Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)

1908-02-06 / 6. szám

nak, a tiszteletes és tanító a tanítványnak^ az öreg a fiatalnak, a diplomás a diplomanélküli­nek, mert különben nem mennek templomba, nem adnak a tanítónak lakbért, nem veszik be az öreget, ha arra kerül a sor, a szegényházba, nem mennek az ügyvédhez, orvoshoz, stb. Azelőtt jó volt az egyszerű s olcsó, de tartós ruha, most a legalsóbb osztálytól kezdve fokonként emelkedik a selyem, az ékszer, a drága s ideig-óráig, a divatváltozásig tartó ruha ár s ha ennek vagy amannak szegényebb a «kelengyéje,« elnyeri sokak részéről a «lenézést». Tiz-husz évvel ezelőtt a «becsület* volt a fő 1 Bár divatban van a — hál’Isten — ma is, de nap-nap után látjuk az esetet, hogy ezt nem mindenütt és nem mindenkinél veszik «szigorúan». Évek előtt kevés pénzzel napokig is tartott a «mulatság». Most — még sok pénzzel is csak «unalom a vigalom« s nagyon kell vi­gyázni, hogy * ki ne rúgjon valaki a hámból, mert különben nyelvére veszi a világ s lesz «.affér» vagy más! .- . . A politikai hitvallás azelőtt «becsület» volt. S amint egyféle lehet örök időkig az ember be­csülete, akként nem változott a politikai hitval­lás sem. Hej! ma már bujósdi a politikai hitval­lás, ha kell fehér, ha kell fekete, ha előnyös ide, ha hátrányos oda, játéka az egész politika! . . . - . Manapság nincs egyenlőség, testvériség, nincs társadalmi élet, nincs semmi a régi jó időkből! . . . Hol-vannak a régi jó idők?! . . , Vasiagh Ferenc. u.r- -• Tűnődések: Kérdés, válasz] I. KÉRDÉS! Van itt még becsület, Kötelesség ’s érdem?! Van hűség, szeretet, Van hála ?! — ezt kérdem 11 V----- ;... •••;•• . y - > - - - . ^ ­II . VÁLASZ : Van itt kötelesség, Van hűség, szeretet, — Hiszen ezek teszik Részszé az életet! Ha nem tudnád talán ?! Kérdezd jó anyádat! — Édes volt öröme, — Keserves a bánat!1 Gerjen Széky Géza. KÜLÖNFÉLÉK. — Március tizenötödike hivatalos ünnep. A magyar szabadság hajnalhasadásának nagy napját, márczius tizenötödikét hivatalos ün­neppé teszik. Erre vall több vármegye hazafias főispánjának saját hatáskörében tett azon intéz­kedése, hogy március 15-én minden hivatalos apparátus szüneteljen. Tolnavármegyében is valószínűleg megteszi gróf Apponyi Géza főis­pán az intézkedést, hogy március tizenötödikén a megyei hivatalokban munkaszünet legyen és testületileg vegyenek részt a tisztviselők az ün­nepélyes istentiszteleten. Baranyavármegye kö­zönsége az idén a szokottnál még nagyobb mértékben ünnepli meg március tizenötödikét amennyiben Pécsett akkor leplezik le Kossuth Lajos szobrát. — Lemondás. Rátkay László országgyű­lési képviselő. Tolnavármegye törvényhatósági bizottságának tagja, az állandó választmányi tagságról lemondott. — Ügyészi megbízás. Az igazságügymi­niszter dr. Sartory Zsigmond dunaföldvári já- rásbirósági aljegyzőt ugyanoda az ügyészi meg­bízott állandó helyettesévé nevezte ki. — Közigazgatási ülés. Tolnavármegye köz­igazgatási bizottsága szokásos havi ülését folyó hó 12-én délelőtt 9 órakor tartja meg a vár­megye székházában gróf Apponyi Géza főispán elnöklésével. — Áthelyezés. A pénzügyminiszter Heintz- man Rezső szekszárdi p. ü. számtisztet Szegedre helyezte át. — Kérelem a szekszárdi közönséghez. A szomorú statisztikai adatok még mindig azt bi­zonyítják, hogy Ausztriából az utolsó évben is iparcikkekben 108 millió koronával többet hoz­tak be, mint azelőtt. Majdnem hihetetlen, hogy hazánk legnagyobb ellenségét jobban támogat­ják, mint a hazai ipart. Eddig az volt a panasz hogy nem ismerik a hazai beszerzési forrásokat. Most ezen is segítve van. Á Tulipán-Szövetség Magyar- Védőegyesület kiadásában megjelent a »Hazai ipari beszerzési források« cimü kötet, melyben minden hazai gyártmányt meg lehet találni Ezen kötet ára egy korona. Remél­jük, hogy Szekszárd város közönsége be fogja látni azt, hogy hazánkkal szemben mindenkinek kötelessége elsősorban a hazai ipart támogatni és be fogják szerezni ezen hasznos címtárat. Hazafias tisztelettel Tulipán-Szövetség Magyar- Védőegyesület. — Az ügyvédek száma. Pleininger Ferenc országgyűlési képviselő, mint a pécsi ügyvédi kamara titkára összeállította a pécsi és a szek­szárdi törvényszék területén működő ügyvédek névjegyzékét. Ezen kimutatás szerint a pécsi ügyvédi kamaránál bejegyzett ügyvédek száma 177. Ebből a számból esik a pécsi törvényszék területére 117 s a szekszárdi törvényszék terü­letére 60. Szekszárdon 21, Pécsett* 62 ügyvéd lakik. — Jegyzőválasztás Öcsényben. A Huszár Pál lemondása folytán megüresedett őcsényi másodjegyzői állásra a képviselő-testület Bajó Pál főszolgabíró elnöklete alatt múlt csütörtö­kön tartott ülésében Spehár Adorján őcsényi segédjegyzőt választották meg. — Esküvők. Harsányi-Simonyi Zoltán fő­városi postatiszt folyó hó 8-án d. e. 11 órakor vezeti a fővárosi belvárosi templomban oltár elé Soriba Emma fővárosi tanitónét, özvegy Soriba Rudolfné szül. Schneiderbauer Emma leányát. — Miklósi Ödön fővárosi festőművész, Mütschenbacher Ödön szekszárdi fakereskedő fia folyó hó 9-én esküszik a szekszárd-belvárosi templomban örök hűséget Tóth Margitkának, Tóth Antal előkelő iparos leányának. — Fényes esküvő volt Deesen, K. Szél Mihály decsi köz­ségi biró unokája, K. Szél Mihály esküdött örök hűséget a szépséges Boli Judikának, Nemes Boli János leányának. Az esküvőn jobaházi Döry Pál Békésvármegye főispánja is részt vett. A polgári esketést Kommandinger Kálmán fő­jegyző, az egyházi esketést pedig Bus Lajos református lelkész végezte. A nászmenet való­ban impozáns volt a fehérselyembe öltözött szép menyasszonnyal. Esketés után 300 teritékü lakoma volt, amelyen az első felköszöntőt Döry Pál főispán mondotta az uj boldog házaspárra. A vidékről, igy Szekszárdról is igen sokan részt vettek a ritka szép lakodalomban, mely­hez hasonló már rég volt Decsen. Érdekes fel­jegyezni, hogy hétfőtől péntekig tartott a lako­dalmi vigság. — Fekete Ágoston tornai prépost indítványa. Nem egyszer adtunk már lapunkban annak ki­fejezést, hogy a tólnavármegyei tanítók néni találják önérzetükkel megegyeztethetőriek a «Magyarosító alapítvány» azon rendelkezését, mely szerint csak azori magyarosító tanítók, tanítónők és ó/ők részesülhetnek jutalmazás­ban, akik ez iránt kérvényt nyújtanak be a «Magyarosító alapítvány»-t kezelő bizottsághoz. A tanítói kar ezzel a kérdéssel tanitógyülések- ben már többször foglalkozott és kérvényt is nyújtott be, hogy a sérelmes szakasz módosit- tassék. A kérelmezésnek azonban nem volt eredménye. Fekete Ágoston tolnai prépost­plébános, megyebizottsági tag, aki a tanítóság­nak lelkes barátja és támogatója, most ebben a tárgyban a következő indítványt terjesztette elő: «Mondja ki a szabályrendelet, hogy évenként március vagy április hónapban az iskolaszéki, TOLNAMEGYEIKÖZLÖNY illetve gondnoksági elnökök terjesszék- fel a megjutalmazandó tanítók névsorát, vagy ezek kérelmezzék a tanítónak jutalommál leendő ki­tüntetését, épségben hagyatván a szabályrende­let azon intézkedése, hogy a felterjesztett taní­tók osztályát a kir. tanfelügyelő, a vármegye által e célra kiküldött tag és az illetékes iskola­széki vagy gondnoksági elnök együttesen vizs­gálják meg s a jutalmazás aZ ő véleményezé­sük alapján történjék. — Meghosszabbított vasúti engedély. A ke- reskedelnmügyi miniszter Weber Sándor ma- gyaregregyi építésznek az Üszög, Szászvármáza, Csibrák és Szakálhőgyész állomásig tervezett helyi érdekű vonatra adott engedélyt 1908-ik év végéig meghosszabbította. — Névnapi ováció. Mayer Antalnét, szül Arlow Mária szekszárdi nyilvános joggal fel­ruházott nevelő-intézet tulajdonosnőt múlt va­sárnap névünnepe alkalmával hálás .növendékei meleg ovációban részesítették. A kisdedek őszinte jókivánataihoz a régi volt tanítványok is szíve­sen csatlakoztak. — Házvétel. A szekszárdi kereskedelmi kaszinó megvette 32,000 koronáért a Széchenyi- utcában levő Leopold Károly-féle házat. — Kitüntetetett szekszárdi iparos segédek és tanoncok. A pécsi országos kiállítás kereté­ben rendezett segéd és tanonc munka kiállí­tásban részt vett szekszárdi iparos segédek és tanoncok közül a következők nyertek kitünte­tést: aranyérmet és oklevelet: Sápczky Andor szabó tanonc és Bitter István magyarszabó ta­nonc, ezüst érmet és oklevelet, Árvái István ká­dár tanonc, Babies Mihály lakatos tanonc, Bör- csök József késes tanonc, Czenger Ádám ma­gyarszabó tanonc, Dömötör József asztalos ta­nonc, Forray Béla nyomdász tanonc, Frázon Fe­renc rézműves tanonc, Grószbauer Lajos kötél­gyártó tanonc, Hangonyi Lajos kovács, Kopeczky József könyvkötő tanonc, Mayer Ádám kádár ta­nonc, Mösönics János kalapos -tanonc, Novák Károly kovács tanonc, ifj. Simon Fétenc késes tanonc, Schlésinger Gyula nyomdász tanonc, Joó Gyula nyomdász tanonc, Szvoboda Géza könyvkötő tanonc, Tóth István szabó tanonc, Zámbó István harangöntő tánc ne ; bronzérmet és oklevelet: Baranyai Ferenc magyarszabó tanonc, Cziráky Ferenc lakatos tanonc, Fájth Ádám magyarszabó tanonc, Haas Jakab szabó tanonc, Kasos János kalapos tanonc, Pottyondy János asztalos tanonc, ifj. Prantner István csiz­madia tanonc; elismerő oklevelet nyert: Marth Sándor lakatos segéd. Az érdemeket és az ok­leveleket a szekszárdi általános ipartestület el­nöksége fogja legközelebb ünnepség keretében kiosztani. — Vadászat. Ifj. Wéber János országgyű­lési képviselő Farkasvölgy pusztán igen sike­rült vadászatot rendezett, a melyen negyven puskás vett részi. Vadászat után a képviselő vendégszerető kastélyában gyűlt össze a vig vadásztársaság s hajnalig volt együtt derült hangulatban. — A borok összeírása. Az országos minta­pince igazgatósága összeiratja a magyar bor­vidékeken a gazdák készletben levő borait. Az összeírásnak az a célja, hogy a mintapínce igázgatősájga értékesítse á jófajta magyar boro­kat. A szekszárdi nagyobb pincékben még úgy­szólván érintetlenül fekszik a legutóbbi termés. Ezt különösen elmondhatjuk a vörös borrá, melynek eddig még egyáltalában nem volt ke­resete, pedig a vörös bor olyan kiváló minő­ségű, hogy nagyon is alkalmas a régi szek­szárdi «bikavér» jó hírnevének visszahóditására. — A fődarabontok nyugdija. Kristóffy, Kovács Gusztáv és Fdbricius három fődarabont nyugdijjárandóságát a múlt héten publikálta az állami számvevőszék. Kristóffy József 13920 korona nyugdijat kap évenkint, debreceni Kovács Gusztáv nyug. főispán 8448 koronát, FabriciuséJc karhatalmi költségé 126.947 koronájába vah az országnak.-- r ' F9Ö8 reBrüáh 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom