Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-29 / 30. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

3

1909 julius 29

Az állati hullaégető kemence felállítása iránti előterjesztést Szabó János mérnök tette meg. A javaslathoz többek felszólalása után a képviselőtestület hozzájárult, mely szerint az állati hullaégető kemence felállításához á vármegye az ebadóalapból 1400 K.-val járul hozzá, a szükséges épitési anyagot pedig a város állítja elő. Az állati hullaégetés költségeit, mely Eisler Manó városi állatorvos nyilatkozata szerint ló és szarvasmarha elhamvasztása után 2—3 koronába, kisebb állatoké pedig még kevesebbe kerül — a város viseli.

Szabó János városi mérnök jelentést tesz a villamostelep -fél évi bevételéről és kiadásáról. A jelentés szerint a városnak követelése 15.393 korona 76 fillér, ezzel szemben tartozása 11.325 korona, tehát a város félévi tiszta jövedelme W68 korona 76 fillér. Javasolja, hogy a villamostelep átvételével felmerült költségek fedezésére a város folyó számlára a szekszárdi takarékpénztártól vegyen fel 6000 koronát 5 és fél százalékra. A képviselőtestület a javaslatot névszerinti szavazással egyhangúlag elfogadta és a kölcsön felvételével a polgármestert bízta meg. Ezen határozat jóváhagyás végett beteljesztetik a törvény- hatósági bizottsághoz.

Az esküdtképes egyének összeírásával dr. Mayer Gyula és Szeghy Sándor képviselőtestületi tagok bízattak meg.

Matzon Béla jegyző előadása alapján a képviselőtestület a közmunka összeírását, mivel 1910-ik évre a kiadások fedezést nyernek a meglevő összegből, mellőzte.

A képviselőtestület tudomásul vette Gonda Béla képviselőtestületi tag lemondását és helyébe Dittrich János póttagot hívja be.

A zsibáruskodásról, a hordár- vagy bérszolga- iparról, a társaskocsi iparról, valamint a járdák, utcák és terek szabadon tartásáról szóló és jóváhagyott szabályrendeleteket tudomásul vették.

Szintén tudomásul vették a fogadó, vendéglő stb. iparokra vonatkozó szabályrendelet módosítása tárgyában hozott közgyűlési határozat jóváhagyásának bejelentését is.

KÜLÖNFÉLÉK.

— Anna-napi búcsú. A szekszárdi Remetekápolnánál múlt hétfőn tartották meg az Anna- napi búcsút, melyre a környékből is szép számmal jöttek össze a Mária tisztelő hívek. A magyar prédikációt Mosgai Sándor újvárosi plébános, a német prédikációt pedig Koch Gyula belvárosi káplán tartotta.

Kinevezések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Fodor Aladár salgótarjáni polgári iskolai helyettes tanárt a szekszárdi polgári fiúiskolához segédtanárrá nevezte ki.

Herceg Esterházy Miklós, uradalmába Szol- noky Dezsőt műszaki tanácsossá nevezte ki.

— Simontsits Béla arcképe- Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága néhai nagynevű alispánjának, Simontsits Bélának arcképét megfestette Paczka Ferenc festőművésszel. A művészi alko- tásu arcképet most helyezték el a közgyűlési terem alispáni arcképcsoportjában.

A szép asszony túláradó érzésében átölelte a férfi nyakát és duruzsolt — pusmogott a fülébe.

Hanem a férfi szórakozott volt. Mialatt az asszony beszélt, az arcán földszinü árnyak futottak át s a szeme csillogásán zöldes fény bujkált. Valami lázas, tapadó verejték ütötte ki homlokát, a kezét, az egész testét. Az ujjai szinte egymáshoz ragadtak s a nyelve, a kiszikkadt nyelve érdesen tapadt oda a szájpadlásához.

A férfi éhes volt, pokolian éhes. Két nap óta nem evett semmit. Azaz, hogy előző estén a Városligetben egy utcai tejárustól az utolsó hat fillérért egy pohár tejet vásárolt s ez volt két nap óta egyetlen tápláléka. Ugyanakkor látta a Városligetben a Stefánia-utón végigkocsikázni Budapest legszebb asszonyát, az ő szeretőjét.

Ah, hogy szeretett volna fölkacagni! Akinek egy pillantásáért, annyi előkelő férfi eseng, akit annyian ünnepelnek és irigyelnek, az az asszony minden délben az ő lábai elé omlik, átöleli térdeit és szerelmi lázában alázatos, gügyögő szavakat dadog . a fülébe, s ő éhes. Utálatosan, vadul, otrombán éhes.

A férfi szeretett volna ráütni az előtte térdelő asszonyra. Mert a szépséges asszony most is ott vonaglott előtte, őrjöngő szerelmében. Ah rá kell ütnie erre a vergődő istenre, hadd érezzen ő is valami fájdalmat, valami rettenetes szenvedést!

Uralkodott magán. De a tekintete tétován szállt ide-oda, a teste már remegett az éhség lázában és süketítő élességgel csengett a fülébe az asszony egyik mondata :

— A „Szekszárd Szálló“ nagytermének bezáratása. Simontsits Elemér alispán a hozzá beérkezett szakvélemények alapján bezáratta a Szekszárd Szálló nagytermét, mivel az tűzveszélyes. Ez az erélyes intézkedés most már szükségessé teszi a nagyteremnek mielőbbi átalakítását.

— Igazgatói kinevezés. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter Vaszary Bélát, Mirth Gyula szekszárdi munkásbiztositó és betegsegélyzőegyleti főkönyvelő sógorát, a veszprémi állami kereskedelmi iskola igazgatójává nevezte ki.

— Uj ügyvéd. Dr. Eisenberg Bernát Bony- hádon ügyvédi irodát nyitott.

— Államsegély- A belügyminiszter a váraljai segédjegyző fizetésének kiegészítésére 600 korona államsegélyt utalványozott.

— Esküvő. Grászhiber Henrik mucsfai kántortanitó f. hó 22-én esküdött Hidason örök hűséget Mokry Flórának. Az egyházi esketést Czipott Áron mucsfai lelkész végezte, aki nérhet nyelvű beszédet intézett az uj házaspárhoz. Az ifjú pár a házassági hüségi esküt azonban magyar nyelven mondotta el, ami el is várható egy olyan tanítótól, aki aspirál a magyarositó-alap jutalmára.

— A selyemtenyésztés a népiskolában. Kóródy Miklós pécsi tanitóképzőintézeti tanár az elemi népiskolák számára szerkesztett olvasókönyv sorozatában a III. osztálytól kezdve tanévenkint április hó második felétől számitva, osztályónkint 2—2 heti tananyagot vett fel az eperfa- és selyem- hernyótenyésztés tárgyalására, miáltal tanterv- szerüleg lehetővé tette, hogy e fontos gazdasági ágban a népiskolai növendékek éppen a selyemhernyótenyésztés megkezdési időszakában elméleti és gyakorlati kiképzést nyerjenek. A könyvnek a szekszárdi selyemtenyésztési felügyelőség támogatásával s az ezen intézet által kiadott népszerű előadások felhasználásával készült s most a Szent István Társulat, mint kiadó, kérvénynyel fordult Darányi Ignác földmivelésügyi miniszterhez, hogy az érdekelt vármegyei gazdasági egyesületek utján hívja fel az iskolaszékeket, községi elöljáróságokat és tanítókat az említett olvasókönyvek be vezetésére, amit a szegényebb néposztályok kereső- képessége szempontjából igen fontos eseménynek kell tartanunk, mert a selyemhernyó tenyésztése által éppen a legszükösebb júniusi napokban a nép jelentékeny keresethez juthat. Kóródy Miklós könyvei már a 10 éves gyermek előtt a legvilágosabbá teszik a selyemtenyésztés minden jelentősebb részét s ez az a pont, ami eddig a népiskolából hiányzott s ami egyik oka volt, hogy a selyemtenyésztés csak lassan s véletlenül terjedt. A tanítóság különösen a szegényebb néposztálynak igen nagy szolgálatot tehet, ha a Kóródy által gyakorlatba vitt eszmét, ahol a vidék erre alkalmas, kivétel nélkül alkalmazza.

— Letört virág. A rideg halál fagyos keze egy fesledező szép virágszálat tört le. A 12 éves Szinger Lujzikát ragadta ki a halál szerettei köréből szüleinek megmérhetetlen fájdalmára, akiknek becézgetett kedvence volt. Szinger Bálint nagymányoki bányafőmérnök és neje szül. Szimo- neisz Lujza, úgy ezek gyermekei: Lajos, Böske, Emma és Marci, gyászolják a letöut virágot. Te metése f. hó 19-én délután 5 órakor óriási részvét mellett ment végbe.- — Abban a csomagban vannak a cukorsütemények ... V

És az asszony egyre dadogott, pusmogott, duruzsolt a fülébe. 0 pedig nem hallott mindabból semmit, csak azt az egyetlen mondatot. A tekintete mindig odatévedt arra a kis asztal kára, amelyen a sütemény feküdt és az őrültség környékezte.

Egyszerre felugrott. Ennek a rettentő állapotnak végét kell szakítani. Már-már odaszökött a kis asztalkához, a száját is kitátotta, éhesen, mohón, de hirtelen megriadt s a csomag helyett az asszonyt kapta fel és sóváran, kegyetlenül beleharapott a szájába.

Az asszony összetörve, aléltan, de boldogan ment el a férfitól. Mikor az ajtó bezáródott mögötte, a férfi oly gyöngének érezte magát az éhségtől, hogy vánszorogva ment vissza a divánig Már leült, valósággal leomlott a díványra, amikor a kis asztalkán megpillantotta a csomagot, őr jöngve ugrott fel. A cukorsütemény, a cukor sütemény 1

Ebben a pillanatban az ajtón csöngetés hangzott- A férfi ijedten ugrott az ajtóhoz, de a rézrostélyos nyíláson át megismerte az asszonyt. Megtántorodott. Aztán bódultán nyitotta ki az ajtót s csomagot a kezében szorongatva az asszony lábai elé hullott és jajgatva, nyöszörögve, mint egy gyermek esdekelt:

— Oh, adja nekem, adja nekem. Éhes vagyok . . .

— A vármegye kegyelete. Simontsits Elemér vármegyei alispán, időszaki jelentésében kegyelettel emlékszik meg Módig László volt vármegyei főpénztárnok és Kerbolt István nyug. regölyi községi jegyző el huny tárói. Itt közöljük szóról- szóra az alispánnak ide vonatkozó jelentését: „Azon időtartam alatt, melyre jelentésem kiterjed, két haláleset fordult elő tek. Törvényhatósági Bizottság, melyről kegyeletes érzésekkel megemlékezni mulaszthatatlan kötelességemnek tekintem. Módig László, a vármegye legutolsó választott főpénztárnoka és Kerbolt István nyug. regölyi községi jegyző költöztek el az élők sorából. Az első hosszú évtizedeken keresztül puritán becsületességgel szolgálta vármegyénket s állásától csak ' a vármegyei pénztárnak államosítása következtében vált meg, amikor is magas korára való tekintettel az állam által át nem vétetvén, nyugállományba vonult. A második, mint a községi jegyzői karnak egyik legkiválóbb tagja, ugyancsak hosszú időn keresztül teljesített vármegyénk területén értékes közszolgálatot s a községi és körjegyzők vármegyei egyesületének is elnöke volt. Híven ahhoz a közbecsüléshez, melynek közéletünknek ez egykori két tényezője méltán részese volt, hátrahagyott özvegyeikhez részvéttáviratot intéztem s ezenfelül Módly László ravatalára a vármegye tisztikara nevében koszorút helyeztem.“

— A szekszárd-ujvárosi kántortanitói állás.

A szekszárdi róm. kath. hitközségi tanács és iskolaszék nevében dr. Fent Ferenc plébános, szentszéki ülnök, már kiirta a szekszárd-ujvárosi kántortanitói állásra a pályázatot, melynek javadalma tanítói és kántori fizetésből áll. Kántori jövedelem : 1. Az egyházmegyei alapítványi pénztárból 800 K. 2. A Remete-kápolnai kán,torságért 80 K. 3. Alapítványi szentmisék után ezidőszerint 54 K. 4. Stólajövedelem átlagosan 130 K. Tanítói fizetés: 1000 K és 360 K lakbér. Összesen: 2424 K. Pályázati kérvények az iskolaszék és hitközségi tanács elnökének címezve folyó évi augusztus hó 8 ig küldendők be. A választás augusztus hó 10-én lesz.

— Halálozások. Fájth István besztercebányai főgimnáziumi tanár életének 48-ik évében elhunyt. A megboldogult Dunaföldváron született s szép irodalmi tevékenységet fejtett ki.

Körmendi] Kálmán vasúti gyakornok, életének 21-ik évében, Szekszárdon elhunyt.

Gehting Fülöp, nyugalmazott sorabereki plébános, Pécsett 63 éves korában elhunyt.

— Munkásházak építése Tolna vármegyében.

Bizonyára nagy öröm és megelégedés tölti el a munkásosztályt, ha olvassa, hogy a közeljövőben felépülnek az állam segítségével Tolna vármegye területén is a munkásházak. Erre a célra ugyanis a földmivelésügyi miniszter 750,000 korona befektetési tőke után ajánlotta meg vármegyénknek a 2°/o államsegélyt. A munkáslakások építéséhez szükséges összeget a vármegyei alapokból veszik fel 41/2—5% kamatra; a munkások a ház értékét pedig 25—30 év alatt tartoznak letörleszteni. Körülbelül 350—400 munkásházat építenek. — Simontsits Elemér alispán a ma tartott vármegyei közgyűlésben terjesztette elő a munkásházak építtetésére vonatkozó javaslatát.

— Bokréta-ünnepély. A szekszárdi kath. kör e hó 24-én szombaton kedves ünnepet ült. E napon jutott tető alá a kath. kör uj épüíetszárnya, mely szép és tágas uj helyiségeket nyújt a kör tagjainak. A bokréta ünnepély a villanyfény kigyul- tával vette kezdetét a „Hymnus“-szal, melyet

* Garai Lajos bandája kisért. A Hymnus elhangzása után Kovács András kőműves lépett a különböző lobogókkal gazdagon díszített magas emelvényre két magyar ruhás leány kíséretében s 26 köszöntőt mondott. Először gróf Zichy Gyula pécsi püspökre, taint- akar. szeretett fővédnökére, majd gróf Apponyi Géza főispánra, mint a kör diszelnökére s ezután a kör tisztviselőire és összes tagjaira, valamint jótevőire. Érdekes, hogy a köszöntők nyomán kiürített s aládobott 26 pohár közül csak 3 törött el. A köszöntők után a „Szózat“ hangjai mellett 150 darab szebbnél szebb virágbokrétát osztottak szét a magyar ruhás leányok a vendégek között. Esti 8 óra után 150 teritékü vacsora vette kezdetét a kör tágas és fényesen megvilágított kerthelyiségében. A vacsora alatt pohárköszöntőket mondottak: dr. Fent Ferenc plébános, Szabó Géza hittanár, ügyvezető elnök, Kovács András kőműves, Kálmán Károly szabadkai tanár és Bállá Sándor tanító. A társasvacsorát végül virradásig tartó ropogós tánc követte.

— Esik a búza ára. Az ország nagy részében már befejezték az aratást, sőt sok helyen már javában folyik a cséplés is. A termés, ha nem is kielégítő mindenütt, de azért kedvezőbb, mint a milyennek remélték. Ennek következtében a gabonatőzsdén nap-nap után árhanyatlást jeleznek.