Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)

1908-03-12 / 11. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1908 március 12 — T. Nyitray Lajos festménye. A mi helyi művészünk, T. Nyitray Lajos polgári iskolai rajztanár megbízásból megfestette az elhunyt Wosinski Mór apátplébánós, hírneves régész arcképét, melyet a szekszárdi róm. kath. olvasó­kör nagytermében helyeztek el. Wosinski az olvasókörnek alapitó tagja és haláláig elnöke volt. Az olajfestésü kép T. Nyitray Lajosnak igazi művészetét dicséri. — Kinevezés. Apponyi Géza gróf főispán Hradek Ede vármegyei írnokot árvaszéki ki­adóvá nevezte ki. — Megindult a hajózás. A Dunagőzhajó- zási Társulet arról értesítette lapunkat, hogy a dunai hajójárat Budapest és Mohács között folyó hó 8-án megindult. A menetrend a tavalyi. — Gondnokság megszüntetése- Boksa Lajos szekszárdi lakos elleni gondnokságot megszün­tették. — Csödmegszüntetés Engelmann Ignácz bonyhádi lakos ellen folyamatba hozott csődöt megszüntették. — Farsangvégi vérengzés. Húshagyókedd estéjén Bogyó Péter naki földmives több társá­val a nagykorcsmában mulatozott. Később vala­kivel összetűztek és a szerencsétlen Bagyót úgy helybenhagyták, hogy másnap félholtan szállí­tották be a kaposvári közkórházba. — Ebzárlat. A csak a minap lejárt ebzár­latot újabban előfordult és veszettségre gyanús ebmarás miatt a rendőrkapitány április 2-áig meghosszabbította. — Házvétel. Krausz Nándor szekszárdi borbizományos megvette Adler Nép. János Séd- patak-utcai házát 12 ezer koronáért. — Tűz. Hétfő reggelre virradó éjjel rémes kongatás verte fel álmából a város lakosságát. Az újvárosi templommal átellenben levő Schiszler utóda-féle ház, melyben Kiss János kádár lakott, eddig ismeretlen okból kigyulladt s mielőtt a tűzoltók a helyszínre érkeztek volna, a ház nádfedele teljesen leégett. A mennyezet szeren­csére nem égett be és igy a bútorokban, vala­mint a kádárműhely berendezésében és a kész árukban kevés kár esett. — A magyar tengerpart és Abbázia. A ta­vasz beálltával és nyáron a magyar közönség tömegesen keresi fel Abbáziát, nem gondolva arra, hogy a divattá vált szokás Magyarország számára mily nagy közgazdasági kárt jelent és hogy az ellenünk zuduló ellenséges áramlat­ban csak az esetben vagyunk képesek állami létünket fentartani, ha minden téren összetartva, a haza kicsije és nagyja a magyar állam köz- gazdasági fejlődésén munkálkodik. A közérdek szempontjából szükségesnek véljük ennélfogva a hazafias magyar közönséget egy pár szám­adattal az említett közgazdasági kárra figyel­meztetni. 1906. évben Abbáziának 38.000 láto­gatója volt és e nagy kontingensből 20.000-nél többet Magyarország szolgáltatott, Fejenként csak 300 koronát számítva már 6.000,000 koro­nát tesz ki az összeg, mellyel ez utón a ma­gyar közönség Ausztriát gazdagította. Ezzel szemben a sokkal előnyösebben fekvő és jobb klimatikus viszonyokkal rendelkező Cirkvenica különösen ősszel és tavasszal a magyar közön­ség által elhanyagolva, a szép Ardria hamupi- pőjeként szerepel és az ott levő kizárólag ma­gyar vállalatok kitéve Abbázia nyomasztó Kon­kurenciájának és a horvátok ellenséges indu­latának, csak küzködve tudják fentartani ma­gukat; az eléggé látogatott rövid nyári saison ugyanis a költséges modern berendezések fen- tartására nem elégséges. Különös, hogy éppen akkor, a midőn Cirkvenica Abbáziával szemben a legnagyobb előnyökkel rendelkezik t. i. télen, ősszel és tavasszal a magyar közönség e helyet kerüli. Cirkvenicán az év ez időszakaiban min­dig 2—3°-al melegebb van, de a hely legfőbb előnye, hogy száraz és pormentes. Az 1300 m. magas Monte Maggiore aljában fekvő Abbázia ugyanis, a hová e nagy hegy összes nedves­sége leszivárog, az említett évadokban annyira nedves, hogy e helyet egy jól alapozott rheuma nélkül kevés ember szokta elhagyni. Szintén megfoghatatlan, hogy a hazafias orvosi kar e körülménnyel nem számolva, a magyar betege­ket tömegesen Abbáziába irányítja. Úgy látszik, hogy az osztrák lapok dicshimnuszai és az abbaziai vállalatok reklámjai elég erősek, hogy a közönség szeme előtt még a Monte Maggioret is eltüntessék. Megfelelő kényelem és jó ellátás sem hiányzik Cirkvenicán. Az elmúlt évben ugyanis 600.000 korona magyar tőkével egy uj nagy magyar vállalat, a »Miramare« szálló lé­tesült, ahol olcsó árak mellett a legfokozottabb igények is kielégítést nyernek. A szálló kiválóan felszerelt vizgyógyintézettel van ellátva és gyö­nyörű berendezésének minden darabja a magyar ipart és műizlést dicséri. Nem mulasztjuk el ez alkalommal tájékozás végett szintén kiemelni, hogy a Horvátországban szedett állami adók 60 százaléka a magyar kincstár javára esik’ és hogy Cirkvenica horvát lakossága jól felfogott saját érdekében magát a horvát túlzók politikai tünteséseitől mindig távol tartotta. Mit ér a tulipánmozgalom, mit ér a nemzeti irány fellen­dülése, ha az nem tényekben, hanem csak sza­vakban nyilvánul meg ? — Felülfizetések. A kath. legényegyesület március 1-én tartott műkedvelő előadásán felül­fizettek : Dr. Herczegh Gyula 3 kor. 60 fill., Kökényessy Ödön 2 kor., Mosgai Sándor 2 kor., N. N. 60 fillér, dr. Steiner Lajos 5 kor., Wölfel Ferenc 6 kor. — Köszönet érte. — Adományok a szekszárdi népkonyhára. A népkonyhára adakoztak: Bátaszéki Takarék- pénztár 5 K, Grünwald és Schmiedeg palánki birtokosok 2 zsák burgonyát és' egy leölt birkát, Fischhof Károly Szekszárd 10 kgr. rizst, 5 kgr. sót, Schlesinger Ignác Szekszárd 17 kgr. tar­honyát, Lichtschell János Tabód 3 liter zsírt, Leicht Lajos Szekszárd 2 méter tűzifát. Ezen kegyes adományokat számos szegényeink nevé­ben hálás köszönettel nyugtatom. Szekszárd, 1908 március 6-án. Bezerédj Pál. — Olvasóink figyelmébe ajánljuk a „Derby Melasse“ erő takarmányt, úgy a „Derby Malata esirást“, mely elismert kitűnő takarmány minden jószág részére és mely kapható Eisner Sándornál Bonyhádon. Telefon szám 16. — Ocsmány bűn- Az ozorai csendőrősnél panaszt emeltek Cs Molnár Miklós, ozorai la­kos ellen, amiért számos iskolás gyermeket megbecstelenitett, az eljárást csakhamar meg­indították ellene, le is tartóztatták és a község­házához kisérték. A kihallgatás alkalmával ta­gadta bűnös cselekményét, annak dacára, hogy körülbelül 40, 6—8 éves gyermek ellene vallott, kiket apró ajándékokkal csábított magához. A további eljárás megindítása végett a szek­szárdi kir. törvényszék fogházába kisérték. — Pakson március 15-ének egyöntetű, a nemzeti ünnephez méltó összhangzatos, fényes megünneplésére az áll. polg. fiúiskola megtette a kezdeményező lépéseket. Az Erzsébet-Szálló nagytermében, melyet ez estre az itt időző szín­társulat szívesen átengéd, szép, hazafias mű­sorral ünnepélyt rendez, melyre a testületek, egyesületek tagjait s az érdeklődő közönséget meghivta. A műsor 7 pontból fog állani. A himnuszt és a szózatot a polg. iskola énekkara fogja énekelni. A polg. isk. igazgatója, Paraté György tartja az ünnepi beszédet; az Iparos Kör újonnan alakult dalköre itt lép fel először a «Nemzeti zászló» című darabbal. Kerényi Ignác színtársulata Pásztor József «Március 15» című alkalmi szinjátékát adja elő. Egy legény­egyleti tag s egy polg. isk. tanuló szavalata egészíti ki a műsort. Az ünnepi est kezdete 6 órakor lesz. Utána társas vacsora a kaszinóban és az Iparos Körben. Az utóbbiban Petrich Ferenc volt orsz. képviselő beszédet fog tartani. — Tisztujitás. A «Bonyhádi 48-as és füg­getlenségi pártkor* folyó hó 1 -én tartotta meg évi tisztújító közgyűlését. Elnökké ismét Csik Józsefet választották meg. A régi tisztikart és a választmányt újra megválasztották. . — Megszakadt a dologban. Szomorú véget ért Szűcs József szekszárdi polgár élete, aki rendkívül munkás ember volt. A napokban föld­forgatást végzett a saját szőlőjében ás annyira kimerült az erős munkában, hogy összeesett és meghalt. Halálát özvegye és 5 kiskorú árvája siratja. — Jegyző urak figyelmébe ! Kivételes nősü- lési engedély iránti kérvény nyomtatvány, uj minta beszerezhető Molnár Mór községi nyom­tatványraktárában Szekszárdon. — Március 15-ike Bonyhádon. A szabadság hajnalhasadásának évfordulóját az idén is méltó hazafias keretben ünnepli meg a bonyhádi 48 as és függetlenségi pártkör. Az ünnepség 15-én este 6 órakor veszi kezdetét. Az ünnepély programmja a következő: 1. Hymnusz. 2. Csik József elnöki megnyitója. 3, Talpra magyar, szavalja Szondy Mátyás. 4. A nap jelentőségei­nek méltatása, tartja ifj. Weber János orsz. képviselő. 5. Kuruc-dalok tárogatón előadása. 6. Hymnusz német nyelvon, szavalja Leinör Alfonz. 7. Szózat. 8. Elnöki záróbeszéd. Az ünnepély után bankett lesz. A lakomán a kör megvendégeli a bonyhádi agg 48-as honvé­deket. A programmban előforduló énekszámokat az evangélikus dalkör adja elő. — A bonyhádi főgimnáziumban szintén • hazafias szellemben megüli a tanuló ifjúság a magyar szabadság évfordulóját. — Megjutalmazott erdövéd. Keresztes Mi­hály erdővéd, aki 39 évet töltött el becsületes hűséggel a bátaszéki uradalomban, 50 korona jutalomban részesült. — Boston-kurzus Mazzantini balletmester Szekszárdon boston-kurzust tart, melyre még jelentkezni lehet Györbiró Benőné úrnőnél. — Iskolai ünnepély. Március 15-ét a Majer- Árlow-féle magániskola a következő műsorral ünnepli meg. 1. Igazgatói megnyitó beszéd. 2. Himnusz, énekli az ifjúság. 3. Talpra magyar, szavalja Szondy Gyurka III. o. t. 4. Áldd meg Isten ezt a szép hazát. Csínom Palkó, énekek. 5. Szózat. Irta Vörösmarthy M., szavalja Nagy Maris IV. o. t. 6 Messze, messze. Árpád apánk, énekek. 7. Visszaemlékezés. Irta Ketskés Győző, szavalja Jakab Laci III. o. t. 8. A nap történeti jelentőségéről felolvas Bécsy Elemér, tanító. 9. A magyar nő, szavalja Szabó Etelka IV. o. t. 10. Jó honfiak, honleányok legyetek. Irta Pósa Lajos, szavalja Haidekker Károly IV. o. t. 1 Éj Gyönge violának. Magyarország a mi ked­ves szép hazánk, énekek. 12. Szózat Irta Kriza János, szavalja Mayer Márta II. o. t. 13. Nem­zeti szinek, szavalja Vilczek Sándor IV. o. t. 14. Dal a hazáról. Irta Pósa L., szavalja Hirling Katus III. o. t. 15. Az igazgató záróbeszéde. 16. Honfidal. Kossuth Lajos azt izente, énekek. — A »Császár katonái« szenzációs sikert aratott s folytonosan telt házak előtt kerül szinre a Magyar Színházban s kazafias lelkes tartalma, a legnagyobb magyar tragikái; Jászai Margit arra indította, hogy a szerzőnek hatal más babérkoszorút, a szereplő művészeknek pedig virágcsokrokat küldött a premiert követő napon. A nagy magyar tragika lelkesedése a második előadás után határt nem ismerve, el­küldte a szerzőnek s a szereplő művészeknek á főváros közönségétől kapott arany babérko­szorúját, hogy annak egy-egy aranylevelét örök emlékéül a »Császár katonái« szenzációs elő­adásának megőrizzék. Beöthy László a Magyar Színház igazgatója pedig a »Császár katonái« s szenzációs sikerének emlékére egy 200—200 koronás alapitványnyal örökitette meg ezt a páratlanul lelkes sikert s ezt az alapítványt, amelyet minden év tebruár 1-én a társulatnak egy-egy férfi és nőtagja fogja kapni, a nagy magyar tragika lelkesedése és megtisztelő ki­tüntetéseiért revans képen »Jászai alapítványá­nak nevezte el. Hogy a »Császár katonái« mi­lyen mértékben hazafias és nagybecsű alkotása Földes Imrének a legjobban jellemzi az a tény, hogy a budapesti katonai térparancsnokság rendeletileg megtiltotta kz összes katonatisztek­nek, hogy a »Császár katonai előadását meg­nézzék. Magyar író magyar munkájának na­gyobb és hatalmasabb ajánlólevelet i . n < 1 adni. A mü Ízléses kiállításban eredeti színpadi felvételekkel megrendelhető minden hazai könyv- kereskedésben. Kiadója a »Magyar irók irodalmi intézéte« Budapes , VIII. Reviczky tér 1. Bolti ára 2 korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom