Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)

1908-11-26 / 48. szám

2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY előállítására köteléztetnek ; de mindenesetre te­kintettel kell lenni arra, hogy az orvosi, lakás­építési költségéből eredő teher az illető köz­ségre (körre) nézve megszabott lakás pénzmér­tékével kellő arányban álljon. Úgy a törvénynek, mint a végrehajtási utasításnak ezen intézkedései a legliberálisabb eljárást tanúsítják a községekre nézve ; de nem az orvosokra. A községi képviselőtestüle­tek meghallgatásával a lakáspénz nagysága sehol sem lesz olyan, hogy abból az orvos a végrehajtási utasításban előirt, legalább 3 szo­bás lakás külön rendelő helyiségből és meg­felelő melléklakrészekből (pince, kamra, félszer) és helyben szokásos házikertből álló házat bé­relhessen, melyben kivűle más a fertőző beteg­ségek elhurcolhatásának veszedelme miatt nem is lakhatik. A lakáspénzre tehát igen sok he­lyen reá kell fizetni az orvosnak. A községek által fizetett lakáspénz csak segély lesz az or­vosnak arra nézve, hogy lakást bérelhes­sen. Lakáspénz-rendszer mellett mindenütt. és mindenkor ki van téve annak is, hogy mind­untalan hurcolkodhatik a fclu egyik végéről a másikra, mig a költözködés keserveit megunva vesz vagy építtet saját erejéből házat magának. Így volt és van ez a lakás mizéria 30 év óta s igy marad igen sok helyen ezután is, éppen az uj törvény túl liberális intézkedései miatt. Egyszersmindenkorra és mindjárt a tör­vény életbeléptetése kezdetén orvosolva lenné­nek e bajok és velők együtt felette fontos közegészségügyi kérdés megoldását éri el vele a vármegye, ha lakáspénz helyett mindenütt kivétel nélkül egy és ugyanazon épitési terve­zet és méretek szerint orvosi lakház építésére kötelezné a községeket. Nyerne ez által első sorban maga a köz­ség, mert törlesztéses kölcsön által azonnal, megfelelő és állandóan rendelkezésére álló or­vosi lakás birtokába jutna, nem is kellene e miatt semmivel sem terhelnie a háztartását, mert ’ \ az évi 600—800 koronás lakáspénz terhet, mint évi részleteket fizethetné a házépítési kölcsön résztörlesztésére s 20—25. év leforgása után nem csak tehermentes ingatlannak lépne birto­kába, de ugyanakkor közterhe is kevesebb lenne, mert az éven át fizetendő községi orvosi lakáspénz tehertől is megszabadulna. Óriási előnyöket nyerne ugyanekkor a közegészségügyi szolgálat is. A sok közül csak egyet említek. I Eddigelé a himlőojtást ország­szerte iskolákban, óvodákban, vagy a község­házán végezték az orvosok azért, mert más helyiség nem állott rendelkezésükre. —MggtóB —~T- 551 '* felmentse. Nem egyszer megtörténik ilyen alkalom­mal, hogy a szülő kezdődő, vagy félig lefolyt kanyaróval, szamárhuruttal, szóval: fertőző betegséggel hozza a többi egészséges gyerme­kek közé beteg gyermekét és igy magából az óvodából, iskolából terjed tovább éppen ilyen módon a ragály! Ezen és hasonló közegészségügyi mizé­riák végleges beszüntetésére való a községben az orvos hivatalos háza, melynek tágas ren­delő helyiségeiben az orvos a közegészségügyi szolgálatokat pl. a himlőojtást, trachoma­vizsgálatot iskolás gyermekek megvizsgálását stb. rendeltetésének és céljának mindenben megfelelően berendezett és állandóan készen levő helyen és helyiségben végezheti 6. Természetben kiszolgáltatandó vagy megváltható fuvaráltalány jár a törvény 21. §-a szerint a községi (kör) orvosnak, mely a községeket terheli: a) Az időszaki látogatások és rendelések teljesítése (törv. 20. §.); b) általános közegészségügyi szolgálat, mint himlőojtás, ujraoltás, halott vizsgálat, állami gyermekmenhelyen elhelyezett, vagy községi felügyelet alatt álló gyermekek meg­vizsgálása, iskolák, ovodák, vágóhíd, mészár­székek, hentes műhelyek, korcsmák, pálinka­mérések, szatócsboltok, vendéglők, szállodák, kávéházak, élvezeti cikkek és italok vizsgála­tának ; c) vagyontalan betegek látogása alkal­mával, egyéb esetekbén a fuvar az orvost igénybevevő felet terheli. Á község az őt terhelő fuvart a községi körorvos kérelmére, vagy beleegyezésével, uti- általánynyal megválthatja. Az állami kincstár terhére írandó a fuvar járványok alkalmával elrendelt látogatások és kiszállások alkalmával. ■ A végrehajtási utasítás szerint a törvény- hatósági bizottság szahályrendeletében a fuvar­díjat és az úti általányt valamennyi községi (kör) orvosra nézve, de nem egyformán, hanem mindegyikre nézve külön-külön a különleges helyi viszonyok lelkiismeretes mérlegelésével kell megál’apitani. A község nem kötelezhető arra, hogy az őt terhelő fuvart úti általánynyal megváltsa. A vármegyei szabályrendeletben meghatározott úti általány tehát csak az esetben emelkedik érvényre, ha a megváltást a község a községi orvos kérelmére vagy beleegyezésével önként elhatározta. Akinek alkalma volt látni és tapasztalni, hogy egyes községekben milyen állapotban ál­lítják a körorvos lakása elé a természetbeni kiszolgált fuvart, (előfogatot) az bizonyára cso­dálkozni fog azon, hogy sém a törvény, sem a végrehajtási utasítás ezen kérdés eldöntésével radikálisabb megoldási módhoz nyúlni nem bátorkodott. A községi fuvarszolgálat is annyi féle, a hány a község. Egy helyt árlejtés utján állít magának a község állandó fuvarost, ki rossz lovaival olcsó pénzért vállalkozik is minden néven nevezendő alkalommal előfogat előállítá­sára, de a doktor urat ritkán ér reá meghor­dozni, mert szólitáskor rendesen egyik lova véletlenül és'éppen akkor megsántul, ha pedig tévedésből egyszer-másszor mégis elő áll, külö­nösen sáros időben gyalogszerrel hamarább meglehetne az utat tenni, mint a hivatalos elő- fogattal. . Az ilyen állapotban kiszolgáltatott ter­mészetben adott fuvarban, hogy nincsen kö­szönet, mondani is felesleges. Máshelyt pás hintó és jó karban tartott *** delkezik a község, m;,'A közszolgái^*' > • orvosnak i' ^.csére. .zJa 'nézve a kifogástalan községi előfogat sem volt előnyös, mert ha ő reá ért, nem volt kéznél az előfogat és viszont. A ter­mészetben kiszolgáltatott fuvar tehát sem a községnek, sem az orvosnak, sem a közegész- ségü közszolgálatnak nem volt eddigelé sem hasznára, még kevésbbé lesz hasznára a jövő­ben, midőn a hivatalból végzendő közegészség- ügyi szolgálat is a községre és orvosra nézve egyaránt intenzivebb és terhesebb leszen. Belátták már jó előre mindazon várme­gyékben, melyekben a községi körorvosok fi­zetését egyéb illetményeit vármegyei határozat­tal a törvény életbeléptetése előtt rendezés alá vették és a természetben adott fuvar helyett mindenütt a helyi viszonyoknak megfelelőleg 400, 600, 800, sőt 1000 koronás fuvar áta­lányokat állapítottak meg a községi körorvos részére. Tolnavármegyében ez idő szerint 6 orvos részére 400 korona, 1 orvos részére 200 koro­nában váltja meg a község a természetben adandó fuvart. A többi orvost természetben adott fuvar­ral boldogitották. Az elmondottak után csak a jó ügyet szolgálja a törvényhatósági bizottság, ha min­den községben és körben a fuvart és az uti­átalányt a törvény és végrehajtási utasításhoz híven valamennyi községi és körorvosra nézve, de nem egyformán*, hanem mindegyikre nézve külön-külön a különleges helyi viszonyok lel­kiismeretes mérlegelésével állapítja meg és a községeket is felhívja arra, hogy a községi (kör) orvos kérelmére vagy beleegyezésével az őket terhelő fuvart a vármegyei szabályrende­letben részükre meghatározott utiátalánnyal váltsa meg. A beteg látogatás dija, melyet a lakosság vagyoni viszonyaira való tekintettel a községi képviselőtestületek és a tiszti főorvos meghall­gatásával szabályrendeletileg ugyancsak a tör­vényhatósági bizottság állapit meg, nappal 1 koronánál, éjjel 2 koronánál kevesebb nem lehet. Ott, ahol a szóban levő dijak a törvény­ben meghatározott legkisebb mértéket elérik vagy meghaladják, csak a távolsági dijat kell megállapítani, (törv. 22. §.) Kívánatos, hogy a távolsági dij esetről- esetre való kiszámításának mellőzhetése végett a' látogatási dijak az orvosi kör minden egyes községére nézve a távolság és a közlekedési viszonyok figyelembevétele mellett állapíttassa­nak meg. A távolsági dij mértékét azonban még pedig a látogatási dijakkal ugyanegy sza­bályrendeletben ebben az esetben is meg kell állapítani, mikor az a belügyi tárcát terheli jár­ványok alkalmával. A vármegye alispánja tartozik intézkedni az iránt, hogy az orvosi kör községeinek a székhelytől való kilométer távolságát feltüntető s a vármegyei államépitészeti hivataltól hitele­sített jegyzék egy példányban a körorvosnak kiadassák, egy-egy példányban pedig az orvosi körhöz tartozó valamennyi községben a köz­ségházán kifüggesztessék. A hét éven aluli gyermekek gyógyításá­nál a rendelési és beteglátogatási díjnak csak fele jár. A törvényes végrehajtási utasítás ezen in­tézkedései szerint jövőben nem lesz kénytelen a községi vagy körorvos 40—60 filléres láto­gatási dijakért télviz idején, hideg éjszakában a falu egyik végéről a másikra bandukolni, mert ezen minimumot már maga a törvény is elővigyázatból nappal 1 koronában, éjjel 2 ko­ronában állapította meg, melyekhez a községek vmástól való távolsága szerint a megszabott o.lsági díj is jár. Mindamellett éppen ennél a rdésnél a régi törvény szégyenfoltját nem- ;ak, hogy meghagyta az uj törvényi de még egszégyenitőbbé is tette az által, hogy ismét csakis a 7 évnél fiatalabb gyermekek gyógyír tásánál irta elő azt, hogy a rendelési - éS'láto­gatási díjnak csak fele jár. Elismerem azt, hogy a gyermekek gyógyítására nézve egyes helye­ken még ma is szükség van arra, hogy az a szülőkre nézve törvényben előirt kötelezettség­gel járjon. De, hogy miért kelljen az orvosnak és éppen a 7 évnél fiatalabb gyermekeket fele díj­ért gyógykezelni és miért nem köteles a 7 éves és 1 napos gyermekeket is fele díjért gyógyí­tani erre nézve nem hiszem, hogy valaki ki­elégítő és megnyugtató magyarázatot tudjon adni. Hogy miért , szűnik meg a szülő gyógyí­tási kötelezettsége ha a gyermekük 8 éves lett, mikor a .8—9 éves gyermek is éppen annyi­szor betegedhetik meg, mint a 6 éves, fejtse meg, aki tudja. 8. Szabadság időről. Úgy a törvényben mint a végrehajtási utasításban rendezve lesz a községi és körorvosok szabadság ideje is. A törvény szerint ugyanis a községi (kör) orvos­nak évenként 3 heti szabadságra van igénye, amelyet a járási főszolgabíró és a vármegyei tiszti főorvos megkeresésével az alispán enge­délyez és ugyan ő intézkedik a főszolgabíró és a járásorvos meghallgatásával, úgy ezen eset­ben mint a községi (kör) orvos betegsége he­lyettesítése iránt is. A helyettesítéssel helyben lakó másik k*'*“ ségi orvost, ilyennek hiányában lehetőleg oh 1908 november 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom