Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-01 / 26. szám

— A község jótevői. Egy olvasónk Írja nekünk: -„Néhány nappal ezelőtt Pinczehelyen jártam s ez alkalommal személyesen meggyőződtem arról az áldásos tevékenységről, amelyet az ottani apácakolostor főnöknője és apácái kifejtenek. Nemcsak az emberszeretet és a kultúra szolgálatában állanak, de minden tekintetben jótevői a község lakosságának. A községben' nagyon rossz az ivóvíz, de a községi elöljáróság ezzel mit sem törődött. A kolostor főnök nője azonban nem nyugodott addig, amig egy nemes- lelkű adakozó, Bischitz János támogatásával meg nem szerezte a szükséges anyagi eszközöket egy ártézi kút fúrására, amely most kitűnő ivóvízzel látja el a község lakosságát. Ilyen példák mellett azután hiába jelennek meg a községben az izgatok, hogy a lakosságot fölizgassák az emberszeretet nemes intézménye ellen.1*

— A vasárnapi munkaszünet módosítása, Nagyfontosságu rendeletet küldött a kereskedelmi miniszter Tolna vármegyéhez. Ebben közli a miniszter, hogy az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló törvénycikket, a belügyminiszterrel és I földmivelésügyi miniszterrel egyetér- tőleg, a következőleg módosította: Megengedtetik a nyomdai iparnál a halasztást nem tűrő állami és hatósági nyomtatványok, szinlapok, műsorok, gyászjelentések, koszorú szalagok előállítása és széthordása Ez 1 rendelet kihirdetése napján lép életbe.

— A leszállított telefondíjak. A pécsi m. kir. posta és távirdaigazgatóság a következő, általunk már előzőleg ismertetett értesítést bocsátotta ki: Kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó hó 14-én kelt 32939/909. sz rendelete értelmében a Barcs, Dombóvár, Kaposvár és Pécs városok, valamint a Pécshez csatlakozó összes környékbeli távbeszélő központok, mint Baksa, Dárda, Harkány, Komló, Pécsvárad, Pélmonostor, Sellye, Siklós, Szabolcsbányatelep(Mecsekszabolcs), Szent- lőrinc, Szigetvár és Villány, egymásközt váltott beszélgetéseinek diját folyó évi julius hó 1-től életbe lépőleg az eddigi két koronáról egy koronára szállította le.

Kovács J.

vásártér-utcai műtermében hiányzó fogak pótlása, csaposfogak, arany koronák és szájpadlás nélküli fogak (hídmunka) készíttetnek. FogtÖiüéS, foghúzás és fogtisztitás a legjobb módszer szerint eszközöltetik. — Szegényeknek rendel d. e.

8—9 ig és d. u. 1—2-ig.

VIDÉK.

— Tűzoltói közgyűlés Ozorán. Az ozorai önk. tüzoltótestület f. évijunius hó 10 én tartotta meg rendes — és egyszersmind újbóli megalakuló közgyűlését, — mely alkalommal a szép számban jelentkező tagok mély tiszteletük, szeretettik és őszinte ragaszkodásuk nyilvánításával nagy lelkesüléssel egyhangúlag elnöknek Gyérei Richárd nagybirtokost, alelnöknek Parraghy Mihály uradalmi tiszttartót, főparancsnoknak Cholnoky Lajos, Ozora nagyközség főjegyzőjét, alparancsnoknak Heinlein Gyulát, osztályparancsnoknak Hesz Lajost, szakaszparacsnoknak Biihr János és Raisz Károlyt, titkárnak Dely Gyulát, orvosnak dr. Nagy Sándort, végül segédtisztnek Jónás Lászlót választották meg — s elhatározta a közgyűlés, hogy a testület házi pénztára javára folyó évi junius hó 20-án a tóthi pagonyban juniálist rendez. A megtartott táncmulatság 237 K 70 fill, bevétellel záródott s úgy erkölcsi, mint anyagilag sikerültnek mondható. Belépő dijakat Gyérei Richárd 20 K, özv. Ács Józsefné 4 K, Nagy Pál, Miklós Mihály és Megyesi István 1—1 K-val megváltották. Felülfizettek : Bassler Rudolf 9 K 60 fill. Langer Károly 8 K, Grósz János 4 K, Hész Lajos 3 K 50 fill. Parraghy Miklós 2 K 50 fill., Fábián Antal 2 K 60 fill., Oberling Lajos 2 K, Heinlein Gyula, Roseuspitz Adolf 1 K 50 f., Saáry Péter, Schvarc Lajos 1 K 60 fill., Pintér Károly, Eürdögh Béla, Dely Gyula, Paulini N., Oberst N., Rémei N., Glass Edéné, Klein Sámuel, Hávor Zsigmond, Molnár Mihály, Rosenspitz Lipót, Raisz Károly, Tritsch Lajos, Skublics Jenő 1—1 K, Block István 90 fill.,- özv. Rosenberger Józsefné, Machalich Imre 60—60 fill., Herr Ádám, Matalics Lajos, Krezler Antal, Csepregi István, Takács Ferenc, Breuer Mór, Bähr János, Matalics József, Béndek Mihály, Stadler György, Tóth Péter, Rozenspitz Izidor, Maczkó Antal 50—501 fill., Veisz Hermán, 40 fill.. Utólag beérkezett: Havas Béla, Schneider József 2—2 K, Deutsch Kálmán 2 K 40 fillér. A tüzoltó-testület köszönetét nyilvánítja Gyérei Richárdnak, ki önzetlen nemes jószívűsége folytán birtokán I mulatság helyét átengedte, azon a szükséges sátrakat saját embereivel díj nélkül elkészitTOLN AMEGYEl KÖZLÖNY

tette s a tűzoltóknak ebédet adott. — Az ebéd elkészítése körül Braun Sándor, Heinlein Gyula és Stéger Ferenc szakácsi összes tudásuk kifejtésével közreműködtek. A mulatság a hajnali órákban egypár jókedvű vendég fogata felborulásával véget ért. Zenét a testület házi zenekara és a szilasbalhási Lázár Lajos zenekara szolgáltatta.

EGYLETEK. TÁRSULATOK.

— A szekszárd-íoínamegyei rabsegélyzö egylet f- évi julius 3-án d. u. 3 órakor a kir. törvényszék polgári üléstermében rendes évi közgyűlését tartja Hazslinszkg Géza kir. törvény- széki elnök elnöklete alatt. Tárgysorozat: 1. A választmány 1909. évi jelentésének felolvasása. 2. Az 1908 évi számadás feletti határozathozatal esetleg felmentvény megadása. Az 1909. évi költségelőirányzat bemutatása. 4. Tisztujitás. 5. Egyéb netán teendő indítványok tárgyalása.

NYILT-TÉR.

Pályázat ösztöndíjra.

A „Tolnamegyei Tüzoítótestüietek Szövetsége“ a kebelébe tartozó tüzoítótestüietek működő tagjai részére az országos tüzoltó-szaktanfoiyamon való részvétel céljából száz koronás ösztöndíjra pályázatot hirdet.

Az ösztöndíjat elnyerő köteles a folyó évi augusztus 1 én kezdődő s augusztus 19-én végződő, Budapesten megtai’tandó országos szaktan- folyamon résztvenni. Az ösztöndíjra pályázhatnak a szövetség kebelébe tartozó testületeknek 18—42 éves feddhetetlen előéletű működő tagjai.

A pályázók parancsnokságuk által is aláirt kérvényeiket julius hó 6-ig hozzám annál is inkább' küldjék be, mivel később érkezett kérvény figyelembe nem vétetik.

Szekszárd, 1909. junius hó.

Boda Vilmos

vármegyei szövetségi elnök.

Kiadó üzlethelyiség.

Szekszárdon, a Kaszinó-bazárban, a város legélénkebb forgalmú helyén egy nagyobb üzlethelyiség, raktárral Szent RSihály napra kiadó. Bővebb értesítést ad a Molnár-féle rt. könyv- és papirkereskedése.

SU ít.«"' zongora

ölesé áron eladó. — Cim a kiadóhivatalban.

1909. B. 5|S. sz1.

Ö Felsége a Király nevében!

A szekszárdi kir. járásbíróság mint büntető bíróság becsületsértés és rágalmzzás vétségével vádolt Majsai György és társai elleni bűnügyben a dr. Török Ottó ügyészségi megbízott magánvádló által emelt vád fölött Szekszárdon 1909. évi január bó 25-én Mányoky Ödön jegyzőkönyvvezető, dr. Beöthy Károly védő részvételével megtartott nyilvános tárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után következőleg

ítélt:

I. Maj*ai György 1869. okt. 9-én Szekszárdon született ev. rtf vallásu, nős, 1 gyermeke van, földmives szekszárdi lakos, terhelt bűnösnek mondatta ki a btkv. 260. §-ába ütköző rágalmazás vétségében, elkövetve az által, hogy 1908. aug. hó 10-én Törők László, Tőrök József, Tőrök Pál és Tildi János a szekszárdi csendőrörsön azzal vádolta, bogy a református tanító lakház falára ők írták föl, miszerint Majsai Gyurka presbiter gyújtogató és akasztőfára való és ezért a btkv. 260 §-a alapján a 92. § alkalmazásával az 1892. évi XXYTI. t.-c. 3. §-ában jelzett célokra fordítandó és behajthatatlanság, esetén a btkv. 53. §-a aLpján 1 (egy) napi fogházzal helyettesítendő 2 (két) korona pénzbüntetésre Ítéli.

Tartozik terhelt a felmerült bűnügyi költségeket a királyi kincstárnak megtéríteni.

Tartozik terhelt 15 nap alatt kölőnbeni végrehajtás terhe mellett sértett Tőrök László, Törők József, Török Pál, és Tildi Jánosnak 20 korona ügyvédi költséget és a hírlapi közzététellel felmerülendő költségeket is megfizetni.

Az ítélet jogerőre emelkedése után a Szekszárdon megjelenő Tolnamegyei Közlönyben terhelt Majsai György költségén egysztr egész terjedelmében közzéteendő.

Ellenben Majsai György I. r. terhelt az ellene a Török László által panaszolt és a btkv. 258. §-ába ütköző ktt rendbeli rágalmazás és a btkv. 2öl. §-ába ütköző becsületsértés vétsége miatt emelt vád és következményeinek terhe alól, továbbá II. Kovács Ádám 1859 szept. 15-én Szekszárdon szü-' letett, ev. ref. vallásu, nős, földmives szekszárdi lakos,

III. Mészáros Pál 1860 okt. 24-én Szekszárdon született ev. ref. vallásu, nős, földmives szekszárdi lakos,

IV. Majsai István Tőttős 1362 aug. 16-án Szekszárdon született, ev. ref. vallásu, nős, 2 gyermeke van, földmives, szekszárdi lakos,

V. Dömötör Sándor 1862 május 25-én Gindiicsaládon született, ev. ref. vallásu, nős, 4 gyermeke van, máv. tiszt, szekszárdi lakos,

VI. Horváth Pál 1866 szept. 9-én Szekszárdon született, ev. ref. vallásu, nős, 3 gyermeke van, földmives, szekszárdi |

1909 julius 1

lakos terheltek az ellenük a btkv. 258. §-ába ütköző rágalmazás vétsége miatt emelt vád és következményeinek terhe alól főimentetnek, - mig Vili. Törők László 1858. május 3-án Szekszárdon született, ev. i ef. vallásu, földmives, nos, 2 gyér- meke van, terhelt ellen a btkv. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétsége miatt folyamatba tett bűnvádi eljárás meg- szüntettetik.

Dr. Albers Rezső ügyvéd dija saját felével szemben 60 koronában, dr. Beöthy Károly ügyvéd dija saját felével szemben 10 koronában állapittatik meg.

Indokok:

I. Tőrök László, Török József, Török Pál és Tildi János panaszolják, miszerint Majsai György I. {rendu terhelt azzal vádolt i Őket a csendőrségnél, hogy a rét. tanitolakház falára ők Írták fel, miszerint Majsai György gyújtogató és akasztőfára való

Majsai György terhelt tagadja miszerint ő panaszosokat jelentette fel a csendőrségnél és előadja, miszerint ő egyszerűen bejelentette az esetet és kérte a nyomozás megindítását és a csendőrök azon kérdésére, hogy kik a haragosai a panaszosokat nevezte meg.

A kir. járásbíróság Majsai György terhelt azon védekezésével szemben az iratodhoz csatolt 1908. B. 579. sz büntető ügyiratok alapján tényként állapítja meg, hogy Majsai György I. terhelt 1908. aug. 10-én a helybeli csendőrőrsön azzal vádolta Török László, Tőrök József Török Pál éz Tildr János panaszosokat, hogy a ref. tanító lakház falán az inkrimi • nált kifejezéseket, — tényként állapítja meg ugyancsak a már hivatkozott iratok alapján, hogy az 1908. szept. 28-án megtartott tárgyalás alkalmával Majsai György I. r. terhelt a panaszt visszavonta.

Minthogy teihelt Majsai György ezen ténykedése a I btkv. 260. §-ába ütköző rágalmaz is vétségét állap.íja meg, miért is tekintve, hogy terhelt a tárgyalás során panaszát visszavonta, tekintve, hogy terhelt Majsai György hasonló bűncselekményért büntetve nem volt, tekintve továbbá, hogy gondatlan feljelentéséért az 1908. B. 579. sz. ügyben fizetett tetemes költségek által is már bűnhődött, miért is bűnösségének kimondása és a büntetés kiszabása is indokolható.

II. Török László panaszolja, hogy Majsai György íz egyházközségnél azzal vádolta őt, hogy az egyház vagyonát hűtlenül kezelte. Kérte azért Majsai György megbüntet sét rágalmazás vétsége miatt. Majsai György I. rendű terhelt ezen váddal szemben előadja, hogy 1QU8. febr. 23-án megtartót: presbiteri gyűlésen felszólította Török Lászlót, hogy téritse meg az egyháznak azon bor értékét, amelyet ő az egyházéból kiöntetett. Előadja továbbá, hogy ez még az 1906.' évi számadásban szerepelt, amely számadást a presbitérium jóváhagyott- ugyan, de ő ez élűn felebbezést adott be, amely felebbezést Borzsák Endre lelkész még ma sem terjesztett fel a felettes hatósághoz és így ezen ké.dés még jogerősen elbírálva n n- csen. Minthogy pedig peres felek között nem vitás tény az,..

I hogy úgy Törők László sértett, mint Majsai György terhelt a f szekszárdi ev. ref. presbitérium tagjai.

Minthogy továbbá mint a testület tagjai, a testület elé tartozó kérdéseket tárgyalniok, hozzászólniok törvényes kötelességük, és ezen kötelességük teljesítésében tett azon nyilatkozat, hogy téritse meg az egyház borát, büntetendő és büntethető cselekményt nem képez, miért is Majsai György elsőrendű terhelt az tllene e miatt emelt és a btkv. 258. §-ába őtköző rágalmazás vétsége miatt emelt vád és következményeinek terhe alól a Bp. 326. §. 1. pontja alapján felmentendő volt.

11. Török László panaszolja továbbá, hogy azG908. febr. havában tartott presbiteri ülésen Majsai György i, rendű- terhelt azt mondotta neki, hogy hunefut gazember, mig be nem bizonyítja, miszerint azt mondotta Csötönyi Antalra, hogy ellopta az egyház borát, róla pedig, hogy azt kiöntette. Kérte- ezért Majsai György I. rendű terhelt megbüntetését a btkv 261. §-ában ütköző becsületsértés vétsége miatt Majsai György I. rendű terhelt tagadja ezen vádbeli cs lekmény elkövetései és előadja, hogy 1908 február 28-án megtartott presbiteri ülésen akkor, midőn ő felszólította panaszos Török Lászlót, hogy az általa kiöntölt, de az egyház tulajdonát képezett bort téritse meg, Török László sértett a?t felelte, miszerint mégis arra büszKe, hogy az egyház borát nem úgy lopta el, mint Csötö yi Antal, sértett Török László ezen nyilatkozata után. ő (Majsai György) tekintettel arra, hogy Csötönyi Antal már elhalt, halottsértéssel vádolta meg Török Lászlót, amire viszont Török László azt felelte neki, hogy Parragnak hamis tanúja volt, Török László ezen nyilatkozatára annyit felelt, hogyha hamis tanú volt, úgy piszkos hunefut gazember, de viszont ha a hamis tanúságot reá nem bizonyítja, úgy Török László az.

Minthogy pedig terhelt Majsai György meg nem cáfolt előadása szerint a higgadt és nyugodt tárgyalást éppen a sértett fél Török László rontotta meg azzal, hogy előbb Csötönyi Antalt gyannsitotta meg azzal, hogy az egyház tulajdonát képező bort ellopta, majd pedig Majs.i Györgyöt gyanúsította meg,azzal, miszerint hamis tanuzást követett el és igy Majsai György 1 rendű terhelt méltó és jogos felháborodásában nevezte előbb önmagát piszkos, huncut gazembernek, ha ő hamis tanú volt és mondott annyi: panaszosnak, hogy a meddig be nem bizonyítja reá a hamis tanuzást, úgy ő maga az, minthogy pedig ezen méltó felháborodásban tett nyilatkozat nem a sértési szándékot rejti magában, hanem az éppen ért jogtalan támadás és meggyanusitás visszautasítását célozza^

minthogy pedig a btkv. 75. §-a szerint vétséget csakis szándékosan, kivéve azon eseteket, ahol a törvény a gondatlanságot magát minősíti vétséggé, lehet elkövetni,

minthogy pedig a btkv. 26. §-ába ütköző becsületsértés vétségének megállapításához a sértési szándék feltétlenül szükséges, miért is terhelt Majsai György az ellene a btkv. 261. §-ab i ütköző becsületsértés vétsége miatt emelt vád és következményeinek terhe alól a Bp. 326. §. 1 pont.a alapján felmentendő volt.

IV. Tőrök László panaszolja továbbá, hogy Majsai György I. rendű, Kovács Ádám II rendű, Mészáros Pál III. rendű, Majsai István Tőttős IV. rendű, Dömölör Sándor V.. rendű, Szendrey László VI. rendű és Horváth Pál VII. rendű terheltek az 1909. B. 18. sz. iktatott feljelentéshez csatolt és az 1908. szeptember 3-án kelt nyilatkozatot adták be a szekszárdi ev. ref. egyházközség elnökéhez, amelyben azon állítást, hogy ^ piszkos, huncut gazember, tovább terjesztettek és őt presbiteri állásából elmozdítani igyekeztek, kérte ezért terhelt megbüntetését a büntető törvénykönyv 258. §-ába ütköző rágalmazás vétsége miatt.

Az összes terheltek elismerik, hogy- a kérdéses nyilatkozatot ők aláírták és előadják, miszerint ők ezt azért tették,, hogy az egyházi felettes hatóság Majsai György és Török László között teremtse meg a békét, hogy igy a presbitérium zavartalanul működhessék és viszont vizsgálja meg a közöttük telmerült ügyet, mert egy ilyen testületben sem hamis tanút, de viszont hunefut, gazembert sem lehet megtűrni.

Minthogy pedig peres felek között nem vitás tény, hogy úgy a panaszos, mint az összes terheltek a szekszárdi ev. ref. presbitériumának tagjai és mint ilyenek, az 1908. február 23-án megtartott gyűlésen jelen voltak, amely gyűlésen Majsai György és Török László között az ellenségeskedés kitört,

j minthogy ezen áldatlan viszálykodás előadásuk szerint a testület működését zavarta és őket éppen az egyh tzközség.