Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-27 / 21. szám
XXXVII. évfolyam 21. szám Szekszárd, 1909 május 27. Függetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj' István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár-féle nyomda r.-t. hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők Felelős szerkesztő Főmunkatárs B O D A VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Megjelen hetenként egyszer, csütörtökön Előfizetési ár: Egész évre! 12 K, évre 6 K, \jt évre 3 K - Számonként 24 - fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirüetések: 100 szóig 3 K74 f, 100—200 szóig S K 74 f, 200—300 szóig 7 K 74 f, minden további 100 szó 2 koronával több. Nyilftér garnjond soronkint 30 fillér. Furcsa hírek. A király, úgy Kossuth Ferencnek, mint Apponyi Albert grófnak, midőn kihallgatáson nála megjelentek, egész határozottsággal kijelentette, hogy ha az országgyűlési többség olyan törvényjavaslatot fogadna el, mely az önálló magyar bank felállításáról rendelkeznék, ő nem lenne abban á helyzetben, hogy azt királyi szentesítéssel ellássa. Andrássy Gyula grófnak pedig, ki a katonai téren való engedményekkel akarta az önálló bank iránti törekvéseket ellensúlyozni, szintén értésére adta, hogy ily engedményeket tenni, ezidőszerint nem hajlandó. Pártunk vezérei, a helyzet ismeretével bírván, a legsötétebb színekkel festették a bekövetkezendő jövőt és eseményeket. Egyszerre, mint a derűs égből a villáin* úgy csapott közibénk a hir, hogy Justh Gyula azt a hiteles értesítést kapta Bécsből, hogy a király korábbi, merev, visszautasító álláspontját feladva, hajlandó a magyar bank felállításába beleegyezni, sőt azt sem akadályozza meg, hogy 1917-ben az önálló vámterület létesittessék. Ezenfelül még az sincs' elleifere, ha a képviselőházban többségben levő függetlenségi párt a parlamentáris elveknek meg- felelőleg, átveszi az ország kormányzását s kizárólag tagjaiból alakítja meg a kormányt. Hát ez oly mesés fordulat lenne, mely nagyon is óvatosságra int bennünket, nehogy később reményeinkben keserűen csalódni legyünk kénytelenek. Pártunk vérmesebb temperamentumu tagjai teljesen hitelt adnak a kedvező fordulatnak s hajlandók azt a német császár befolyásának tulajdonítani, ki súlyt helyez arra, hogy a monarchiában', a szövetségi kötelességek pontos teljesítése céljából béke 1 uralkodjék. Ezzel szemben utalni vagyok kénytelen arra az eljárási módra, -melyet á király minden fontosabb kérdés ffelmerülése alkal-^ mával követni szokott. O Felsége minden nevezetesebb ügy- beni döntés előtt, azt szokta möndani: «majd megfontolom a dolgot.» Nézetem szerint, csalódik, aki azt hiszi, hogy a király napokon keresztül tépelődik azon, hogy miként döntsön a felmerült kérdésben. . Nem, ő ezt nem tes^i, hanem összehivatja azt a titkos tanácsot, melyet kama- rilla néven ismer a magyar történelem s annak a nyilvánított véleménye alapján állapodik meg egy vagy más irányban. Nem mondom én, hogy a király báb a kamarilla kezében, mert ezt az ő egyénisége teljesen, kizárja, hanem, hogy mégis ennek a titkos tanácsnak véleménye nagy befolyással van az ő elhatározására, azt az időközönként felmerült jelekből ítélve, kétségtelennek tartom. Már most, hogy higyjem én’ el, hogy ebben a tanácsban, melynek egyetlen egy magyar ember tagja nincs; mely minden esetben a magyarság ellenségének bizonyult, most egyszerre a józan belátás ekkora mértéke kerekedjék felül s a német császár intő szavára Magyarország minden törvényes jogának érvényesülésébe beleegyezését nyilvánítsa. Hát aki a csodákban hisz, higyje el, hogy ily bámulatos átalakulás rövid idő alatt megtörténhetik; én nem hiszom, hogy ez lehetséges volna'. Mikor az Isten-ember a földön járt, az végrehajthatott volna * hasonló csodát, de mióta gyarló emberek intézik a világ sorát, azóta bizon-nagy* köny- nyelmüség annak hitelt, adni. jjj i|j De-mégis egy esetben’ lehetségesnek tartom, hogy, ilyen elvi, de csak elvi kijelentés megtörténhetik. 1 ez az eset az, hogy* ha bécsi körökben valami' olyat akarnak létesíteni, ami csak úgy vihető keresztül, ha rövid időre karmaikat behúzzák. ' ;* Hát ha Bécshen úgy gondolkoznak, högy ,a magyarság előrenyomulását, nemzeti fejlődés iránti törekvéseit • csak úgy lehet visszaverni,' ha megtörténik amit justh Gyula állítólag ígért, hogy az általános, egyenlő,- községenkenti titkos választás «iránti törvényt, minden a magyarság elsőbbségét biztosító kikötés nélkül, megszavaztatja az, országgyűléssel. . Egészen biztos’ hogy Bépsben nem a nzabadelvür- eszm,ék iránti rajongásból kívánják az általános választói jogöt törvénybe iktatni, hanem tisztán és egyedül azért, mert ezzel ..reményük a magyar országgyűlést oly módon átváltoztatni, . hogy abban, a nemzetisegek 'hagy térföglalása folytáig* minden magyar nemzeti törekvés, vívmányok keresztülvitele, teljesen lehetetlenné váljék. Nem baj tehát, ha egy rövid időre, a mennyi szükséges egy ily törvényjavaslat letárgyalására, Justh Gyula és társai veszik át a vezetést s körükből alakítanak kormányt, mert ezáltal a főcél: a magyarság ellensúlyozása, tökéletesen el lesz érve. Szóval, ha igaz az a hir, hogy a függetlenségi pártból akarnak kormányt alakítani, az csak abból az indokból történhetik, TÁRCA. Pünkösdi vers. Valahol Keleten a hajnal ha támad, Olyan a pírja a pünkösdi rózsának. Ezeregy éjszaka minden csodás bája Ezerszer feltámad pünkösdi rózsába’. A távol Keleten Sirász rózsaberke Ezerszer ezeregy rózsával van telve. Rózsát, piros rózsát másutt hol találunk ? Csak akkor, ha Duna—Tisza mentén járunk. Itt terem ezrével rózsa, piros rózsa, Mintha mind Keletről plántálódott volna. 'Mintha Sirász kertje nálunk is virulna S ezeregy éj bája visszatérne újra. S mintha ez az ország csoda-ország volna, Asszonya és lánya mind viruló rózsa. Rózsát terem a föld, Rózsák, kik itt élnek S szerelmet nyújtanak a Kelet népének. Mert Kelet vagyunk mi, itt a nyugat mellett — 5 vannak, akik innen idegenbe mennek. S ott keresnek rózsát, ott keresnek asszonyt, Elfelejtve azt is, hogy anyjuk magyar volt. Ott keresnek mást is, többek között — eszmét S hirdetik, hogy holnap nagy valami lesz még! Pedig semmi sem lesz, mig Keleten támad A hajnal és kertje lózsás lesz Sirásznak. Mert egy piros rózsa, szép pünkösdi rózsa Többet ér, mint Páris száz látnivalója. Mert ennek a földnek egy asszonya, lánya Virulóbb mint Nyugat ezeregy rózsája. Rózsák s szép asszonyok földje ez a föld itt — Bolondok, kik maguk a Nyugatért gyötrik! Honthy István. Három kép. — A «Tolnamegyei Közlöny» »eredeti tárcája. — Irta: Mányoky Gyula dr. A furfangos járásbirór Járásbiró (Győrből, a Dunántúl legmagya- rabb megyéjéből való; becsületsértési ügyet tárgyal): Miért beszél németül, hiszen tud magyarul?! A panaszos: Tudok, de nem szeretek. A járásbiró: A magyar állam polgára, magyar kenyeret eszik, magyar biróság segélyét veszi igénybe, magyar a hivatalos nyelv, — a tisztesség is úgy hozza magával, hogy magyarul I beszéljen. A panaszos: (Nem beszél magyarul.) A járásbiró: (A fél költségére tolmácsot szeretne alkalmazni, de ha lehetne is, Tolnavármegyében a járásbíróságoknál nincsen tolmács, pedig Bonyhádon is, Gyönkön is illő volna, Majd §-t keres; azonban a hírhedt bűnvádi perrendtartás labirintjában nincsen egyetlen törvényhely sem, amelynél fogva az ilyen renitenskedő alakokat meglehetne tanítani.) A panaszos: (Még mindig németül. Mint egy kiáradt Rajna. Csak a benszülöttek értik.) A járásbiró (hangtalanul, de furiozo): Ez a magyarul tudó fickó, még lyukat beszél a hasamba —. németül! (Homlokára üt.) Meg vagy betyár!! (Elnapolja a tárgyalást.) * Két hét múlva újra kezdődik. A második elnapolás után megadja magát a német és a harmadik tárgyaláson gyöngyén beszél magyarul. Jó földben terem a búza. Községi jegyző: Micsoda?! Jól tud magyarul és azt kívánja, hogy németül beszéljek !.... Egy suhanc Jawohl! A jegyző: En pedig magával nem fogok németül beszélni. A suhanc (szemtelenül): Mi fizetjük az urat, úgy beszéljen hát, amint mi akarjuk. A jegyző (ajtót mutatva): Takarodjék ! A suhanc: Fölebbezek a főszolgabíróhoz! (Sipkájába dugja a fejét, hetykén kimegy és bevágja az ajtót. Nagyot csattan.) A jegyző: (Utánna megy, elébe áll és se szó, se beszéd, egy csattanós ötöst nyom a képes
