Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)
1908-12-24 / 52. szám
1908 december 24 Modern házasságok. Irta: Péter Károly. A mai modern házasságkötések a könnyű pénzszerzésnek egyik legvirágzóbb ágát képezik. A leggyakrabban végső menedéke fülig eladósodott gavalléroknak. Adás-vevési szerződés, melynél az egyik fél okvetlen be lesz csapva; néha mind a kettő. Ez leginkább a szerződő felek éberségétől és ravaszságától függ. Az eladandó árucikk, a hozzátartozó ingatlanokkal és a kialkudott, bizonyos kerek összegben meghatározott fájdalomdijjal együtt: a leány. Áldozati bárány, aki aztán egész életén keresztül mártírnak hiszi magát. A vevő, a lelketlen kufár, aki hidegvérrel mustrálja a kínált árucikket, aki hajmeresztő pontossággal csinálja meg a mérleget, mely az adósságai és a hozomány egyenlegét mutatja és aki végül a jövendőbeli anyóssal szemben szintén áldozat, az nem más, mint a fiatal ember. Ez a kiinduló pontja a mai házasságoknak. Ez a bölcsője nagyon sokszor megrendítő családi tragédiáknak. A házasság ma már nem szentség, amelyhez járulni csak a legtisztább érzelmekkel szabad. Bűnben, hazugságban fogantainak, piszkos érdekek szülik. Ha. nem igy jönnének létre, akkor bizonyára nagyon elmaradt embereknek hinnök magunkat* Azt gondolnék, h.ogy még mindig a régi lovagkorban élünk, mikor szerelemből nősültek az emberek, amidőn még divat volt a leányrablás és a szegény ifjú is ábrándozhatott küzdhetett olyan ideálokért, melyek ma m,ár elérhetetlen magasságban lebegnének felette. A mai ifjú középiskolai tanulmányainak befejezése után még 8—10 évig dolgozik, hogy olyan helyzetet teremtsen magának, mely megengedi, hogy jól nősülhessen. Bevett szokás nálunk, hogy a leány megvásárolja férjét és csodaszámba megy, ha egy fiatal ember hozomány nélkül is meg mer nősülni és jövője megállapításánál csak ifjúságára, bátorságára és mindent lekiizdő akaratára számit. Inkább várnak és gyakran rosszul számítanak, mert a kapott hozomány nem mindig ellensúlyozza a leány gyarlóságait. Ilyen körülmények között az ifjú ritkán nősülhet 30 éves kora előtt, úgy, hogy az élet legszebb 10 éve a legnagyobb küzdelmekben, a tesri és lelki vágyak elleni fáradságos harcban, vagy éppen bűnben telik el. Nagyon szomorú dolog összeszámítani azokat a bajokat, melyeket a késői házasság okoz... Mennyi oktalanul elfecsérelt gyönyör, erő, egészség, energia . Újra vissza kellene állítani azokat a szép időket, amikor az ifjú fiatalon, szive hajlamait követve nősült, mert ha a házasság sok gonddal is jár és súlyos terheket ró reánk, de a kezdő, nehéz évek legalább olyan korban folynak le, amikor még fiatalok vagyunk, amidőn még ifjú szívvel, egymást szeretve, minden terhet vagy csapást könnyen, vidáman tudunk elviselni. Midőn a férfi lelkes segitő-társat talál fiatal feleségében, amikor a nő is kiveszi részét az élet nehéz küzdelméből. Gondjaikat megosztják egymással, egymás szeméből végtelen imádatot, tiszta fenkölt szerelmet, biztatást olvasnak ki, amely acéllá izmositja akaratukat és fáradt tagjaikat, felbönthatatlanná teszi azt a frigyet, mely őket egész életükre összekötötte, Ha az ifjabb korban kötött, hczomány nélküli, de szerelemmel és életkedvvel teli házasságoknak vannak is hátrányai, de vannak nagy erkölcsi előnyei is. A férj és feleség szeretik egymást, érzik a feltétlen összetartozást. A házasság szent oltárára egyformán hozták .meg áldozataikat: ifjúságot, tiszta érzelmeket, kölcsönös szerelmet. Egymásnak nem válhatnak később ellenségeikké, nem érheti vád, vagy gáncs egyiket sem, mert nem a viszonyok kényszerítő körülményei, hanem tiszta érzésű szerelem és egymás őszinte becsülése hozták őket össze. Itt nincsenek külön lakosztályok, amelyeknek ajtajánál a házastársak hidegen, szertartásTOLNAMBGYEi közlöny szerűen mondanak egymásnak jó éjszakát. Lel" kük annyira egybeforott, annyira kiegészitő része egyik a másiknak, hogy minden percet elveszettnek hisznek, melyet nem egymás oldala mellett töltenek el. Az ember csak azokat a javakat élvezheti nyugodt lélekkel,'tartós, igazi boldogságban, melyeket drágán, nehéz fáradozások árán vásárolt meg. Az aggkor teljes boldogságát, a nyugalmat és békét is csak akkor élvezhetjük, ha azokért sokáig küzdöttünk, míg elérhettük. Azért tehát ifjú barátaim ne habozzatok, hanem nősüljetek meg fiatalon, szivetek szerint. Igaz ugyan, hogy igy gyakran zsíros hozományról kell lemondanotok, de kárpótlást fogtok abban találni, hogy éltetek derűs, nyugodt lesz, mert feleségeteket csak önmagáért, jó tulajdonáért vészitek el. Azt fogjátok most tőlem kérdezni, hogy hát ilyenformán mi történjék a gazdag családok leányaival ? Hát bizony ezek is férjhez mennék, sőt sokkal hamarabb, mint a szegény leányok, mert a pénznek, jólétnek sokkal nagyobb a vonzó ereje, mint a szegénységnek és nélkülözésnek. Szegény, botor férfiak 1 Ha tudnák, hogy az a sokat Ígérő gazdagság milyen sivár, örömtelen jövőt rejt magában ... Az igaz, hogy az olyan asszony, — aki nincs kitéve a pénz kisértéseinek és vágyai kielégítésének nem áll semmi útjában — ritkábban bukik el, de azért én mégis azt mondom és meggyőződéssel állítom, hogy gazdag leány ritkán lehet odaadó, jó hitves; Az az üvegházi nevelés, melyet kapnak, a megrontott képzelet, teljes tunyaság, érzelgős regények olvasása, jólétben elpuhult test és lélek, üres szív, a divatból majmolt hazug feminizmus mindinkább alkalmatlanokká teszi őket női kötelességeik teljesítésére. Sohasem -lesznek gyermekeik igazi anyjává. Idegesek, hisztérikusok, betegesen képzelődök. Inkább hajlanak exentrikus, természetellenes dolgokra, mint egészséges szerelemre. A sors legelső csapásánál összetörnek, a nélkülözéseket nem szokták meg és ha a férj olyan helyzetbe jut, hogy nem képes többé nekik a megszokott kényelmet nyújtani, akkor faképnél hagyják azt az embert, akihez egy egész életre szóló szent fogadás fiizi, odahagyják, mint a patkányok a pusztuló hajót. Nincs saját egyéniségük, akaratukat a szülők kormányozzák, akik haszontalan érdekből áldozzák, fel gyermekeik boldogságát, amidőn a házasságnál csak üzleti szempontokat tartanak szem előtt Kivételek itt is vannak, de ehhez elsősorban tiszta érzésű szív, nemes lélek és magasabb fokú műveltség kell, ami azonban nem mindig a gazdagok kiváltsága. » Legközelebb kifogok terjeszkedni azokra a bacillusokra, amelyek a modern házasság betegségeinek okozói és milyen irányt kell a társadalomnak követni, hogy ezen bajok némileg csökkenjenek. Városi közgyűlés. Szekszárd r. t. város képviselőtestülete folyó hó 22-én délután 3 órakor a városház uj nagytermében közgyűlést tartott dr. Szentkirályi Mihály polgármester elnöklésével,melyen a városatyák szép számmal jelentek meg. Az elnöklő polgármester megnyitva a közgyűlést, jegyzőkönyvi hitelesitőktil felkérte Mehrwerth Ferenc és Szeghy Sándor bizottsági tagokat. Napirend előtt Boda Vilmos kért szót, aki röviden előadva a régi hírneves szekszárdi dalárda dicsőséges történetét, mely számos dalversenyen hirt és elismerést szerzett Szekszárd városának, miután megszűnt, az alapszabályok értelmében, mint a dalárda volt elnöke, a dalversenyeken nyert két drága ezüst serleget és két értékes ezüstkoszorut, valamint a dalárda fehér selyem zászlaját átadja a városnak s azon óhaját fejezi ki, hogy azok a vármegyei múzeumban helyeztessenek el. __________________________________________3_ Ez után ugyancsak Boda Vilmos a «Tolnamegyei Közlönyében Kossuth Lajos szobrára összegyűlt 500 koronát ajánlotta fel a városnak, hogy — miután a szoborlétesités nagy összegbe kerülne, ami csak igen hosszú idő múlva lenne elérhető — azon a város festesse meg Magyarország nagyemlékű, megdicsőült fiának arcképét és azt helyezzék el a város közgyűlési dísztermében. Kovács Dávid rövid kerekded beszédben emelte ki Boda Vilmos volt elnöknek a szekszárdi hírneves dalárda dicsőségének emelése körül szerzett érdemeit és indítványozza, hogy ezért neki elismerés szavaztassák. Általános helyesléssel az indítvány elfogadtatott. — A közgyűlés egyhangúlag hozott határozattal kimondotta, hogy a városháza díszterme számára megfesteti Kossuth Lajos arcképét és ha a begyült 500 korona erre célra nem volna elegendő, akkor a még hiányzó összeget a polgármester gyűjtés utján szerzi be. A kép megfestésével a polgár- mester valamelyik fővárosi magyar festőművészt bízza meg. A polgármester szintén tárgysorozaton kívül felolvassa a vallás- és közoktatásügyi miniszternek gróf Apponyi Géza főispánhoz a szekszárdi állami főgimnázium internátusa tárgyában intézett leiratát. A leirat szerint a miniszter a város által a főgimnáziumra évenkint fizetendő 10000 koronát átengedi a létesítendő intef'- nátus céljaira, ha a város 60 tanuló részére fel- épitteti és berendezi az internátust, melyet aztán átvesz és fentart. A tanács javaslata szerint a képviselőtestület ebben a tárgyban azt határozta, hogy megbízza a polgármestert az építési tervezet és költségvetés beszerzésével. A képviselőtestület a főjegyző előadása alapján kimondotta, hogy a tűzoltókat baleset ellen biztosítja a segélyalap terhére és megkeresi ebben az ügyben Boda Vilmos tüzoltófőparancs- nokot. Boda köszönettel fogadja a város ezen humánus határozatát s megjegyzi, hogy egy-egy tűzoltó biztosítási dija 1 — 1 korona. Ezután következett a város 1909. évi költségelőirányzatának tárgyalása, melyet Mikecz Endre városi számvevő ismertetett és felolvasta szakvéleményét. A költségvetés első fejezetének 7. pontjához, mely a Szekszárd-Szálló nagytermének jövedelméről szól, Török Béla sürgeti, hogy a terem uj bútorokkal szereltessék fel. Dr. Leopold Kornél megjegyzi, hogy erre már van közgyűlési határozat. Dr. Szentkirályi polgármester kijelenti, hogy külön pótadó nélkül beszerezhetők a bútorok azon összegből, mely a kórháznak átengedett területből nyert 5000 koronából megmaradt. — Boda Vilmos az előadóval szemben kimutatja, hogy a pótadó nem 75°/o lesz, hanem 82°/o, mert 2°/o a szegényalap, 2°/o a menházak és 3°/o a tanonciskolákra esik. A kiadási tételekben — úgymond — vannak olyanok, melyek be nem tarthatók. A főgimnázium fentartására már négy éven át nem fizette be a város az évenként fizetendő 10000 koronát s kérdést intéz, hogy hova lett ez fordítva ? A javadalmasok failletményeinek vága- tása és behordására eddig felvett 2000 koronának 537 korona 12 fillérre történt leszállítását nem tartja lehetségesnek. Kételyt támaszt aziránt, hogy az utcsinálás és kövezésre felvett 1783 K 97 fillér elegendő lenne. Továbbá a kiadások 37., 41. és 46. pontjaira tesz megjegyzést. Janosits Károly főjegyző Boda Vilmos észrevételeire pontról-pontra megfelel. Azt beismeri, hogy a főgimnáziumra tényleg nem lett a 10000 korona befizetve, de ez nem jelenti azt, hogy ez másra lett volna fordítva. Ezt i z összeget a kinlevő adóhátralékok nyeltékel. A válasz tudomásul vétetett. Örffy Lajos is tudomásul veszi a választ, de szükségesnek tartja a 10000 korona befizetését, mert ennek elmulasztása még veszélylyel járhat. — Dr. Leopold Kornél sürgeti a községi adóhátralékok erélyes behajtását és sürgeti azon képviselőtestületi határozat végrehajtását, melyben kimondották a Szekszárd-Szálló eladásai. — Bodnár István az utcák sepertetése tételénél
