Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)

1908-10-22 / 43. szám

1908 október 22 TOLNA MEGY El KÖZLÖNY 3 fővárosba a rendezett tanácsú városok polgár- mestereit. A gyűlésen dr. Szentkirályi Mihály Szekszárd r. t, város polgármestere is meg fog jelenni. A közgyűlés tárgysorozatából kiemel-, jük a következő pontokat : 1. A városi törvény főbb alapelveinek meghatározása. 2. A városok segélyezése és a városi tisztviselők illetménye­inek rendezése. ' • ■ • ■ Gyermekvédelem A pécsi gyermek­védő menhelybizottság f. év október hó 25-én (vasárnap) délelőtt 11 órakor tartja Pécsen az ottani városház dísztermében első megalakuló közgyűlését. Ezen pécsi gyermekvédő men­helybizottság arra van hivatva, hogy az ottani állami gyermekmenhely egész működési terü­letén, tehát Pécs szab. kir. városban, Baranya-, Somogy- és Tolna vármegyékben szervezze .és fejlessze a magyar társadalom gyermekvé­delmi működését, támogatva egyrészt társa­dalmi utón a pécsi állami gyermekmenhely ál­dásos tevékenységét, másrészt kiegészítve azt, illetőleg pótolva azon hézagokat, amelyek an­nak munkájában esetleg mutatkoznak. A ma­gyar gyermekvédelem terén ugyanis még na­gyon sok szép és hasznos feladat megvalósí­tása vár magyar társadalmunkra, amelyeknek áldásos gyümölcseit nemcsak ezen szerencsét­len sajnálatraméltó elhagyott szegény gyerme­kek, hanem idővel majd egész országunknak lakossága fogja élvezni. Szegény országunknak szerény anyagi erőihez mérten a magyar ál­lam nagyon is sokat áldoz ezen üdvös célra, de mindent ne kívánjunk tőle, hanem minden jóérzésü és hazafias gondolkodású magyar em­ber tartsa kedves kötelességének, hogy tőle telhetőleg maga is kivegye tevékeny részét a társadalmi gyermekvédelemnek nemes és szép munkájából! A magyar gyermekvédelemnek egyik magasztos ünnepnapja és újabb térhó­dítása lesz a pécsi menhelybizottság alakuló közgyűlése. Éppen azért igen nagy súlyt fek­tetünk arra, hogy annak legelső életnyilvánu- lásán úgyszólván valódi megszületésénél lehe­tőleg teljes számban jelen legyenek összes tag­jai, tehát mindazok, kiknek közismert önzetlen és áldozatkész emberbaráti eddigi tevékenysé­génél fogva nehéz, de szép és magasztos mun- kánkbani nagyfontosságu közreműködésére biz­tosan számítunk és éppen azért kiváló súlyt is •helyezünk. Sztankovánszkg János bisottsági elnök. gróf Apponyi Sándorné gróf Széchenyi Aladár elnökhelyettesek. — Nőegyleti gyűlés- Az »Egyesült Szek- szárd-Tolnamegyei Nőegylet« választmánya múlt szerdán tartott gyűlést, melyet az egyesület uj elnöke, gróf Apponyi Gézáné szül. Széchenyi Paula grófnő nagyszabású beszéddel nyitott meg és felajánlotta a legmesszebbmenő erköl­csi támogatást; A teljes számban megjelent vá­lasztmány lelkes éljenzéssel honorálta az el­nöki beszédet. Gróf Apponyi Gézáné elnök fel­kérésére Wigand János főgimnáziumi igazgató elfoglalta titkári tisztet és megköszönve a bi­zalmat, átnyújtotta Várkonyi Sándor egyleti jegyző által már évekkel előbb megirt s az egylet történetét tárgyaló füzetet. Ezután Vár­konyi Sándor elparentálta Krammer János volt titkárt és indítványára emlékét jegyzőkönyvben örökítik meg s az özívegyhéz részvétiratot in­téznek. Nagy éljenzéssel fogadták gróf Apponyi Gézának az alapitó tagok közé való belépését 200 koronával. — Elhatározták, hogy november és december elején teaestélyt rendeznek; to­vábbá elhatározták, hogy az idei karácsonyi ünnepen a szekszárdi menházaknak 30 K., a madocsaiaknak 30 K., és a szegényeknek 40 kor.-t oszt ki az egyesület; Wigand János titkár indít­ványára határozatba ment, hogy az elnök Ömél­tósága remek beszédje egész terjedelmében az egylet jegyzőkönyvében megörökitessék. HÓ. Még lombosak a fák, még nyílnak a kert virágai, még pez^g az életnedv a növé­nyek sejtjeiben,- még alig j-ött meg az ősz, a lombhullató, virághervasztó, de mégis szép ősz . . . ‘s már hó szállingózik az ég szürke felhőiből, ‘s mint erőszakos, kíméletlen halál — és a pusztító kór az ifjú életet : sorba leszag­gatja a kertek díszeit, idő előtt megöli a mo­solygó virágokat ... Az emberek dideregve húzzák magukat őszi felöltőikbe s némelyiknek nagyon sok gondot ád a télikabát, meg a me­leget sugárzó koksz,. — ami nincs ... Hó, hó ! Szép vagy te, tiszta, fehér, mint az ártatlanság, . . .' csakhogy várhattál volna még egy kicsit: nagyon korán jöttél — Postamesternői Jubileum. Folyó hó 11 -én a kajdacsi postamesternő, özv. Witt Sán­dorné született Csuthy Róza asszony házánál, szűk családi körben, a közel lakó testvérek s ezek gyermekei részvételével ment végbe a há­ziasszony postamesternővé történt kinevezteté- sének huszonötéves jubileuma. Szép virágok­ból kötött bokrétákkal, melyek egyikébe a vi­rágok közé postakürtöt jelző ezüstözött játék­trombita volt elhelyezve, lepték meg az ünne­peltet jelenlevő unokahugai, s a legkisebb uno- kaöccs, a másféléves Szepesi Janika, a trombi- tácskát azonnal eltulajdonítva, fújta rajta tele tüdővel a postalegény indulóját. Kívánjuk a jubiláló postamesternőnek, hogy a most ezüs- tözött helyett egykoron áranyozott kürtöcske hirdesse jubileumát. — A vármegyei tisztviselők gyűlése. A vármegyei tisztviselők országos egyesülete fo­lyó 24-én Budapesten közgyűlést tart, melyen az ország 63 vármegyéjéből több százan jelennek meg. A közgyűlés legfontosabb tárgya Issekutz Béla alispán elaborátuma lesz. A vármegyei tisztviselők ebben az elaborátumban azt kíván­ják, hogy anyagi helyzetük javításánál az ál­lami hivatalnokokkal egyenlő elbánásban ré­szesüljenek. — Kinevezés. A király Kovács Károly gyönki járásbirósági jegyzőt a'szekszárdi kir. törvényszékhez albiróvá nevezte ki. — Áthelyezések- A király megengedte Boda Vilmos kiskőrösi kir. járásbirósági albi- rónak a sárbogárdi, Szirmay István sátoralja­újhelyi kir. járásbirósági albirónak a pécsi kir. járásbírósághoz saját kérelmükre való áthe­lyezését. — Vidéki hírlapirodalom köréből. Kemény Vilmos, a »Bonyhád és Vidéke« belmunkatársa átvette az Erzsébetfalván november 14-én meg­induló »Közérdek« cimü társadalmi és közgaz­dasági hetilap szerkesztését. — Halálozások- Folyó hó 13-án Szekszár- don elhunyt Fóliák Manóné, szül. Deutsch Róza életének 66-ik évében. A megboldogult­ban dr. Pártos Gyula szekszárdi ügyvédjelölt édes anyját gyászolja. Özv. Ujváry Gyuláné szül. Goór Mária életének 73-ik évében Bátj, án elhunyt. Temetése múlt csütörtökön ment nagy részvéttel végbe. Az elhunyt édes anyja volt Erdős Gábor báta- széki főjegyző nejének. Dr. Dicenty Géza szekszárdi születésű ügyvéd, Gyöngyös város volt főügyésze, aki Budapesten Geiger Gyula ügyvéd nagybátyjánál lakott, múlt pénteken a Üllői-ut mellett levő Népligetben halántékon lőtte magát és rögtön meghalt.' A szerencsétlen embernél több leve­let találtak, melyekben leírja öngyilkosságának okát. Holttestét Szekszárdra szállították és f. hó 18-án délelőtt helyezték el általános részvét mellett a családi sírboltban. Pécsváradon elhunyt báró Eötvös József nyugalmazott közalapítványi számtartó, életének 78-ik évében. Nagy részvéttel múlt szombaton temették el a finom lelkületű öreg urat. Szekszárdon múlt pénteken meghalt Rák Antal háztulajdonos 84 éves korában. — Drága választás. , Bogdánovics Lucián pátriárkává történt választási költségeit most állították össze, mely kerek 55989 koronát tesz ki. — Apró hírek. Uj nőegyleti tagok. Az Egyesült Szekszárd-Tolnamegyei Nőegylet tag­jai közé beléptek: özv. Simontsits Béláné, báró Fiáik Elemérné, Béki Józsefné, Obernig Ká­roly né, Polgár Józsefné, Wágner Károly né, Wigand Jánosné, dr. Perczel Béla és dr. Döry Jenő. — Uj kaszinói vendéglős A szekszárdi kaszinó igazgatósága uj vendéglősül Lőrinczi Jenőt a Lipót-kaszinó főszakácsát választotta meg, aki november hó 1-én jön Szekszárdra. — Jóváhagyott alapszabályok. A belügyminiszter -jóváhagyta a szekszárdi újvárosi kath. olvasó­kör módosított alapszabályait. — Tamilmányi kirándulás. A szekszárdi áll. főgimnázium négy felsőbb osztályái tanáraik dr. Szabó Géza hit- tanár kíséretében folyó hó 17-én tanulmányi kirándulást tettek a baja-bátasziki összekötő hid megtekintésére. A kirándulókat Návay Emil uradalmi főfelügyelő vitette kocsikon a hídhoz és őket megvendégelte. — A madocsai tüzkáro- sultaknak. Dr. Lévai Dezső dunaföldvári orvos által szerkesztett Segítség-Album, mely magas irodalmi niveun áll, a madocsaiaknak körül­belül 1300 koronát juttatott. A tüzkárosultak felsegélyezésére indított gyűjtés eredménye pe­dig 6328 K. 30 fillér. — Megtámadott vasúti éjjeli őr. A szekszárdi vasúti állomás éjjeli őrét, Búzás Istvánt egy ismeretlen tettes folyó hó 16-án éjjel egy husánggal úgy vágta fejbe, hogy elszédülve elbukott. Kiáltására megjelen­tek a csendőrök is, de akkor már a támadó fél elmenekült. — Agyonszurta a csendőr. A csend­őrök Kisvojkán igazolásra szólították Kőszegi Mihály ottani lakost; aki ellenszegült, sőt a csendőr fegyverét is megfogta. Erre a csendőr Kőszegit úgy megszurta, hogy meghalt. — Népszövetségi közgyűlés. A szekszárdi rk. népszövetség f. hó 18-án tartotta évi köz­gyűlését a szekszárdi rk. olvasókör nagyter­mében. A közgyűlés a Hymnusz eléneklésével vette kezdetét. Ezután Szabó Géza főgimn. hittanár, a népszövetség helyi igazgatója tar­totta megnyitó beszédjét, amelyben megemléke­zett X. Pius pápa jubileumáról. Beszédében rá­mutatott arra, hogy a magyar nép mindenkor a legmelegebb vonzalommal viseltetett a szent­szék iránt; a pápák viszont mindig segítették hazánkat s különösen nagy segítséget nyúj­tottak a magyarnak a törökökkel vívott har­caiban. A szép megnyitó beszéd után Horváth Ignác tanító olvasta föl alapos tudással meg­irt értekezését a sajtóról; felolvasását, mely­nek minden gondolatát hazafiui érzés hatott át, a jelenvoltak általános tetszéssel fogadták. Majd Vendl Gyula elszavalta Szepesi László­nak »Népszövetségi riadó« cimü költeményét, mely után Szabó Géza, helyi igazgató kimerí­tően ismertette a lefolyt év történetét. Szám­adatokkal kimutatja, hogy az elmúlt év alatt hazánkban a népszövetség mily sok taggal sza­porodott s kéri a jelenlevőket, hogy kitartóan harcoljanak s minél többeket hozzanak ma­gukkal a népszövetség zászlaja alá, mert csak igy lehet visszaverni ama vakmerő támadáso­kat, melyeket körünkben a katholicizmus ellen intéznek. Előadása végén lelkesen megéljenez­ték. A közgyűlésről gróf Zichy Gyula, pécsi püspöknek a következő táviratot küldtek : «A szekszárdi katholikus népszövetség mai köz­gyűléséből küldi Méltóságodnak hódolatos üd­vözletét és ígéretét, hogy a kereszt zászlaja alatt követni fogja szeretett főpásztorát!« dr. Fent Ferenc plébános, Szabó Géza helyi igaz­gató. A folyó ügyek elintézése után a Szózat eléneklésével a közgyűlés véget ért. — Tiltakozó népgyülés a borltaladó ellen. Boda Vilmos lapunk felelős szerkesztőjének egybehivására a szekszárdi szőlősgazdák, bor- kereskedők és vendéglősök f. hó 18-án, vasár­nap délelőtt 11 órakor a polgáii iskola udva­rában tiltakozó népgyülést tartottak a borital- adó eltörlése ellen, melyen több százan jelen­tek meg. A népgyülés elnökévé Boda Vilmost, társelnökeivé pedig Simontsits Elemér alispánt és Jeszenszky Andor gazdasági egyesületi elnö­köt választották meg. Boda Vi'mos-ezután be­ható reszletességgel ismertette a boritaladó el­törlése végett megindult országos mozgalmat, szólott a bortermés bajairól s végül, felhívta a jelenlevőket, hogy foglaljanak állást a borital­adó ellen és minél tömegesen vegyenek részt a Szőlősgazdák Országos Szövetsége által fo­lyó hó 21-én Budapesten, a Tattersaalban tar­tandó nagy tiltakozó gyűlésen. Simontsits Ele­mér alispán és többek hozzászólása után az előterjesztett határozati javaslatot egyhangúlag elfogadták, Az elfogadott határozati javaslat a következő : »A népgyülés egyhangúlag kívánja a boritaladó azonnali eltörlését. Ezen ügyben csatlakozik a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesület által indított országos mozgalomhoz és azon küldöttségileg résztvesz. Egyúttal pe­dig táviratilag tudatja ,az egyesülettel a moz­galomhoz való csatlakozását. Végül felhívja a tolnamegyei országgyűlési képviselőket, hogy a szőlőtermelést fenyegető válság elkerülése vé­gett, a szőlőtermelők, borkereskedők és ven­déglősök eme közös kívánságát illetékes helyen támogassák. — A Magyar Szőlőbirtokosok Or­szágos Egyesülete által tegnapra összehívott nagygyűlés Budapesten óriási arányokat öltött. Jelen volt 7—8000 bortermelő s egyhangúlag

Next

/
Oldalképek
Tartalom