Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-29 / 30. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 1909 julius 29 Az állati hullaégető kemence felállítása iránti előterjesztést Szabó János mérnök tette meg. A javaslathoz többek felszólalása után a képviselő­testület hozzájárult, mely szerint az állati hulla­égető kemence felállításához á vármegye az ebadó­alapból 1400 K.-val járul hozzá, a szükséges épitési anyagot pedig a város állítja elő. Az állati hullaégetés költségeit, mely Eisler Manó városi állatorvos nyilatkozata szerint ló és szarvasmarha elham­vasztása után 2—3 koronába, kisebb állatoké pedig még kevesebbe kerül — a város viseli. Szabó János városi mérnök jelentést tesz a villamostelep -fél évi bevételéről és kiadásáról. A jelentés szerint a városnak követelése 15.393 korona 76 fillér, ezzel szemben tartozása 11.325 korona, tehát a város félévi tiszta jövedelme W68 korona 76 fillér. Javasolja, hogy a villamos­telep átvételével felmerült költségek fedezésére a város folyó számlára a szekszárdi takarékpénztár­tól vegyen fel 6000 koronát 5 és fél százalékra. A képviselőtestület a javaslatot névszerinti szava­zással egyhangúlag elfogadta és a kölcsön fel­vételével a polgármestert bízta meg. Ezen hatá­rozat jóváhagyás végett beteljesztetik a törvény- hatósági bizottsághoz. Az esküdtképes egyének összeírásával dr. Mayer Gyula és Szeghy Sándor képviselőtestületi tagok bízattak meg. Matzon Béla jegyző előadása alapján a képviselőtestület a közmunka összeírását, mivel 1910-ik évre a kiadások fedezést nyernek a meg­levő összegből, mellőzte. A képviselőtestület tudomásul vette Gonda Béla képviselőtestületi tag lemondását és helyébe Dittrich János póttagot hívja be. A zsibáruskodásról, a hordár- vagy bérszolga- iparról, a társaskocsi iparról, valamint a járdák, utcák és terek szabadon tartásáról szóló és jóvá­hagyott szabályrendeleteket tudomásul vették. Szintén tudomásul vették a fogadó, vendéglő stb. iparokra vonatkozó szabályrendelet módosí­tása tárgyában hozott közgyűlési határozat jóvá­hagyásának bejelentését is. KÜLÖNFÉLÉK. — Anna-napi búcsú. A szekszárdi Remete­kápolnánál múlt hétfőn tartották meg az Anna- napi búcsút, melyre a környékből is szép szám­mal jöttek össze a Mária tisztelő hívek. A magyar prédikációt Mosgai Sándor újvárosi plébános, a német prédikációt pedig Koch Gyula belvárosi káplán tartotta. Kinevezések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Fodor Aladár salgótarjáni polgári iskolai helyettes tanárt a szekszárdi polgári fiúiskolához segédtanárrá nevezte ki. Herceg Esterházy Miklós, uradalmába Szol- noky Dezsőt műszaki tanácsossá nevezte ki. — Simontsits Béla arcképe- Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága néhai nagynevű alispán­jának, Simontsits Bélának arcképét megfestette Paczka Ferenc festőművésszel. A művészi alko- tásu arcképet most helyezték el a közgyűlési terem alispáni arcképcsoportjában. A szép asszony túláradó érzésében átölelte a férfi nyakát és duruzsolt — pusmogott a fülébe. Hanem a férfi szórakozott volt. Mialatt az asszony beszélt, az arcán földszinü árnyak futot­tak át s a szeme csillogásán zöldes fény bujkált. Valami lázas, tapadó verejték ütötte ki homlokát, a kezét, az egész testét. Az ujjai szinte egymás­hoz ragadtak s a nyelve, a kiszikkadt nyelve érdesen tapadt oda a szájpadlásához. A férfi éhes volt, pokolian éhes. Két nap óta nem evett semmit. Azaz, hogy előző estén a Városligetben egy utcai tejárustól az utolsó hat fillérért egy pohár tejet vásárolt s ez volt két nap óta egyetlen tápláléka. Ugyanakkor látta a Városligetben a Stefánia-utón végigkocsikázni Budapest legszebb asszonyát, az ő szeretőjét. Ah, hogy szeretett volna fölkacagni! Aki­nek egy pillantásáért, annyi előkelő férfi eseng, akit annyian ünnepelnek és irigyelnek, az az asszony minden délben az ő lábai elé omlik, át­öleli térdeit és szerelmi lázában alázatos, gügyögő szavakat dadog . a fülébe, s ő éhes. Utálato­san, vadul, otrombán éhes. A férfi szeretett volna ráütni az előtte tér­delő asszonyra. Mert a szépséges asszony most is ott vonaglott előtte, őrjöngő szerelmében. Ah rá kell ütnie erre a vergődő istenre, hadd érezzen ő is valami fájdalmat, valami rettenetes szenvedést! Uralkodott magán. De a tekintete tétován szállt ide-oda, a teste már remegett az éhség lázában és süketítő élességgel csengett a fülébe az asszony egyik mondata : — A „Szekszárd Szálló“ nagytermének be­záratása. Simontsits Elemér alispán a hozzá be­érkezett szakvélemények alapján bezáratta a Szek­szárd Szálló nagytermét, mivel az tűzveszélyes. Ez az erélyes intézkedés most már szükségessé teszi a nagyteremnek mielőbbi átalakítását. — Igazgatói kinevezés. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter Vaszary Bélát, Mirth Gyula szekszárdi munkásbiztositó és betegsegélyzőegyleti főkönyvelő sógorát, a veszprémi állami kereske­delmi iskola igazgatójává nevezte ki. — Uj ügyvéd. Dr. Eisenberg Bernát Bony- hádon ügyvédi irodát nyitott. — Államsegély- A belügyminiszter a váraljai segédjegyző fizetésének kiegészítésére 600 korona államsegélyt utalványozott. — Esküvő. Grászhiber Henrik mucsfai kántortanitó f. hó 22-én esküdött Hidason örök hűséget Mokry Flórának. Az egyházi esketést Czipott Áron mucsfai lelkész végezte, aki nérhet nyelvű beszédet intézett az uj házaspárhoz. Az ifjú pár a házassági hüségi esküt azonban ma­gyar nyelven mondotta el, ami el is várható egy olyan tanítótól, aki aspirál a magyarositó-alap jutalmára. — A selyemtenyésztés a népiskolában. Kóródy Miklós pécsi tanitóképzőintézeti tanár az elemi népiskolák számára szerkesztett olvasókönyv sorozatában a III. osztálytól kezdve tanévenkint április hó második felétől számitva, osztályónkint 2—2 heti tananyagot vett fel az eperfa- és selyem- hernyótenyésztés tárgyalására, miáltal tanterv- szerüleg lehetővé tette, hogy e fontos gazdasági ágban a népiskolai növendékek éppen a selyem­hernyótenyésztés megkezdési időszakában elméleti és gyakorlati kiképzést nyerjenek. A könyvnek a szekszárdi selyemtenyésztési felügyelőség támo­gatásával s az ezen intézet által kiadott népszerű előadások felhasználásával készült s most a Szent István Társulat, mint kiadó, kérvénynyel fordult Darányi Ignác földmivelésügyi miniszterhez, hogy az érdekelt vármegyei gazdasági egyesületek utján hívja fel az iskolaszékeket, községi elöljáróságo­kat és tanítókat az említett olvasókönyvek be vezetésére, amit a szegényebb néposztályok kereső- képessége szempontjából igen fontos eseménynek kell tartanunk, mert a selyemhernyó tenyésztése által éppen a legszükösebb júniusi napokban a nép jelentékeny keresethez juthat. Kóródy Miklós könyvei már a 10 éves gyermek előtt a legvilá­gosabbá teszik a selyemtenyésztés minden jelen­tősebb részét s ez az a pont, ami eddig a nép­iskolából hiányzott s ami egyik oka volt, hogy a selyemtenyésztés csak lassan s véletlenül terjedt. A tanítóság különösen a szegényebb néposztálynak igen nagy szolgálatot tehet, ha a Kóródy által gyakorlatba vitt eszmét, ahol a vidék erre alkal­mas, kivétel nélkül alkalmazza. — Letört virág. A rideg halál fagyos keze egy fesledező szép virágszálat tört le. A 12 éves Szinger Lujzikát ragadta ki a halál szerettei köréből szüleinek megmérhetetlen fájdalmára, akik­nek becézgetett kedvence volt. Szinger Bálint nagymányoki bányafőmérnök és neje szül. Szimo- neisz Lujza, úgy ezek gyermekei: Lajos, Böske, Emma és Marci, gyászolják a letöut virágot. Te metése f. hó 19-én délután 5 órakor óriási rész­vét mellett ment végbe.- — Abban a csomagban vannak a cukor­sütemények ... V És az asszony egyre dadogott, pusmogott, duruzsolt a fülébe. 0 pedig nem hallott mind­abból semmit, csak azt az egyetlen mondatot. A tekintete mindig odatévedt arra a kis asztal kára, amelyen a sütemény feküdt és az őrültség környékezte. Egyszerre felugrott. Ennek a rettentő álla­potnak végét kell szakítani. Már-már odaszökött a kis asztalkához, a száját is kitátotta, éhesen, mohón, de hirtelen megriadt s a csomag helyett az asszonyt kapta fel és sóváran, kegyetlenül beleharapott a szájába. Az asszony összetörve, aléltan, de boldogan ment el a férfitól. Mikor az ajtó bezáródott mö­götte, a férfi oly gyöngének érezte magát az éhségtől, hogy vánszorogva ment vissza a divánig Már leült, valósággal leomlott a díványra, amikor a kis asztalkán megpillantotta a csomagot, őr jöngve ugrott fel. A cukorsütemény, a cukor sütemény 1 Ebben a pillanatban az ajtón csöngetés hangzott- A férfi ijedten ugrott az ajtóhoz, de a rézrostélyos nyíláson át megismerte az asszonyt. Megtántorodott. Aztán bódultán nyitotta ki az ajtót s csomagot a kezében szorongatva az asszony lábai elé hullott és jajgatva, nyöszörögve, mint egy gyermek esdekelt: — Oh, adja nekem, adja nekem. Éhes vagyok . . . — A vármegye kegyelete. Simontsits Elemér vármegyei alispán, időszaki jelentésében kegyelet­tel emlékszik meg Módig László volt vármegyei főpénztárnok és Kerbolt István nyug. regölyi községi jegyző el huny tárói. Itt közöljük szóról- szóra az alispánnak ide vonatkozó jelentését: „Azon időtartam alatt, melyre jelentésem kiterjed, két haláleset fordult elő tek. Törvényhatósági Bizottság, melyről kegyeletes érzésekkel megemlé­kezni mulaszthatatlan kötelességemnek tekintem. Módig László, a vármegye legutolsó választott főpénztárnoka és Kerbolt István nyug. regölyi községi jegyző költöztek el az élők sorából. Az első hosszú évtizedeken keresztül puritán becsü­letességgel szolgálta vármegyénket s állásától csak ' a vármegyei pénztárnak államosítása következ­tében vált meg, amikor is magas korára való tekintettel az állam által át nem vétetvén, nyug­állományba vonult. A második, mint a községi jegyzői karnak egyik legkiválóbb tagja, ugyan­csak hosszú időn keresztül teljesített vármegyénk területén értékes közszolgálatot s a községi és körjegyzők vármegyei egyesületének is elnöke volt. Híven ahhoz a közbecsüléshez, melynek közéletünknek ez egykori két tényezője méltán részese volt, hátrahagyott özvegyeikhez részvét­táviratot intéztem s ezenfelül Módly László ra­vatalára a vármegye tisztikara nevében koszorút helyeztem.“ — A szekszárd-ujvárosi kántortanitói állás. A szekszárdi róm. kath. hitközségi tanács és iskolaszék nevében dr. Fent Ferenc plébános, szentszéki ülnök, már kiirta a szekszárd-ujvárosi kántortanitói állásra a pályázatot, melynek java­dalma tanítói és kántori fizetésből áll. Kántori jövedelem : 1. Az egyházmegyei alapítványi pénz­tárból 800 K. 2. A Remete-kápolnai kán,torságért 80 K. 3. Alapítványi szentmisék után ezidőszerint 54 K. 4. Stólajövedelem átlagosan 130 K. Tanítói fizetés: 1000 K és 360 K lakbér. Összesen: 2424 K. Pályázati kérvények az iskolaszék és hitközségi tanács elnökének címezve folyó évi augusztus hó 8 ig küldendők be. A választás augusztus hó 10-én lesz. — Halálozások. Fájth István besztercebányai főgimnáziumi tanár életének 48-ik évében elhunyt. A megboldogult Dunaföldváron született s szép irodalmi tevékenységet fejtett ki. Körmendi] Kálmán vasúti gyakornok, éle­tének 21-ik évében, Szekszárdon elhunyt. Gehting Fülöp, nyugalmazott sorabereki plébános, Pécsett 63 éves korában elhunyt. — Munkásházak építése Tolna vármegyében. Bizonyára nagy öröm és megelégedés tölti el a munkásosztályt, ha olvassa, hogy a közeljövőben felépülnek az állam segítségével Tolna vármegye területén is a munkásházak. Erre a célra ugyanis a földmivelésügyi miniszter 750,000 korona be­fektetési tőke után ajánlotta meg vármegyénknek a 2°/o államsegélyt. A munkáslakások építéséhez szükséges összeget a vármegyei alapokból veszik fel 41/2—5% kamatra; a munkások a ház érté­két pedig 25—30 év alatt tartoznak letörleszteni. Körülbelül 350—400 munkásházat építenek. — Simontsits Elemér alispán a ma tartott vármegyei közgyűlésben terjesztette elő a munkásházak építtetésére vonatkozó javaslatát. — Bokréta-ünnepély. A szekszárdi kath. kör e hó 24-én szombaton kedves ünnepet ült. E napon jutott tető alá a kath. kör uj épüíetszárnya, mely szép és tágas uj helyiségeket nyújt a kör tag­jainak. A bokréta ünnepély a villanyfény kigyul- tával vette kezdetét a „Hymnus“-szal, melyet * Garai Lajos bandája kisért. A Hymnus elhang­zása után Kovács András kőműves lépett a kü­lönböző lobogókkal gazdagon díszített magas emelvényre két magyar ruhás leány kíséretében s 26 köszöntőt mondott. Először gróf Zichy Gyula pécsi püspökre, taint- akar. szeretett fővédnökére, majd gróf Apponyi Géza főispánra, mint a kör diszelnökére s ezután a kör tisztviselőire és összes tagjaira, valamint jótevőire. Érdekes, hogy a köszöntők nyomán kiürített s aládobott 26 pohár közül csak 3 törött el. A köszöntők után a „Szózat“ hangjai mellett 150 darab szebbnél szebb virág­bokrétát osztottak szét a magyar ruhás leányok a vendégek között. Esti 8 óra után 150 teritékü vacsora vette kezdetét a kör tágas és fényesen megvilágított kerthelyiségében. A vacsora alatt pohárköszöntőket mondottak: dr. Fent Ferenc plébános, Szabó Géza hittanár, ügyvezető elnök, Kovács András kőműves, Kálmán Károly sza­badkai tanár és Bállá Sándor tanító. A társas­vacsorát végül virradásig tartó ropogós tánc követte. — Esik a búza ára. Az ország nagy részé­ben már befejezték az aratást, sőt sok helyen már javában folyik a cséplés is. A termés, ha nem is kielégítő mindenütt, de azért kedvezőbb, mint a milyennek remélték. Ennek következtében a gabonatőzsdén nap-nap után árhanyatlást jeleznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom