Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-07 / 1. szám
XXXVII. évfolyam Függetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap Szerkesztőség Bezeréd) István-utcza 6. sz., hóvá a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár-féle nyomd,i r.-t. hová a lap részére mindennemű Jiirdetések és pénzküldemények intézendők Megjplen hetenként egyszer, csütörtökön Felelős szerkesztő F őmunkatárs 1 Előfizetési áí? Egész évre 12 K, 1, évre 6 K, 1 4 évre 3 K Szffeöáként 24 tillér e lap nyomdájában BO D A VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Hivatalos hirdetések : 100 szóig 3 K 74 f, 100—200 szóig S K 74 fr 200—300 szóig 7. K 74 f, minden további 100 szó í*2 koronával több. Nyiíitér garmond soronkint Sűf fillé / Nemzeti népnevelés. Irta: Halász Ferenc, min. tanácsos Nyelvben és érzületben egységes magyar nemzeti állam ! Ez a főcél, amely felé mind- annyiunknak okos tervszerűséggel, szívós kitartással törekednünk kell. Azt a természetadta -csodás keretet, amely szép hazánkat a Kárpátok bérceivel és a Duna-Drává ■ hullámaival körülövezi, be kell töltenünk testvéries érzelmű, egymást megérteni tudó magyar nemzettel. Ha ezt a célt elérhetjük, ezer éves fennállásunk örök~időkre biztosítva van. Ha azonban bábeli nyelvzavar és ellenségeskedés dúlná tovább is közéletünket, menthetetlenül szét- züllünk, más nagy nemzetmolochok zsákmányává leszünk. Ámbár az alkotmányos korszak beállta óta letelt 40 év alatt népoktatásunk kétségtelenül nagy arányokban fejlődött, mégis e téren bizony még nagyon sok a tennivaló. Elég, hacsak azt említem, hogy a magyar anyaországban a hat éven felül való népességnék még mindig 38^ százaléka nem tud. írni, olvasni és ^hog\L_a^,,.qya^rszág-~aúpi56égé:rek j'ó 40 százaléka p.em beszéli-az állam nyelvét. Pedig az1, élvitázhátatlan, hogy nemzetünk jövőjét egyéb más tényezők mellett csak úgy biztosíthatjuk, hogy a nép millióit a magyar hazafias irányú és a közéletre is kiható nép- nevelésben részesítjük. Gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter, áthatva a. nemzeti irányú népoktatás nagy fontosságától, korszakos jelentőségű népoktatási törvényeivel biztosította, hogy bizonyos idő múlva az ifjú nemzedék nemcsak az irás-olvasásban, de az állam nyelvének ismeretében és hazafias szellemben is kifogástalan készségre és érzületre fog jutni. Apponyi; gróf kormányzásának súlypontját a nép művelésére fordítja és alig három évi minisztersége alatt oly eredményeket ért el, amelyejk a legvérmesebb reményeket is felülmúlják. Megalkotta a nem állami elemi népisko Iák jogviszonyairól és a községi és felekezeti néptanítók járandóságairól szóló 1907. évi XXVII. t.-cikkiét, amely minden j iskolától az államellenes irányzatok kerülésén felül még azt követeli, hogy a magyar címernek és zászlónak, a ímagyar történeti emlékeknek és ezek révén a hazafias szellem pozitív ápolásának tért nyisson, hogy az állami nyelv tanításában elérje azt a minimális eredményt, mely az 1879: XVIM. t.-c. szándékának megfelel és ezzel a nemzeti összeforradás ügyét szolgálja, és hogy a taiáitó, a magyar király, magyar haza és mag; küvel megeri tésére nyújtó még azt ki államsegélye« rar -alkotmány iránti hűséget es- sitse. A tanítói fizetés kiegészi- ;t állami segély feltételéül pedig anja a törvény, hogy minden iskolában a magyar nyelv, számtan, a magyar földrajz, magyar történelem és alkobyjánytan a miniszter által*, kiadott tenterv szerint és az általa jóváhagyott tai>. kjönyvek seg hegével, taníttassák. A törvény végrehajtása sérdekében gondoskodott Apponyi miniszter az állami felügyelet hatékony kiterjesztése félő és nincs kétség az iránt,, hogy ezen törvény által a magyar hazafias irányú népnevelés terjesztésében néhány év múlva igen örvendetes eredményeket fogunk tapasztalni. Itt megemlítjük, hogy a községi és felekezeti néptanítók fizetésének kiegészítésére az állam az 1909-ik évben már 8 és fél millió koronát fordít. Másik nagy alkotása Apponyi miniszternek az állami elemi népiskolai tanítók illetményeinek szabályozásáról és az állami népiskolák helyi felügyeletéről szóló 1907. évi XXVI. t.-cikk. Az állami népoktatás hazánkban elsőrangú kultúrpolitikai jelentőséggel bir, mert az eddigi tapasztalatok fényesen igazolták, hogy az egységes magyar nemzeti állam megteremtésében az állami jnépoktatás egyike a leghathatósabb eszközöknek. Á közoktatási kormányzatnál tradicionális elv, hogy sehol nem erőszakolja az állami népoktatást, amely önmagától is oly népszerű és vonzó erővel bir, hogy községeink vetélkedve kérelmezik népoktatásuknak állami kezelésbe való vételét. Az állami népoktatásnák nagyarányú fejlődését mi sem igazolja nyomatékosabban, mint az az az adat, hogy ez&t#íf-13 évvel)-, i^iüpán 1500 állami tanítónk volt és akkor az & ami oktatásra csupán 4 millió korona költség fordittatott, mig az 1909. évi állami költségvetésben, az az év őszén megnyíló uj állami iskolákkal együtt 7 ezer állami tanitó illetménye van felvéve és az állami oktatás összes költségei 15,834.515 koronára rúgnak. Meg kell említenem, hogy ezen rendkívül nagy "emelkedés legnagyobb aránya épen Apponyi gróf kultuszminiszter kormányzásának idejére esik. Ez az egy körülmény is fényesen igazolja, mennyire szivén viseli Apponyi gróf az állami népoktatást azon egyedül helyes értelemben, hogy mindenütt, ahol a községi, vagy más felekezeti iskolafentartók összerejükkől nem kékesek, vagy más okokból nem akarnak a magyar állam érdekeinek megfelelő népoktatást létesíteni és fentartani, oly helyeken az állam vonul be mint iskolafentartó és az állam nagy erkölcsi és anyagi erejével biztosítja a valláserkölcsi alapon nyugvó magyar nemzeti népnevelést. Megemlítem, hogy az áilarrfijelemi népiskolákban immár félmillió tanköteles részesül oktatásban. Azt csak futólag említem, hogy az 1907 : XXVI. t-c, az állami tanítókat állami tisztviselőknek minősítette) és számukra a mai anyagi viszo- nyainkkozlmérten olyan javadalmazást biztosított, amely a művelt nyugat nem egy nemzetével kiállja a versenyt. Szociális szempontból nagy fontossággal bir Appqfiyí miniszter harmadik népoktatási törvénye, az elemi népiskolai oktatás ingyenességéről. Ennek a törvénynek, amely 1909. év szeptember, hó 1-én lép életbe, az .a-célja, hogy az elemi népiskolákban a tanítás teljesen ingyenes legyen, vagyis, hogy a tankötelesek semmiféle címen tanítási dijat ne fizessenek. Az általános tankötelezettséget népoktatási alaptörvényünk már 40 év előtt kimondta, mégis sajnálattal kell megállapítanunk; hogy tanköteleseinknek csak 79-5 százaléka jár iskolába s igy hatszázezernél több tanköteles oktatás nélkiiL nő fel. Ezen tűrhetetlen állapot egyik okát a tandij- szedésb^n is kell keresnünk, Apponyi miniszter tehát azon elvből kiindulva, hogy az általános tanTíOtelezettsélfg'el. egyáltalán nem fér össze hogy az ezt teljesítő szülőtől az iskola tanítási dijat szedjen, megalkotta az elemi népoktatás ingyenességéről szóló törvényt. A tan- dijbóT eddig befolyt évi jövedelmet, amely ösz- szesen 3.400.000 koronát tesz ezentúl bizonyos feltételek mellett az állam fogja az iskolafen- tartóknak kárpótolni. Reméljük, hogy az ingyenes népoktatás jelentékenyen fokozni fogja az általános tankötelezettség érvényesítését. Ugyanezen törvényben gondoskodó tt a miniszter az elemi népiskolákban szervezendő ifjúsági könyvtárak felől és e tekintetben a külföldi államok népoktatási rendezését felülmúlta. Mindezen törvényeknek szerves kiegészi- jőjéül szolgál az a törvényjavaslat’melyet "Apponyi miniszter a múlt nyáron a gazdaság 1 népoktatás rendezéséről a képviselőhás elé terjesztett. Ezen javaslat szerint a gazdasági népiskolának az a célja, hogy 13:—15 éves, mindkét nembeli tanulókat eddigi ismereteikben megerősítse és továbbképzésük mellett a gazdaság egyes ágaiban oly mértékben begyakorolja, hogy a fiuk, mint leendö®^fölmüvesek, oks.zeriüeg líezfeaíeS^ek Dirfokukat, vagy mint gazdasági munkások keresetképességüket fokozzák ; a leányok pedig mint jövendő gazdaasszonyok és családanyák a munkakörükbe eső gazdasági . ágakban és háztartásban megkivántató tudnivalókkal megismerkedjenek s a főbb teendőket elsajátítsák. Nem szükséges bővebben indokolni, hogy a gazdasági népoktatásról szóló törvény, a amelyhez hasonló törvény még nincs a civilizált államokban, épen hazánkban, hol a nép túlnyomó zöme földmiveléssel foglalkozik, úgy közgazdasági, mint szociális és népművelődési szempontból elsőrangú jelentőséggel bir. íme ez Apponyi gróf harmadfélévf miniszterkedésének törvényhozási eredménye. Ezeknek jelentőségét még az is fokozza, hogy nemzetünk az általános választó jog behozatalával korszakos átalakulás előtt áll. Mennél inkább kiterjeszthetjük népoktatási törvényeink végrehajtásával a hazafias szellemű és a közéletre is kiható népművelődést, annál biztosabban haladhatunk elő a legkiterjedtebb választói jog mellett is a magyar nemzeti állam konszolidációjában. A nemzeti irányú hazafias népnevelést Apponyi miniszter a tanköteles koron túl is biztosítani és terjeszteni kivánja az iskolán kivüli oktatás rendezésével. Az erre vonatkozó munkálatok folyamatban vannak. Ha még azt megemlítem, hogy Apponyi minisztersége alatt a kultusztárca költsége.iöbb . mint 30 millióval emelkedett, kimutattam, hogy a hazafias irányú népoktatás terén Apponyi miniszter rövid kormányzása ideje alatt többet tett, mint amennyit a legvérmesebb reménnyel is várhattunk. Az egységes magyar nemzeti állam kiépi-' tésére a népkultura biztosan meg van alapozva. Ez utón haladva s ha még a többi tényezők is harmonikusan közremunkálnak, — a második ezer év dicsőségé biztositva van. — Tisztelettel kérjük hátralékos előfizetőinket, hogy hátralékaikat szíveskedjenek beküldeni és előfizetésüket megújítani.
