Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-01 / 26. szám

XXXVII. évfolyam 26. szám Szekszárd, 1909 julins 1. Függetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj Istváa-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár-féle nyomáé r.-t. hová a lap részére mindennemű ______ hirdetések és pénzkflldemények intézendők Felelős szerkesztő ‘ ' Főmnnkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Megjelen hetenként egyszer, csütörtökön Előfizetési ár: Egész évre 12 K, 1/1- évre 6 K, ‘/4 évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések: 100.szóig 3 K 74 f, 100—200 szóig S K 74 f, 200—300 szójg 7 K 74 f, minden további 100 szó 2 koronával több. Nyílttér garmond soronkint 30 fillér. ‘ Előfizetési felhívás. Julius ho 1-vel előfizetést nyitunk a Tolnamegyei Közlönyre, mely a me­gyének legrégibb lapja s a független­ségi és 48-as Kossuth-pártnak egye­düli képviselője vármegyénkben. Felkérjük tisztelettel azon előfizető­inket, akiknek előfizetése lejárt, hógy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek. Lapunkat a t. megyei tanitók és tanitónőknek fél árért küldjük meg, mi­vel, a „Tolnamegyei Közlöny“ a „Tolna­megyei Általános Tanitó-egyes illetu -nek hivatalos közlönye. Előfizetési díjak: Egész évre 12 kor. Fél évre 6 kor. Negyed évre 3 korona. Kérjük régi előfizetőinket, hogy előfizetéseiket megújítsák s ismerőseik körében mentői több hivet toborozzanak lapunknak. Hátralékos előfizetőinket pe­dig nyomatékosan felkérjük, hogy hát­ralékos dijaikat az ujjal együtt küldjék be, mivel ellenkező esetben a lap kül­dését beszüntetjük,, mert a, lap kiadása nagy anyagi áldozattal jár. Hazafias tisztelettel: A „Tolnamegyei Közlöny“ szerkesztősége és kiadóhivatala. Lukács László. A függetlenségi pártnak az a része, mely a válság megoldását akként tervezte, hogy tiszta függetlenségi kormány alakít­tassák s az felhatalmazást nyerjen az ön­álló magyar banknak 1911-ben való fel­állítását előkészíteni, a múlt napokban kötelező aláírásokat gyűjtött s a lapok hiradása szerint 140 függetlenségi kép­viselő találkozott, kik a kibontakozás ezen módjának támogatására kötelezték magukat. Kossuth Ferenc — tudvalevőleg — hfrfcggyőzŐdye arról, hogy békés kibonta­kozás, a király határozott ellentállása foly­tán ezen az alapon, tiszta lehetetlenség, másként tervezte a megoldást és pedig úgy, bogy a pártok szövetsége maradjon meg addig, mig a királylyal kötött egyez­mény értelmében a választási törvény megalkottatik s erre a célra az ő miniszter- elnöksége alatt függetlenségiekből s az alkotmánypái’tból vegyes kormány alakit- tassék. Ámbár most már egyesek, kinek neve ott díszeleg a pártvezér terveinek meg­hiúsítása céljából kiállított ivén, megtagad­ják, hogy ők saját jószántukból cseleked­tek volna I részint a kifejtett nagy nyo­mást, vagy saját meggondolatlanságukat adják okul — van képviselő, aki azzal mentegetődzik, hogy nein is tudta, mit Írattak vele alá — végre is a‘ hatás meg van s Bécsben nagy örömmel értesültek arról a nekik kedves körülményről, hogy Kossuth Ferenc nem ura; H.öbbé a helyzet­nek s saját pártjának többsége az, mely vele a kibontakozási tervre nézve egyet nem ért. Bécsben úgy is jóformán csak a lát­szat kedvéért álltak szóba a függetlenségi párttal, mely körülményi semmi sem bi­zonyít jobban, mint az; ‘ hogy - Kossuth Ferenc meghívásakor már Lukács László is felrendeltetett Becsbe s ennék tanácsára, hogy az alkotmányos elvnek níegfelelőleg elsősorban tétessék kísérlet a kibontako- ( zásra nézve a többségben levő független'- ségi párttal, tétettek meg bz irányban a lépések! Lukács László bizonyára jól tudta, hogy a függetlenségi párt *általa feltüzelt többsége olyan lealázó feltételek mellett, nem megy bele a kormányalakításba, mint aminőket Bécsből jövet, ő holott. Jól számítottak tehát'Bécsben, éppen úgy, mint Lukács László, mert bekövet­kezett a palotaforradaiöfhpamely Kossuth Ferenc békés megoldási tervét éppen ak­kor hiúsította meg, mikor legalább a lát­szat szerint az napirendre került volna. Most tehát, ha Bécsben az utolsó pil­lanatban a józan belátás felül nem kere­kedik, aini ném valószínű, bátran beren­dezkedhetünk a harcra, amely mértani pontossággal be fog következni. Még három nap választ el bennünket lapunk megjelenési idejétől, de nem hiszek csalódni akkor, ha már most állítom, hogy mire e sorok napvilágot látnak, már Lukács lesz a miniszterelnök s hozzá lát társai ki­válogatásához. Első teendője bizonyára az lesz, bogy a magyar országgyűlés kép­viselőházát, mely őt nem valami rokon­szenves módon fogja fogadni, királyi kéz­irattal, hogy húsz képviselő össze ue hív­hassa, el fogja napolni, azután, mint a lapok már eleve jelzik, kicseréli a főispá­nokat s olyanokat alkalmaz, kik kormánya támogatására vállalkozó képviselőket, ha szükséges, törvénytelen eszközökkel is, szállítani hajlandók. Ezután következik az országgyűlés feloszlatása s uj választások kiírása, azon világos célzattal, hogy a képviselőházból kiirtassék minden olyan elem, mely a magyarság törvényein ala­puló jogainak érvényesítését, sürgeti. Ilyen szomorú kilátásokkal záródik a pártok szövetkezése, melyhez a nemzet oly nagy reményeket fűzött. Fájó szívvel gondolunk rá, hogy a kormány, melynek kebelében a nemzet osztatlan bizalmával biró legkiválóbb államférfiaink foglaltak helyet, csak rövid három évig intézhette az ország sorsát. Nem lehet tehát semmit sem csodál­kozni rajta, hogy Kossuth Ferenc, midőn látta, hogy úgy ,az ő, „valamint Wekerle és Andrássy kibontakozási terve, a Bécs­ben felülkerekedett ellenséges hangulat ki- folyásakép, kereken visszautasitatott, utolsó kisérletkép a pártok szövetségének fen- tartását ajánlotta, ha ebben az aláírások gyűjtésével saját pártja meg nem akadá­lyozza. Jó lett volna ez, mást nem tekintve, csupán azért, hogy, ilymódon az általános választó jog olymódon- lett volna meg­alkotható, mely a magyarság fölényét, biztosította volna. De most már, ha Kossuthtal a forma kedvéért szóba is fognak állani, azért az, eredményt elérni képes nem lesz, mert az olyan államféi'fiut, ki nem képes amit megígér,’' keresztül is vinni, Bécsben ki- faósart citromként szokták kezelni. Á függetlenségi- párt azon ;c'soportjar amely Kossuth akarata ellen .'aláírásokat' gyűjtött, , egy végzetes becsapásnak az, áldozata, mert ámbár mindenki- elismeri, hogy a lényegben két irányban tökéléte- sen igaza van, abban tudniillik, hogy azr önálló bankot felállítani 'Magyarországnak törvényes joga van js alkotmányos elvek' szerint a kormány* mindig a többségből ala­kítandó, ellenben, ha az általános'válasz­tói jogot, minden fentartás nélkül akarja megalkotni, ebben határozottan uinpsűgaza, -~-4 mégis az a benyomásom, hogy. Béesnok ültek fel akkor, midőn abban reményked­tek, hogy követeléseik két elseje mindjárt teljesítve lesz, csak akarniok kell. Bécsben azért, hogy többséget alkotnak, minden komoly háttér nélkül, a forma, külső lát­szat kedvéért szóba álltak velük, a királyi megbizott Lukács László közvetítésével,, de az ország közvéleményének nagy része már tisztában van azzal, hogy ez tiszta szemfényvesztés és végre is az fog tör­ténni, amit Kossuth első kihallgatása al­kalmával a király egész határozottsággal megmondott, hogy arról pedig, miszerint tiszta függetlenségi kormány alakíttassák s hogy a külön bank a bankszabadalom lejárta után felállittassék — szó se legyen. Nagy kár volt tehát Kossuth Ferene utolsó kibontakozási terve ellen állást fog­lalni s annak útjába akadályokat gördíteni. Már most nem tudja az ember, hogy ez a becsapási terv kinek az agyában, született meg? Váljon Aekrenthal báró, a ravasz külügyminiszter-e? ennek szülője, vagy pedig‘maga a leendő miniszterelnök,. Lukács László. De annyi bizonyos, hogy az a magyar naiv kedély tökéletes ismerete alapján s bizonyos ravasz ész közbenjátszásával jött a napvilágra. A baj most már megvan s nem tehe­tünk egyebet, minthogy a legnagyobb határozottsággal készülünk az elkerülhet- len harcra. Pyrhusról örökítette meg a történe­lem, hogy amidőn az ellenségen győze­delmeskedett, azon kesergett folyton, hogy megérte-e ez a győzelem az áldozatokat, amibe az került s állítólag úgy nyilatko­zott, hogy még egy ily győzelem | veszve vagyok. Iparkodjunk Ausztriának, ha győz is, pyrhusi győzelmet biztosítani. Boda Vilmos. Hátralékos előfizetőinket egész tisztelettel felkérjük a hátra levő összeg mielőbbi beküldésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom