Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-26 / 34. szám
anyai tisztet Cholnoky Lajosné, az ottani főjegyző igen kedves neje töltötte be. Már kora reggeli 5 órakor történt a gyülekezés a szövetkezet tágas udvarában, ahonnan körülbelül 40 fehér ruhába öltözött s koszorúkkal feldíszített leánykák, élükön a szövetkezet igazgatóságával, a helybeli tűzoltó zenekar kíséretében, vitték a felszentelendő zászlót a zászlóanya lakásához, ahol igen kedvesen köszöntötték fel elsősorban a zászlóanyát, azon nemes tettéért, hogy ezt a szép tisztséget elvállalni volt szives, utána pedig az ott levő Eátkay Lászlót, e kerületnek országgyűlési képviselőjét pedig azért, mert az ünnepélyen megjelenni s ünnepi beszédet megtartani volt szives, s miután utóbbi nejét nem hozhatván magával, üdvözletük és szeretetük jeléül egy gyönyörű csokrot nyújtottak át, hogy azt a távollevőnek átadni szíveskedjék. Innét 3A8 órakor vonultak át, a zenekar hangjai mellett a helybeli róm. kath. templomba, ahol a zászlószentelési ünnepély egyházi része ment végbe. Az ünnepi szentmisét és a zászlószentelést Streicher Péter hőgyészi prépost-plébános végezte fényes segédlet mellett, gyönyörű szép és magasztos egyházi beszéd kiséretében. Ennek befejeztével az összes ünneplő közönség kiséretében vonultak el a szövetkezet szépen feldíszített tágas udvarába, ahol elsősorban Rátkay László országgyűlési képviselő gyönyörű, költői hangulatú ünnepi beszédet tartott, amelyben megemlékezett arról, hogy a szövetkezet már 12 év óta áll fönn és most van teljes virágzásában, különösen kiemelte azt, hogy ez az első szövetkezeti zászlószentelési ünnepély hazánkban és beszédének a legkimagaslóbb része az volt, amikor a szövetkezetei illusztrálva elmondotta, hogy ez a sok-sok apró kövecsekből származott szilárd szikla, a melynek most már teljes az alapja és hogy egy bevehetetlen várt képviseljen, ellenségeink ellenére mintegy harci riadóul kellett e zászló. Az ünnepi beszéd befejeztével történtek, jeligék mondása mellett, a zászlószegek beverései, utána pedig a szövetkezet helyiségében díszközgyűlés volt, amikor is nagy örömmel hallhatták számokban is kifejezve azt, hogy a szövetkezet mily nagyarányú forgalmat eszközölt. Ezután egy nagyon szépen feldíszített, négy lovas kocsin vitték el a zászlóanyát, zászlókkal feldíszített és díszruháé legények vezetése mellett, hosszú kocsisorok kiséretében a Fóti-pusztához tartozó Pagonyba, ahol 110 terítékű társasebéd volt; az ebéd elvégezte előtt gyönyörű felköszöntőt mondott Streicher Péter prépost-plébános az igen kedves zászlóanyára és a szövetkezet igazgatóságára, utána pedig Cholnoky Lajos főjegyző, kedves neje, a zászlóanya nevében mondott nagyon szép, magas szárnyalásu beszédet, az önzetlen hazaszeretetük és vallásos érzületük megtartására buzdítva, nem mulasztotta el a gyönyörű hímzés készítőjét, Soti Ilonkát felköszönteni. Ezután mintegy 1500 főre szaporodott lelkeshangu társaság a helybeli tűzoltó zenekar és a cigányzene felváltott hangjai mellett táncra perdült s nagyon vig hangulatban a hajnali órákig együtt maradt. Az esteli órákban szép tűzijáték is volt. A disz- gyülés sürgönyileg üdvözölte gróf Apponyi Géza főispánt, Simontsits Elemér alispánt, gróf Zichy Gyula pécsi püspököt és a járás főszolgabiráját, kik közül gróf Zichy Gyula pécsi püspök és gróf Apponyi Géza főispán igen melegen köszönték meg a megemlékezést és gyönyörű lelkes felhívásban buzdították a szövetkezetei a kitartásra és hazaszeretetre. Különösen kiemelendőnek tartom azt, hogy ezen rendkívülien szép zászlószentelési ünnepély Hamar Lajos üzletvezető eszméjéből indult ki, miért is az ünnepély sikerében elsősorban neki és a vele fáradozott' Horváth József elnöknek, Baráth Imre felügyelőnek és "Vidíts András pénztárnoknak van a legnagyobb érdemük. Ozorai. MULATSÁGOK.-—Táncmulatság. A Tolnai Iparosok Olvasóegyesülete 1909. augusztus hó 15-én a tolnai búcsú napján saját helyiségeiben egy olyan tánc- mulatságot rendezett, mely látogatottság tekintetében az eddigieket is felülmúlta. A zenét Hekkó József szekszárdi zenekara szolgáltatta, kik igen szorgalmasan játszottak. Az összes bevétel 270 K 70 fillér volt, melyből az előre megkötött egyezség alapján a Tolnai Ipartestületnek jutott 126 K 89 fillér, a Tolnai Iparolvasó-egy- letnek pedig 39 K 46 fillér, a többi a felmerült kiadásokra lett fordítva. Felülfizetésekből a következő összegek folytak be: Kaizer János törvény- biró 3 kor., Schubert István 2 kor., özv. Gauzer Antalné 1'60 kor., Stern Árpád 1 40 kor., Krá- csum Jánosné 1 kor., Bereth Mariska, Brukker Adolf, Csiffáry Kálmán, Fojd! Ferenc 80—80 fillér, Szohner Márton, Steiniger Lajos, Ezer József (kovács), Lencz József 60—60 fillér, Stirszky János, Dunld Gottfrid, Müller József, Hotter Antal, Hajnál’ Ferenc (Fadd), Mácsik tolnamegyei közlöny 5 Lajos (Fadd), Szélesi Miklós (Fadd), Lencz Károly, Schvendtner István, Buday József, N. N., Horváth Lajos, Gärtner Elek, Kovács István (Gránárium), Pettrits Lőrinc 40—40 fillér, Goldschmit Antal 30 fillér, Jilling Lőrinc, Potyondi Mihály, Juhász Ignác, Thém Ádám, Szvacsina Ferenc, Gyeney Sándor, Velsbacher Frigyes, Katzer József, Mühl Mihály, Bauer Ádám, Sehneringer József, Főglein János, Kelemen Lajos, Schmekál Ferenc 20—20 fillér és Tóth János 10 fillér. Fogadják mindnyájan úgy az olvasóegyleti, mint az ipartestületi elnökség hálás köszönetét. Fekete Husö Szekszttrd, 17—14 krajcáros 1 Kaszinó-bazár, llskoiatáskikés játékáruk | Telefon 60. | könyvszijak. Nagy választék: férfi-, női, és gyermekcipőkben, női- és leánykötények, ingek, gallérok, zsebkendők, nyakkendők, kézelők, harisnyák, esőernyők, séta - botok, ajándék- és dísztárgyak, játékáruk. szappan és illatszerek, kézimunkák, selymek, □ himzőpamutok valamint rövidáruk Q legolcsóbb árban beszerezhetők! Utazó kosarak és bőröndök. 8 raboké II ékek. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. TANÜGY. Szekszárdi állami főgimnázium. Az 1909—1910. tanévre vonatkozó értesítés. A magánvizsgálatok, valamint a javító, pótló és felvételi vizsgálatok folyó évi augusztus hó 30-án reggel 8 órakor kezdődnek. A tanulók felvétele és beírása szeptember három első napján történik. Ezentúl egy hétig csakis a késedelmüket szigorúan igazoló tanulókat veheti fel az igazgató. A még később jelentkezők felvételét az igazgatóság utján benyújtott folyamodványra a tankerületi főigazgató engedheti meg. Azoknak, akik a tanév első hónapja utál) lépnek be az intézetbe, az addig végzett tananyagból vizsgálatot kell tenniök. A gimnázium első osztályába csak oly növendékek vétetnek fel, kik életük kilencedik évét már betöltötték és vagy arról, hogy a népiskola négy alsó osztályát jó sikerrel végeztéit, nyilvános népiskolától nyert bizonyítványt mutatnak elő, vagy felvételi vizsgálaton igazolják, hogy hasonló mérvű képzettséggel bírnak. 12 évnél idősebb tanuló felvétele iránt a tanári testület határoz. Mindazon tanulók, kik első Ízben iratkoznak az intézetbe, behatáskor iskolai bizonyítványukon kívül születési, valamint ujraoltási bizonyítványukat is bemutatni tartoznak. A felvételre minden tanuló személyesen és atyja, anyja, vagy gyámja kiséretében tartozik az intézet igazgatójánál jelentkezni. Azon tanulók, kik nyilvános reál- vagy polgári iskolából akarnak a gimnáziumba átlépni, felvételi vizsgálatot tartoznak tenni. E vizsgálat az elhagyott iskola és a gimnázium tantervei közt mutatkozó lényeges különbözeire terjed ki. A felvétel (beiratás) alkalmával minden tanuló fizet: felvételi dij címén 8 koronát, az ifj. könyvtárra és az évi értesitőre 2—2 koronát, összesen 12 koronát. — Ezen dijak fizetése alól senki sem menthető fel. Az évi tandíj 60 korona, mely négy részletben fizethető, u. m.: az első részlet október hó 15-ig, a második december 1-ig, a. harmadik március 13 ig és a negyedik május 1-ig. Akik ezen határnapokig nem tesznek eleget kötelezettségüknek, az iskolát többé nem látogathatják. Szegénysorsu és jómaga- viseletű tanulók, ha jeles vagy legalább jó előmenetelt tanúsítottak, a tandíj elengedéséért folyamodhatnak. Az iskolai és szegénységi bizo nyitvánnyal felszerelt folyamodványok az intézeti igazgatóhoz cimzendők és nála adandók be. Oly szülők gyermekei, kik beigazolják, hogy egyszerre három vagy több fiút gimnáziumban, reáliskolában, avagy polgári iskolában, tudomány- vagy műegyetemen, avagy hasonló intézetben taníttatnak, szegénységi bizonyitvány nélkül is folyamodhatnak a tandíj felének elengedéséért és a fóltandijtól föl is mentendők, ha iskolai bizonyitványuk, illetőleg értesítőjük a. kellékeknek megfelel, sőt a kedvez mény ez esetre is kiterjed, ha az illető szülők gyermekei között polgári leányiskolák, illetőleg felsőbb leányiskolák növendékei is vannak. Középiskolai, felsőbb leányiskolái tanárok és iskolaszolgák, továbbá polgári iskolai és népiskolai tanítók fiai folyamodványukat szegénységi bizonyítvánnyal fölszerelni nem kötelesek. Folyamodni minden tanévben csak kétszer lehet: az év első felében szeptember 15 ig, a második felében február hó 15-ig. A vidéki szülők helyesen cse- lekesznek, ha gyermekeik szálláshelyének megválasztásában az igazgató utasítását veszik igénybe, aki szívesen ajánl megfelelő szállást nyújtó családokat. Az igazgatóság figyelmezteti továbbá a szülőket, hogy ócska tankönyvek vásárlásánál a legnagyobb óvatossággal járjanak el s egészségi szempontból egyáltalában tartózkodjanak ismeretlen eredetű (antiqnárius könyvkereskedőtől felajánlott) tankönyvek vételétől. Az intézet az elavult kiadású és tisztátalan tankönyvek használatát nem tűri meg s a szegénysorsu tanulókat lehetőleg maga látja el tankönyvekkel. Szekszárdi polgári fiúiskola. Figyelmeztetés a jövő tanévre. Fölvétel. Az 1909—1910. tanévben a tanulók fölvétele a szekszárdi polgári iskolákba szept.. első négy napján d. e. 9—12-ig történik. A javító és fölvételi vizsgák ang. 31-én d. u. 2 órakor fognak megtartatni. Az iskolai év ünnepélyes megnyitása szeptember hó 5 én történik. A behatásra megállapított időn tnl, szeptember végéig, a tanulók csak a késedéi met igazoló, alapos ok mellett vehetők fel. A polgári iskola I. osztályába szabályszerűen csak oly tanüló léphet be, ki életének 9. évét betöltötte és a népiskola IV. osztálya számára kiszabott tárgyakban elegendő jártassággal bir s ebbeli ismereteit bizonyítvánnyal, vagy fölvételi vizsgálat utján igazolja. Az elemi népiskola V—Vl-ik osztályát jelesen végzett tanulók a polgári iskola II., illetve III-ik osztályába is fölvehetők, ha koruknál fogva oda beillenek s ha a tantervi külön- bözetből a megkívánt fölvételi vizsgát sikerrel leteszik. A középiskolákból a polgári iskola megfelelő osztályába átlépni óhajtó tanulók, ha a középiskola előző osztályait legalább elégséges eredménnyel végezték, a tantervi különbözeiből megkívánt fölvételi vizsga sikeres letétele mellett vehetők fel. Ugyancsk fölvehetők az emlitett fölvételi vizsga kötelezettsége mellett azok, kik a gimnáziumban a latin- vagy a görögnyelvből, a reáliskolában a francianyelvből elégtelen osztályjegyet nyertek, de a többi tárgyakból legalább elégséges minősítéssel bírnak. Akik azonban a középiskolában a latin- és görögnyelven, illetve francia nyelven kívül egy, vagy legföljebb két rendes tárgyból nyertek elégtelen osztályzatot, azok csak a kir. tanfelügyelőtől folyamodás utján nyert engedély alapján bocsátandók fölvételi vizsgálatra. A fölvételi vizsgák a tanév elején teendők le s vizsgadijul tárgyanként 4 K fizetendő. Első fölvételre a tanulók csak szülőik vagy azok helyettesei kiséfetében jelenhetnek meg s kötelesek születési, iskolai és uiraoltási bizonyítványukat bemutatni. Iskolai illetékek: Behatási dij 4 kor., tandíj 16 kor., könyvtári illetmény 1 kor., nyomtatványok dija 1 kor., kirándulási alap 1 kor.; a rendes illetékekből fizetendő behatáskor 15 kor. 30 fill, és február 1-én 8 korona. A francianyelv tandija a jelentkezők számától tétetik függővé és 20—40 koronáig terjedhet. Gyorsírás évi tandíja 12 ko - róna. Javító vizsgák f. évi augusztus hó 31-én d. u. 3 órakor tartatnak meg. Tandíjelengedés. Tandijelengedésben részesülhetnek oly szorgalmas és jó magaviseletü tanulók, kik szegénységüket községi bizonyítvánnyal igazolják. Tanárok és tanitók mellőzhetik ezen bizonyitvány csatolását. Kérvényező csak a tannló szülője, vagy ennek helyettese lehet. A kérvény az iskolaszékhez címezve, a beiratás alkalmával az igazgatónál nyújtandó be. A kérvényhez csatolandó az előző tan évről szóló bizonyitvány és egy évnél nem régibb keletű szegénységi vagy vagyontalansági bizonyitvány, melyben, ha az atyának állandó évi fizetése van, az benne felemlítendő. A kérvény bélyegmentes, ha hiteles szegénységi bizonyitvánnyal van ellátva, ellenkező esetben bélyegköteles. Vagyontalan szülők gyermekei tankönyvben és egyéb tanszerekben is nyerhetnek segélyt, ha arra szorgalom és magaviselet által magukat érdemesítik. Egyes tantárgyak alól való fölmentés. Az ének és testgyakorlás, rajz és szépírás tanulása alól való fölmentés — tiszti orvos által kiállított bizonyitvány alapján csupán testi fogyatkozás miatt történhetik meg. A fölmentvényt a kir. tanfelügyelő adja meg. A fölmentés iránti kérvény beiratáskor az igazgatónál nyújtandó be és szegénységi bizonyatvány csatolása nélkül bélyegköteles. A róm. kath. vallásu magántanulók a püspöki kar utasításai értelmében magánvizsgálatra jelentkezés alkalmával a hittanárnak kötelesek felmutatni illetékes lelkészük bizonyítványát, mely karácsonyi és húsvéti szt. gyónásuk és áldozásuk elvégeztet, rendes templombajárásukat és azt is igazolja, hogy a vallástant egyházi férfin felügyelete alatt tanulták. Az izraelita tanulóknak fölmentése a szombaton és izr.
