Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1909-07-01 / 26. szám
XXXVII. évfolyam 26. szám Szekszárd, 1909 julins 1. Függetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj Istváa-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár-féle nyomáé r.-t. hová a lap részére mindennemű ______ hirdetések és pénzkflldemények intézendők Felelős szerkesztő ‘ ' Főmnnkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Megjelen hetenként egyszer, csütörtökön Előfizetési ár: Egész évre 12 K, 1/1- évre 6 K, ‘/4 évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések: 100.szóig 3 K 74 f, 100—200 szóig S K 74 f, 200—300 szójg 7 K 74 f, minden további 100 szó 2 koronával több. Nyílttér garmond soronkint 30 fillér. ‘ Előfizetési felhívás. Julius ho 1-vel előfizetést nyitunk a Tolnamegyei Közlönyre, mely a megyének legrégibb lapja s a függetlenségi és 48-as Kossuth-pártnak egyedüli képviselője vármegyénkben. Felkérjük tisztelettel azon előfizetőinket, akiknek előfizetése lejárt, hógy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek. Lapunkat a t. megyei tanitók és tanitónőknek fél árért küldjük meg, mivel, a „Tolnamegyei Közlöny“ a „Tolnamegyei Általános Tanitó-egyes illetu -nek hivatalos közlönye. Előfizetési díjak: Egész évre 12 kor. Fél évre 6 kor. Negyed évre 3 korona. Kérjük régi előfizetőinket, hogy előfizetéseiket megújítsák s ismerőseik körében mentői több hivet toborozzanak lapunknak. Hátralékos előfizetőinket pedig nyomatékosan felkérjük, hogy hátralékos dijaikat az ujjal együtt küldjék be, mivel ellenkező esetben a lap küldését beszüntetjük,, mert a, lap kiadása nagy anyagi áldozattal jár. Hazafias tisztelettel: A „Tolnamegyei Közlöny“ szerkesztősége és kiadóhivatala. Lukács László. A függetlenségi pártnak az a része, mely a válság megoldását akként tervezte, hogy tiszta függetlenségi kormány alakíttassák s az felhatalmazást nyerjen az önálló magyar banknak 1911-ben való felállítását előkészíteni, a múlt napokban kötelező aláírásokat gyűjtött s a lapok hiradása szerint 140 függetlenségi képviselő találkozott, kik a kibontakozás ezen módjának támogatására kötelezték magukat. Kossuth Ferenc — tudvalevőleg — hfrfcggyőzŐdye arról, hogy békés kibontakozás, a király határozott ellentállása folytán ezen az alapon, tiszta lehetetlenség, másként tervezte a megoldást és pedig úgy, bogy a pártok szövetsége maradjon meg addig, mig a királylyal kötött egyezmény értelmében a választási törvény megalkottatik s erre a célra az ő miniszter- elnöksége alatt függetlenségiekből s az alkotmánypái’tból vegyes kormány alakit- tassék. Ámbár most már egyesek, kinek neve ott díszeleg a pártvezér terveinek meghiúsítása céljából kiállított ivén, megtagadják, hogy ők saját jószántukból cselekedtek volna I részint a kifejtett nagy nyomást, vagy saját meggondolatlanságukat adják okul — van képviselő, aki azzal mentegetődzik, hogy nein is tudta, mit Írattak vele alá — végre is a‘ hatás meg van s Bécsben nagy örömmel értesültek arról a nekik kedves körülményről, hogy Kossuth Ferenc nem ura; H.öbbé a helyzetnek s saját pártjának többsége az, mely vele a kibontakozási tervre nézve egyet nem ért. Bécsben úgy is jóformán csak a látszat kedvéért álltak szóba a függetlenségi párttal, mely körülményi semmi sem bizonyít jobban, mint az; ‘ hogy - Kossuth Ferenc meghívásakor már Lukács László is felrendeltetett Becsbe s ennék tanácsára, hogy az alkotmányos elvnek níegfelelőleg elsősorban tétessék kísérlet a kibontako- ( zásra nézve a többségben levő független'- ségi párttal, tétettek meg bz irányban a lépések! Lukács László bizonyára jól tudta, hogy a függetlenségi párt *általa feltüzelt többsége olyan lealázó feltételek mellett, nem megy bele a kormányalakításba, mint aminőket Bécsből jövet, ő holott. Jól számítottak tehát'Bécsben, éppen úgy, mint Lukács László, mert bekövetkezett a palotaforradaiöfhpamely Kossuth Ferenc békés megoldási tervét éppen akkor hiúsította meg, mikor legalább a látszat szerint az napirendre került volna. Most tehát, ha Bécsben az utolsó pillanatban a józan belátás felül nem kerekedik, aini ném valószínű, bátran berendezkedhetünk a harcra, amely mértani pontossággal be fog következni. Még három nap választ el bennünket lapunk megjelenési idejétől, de nem hiszek csalódni akkor, ha már most állítom, hogy mire e sorok napvilágot látnak, már Lukács lesz a miniszterelnök s hozzá lát társai kiválogatásához. Első teendője bizonyára az lesz, bogy a magyar országgyűlés képviselőházát, mely őt nem valami rokonszenves módon fogja fogadni, királyi kézirattal, hogy húsz képviselő össze ue hívhassa, el fogja napolni, azután, mint a lapok már eleve jelzik, kicseréli a főispánokat s olyanokat alkalmaz, kik kormánya támogatására vállalkozó képviselőket, ha szükséges, törvénytelen eszközökkel is, szállítani hajlandók. Ezután következik az országgyűlés feloszlatása s uj választások kiírása, azon világos célzattal, hogy a képviselőházból kiirtassék minden olyan elem, mely a magyarság törvényein alapuló jogainak érvényesítését, sürgeti. Ilyen szomorú kilátásokkal záródik a pártok szövetkezése, melyhez a nemzet oly nagy reményeket fűzött. Fájó szívvel gondolunk rá, hogy a kormány, melynek kebelében a nemzet osztatlan bizalmával biró legkiválóbb államférfiaink foglaltak helyet, csak rövid három évig intézhette az ország sorsát. Nem lehet tehát semmit sem csodálkozni rajta, hogy Kossuth Ferenc, midőn látta, hogy úgy ,az ő, „valamint Wekerle és Andrássy kibontakozási terve, a Bécsben felülkerekedett ellenséges hangulat ki- folyásakép, kereken visszautasitatott, utolsó kisérletkép a pártok szövetségének fen- tartását ajánlotta, ha ebben az aláírások gyűjtésével saját pártja meg nem akadályozza. Jó lett volna ez, mást nem tekintve, csupán azért, hogy, ilymódon az általános választó jog olymódon- lett volna megalkotható, mely a magyarság fölényét, biztosította volna. De most már, ha Kossuthtal a forma kedvéért szóba is fognak állani, azért az, eredményt elérni képes nem lesz, mert az olyan államféi'fiut, ki nem képes amit megígér,’' keresztül is vinni, Bécsben ki- faósart citromként szokták kezelni. Á függetlenségi- párt azon ;c'soportjar amely Kossuth akarata ellen .'aláírásokat' gyűjtött, , egy végzetes becsapásnak az, áldozata, mert ámbár mindenki- elismeri, hogy a lényegben két irányban tökéléte- sen igaza van, abban tudniillik, hogy azr önálló bankot felállítani 'Magyarországnak törvényes joga van js alkotmányos elvek' szerint a kormány* mindig a többségből alakítandó, ellenben, ha az általános'választói jogot, minden fentartás nélkül akarja megalkotni, ebben határozottan uinpsűgaza, -~-4 mégis az a benyomásom, hogy. Béesnok ültek fel akkor, midőn abban reménykedtek, hogy követeléseik két elseje mindjárt teljesítve lesz, csak akarniok kell. Bécsben azért, hogy többséget alkotnak, minden komoly háttér nélkül, a forma, külső látszat kedvéért szóba álltak velük, a királyi megbizott Lukács László közvetítésével,, de az ország közvéleményének nagy része már tisztában van azzal, hogy ez tiszta szemfényvesztés és végre is az fog történni, amit Kossuth első kihallgatása alkalmával a király egész határozottsággal megmondott, hogy arról pedig, miszerint tiszta függetlenségi kormány alakíttassák s hogy a külön bank a bankszabadalom lejárta után felállittassék — szó se legyen. Nagy kár volt tehát Kossuth Ferene utolsó kibontakozási terve ellen állást foglalni s annak útjába akadályokat gördíteni. Már most nem tudja az ember, hogy ez a becsapási terv kinek az agyában, született meg? Váljon Aekrenthal báró, a ravasz külügyminiszter-e? ennek szülője, vagy pedig‘maga a leendő miniszterelnök,. Lukács László. De annyi bizonyos, hogy az a magyar naiv kedély tökéletes ismerete alapján s bizonyos ravasz ész közbenjátszásával jött a napvilágra. A baj most már megvan s nem tehetünk egyebet, minthogy a legnagyobb határozottsággal készülünk az elkerülhet- len harcra. Pyrhusról örökítette meg a történelem, hogy amidőn az ellenségen győzedelmeskedett, azon kesergett folyton, hogy megérte-e ez a győzelem az áldozatokat, amibe az került s állítólag úgy nyilatkozott, hogy még egy ily győzelem | veszve vagyok. Iparkodjunk Ausztriának, ha győz is, pyrhusi győzelmet biztosítani. Boda Vilmos. Hátralékos előfizetőinket egész tisztelettel felkérjük a hátra levő összeg mielőbbi beküldésére.
