margit-Créme készítésének titkát senki más nem ismeri, mint a feltaláló és készitő s épen azért, mert a titkot soha senkire nem bizta, hanem minden egyes készít, ményt maga állít elő, a Margit-Créme mindig egyforma- annak kidolgozása a leggondosabb, tehát hatása is rög­töni és biztos. Óvakodjunk tehát arcunkat mindenfélével kenegetni és használjunk oly szert, melyet angol, ame­rikai és francia hírneves orvosok is ajánlanak, mint egyedül biztos és ártalmatlan szert az arc szépítésére és a szépség megőrzésére. Ez a világhírű szépitöszer a Földes-féle Margit Créme, mely már 4—S napi hasz­nálat után teljesen átalakítja az arc bőrét, eltünteti a szeplőket, májfoitokat, kiütéseket, böratkát, mitesz- sze't, arc- és kézvörösséget. Az arc ideális szép, üde és ifjú lesz s amellett a Margit-Crém teljesen ártalmatlan. Ara: kis tégely 1 korona, nagy tégely 2 korona, Margit-szappan 70 1i|lér és Margit-pouder (fehér, rózsa és créme színben) 1 korona 20 fillér. Ezen szerek mindegyike külön is használható, A Földes-féle Margit- Créme kapható a világ minden nagyobb gyógyszertárá­ban, ahol pedig raktáron nem volna, tessék egyenesen a készítőnek igy cimezve írni: Földes Kelemen gyógy­szerész, Arad. Kapható Szekszárdon: Szeghy Sándor gyógyszertárában. * WOLF ARNOLD | »i» & w aft »V« w kádárüzlete Szekszárdon ä w •fft *»• w w |!» JäJ Ajánlja elsőrendű tögyfahor- 1& dóit a legjobb kivitelben és ^ ® minden nagyságban $

Next

/
Oldalképek
Tartalom