Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1909-06-17 / 24. szám

6

Fogorvos

Kovács J.

vásártér-utcai műtermében hiányzó fogak pótlása, csaposfogak, arany koronák és szájpadlás nélküli fogak (hídmunka) készíttetnek. Fogtömés, foghúzás és fogtisztitás a legjobb módszer szerint eszközöltetik. — Szegényeknek rendel délelőtt 8—9-ig és délután 1—2-ig

MULATSÁGOK.

Táncmulatság Gyünkön. A „Gyönki Casinó“ saját pénztára javára 1909. junius hó 27-én özv. dr. Grosch Fálné úrnő kertjében zártkörű táncmulatságot rendez. Belépő-dij : személyjegy 2 korona. Családjegy (4 személyre) 5 korona. A mulatság kezdete délután 5 órakor, mely kedvezőtlen idő esetén a Kaszinó összes helyiségeiben fog megtartatni.

— A „Bonyhádi Általános Munkáeképzökör“ alapító bizottsága f. évi junius hó 20-án, vasárnap d. u. 6 órakor a Kaszinó kertjében felolvasással egybekapcsolt műkedvelői estét rendez. A felolvasást Gerő Gábor „Társadalmi problémák“ cim alatt fogja tartani. Belépődíj nincs. Adakozásokat a kör alapja javára köszönettel fogadnak. Bővebbet a falragaszok utján adnak tudomására a n. é. közönségnek.

IRODALOM.

Árnyak.

Bús alkonyokon elfog a vágy,

Mikor a föld homályba borul,

S szeretném követni a fényt Nagy botorul.

Menni, menni a felhők után,

Sóvárgó szívvel az álmok felé S kérni az elsőt az éjszakától —

„Add ide — hé!“

Bús alkonyokon elfog a vágy,

Mikor a szivem bánatba merül S valakit várok, valakit várok Szüntelenül.

S jönnek a sötét, hosszú árnyak, Körülölelnek, fölém szállnak;

Viszik a lelkem, viszik az álmom Kopár, kietlen pusztaságon ....

S aztán fáradtan, kopva, tépve — Beledobják a sötétségbe.

____ Huszár Loli.

Poli

tikai in&gyarorMág. Az Országos Függetlenségi és 48-as Párt erkölcsi támogatásával nagyszabású történelmi és politikai munka jelenik meg. Cime: Politikai Magyarország. Fő- szerkesztője Szász József országgyűlési képviselő. A munka 3 főrészből áll. 1. rész: Politikai történelmi rész, amelynek célja kidomborítani, hogy Magyarofszág fenmaradása, ereje, minden nagysága egyetlen törekvésétől nyert tápot, életet: az önállósághoz, függetlenséghez való törhetetlen ragaszkodásából: minden dicsőségét ez hozta meg. 2. rész: A politikai életünk alapjainak és tényezőinek ismertetése. Államiságunk eszméinek kidomboritása. 3. rész: Politikai szereplők lexikonja, mely felöleli az önállóságunkért folytatott munkában résztvett összes szereplőket. Szász József képviselő-főszerkesztő mellé a politikai és történelemtudományi irodalom legkiválóbbjai sorakoznak, úgymint: Gróf Batthyány Tivadar országgyűlési képviselő, az Orsz. függ. és 48-as párt alelnöke; Hoitsy Pál orszgy. képviselő, az Orsz. függ. és 48-as párt ügyv. alelnöke; dr: Barabás Béla országgyűlési képviselő, az Orsz. függ. és 48-as párt alelnöke; dr. Lovászy Márton országgyűlési képviselő, a »Magyarország« felelős szerkesztője; Kállay Ubul Csikvármegye főispánja; Szathmáry Mór országgyűlési képviselő, a »Budapest« felelős szerkesztője; dr. Pallay Sándor az Orsz. függ. és 48-as pártkör titkára; dr. Angyal Dávid egyettm\ tanár; dr. Ballagi Aladár egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja; dr. Földes Béla egyetemi tanár, országgyűlési képvisejő; dr. Timon Ákos

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

egyetemi tanár; Hatala Péter ny. egyetemi tanár; dr. Kmetty Károly egyetemi tanár, országgyűlési képviselő; dr. Mangold Lajos egyetemi m. tanár; Mokry Ferenc hírlapíró; Pór Antal kanonok, a Magyar Tudományos Akadém.ia tagja; Szabó László hírlapíró; dr. Schiller Bódog jog- tudományi iró; Seress László hirlapiró, a Történettudományi Társaság tagja. A felsoroltakon kívül részt vesz a munka szerkesztésében, egyes részének megírásában, anyag- és adatgyűjtésében a magyar tudósoknak, politikusoknak és íróknak számos kiválósága.

EGYLETEK, TÁRSULATOK.

— Küzdelem a magyar iparért. Mint egy uj honfoglalás, úgy hat reánk az a nemes és kitartó küzdelem, melyet politikai és társadalmi vezéreink gazdasági önálóságukért, honi iparunk megteremtéséért folytatnak. A szívós és kapzsi osztrák ipar, mely századokon át szívta fel gazdasági életerőnket, csak ádáz, kemény harc után enged át minden talpalatnyi tért. Politikai hatalom, tőke, élelmesség, évtizedes . összeköttetések szolgálják az ő céljait, a magyar ipar egyedül a társadalom erejére támaszkodik. Ez az erő nagy, hatalmas, ellenállhatlan lehet, ha nem pusztul el a végtelen közönyösség mocsarába. Honfiúi becsület kérdése most az, hogy mindnyájan összefogjunk és ércfalként sorakozzunk honi iparunk megvédéséért. Az üres álmodozások, pohárköszöntők, diszebédek kora lejárt, elérkezett a tettek ideje. Az angol polgár büszke önérzettel mutat otthonára: „Az én házam — az én váram !“ Ne engedjük, hogy a mi házaink osztrák várak legyenek! Csak anyagilag erős, gazdag ország lehet szabad, független és nemzetének ellensége az, ki tunya közönyösséggel, élhetetlenséggel hagyja elsenyvedni gazdaságunk egyik fő erőforrását, az ipart. Hinni óhajtjuk, hogy az az uj, erőteljes mozgalom, mely fővárosunkban a gyakorlati iparpártolás terén megindult, csakhamar országossá lesz, őszinte örömmel látjuk ez uj mozgalom egyik jelenségét az alábbi tervezetben, mely egy „Magyar Ipari Értékesítő Szövetkezet“ létesítését célozza. A tervezet igen praktikus, egészséges elveken épül fel s közéletünk kitűnőségei számosán, az elsők között önállósági küzdelmünk egyik vezére gróf Batthyányi Tivadar teljes erkölcsi támogatásukkal járulnak az uj intézmény fejlesztéséhez. A Szövetkezet főcélja erős és állandó összeköttetést teremteni, egyrészről a magyar fogyasztó közönség, másrészről a magyar iparosok, gyárosok és kereskedők között. Működése az összes iparágakra kiterjed s főbb irányai a következők: 1. Megrendelések gyűjtése és közvetítése hazai iparosaink és gyárosainkhoz. 2. Kisebb magyar gyárosok vidéki képviseleteinek ellátása. 3. Vidéki iparosok gyártmányainak a fővárosban való elhelyezése. 4. Nagyobb nyersanyag beszerzésénél az iparosnak segítése. 5. Ipari vállalkozásokhoz szükséges óvadékok letétele. 6. Ipari szabadalmak értéke- sitése. 7. Védelem és jogsegély a külföldi ipar visszaélései ellen. A szövetkezet tagja lehet minden önjogu egyén és belföldi cég. A szövetkezeti tőke 100 korona névértékű részjegyekből (üzletrészek) képződik, melyek havi 10 koronás részletekben is fizethetők. A befizetés az alakuló közgyűlés után eszközlendő. A tagok anyagi felelőssége csak részjegyeik értékéig terjed. A szövetkezet évi tiszta jövedelme a részjegyek arányában fog évenként felosztatni. Ha az évenként külföldre jutó sok száz milliónak csak egy csekély hányadát lehet a magyarság részére megmenteni, úgy a törekvés kétségtelenül bőven gyümölcsözik és a szövetkezet részjegyei tőkebefektetésül is ajánlhatók. A „Magyar Ipari Értékesítő Szövetkezet“ előkészítő bizottsága (Budapest, II. kér., Margit- rakpart 15) készséggel szolgál mindennemű felvilágosítással.

TANÜGY.

— Tanítói közgyűlés. A „Pécsegyházmegyei róm. kath. Tanítóegyesület“ 1909. junius 30-án a Pécsi Katb. Kör dísztermében rendes közgyűlést tart Wajdits Gyula kanonok, egyházmegyei fő- tanfélügyelő ós Horváth Ignác v. elnök elnök- lésével. A közgyűlés tárgysorozata a következő: 1. Junius 30-án d. e. 7-kor választmányi gyűlés. 2. V28-kor Veni Sancte a székesegyházban. Gyülekezés a kath. kör kerthelyiségében. 3. Szentmise után a Szepessy-szobor megkoszorúzása; a) Pápai himnusz, (unisono) ; b) Ünnepi óda, irta és szavalja Bodonyi Nándor, sellyei tanító; c) Himnusz, (unisono). 4. Levonulás a kath. körbe a közgyűlésre, a) Elnöki megnyitó.

Tartja : Wajdits Gyula egyházi elnök, b) A világi elnök előterjesztése, c) A múlt közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése, d) Emlékbeszéd Bittér Péter, b. e. apari tanítóról, tartja: Kir ez István, teveli tanító, e) Titkári jelentés, f) A pénztáros és a számvizsgálók jelentése; a jövő évi költségvetés megállapítása. Uj számvizsgáló bizottság kiküldése, g) A szakosztályok megalakítása. h) A választmány előterjesztése a Pins internátas és a Tanítók Házára vonatkozólag, i) Az országos kath. segélyalap pécsegyházme- ggei képviselőjének megválasztása, j) A pályadijak kiosztása, k) Indítványok, melyeket legalább 8 nappal a közgyűlés előtt az elnökséghez beterjesztettek. 1) Elnöki záróbeszéd. Tartja: Horváth Ignác v. elnök. Junius hó 29 én esti 8-kor a belvárosi kath. kör kerthelyiségében társasvacsora étlap szerint. Junius 30-án 1 órakor ebéd a kath. körben. Egy teríték ára 3 korona. Jelentkezni lehet a titkárnál.

— Mezőgazdasági tanfolyam tanítók és tanítónők részére. Értesítem tankerületem tanítóit és tanítónőit, hogy a m. kir. földmivelésügyi miniszter ur julius 19-től augusztus 14-ig tanítók részére Adán, Algyógyón, Békéscsabán, Breznó- bányán, Csíkszeredán, Hódmezővásárhelyen, Jászberényben, Karczagon, Komáromban, Lúgoson, Pápán, Rimaszombaton, Somogyszentinczén, Szi- lágysomlyón és Szabadkán tanítónők részére pedig Kecskeméten mezőgazdasági, illetőleg kertészeti és női házi ipari tanfolyamot rendez. Államsegély 100 korona. Kérvények e hó 20-ig terjesztendök be hozzám. A miniszteri leirat szerint csak azok folyamodhatnak, kik nyilvános iskolánál rendes tanítói minőségben alkalmazva vannak, akiknek állásuk nincs, azok nem is kérvényezhetnek ; továbbá azok, kik oly helyen működnek, hol gazdasági ismétlőiskola már van, vagy az az 1909/1910. tanévben meg fog nyílni. A tanfolyamra felvett tanítók eltávozásukat illetékes hatóságuknál jelentsék be, hogy esetleges helyettesítésükről gondoskodás történhessék. Kérvényükben jelezzék: 1. Életkorukat. 2. Melyik községben és milyen jellegű gazdasági ismétlőiskolánál vannak alkalmazva ? 3. Hány tanuló járt az 1908/1909. tanévben ott gazdasági ismétlő iskolába? 4. Van-e már az ottani gazdasági ismétlő- iskolánál gazdasági tanfolyamot végzett tanító ? ha van, névszerint ki az ? 5. A gazdasági ismétlő- iskolai tanító kitől és mennyi dijat kap a gazdasági tanításért? 6. Végzett-e más szaktanfolyamot ? milyent ? 7. Hányadszor folyamodik tanfolyamra felvételért? Végül. 8. Hova kéri felvételét ? Szekszárd, 1909. VI/13. Tihanyi Domokos, kir. tanácsos, tanfelügyelő.

— Tanügyi hirek. Tanítói közgyűlés. A mecsekvidéki ev. tanitói kör f hó 2-án Bony- hádon tartotta meg évi közgyűlését Kracher György bátaapáti lelkész és Péter Sándor tanító együttes elnöklete alatt. Elnöki megnyitó után Kiss Sándor bonyhádi tanító gyakorlati előadást tartott a törtekről és bemutatta a tört tanítását szemléltető találmányát, melylyel nagy elismerést aratott. Hoffmann Sándor kaposszekcsői tanító indítványára kimondották, hogy kérelmezik a nyugdíjtörvény revízióját, mely szerint a szolgálati év 40 évről 35 évre szállittassék le; a kezdőfizetés a községi és felekezeti tanítóknál is 1200 korona legyen s 35 évi szolgálat után úgy az állami, mint a felekezeti tanitó is elérje a 3000 korona nyugdijat. — Wikker Lajos igazgató- tanitó elkészítette a „Munkaolvasás“ részletes tantervét, melyért neki köszönetét szavaztak. Nagyon érdekes volt Muhi János nyug. tanítónak életrajza és bucsuszózata a kör tagjaihoz. Az őszi közgyűlést Szabadiban fogják megtartani. — Gyűlés után barátságos közebédre jöttek a tanítók össze a Schlichterle-féle vendéglőben. — A bonyhádi róm, kath. espereskerületi tanitói kör f. hó 3-án dr. Jozgits János esperes-plebános és Walter Ádám tanitó elnöklésével tartott gyűlést. Dr. Jozgits János esperes, elnök ékesszólóan méltatta az elhunyt Bittér Péter kartárs érdemeit, ki fe-