Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)
1908-11-19 / 47. szám
XXXVI. évfolyam 47. szám Szekszárd, 1908 november 19. Függetler^égi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár-féle nyomda r.-t. hová a lap részére mindennemű ________hirdetések és pénzkflldemények intézendők Fe lelős szerkesztő Főmnnkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Megjelen hetenként egyszer, csütörtökön Előfizetési ár: Egész évre 12 K, */» évre 6 K, */« évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 K 74 f, 100—200 szóig 5 K 74 f, 200—300 szóig 7 K 74 f, minden további 100 szó 2 koronával több. Nyilttér garmond soronkint 30 fiilé Az uj választási törvény. A régóta várt, sokat vitatott s nem hiteles értesülés, hanem kiszivárgó hírek nyomán is már agyonbirált országgyűlési képviselő választási törvény tervezete előttünk fekszik, melyet Andrássy Gyula grói belügyminiszter, mint két éves emésztő munka eredményét, a múlt szerdán terjesztett az országgyűlés képviselőháza elé. Aki ismeri Andrássy grófnak mocsoktalan jellemét, a böcsületesség, őszinteség és nyíltság iránti előszeretetét s az ország és nemzete sorsa iránti meleg érdeklődését, az tudja csak méltányolni a bemutatott munkának valódi értékét. Két mérhetlen lontos kérdés sikeres megold ísa súlyosodott vállaira: uj választási törvényt alkotni, az általános választó jog alapján, de úgy, hogy ezer éves birodalmunk jövendő sorsát továbbra is a honfoglaló magyarság intézze s hogy az ország kormányzásának intézésében ezután is döntő szerepet vigyenek azok az elemek, | amelyek erre műveltség, politikai iskolázott- j ság és mérhetlen hazaszeretetük nyomán teljesen jogositvák. Sajnos, hogy a még ismeretlen, a választási kerületek uj beosztására vonatkozó tervezeten kívül, nem állott más eszköz rendelkezésre, mint a sza- badelvüség minden követelményjének meg nem felelő többes választási rendszer. Midőn látta, hogy a fentebb említett kettős érdek biztosítására nem alkalmazható más eszköz, megtagadva egész életében minden alkalommal megnyilatkozott szabadelvű gondolkodását, bátran hozzányúlt az egyetlen eszközhöz, mely az általa minden fölé helyezett cél biztosítására egyedül alkalmasnak mutatkozott, nem törődve a támadó hadjárattal, a gyanúsítással s bizonyára a legnagyobb igazságtalansággal alkalmazott *fekete gróf< elnevezéssel, mely ellene több j oldalról megindult és alkalmaztatott. Ha Magyarországon nem volna majdnem feles arányban idegen érdekeket szolgáló s hazánk feldarabolására törő nemzetiség ; ha a szocializmus egyik fő dogmája nem a nemzetköziség, hanem a magyar haza szeretete volna, bizonyára sem neki, sem másnak nem jutott volna eszébe, hogy az általános választó jogot ilyen korlátok közé szorítsa ; de a mi áldatlan viszonyaink között egyenesen a hazaszeretet elodázhatatlan parancsának engedelmeskedett, midőn megtagadva szabadelvű gondolkodását, ahhoz az orvosszerhez nyúlt, melynek keserű utóize van ugyan, de a halálos véggel fenyegető betegség legyűrésére egyedül alkalmas. Nem mondom én azt, hogy a javaslat maga a tökéletesség, amelynek egyes részein változtatni nem volna szükséges. Ezt maga Andrássy is nyíltan beismerte s csak azt hangoztatta, hogy az elvekhez, melyeken a javaslat nyugszik, ragaszkodik ugyan, de a részletkérdésekben engedékenységre hajlandó. Hisz arra való az országgyűlés s annak már megalakított külön bizottsága, hogy »a több szem többet lát« elvénél fogva, a javaslatot alaposan áttanulmányozza s netán felfedezendő hibákat kiküszöbölni iparkodjék. A legtöbb támadásnak bizonyára a tervezetnek azon része lesz kitéve, mely az irni és olvasni nem tudóknak is közvetett választási jogot biztosit: (tizen választanak egy közvetlen választót) mikor bizony a művelődésnek és haladásnak egyik hatalmas emeltyűje lenne az, ha ilyen elemek, mintegy büntetéskép, a közélet tényezői sorából kizáratnának s ez által, valóban kényszeri- tetnének, hogy a tudás ezen elemi mértékét elsajátítsák. Nem különben erős támadások céltáblájául szolgál a javaslat azon részei, mely a cselédtartást, cselédhűséget s az asszonyok termékenységét választói joggal jutalmazza. Igaz, hogy a hű cseléd sokat ér s mindenesetre jutalomban részesítendő, de talán erre más mód alkalmasabb, mint hogy választói joggal ruháztassék fel. Még a hármas gyermek apja is választói jogot nyer. Igaz, hogy hazánk magyar fajának szaporodása nagyon is szükségessé tenné az egy gyermek-rendszernek ezen a téren való üldözését, de kételkedem benne, hogy ezt a nagyon is meggyökeresedett bajt bár csekély mértékben is orvosolni képes volna. Szóval vannak a választási törvényja^ vaslatnak része, melyek a jogos bírálatot kihívják magok ellen, de ezek semmiesetre sem oly nagy fontosságúak, hogy magát a javaslatnak sorsát kétségessé tegyék. Igaz, hogy az ügy sokkal egyszerűbben és biztosabban is megoldható lett volna, ha a függetlenségi és 48-as párt programm- jában foglalt azon nagy elv jut érvényre, mely szerint Magyarországon csak az nyerhet választási jogosultságot, ki az államnyelvét írásban és szóban bírja. Kétségen kívül ez a radikális álláspont hazánk idegen ajkú polgárait érzékenyen érintette volna, de található reá mód, hogy annak izgató hatása gyengittessék. Ki lehetett volna mondani a törvényben, hogy ezen intézkedés csak 5 vagy tiz év múlva alkalmazta- tik a maga merevségében, hogy igy annak, ki választói jogosultságára súlyt helyez, mód és alkalom nyujtassék a szükséges feltétel megszerzésére; Különben is Apponyi Albert grófnak a tanügy terén tett legújabb intézkedései, ha végrehajtatnak, remélhetó- leg azt eredméryezik, hogy 5 év múlva naHervadás. Amikor igy ‘őszszél Szótlan szenvedéssel, A hallgató tájék Hervadó színével Elterül előttem. Mint temető képe: Fölébred bennem a Virágos napsütött Szép tavasz emléke. Mikor késő öszszel Hűvös alkonyaikor, Képe elmúlásnak A szivembe markol’. Megejt a hervadás. Fent a komor felhő . . . Érzem, hoqy az élet Szerelme, tavasza Vissza többé nem jő. Mikor ködös öszszel Künn az avart járom, Bánatos, hervadó Sápadt délutánon: Eltűnő madár hat Búcsú szavát hallom .. . ■ A távolba nézek . . . S vágy ébred szivemben A gyöngülő hangon . . . Mikor igy ősz tájon Dühös szenvedélylyél, Ritkuló fák lombját Hordja a szél széjjel; Hogy oda hull elém Szemembe köny téved, S a szél nagy kegyetlen A fülembe sírja: *Lásd ilyen az élet.. .«-------- MIKLÓSI Ö. Lju bljanából. A »Tolnamegyei Közlöny« számára irta: Korisanszky Ottó. Ugy-e nem ismerjük ezt a várost ? Soha még a nevét , sem hallottuk : a geográfiában nem igy tanultuk, máshonnét meg hogyan tudnánk ?! Pedig nem egy magyar baka gyerek ette itt a császár kenyerét Ljubljanski (várhegy.) A padjain s egyéb faalkotmányán sok odabigyesztette a nevét egy-egy keservés rigmus mellé. De bár őnekik is máskép mondták. Úgy komandirozták őket, hogy: No most Laibachba mentek. Laibach vagy Ljubljana ? Melyik az igazi, melyik a jobb, a helyesebbik ? Törjék rajta a fejüket, akikre tartozik. De úgy tudjuk, hogy az idén Genéve-ben tartott nemzetközi geográfiái kongresszus kimondta, hogy a földrajzi elnevezések az illető vidék, illetve államrész nyelve szerint nevezendők. Tehát nem Klausenburg, de nem is Oedenburg, vagy Rusumberguni, Bistritz stb. hanem Kolozsvár, Sopron, Rózsahegy, Besztercze stb. mert ez Magyarország s az országban a magyar az uralkodó s többségben levő nemzet; a többi nemzetiség. De Ausztriában ilyen nincs. Hiába beszél a német Ausztriáról, bajszáról és beszédeiről is világhírű Vilmos. Nem német ez. De azért a fent- emlitett kongresszus határozata szerint Wien, Salzburg, Innsbruck stb. megmarad, de nem Laibach a Ljubljana, nem Praj a Procha és Trenst Trieszt városa. Mikor jutunk idáig ? Kint — végig egész nyugat Európán — Szegedinek Írják a tankönyvek, az újságok, ennek tanulják a nebulók Szegedet, Thercsionopl- nak Szabadkát, Komoru-nak Komáromot. Pedig hat évre már törvényt is csináltak, hogy ez nem gilt. Mégis igy van . .. Talán Brüsszelben mondta egy ismerős, így egyik újság redakciója ablakában nagy
