Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-26 / 34. szám
— Alapítványi helyek a Teréziánumban. A király, a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére, a bécsi Teréziánumban megüresedett három Mária Terézia bátaBzéki magyar alapítványi helyet kászonjakabfalvai László Kálmánnak, jeszeniczei és vadasi Jankovich Istvánnak és Akay Gézának adományozta. — Tűzoltói nagygyakorlat. A szekszárdi önk. tűzoltók, Szent István napján, délután 5 órakor, nagy gyakorlatot tartottak a vármegyeházán, Boda Vilmos főparancsnok vezetése alatt. Gyakorlat után kedélyes áldomásra gyűltek össze derék tűzoltóink a „Magyar Király“ szállodában. — Jótékony alapítvány. Kunfy Károly tolnai nagybirtokos és neje szül. Wolf Sárika 5000 koronás alapítványt tettek azon kikötéssel, hogy annak kamatait 12 éven aluli szegénysorsu iskolás gyermekek téli felruházására fordítsák. Virányi Károly tolnai főjegyző folyó hó 14-én tartott községi képviselőtestületi ülésben mutatta be az alapitólevelet, A képviselőtestület a nemeslelkü alapítványért jegyzőkönyvi köszönetét mondott az alapítóknak. — Házszentelés. A szekszárdi róm. kath. olvasókör választmánya f. hó 20 án tartott ülésén elhatározta, hogy az építkezések befejezése után, szeptember 5-én, házszentelő ünnepélyt rendez. E nap reggelén a kör tagjai zászló alatt vonulnak a belvárosi templomba; szentmise után a kör helyiségébe térnek vissza, ahol az uj épületek beszen- telése fog megtörténni. Délben a kör helyiségében nagyobb szabású társasebédet rendeznek, este pedig táncestélyt tartanak. A meghivók a tagok részére már szétküldettek. A társasebéden részt venni szándékozók az elnökségnél és a kör házmesterénél már jelentkezhetnek. Egy teríték ára 2 korona. — Találkozás negyven év után. Pécsett nevezetes találkozó volt. Azok a tanulótársak jöttek össze, akik 1868/69-ben tették le Pécsett az érettségi vizsgát. Ekkor 43 an voltak s most már csak 22-en vannak. Az életben levő társak: Streicher József paksi apát-plébános, Tekus Vilmos szekszárdi p. ü. számtanácsos, dr. Balogh Miklós orvos, Benyouszky Móric körjegyző, Csigó János ügyvéd, Czéh István dohánybeváltó hivatal főnöke, Havas Lajos törv. biró, Hódossy Lajos dr. kir. Ítélőtáblái tanácselnök, Kovács József plébános, Molnár Márton plébános, Németh István polgármester, Polgár György főgimn. igazgató, Rihmer Kázmér kir. ítélőtáblái rang- és jelleggel felruházott járásbiró, Somsich Ödön gróf birtokos, Schradt Antal dr. orvos, Stadler Mihály főszolgabíró, Steinbach József dr. orvos, Szivér István ügyvéd, Súly János urad. ügyész, Török Lajos máv. ellenőr, Weisz György m. kir. bányatanácsos, Visy Lajos kir. közjegyző. Múlt kedden a belvárosi rk. templomban gyűltek össze hálaadó isteni tiszteletre, melyet Streicher József paksi apátplébános végzett. — A nyomdatulajdonosok orsz. kongresszusa. Folyó hó 20-án és 21-én Budapesten, az Otthon irók és hírlapírók köre dísztermében nagy érdeklődés mellett tartották meg a nyomdatulajdonosok kongresszusukat. A kongresszuson a vidékről közel 200-an jelentek meg, akik nagy élénkséggel tárgyalták az ipartörvénytervezetben foglalt, a sajtóra és a nyo ndaiparra felette káros intézkedéseket. Ezeknek megakadályozása végett elhatározták, hogy a legmesszebbmenő akciót indítják meg, melj nek támogatására felkérik az országgyűlési képviselőket is. Hosszabb vita után intézték el a munkásárszabály lejártának újból való megkötését. Igen fontos határozatokat hoztak még, melyekkel megakasztani igyekeznek azon veszélyeket, melyek a nyomdaipart fenyegetik. A kongresszuson Molnár Mór, a szekszárdi nyomdarészvénytársaság igazgatója, a „Nyomdaipar Magyarországon“ cimü. lap szerkesztőtulajdonosa is részt vett, akinek kiváló szaktudását azzal ismerték el, hogy az üresedésben levő alelnöki állásra egyhangúlag megválasztották. — Hirtelen halál. Csuka Ferenc, szekszárdi 42 éves polgár, folyó hó 23 án este jól megvacsorázott és azután lefeküdt. Éjjel hirtelen rosszul lett és meghalt. Halálát agyszélhüdés okozta. 1909 augusztus 26 _____________ TO LNAMEGYEI KÖZLÖNY — Vidéki színészet. Kerényi Ignác szin-' igazgató váratlanul megérkezett jól szervezett társulatával Bonyhádra, ahol már múlt évben is elismerés mellett működött — és szombaton már meg is kezdette előadásait. — A vasárnapi munkaszünet megszegése. Nálunk is, még máshol is megszegik az iparosok a kötelező vasárnapi munkasztinetet. Ennek a törvénymegszegésnek akarja most a kereskedelemügyi miniszter elejét venni, mely célból szigorú rendeletett adott ki az összes törvényhatóságokhoz, igy Tolnamegyéhez is, amelyben utasítja őket, hogy az ipari munkások vasárnapi munka- szünetéről kiadott rendeletét a legnagyobb szigorral tártsák be. — Halálozás. Mély gyász érte Eichardt József bátaszéki kereskedőt, nejének szül. Preller Franciskának halálával. Az elhunyt úrnő anyósa volt Antal Pál szekszárdi urad. segédfelügyelőnek és Wagner Andor tamási kir. jbirónak. Súlyos csapás érte Szefényi Ferenc szekszárdi vasúti távirdafelvigyázót, kinek neje, szül. Meguscher Gizella, életének 51-ik évében, folyó hó 21 én hosszas betegség után elhunyt. — Szegedy József, szekszárdi kórházi írnoknak 2 hónapos Margit nevű kisleánya, folyó hó 19 én meghalt. — Uj fürdő Ozörán. Hamar Lajos és Társa Tolna-Ozorán gőz- és kádfürdőt létesítettek, igen modern berendezéssel, amely már augusztus hó 1-én meg is nyilott. A fürdő orvosi felügyelet alatt áll és a dijak igen mérsékeltek, pl. kádfürdő 60 és 80 fillér. A fürdő mindennap a közönség rendelkezésére áll. — Szekszárd r. i. város 1910. évi költségvetése a pénzügyi szakosztály által letárgyaltatott és most a városi számvevői hivatalban 15 napi közszemlére tétetett ki. A költségvetés főbb adatai: A városnak az összes kiadási költség- előirányzata 180.316 K 51 f, ezzel szemben az összes bevételi előirányzata 94.476 K 71 f.; tehát a bevétel 85.839 K 80 fillérrel kevesebb, mely összeg pótadóban lesz kivetve és pedig úgy, hogy á 135.338 K 39 f. összes állami adó után 69.160 K 02 f. összeg esik, ami 52°/o-os pótadót ered- ményez; a földadót kivéve az egyéb állami adók után pedig, tehát 92.325 K 58 f. után 18.568 K 30 fillér, ami meg 21°/o-os pótadónak felel meg. Ennek folytán a pótadó összesen 80°/o lesz. Ezen pótadóesést az eredményezte, hogy először is az alapadó növekedett, másrészt meg a bevételek is megszaporodtak, a kiadás meg csökkent. Szaporodott a bevétel az ártézi kút, a záróra felfüggesztés, fü- és sarjueladás, lótartás, tennis-pálya jövedelmeivel, valamint a szőlőtelepből várható bevételekkel; mig a kiadás a gyepmester fizetése, a város területén levő hidak készítési költségei s egyéb tételek kisebb összegeivel csökkent. A költségvetést a megyei szabályrendeletben lefektetett elveknek és szabályoknak teljesen megfele- lőleg állította össze Dömötör Miklós h. számvevő. — Az aradi országos szabókongresszus. A magyarországi szabók nagy számban jöttek össze Szent István napján az Aradon megtartott országos szabókongresszusra, melyen Tolnavár- megyéből Szekszárd és Dunaföldvár ipartestületei voltak képviselve. A kongresszus tisztikarába alelnökül beválasztották Andre Istvánt, a szekszárdi ált. ipartestület népszerű elnökét, aki nagy figyelem között határozati javaslatot terjesztett elő a „hitelezés korlátozásáról.“ A javaslat szerint az uj végrehajtási novella és a tarthatatlan kihitelezés miatt a kongresszus megállapítja: Ingyen munkát senki nem követelhet sem vasalásért, sem tisztításért, sem egyébért; a ruha árához minden hat hónapban 6°/o-os kamat hozzáírandó ; a vidéki szövetség megbizatik egy az egész országra kiterjedő védő osztály felállításával, ahol nyilvántartandók a szabóiparosokat megkárosító vevők; a helyi szövetségek tartoznak ügyelni, hogy az, aki egy szabónál adósságát nem fizette ki, másnál hitelbe ne rendelhessen, gondoskodik végül a javaslat a gyámság alatt állóknak adandó hitelnyújtási mód szigorításáról. A javaslathoz Bálint Menyhért (Budapest) szólott. Helyesli a javaslatot. A hitelezés mostani elzüllöttségeért a szabókat okolja, mert 3 a túlzott konkurrencia miatt fajultak igy el a viszonyok. Izgatott szavakban kelt ki azok ellen, akik ugyan lenézik a szabókat, de adósságukat nem akarják megfizetni. Kárhoztatja azokat az elemeket, melyek nagy tőkéjükkel a kisiparosság tönkretételét célozzák. Vitéz Aladár Budapest: Ma hitelezés nélkül nem létezik szabóipar. — Ez nem áll! — kiálltották. — Nem kell hitelezni! — Vitéz szerint megbízható embereknek lehet hitelezni. Szükségesnek tartja a fekete tiszta országos bevezetését, amely eddig is fényes sikerekkel járt. A budapesti férfiszabók által vezetett fekete lisztán már 5000 név szerepel. A vidéki gócpontokon is kell ilyet vezetni. Ilyen irányú pótinditványt tesz. Vajka Farkas (Dicsőszentmárton): tulszigorunak tartja a javaslatot. Fischer Márton szerint a fekete liszta Nagyváradon már rég fennáll és igen üdvös hatású. Moskovitz elnök elfogadja André javaslatát, de a fekete lisztát nem helyesli, mert a btkv. becsületsértésnek és zsarolásnak minősiti a nyomtatásban sokszorosított fekete lisztát. Fried Vilmos a fekete liszta mellett szól, amelyet lehet a törvény határain belül bevezetni. A kongresszus többsége André javaslatát Vitéz pótinditványával együtt elfogadta. — Jutalom selyemtermelésért Schveitzer kalocsa-főegyházmegyei kanonok, pápai praelátus, a selyemtenyésztés iránt érzett hazafias jóindulatából kifolyólag, ismét 100 koronát bocsátott az országos selyémtenyésztési felügyelőség rendelkezésére azon célból, hogy ezen összeg a Tolna és Kalocsa községbeli legjobb selyemtermelők jutalmazására fordittassék. A jutalomdijakat a felügyelőség javaslata alapján 5—5 darab 10 koronás aranyra felosztva a napokban fogja kiosztani mindkét község elöljárósága az arra érdemes legszorgalmasabb és legtörekvőbb selyemtenyésztők között, kik a legtöbb gubót hozták beváltásra. Ezek névszerint a következők. Kalocsán: 1. Topolcsányi Jánosné termelt 67 kgr. gubót 146 korona 05 fillér értékben. 2. Király Károlyné termelt 66*10 kgr. gubót 142 korona 16 fillér értékben. 3. Beke Istvánné termelt 53*40 kgr. gubót 106 korona 31 fillér értékben. 4. Bokor Mátyás termelt 48'60 kgr. gubót 102 korona 36 fillér értékben. Szigeti Istvánné termelt 49*10 kgr. gubót 98 korona 14 fillér értékben. Tolnán: 1. Straubinger Magda termelt 88*20 kgr. gubót 175 korona 56 fillér értékben. 2. Schalter József termelt 80*10 kgr. gubót 175 korona 84 fillér értékben. 3. Tóth János termelt 67*30 kgr. gubót 138 korona 69 fillér értékben. 4. Mérei József termelt 59*30 kgr. gubót 129 korona 04 fillér értékben. 5. Horváth Ferenc termelt 58*40 kgr. gubót 129 korona 21 fillér értékben. Az országos selyem tenyésztési felügyelőség mindenkor a legnagyobb hálával veszi, ha hathatós támogatással találkozik a selyemtenyésztés terén és el nem mulasztja úgy a maga részéről, mint a jutalmazott szegény selyemtermelök nevében ez utón is legmelegebb köszönetét kifejezni nevezett kanonok urnák a kegyes adományért, mely egyrészről ösztönözni fogja a szegény népet a selyemtenyésztés felkarolására, másrészről buzdításul fog szolgálni a hatóságoknak is, hogy fokozottabb mérvben szaporítsák a szederfákat és ezzel biztosítsák a közgazdaságilag annyira fontos selyemtenyésztésnek sikeres továbbfejlődését. Hiszen már a negyvenes években maga Széchenyi mondja a selyemtenyésztésről irt könyvében hogy: „Legyen csak elég szederfalevél és a többi bizonyosan el nem marad.“ — Egyhangú választás. - Múlt csütörtökön töltötték be választás utján az elhalálozás folytán megüresedett kocsolai főjegyzői állást, melynek elnyeréséért négyen pályáztak. A választó közgyűlést Nagy István, dombóvári főszolgabíró vezette. A képviselőtestület egyhangúlag az eddigi h. jegyzőt: Győrffy Zoltánt választotta meg főjegyzővé, aki ez alkalomból fényes ebédet adott, melyre az elöljáróság, a képviselőtestület és még többen voltak hivatalosak. A kedélyes ebéd alatt szép beszédeket tartottak: Nagy István főszolgabíró, Pucsli György községi biró, Hoffer Gergely kocsolai plébános és Hradek Károly kurdi plébános. HA' NINCS SZALMA, NINCS TRÁGYA. Ez a veszély fenyegeti a gazdaságot az idén, amely pedig nagyon megsínyli az állati trágya hiányát, mert annak különösen fizikai hatását a műtrágyán sohasem pótolfáK. A szárított hizósertéstr ágyával kitűnő eredménynyel, jutányosán és biztosan pótolhatja mindenki BUDAPEST-KŐBÁNYAI TRÁQ YASZÁRITÓQYÁR a hiányzó istállótrágyát, ha ismertetést és ajánlatot kér a liséijrl, Idriitriapf és Tina (éltél, liéaput. IX., Ciliiét 21. tata.
