Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)

1908-09-24 / 39. szám

XXXVI. évfolyam 39. szäln Szekszárd) 1908 szeptember 24 Függetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj István-utcza 6. szhova a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők Telefon II Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár-féle nyomda r.-t.' hová a lap részére mindennemű DTdetések es pénzküldemények intézendők Felelős szerkesztő BŐD A VILMOS Főmunkatárs HORVÁTH IGNÁCZ Megjelen hetenként egyszer, csütörtökön Előfizetési ár: Egész évre 12 K, */, évre 6 K, */4 évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések : 100 szóig 3 K 74 f, 100—200 szóig 5 K 74 f, 200—300 szóig 7 K 74 f, minden további 100 szó 2 koronával több. Ny il ttér garmond soron kint 30 fiilé Előfizetési felhívás* Októberho 1-vel uj előfizetést nyitunk a Tolnamegyei Közlönyre, mely a me­gyének legrégibb lapja s a független­ségi és 48-as Kossuth-pártnak egye­düli képviselője vármegyénkben. Felkérjük tisztelettel azon előfizető­inket, akiknek előfizetése lejárt, hogy azt mielőbb megujitani szíveskedjenek. Lapunkat a t. megyei tanitók és tanítónőknek fél árért küldjük meg, mi­vel a „Tolnamegyei Közlönyu a „Tolna- megyei Általános Tanitó-egyesületu-nek hivatalos közlönye. Előfizetési díjak: Egész évre .12 kor. >E4l évre.. j0 kor^ Negyed évre 3 korona. Kérjük régi előfizetőinket, hogy előfizetéseiket megujitsák s ismerőseik körében mentői több hivet toborozzanak lapunknak. Hátralékos előfizetőinket pe­dig nyomatékosan felkérjük, hogy hát­ralékos dijaikat az ujjal együtt küldjék be, mivel ellenkező esetben a lap kül­dését beszüntetjük, mert a lap kiadása nagy anyagi áldozattal jár. Hazafias tisztelettel: A „Tolnamegyei Közlöny“ szerkesztősége és kiadóhivatala. Választási törvény. Az országgyűlési képviselők választását szabályozó uj törvénytervezet beterjeszté­sének ideje küszöbön van. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter ugyanis határozott ígé­retet tett, hogyj a képviselőház összeülését követő egy hónap alatt azt okvetlenül be fogja mutatni. A képviselőház folyó hó 22-én kezdette meg újra működését, a beterjesz­téstől tehát csak néhány hét választ el ben­nünket, ami még megrövidül az által is, hogy előbb a pártoknak szokás az ily fon­tos törvényjavaslatot bemutatni s azok hozzájárulását megszerezni. A belügyi kormány szigorúan elzárkó­zott az elől, hogy a javaslat egyes rész­letei idő előtt'köztudomásra jussanak, azon helyes oknál fogva, nehogy a nemzetiségek­nek s más érdekelt köröknek alkalma nyíl­jék már a nyár folyamán a válasz­tási törvényjavaslat nekik nem ked­vező részlété e£»éii -;frásg > öi)b*7; arányú izga­tást folytatni. < A szigora- titoktartás ^dacára mégis egyes beavatott hírlapok cikkelyei nyomán, körülbelül következtetni lehet - a javaslat egyes, fontosabb intézkedéseire. így majd­nem bizonyos; hogy ha a választói jog ál­talános lesz is, azéft mégis bizonyos korlá­tok között fog mojogni. Valószínű ugyanis, hogy a jog gyakofla'a elsősorban életkor­hoz, (24 év) másodsorban az irás és olva­sás ismeretéhez és az elemi tanfolyam vég­zéséhez lesz kötvé. Tehát nem lesz vagyoni, hanem lesz értelnji cenzus. E mellett a töb­bes szavazat életbeléptetése is benn fog fog­laltatni a javaslatban, de háromnál több | szavazattal senki fsem birhat. E hármas sza: vázátot gyakorolhatja az, ki kor és minő­sítés tekintetében az alapfeltételnek megfe­lel, e mellett bizonyos mennyiségű adót fizet s ügyvédi, orvosi, vagy más hasonló oklevéllel tendelkezik. De felemelik azt a korhatárt is, mely a választhatóság tekin­tetében eddig gyakorlatban volt. Jövőben csak az lehet országgyűlési képviselő, ki életének harmincadik évét betöltötte. Az eddigi képviselőválasztások regé­nyes külszin tekintetében páratlanok voltak. Az a zászlóerdő, mellyel a választók a választási székhelyre bevonultak, a kocsi­tábor, mely őket nyomon követte s a tol­lal díszített választók lelkes tüntetése, a választásnak oly szindús képet adott, mely azok előtt, kik átélték, örökké felejthetet­len marad. Az uj javaslat szerint a szavazás köz­ségenként és körjegyzőségek szerint fog megejtetni. Tehát a legtöbb esetben nem fog nagyobb csoportosulást és mozgalmat előidézni, mint a minővel a községi bíró vagy elöljáróság választása szokott járni. Igaz, hogy az eddigi választási mód a vá­lasztásokat megdrágította s a nagyszámú * e-áoportosulás az összeütközésekre tág teret nyitott, üe azért éi\ éá^ázt'hiszein mások, is, sajnálni fogják a külső disz és "‘pompa, ezen megfogyatkozását, mely a fontos vá­lasztás érdekességéből sokát levon. Nagy horderejű lesz a teremtett hely­zet, mely a választókerületek uj beosztása folytán előáll. Először is a nagyobb váro­sok képviselőküldési joga tetemesen emel­kedni fog számban. így, — emlegetik, — I hogy az ország fővárosa, Budapest maga, I az eddigi 9 helyett 22 képviselőt küldene I az országgyűlésre és általában az ország- gyűlési képviselők száma 40-el emelkedni fogna. De fontos a kerületek üj beosztása | azért is, mert hivatva van a magyarság felsőbbségét biztosítani. Olyan őrültséget j nem lehet sem a honszerző és fenntartó I magyar fajról, sem pedig vezető államtér­________TÁRCA. Él et és Halál. if , Melyik is hát a jobb, Halál vagy az Elet?! Erre válaszolni, szinte-szinte félek! Mig itt élek, érzem, tudom mi a bánat, Könnyim árja sokszor elönti orcámat. — De érzem e-mellett, öröm is van itten, — A sok — sok baj között, megsegít az Isten ! Mi vár ránk a sírban ? f Sejteni próbálom ! Egy végetlen, bosszú, csendes, édes álom I És bár sokat küzdők, most még nem kívánom ! ____ Fábiusz. Is tván bácsi. — A »Tolnamegyei Közlöny» eredeti tárcája — A ckávédaráló» unalmas, egyhangú zötyö- gése, zakatolása annyira elálmositott, hogy félő volt, hogy állomásomat elaluszom, pedig már csak a második volt s onnan X. község másfél óra kocsin, harmadfél gyalog, már a milyen alkal­matossággal mehet az utas. Felkeltem tehát az amúgy is oly meleg bőrülésről s járkálással ütöttem agyon az időt, mignem állomásom nevét kiáltották harsány «Két perc» kíséretében s én mintegy megfrissülve értem ismét talajt lábaim­mal. A fülledt kupét elhagyva, tele tüdővel szív­tam a természet jó, üde levegőjét. Fiakker! ,. . Konflis ! . . . semmi sehol, de még csak senki is sehol. De valami mégis állt a kis állomás előtt. Állt ott egy egylovas szekérke. Jónak, erősnek néztem, űe ülése, melyet egy szál örök-mozgó deszka képezett, egy cseppet sem látszott ruganyosnak. A pej, két rudja közptt elég jó formában s jó kedvvel szedegette a pár szál füvet, mit az alacsony kerí­téstől még elérhetett. Más utazási eszköz hiányában rákönyökölve a szekér oldalára, tűrhető hangulatban vártam a kocsist. A logika: ahol szekér és abba befogott pej van, ott kocsisnak is kell lenni, ezúttal is helyesnek bizonyult, sőt. az a reményem sem csalt meg, hogy a pejnek útja X-be visz. Végre jött a várva-várt. Köpcös, zömök magyar volt. Egy táska a nyakában, pár csomag a két kezében .s hóna alatt* azonnal felvilágosí­tottak, hogy ez, az érkezett napi posta s hogy igy a fogat postakocsi. Éppen kérdezni akartam, hogy csakugyan egyfelé törekszünk és hogy sziveskednék-e en­gem is megtűrni a bakon maga mellett, midőn illedelmesen rám köszöntve a napot, szólt: Mondtam én otthon, hogy nem lesz itt más kocsi, hogy elférne a holmitól másik, jobb fajta ülés is, de azt mondták,, hogy csak igy jöjjek, pedig tudtam biztosan, hogy ma megjön a mér­nök ur, hiszen már vjuják X-ben erősen. (Én ugyan világ életemben sem voltam mérnök, de azért rá hagytam. Inkább annak nézzen, mint vigécnek!) Jó, jó, János bácsi — szakítom félbe — de most már csak elvisz maga mellett is, ha nem is ruganyos az ülés, csak le ne törjék ! . (Mint később rájöttem, az öreg István sohasem volt János, de azért ő is csak ráhagyta.) Erre már ő váltotta fel a szót: dejszen nem olyan ócska ringy-rongy ám az én kocsim, mint a más rossza. — Mig ezt mondta, meg­igazított mindent, a pokrócot szépen leteritette. — Meg a pejkó se kutya. Ugy-e Csillag! (Ez Utóbbi a pejkónak szólt.) Tessék felülni tekin­tetes uram, mehessünk! Engedtem a szives felhívásnak s a jóillatu vastag szivar csak fokozta az öreg beszedés kedvét. Szép falu ez a mienk — kezdé —- népe is jó, olyan egyszerű kálvinista nép. Magyar ez mind, pedig az idegen .ellenség csaknem szom- ! szédunk itt az ország”szélén. De ha a nyelvün­ket cl akarná rabolni, előbb a vérünkkel kellene azt tennie, ezt pedig nem adjuk ingyen. Az én öregem egész tüzbe jött s én oly örömmel hallgattam pattogásában a jó magyar becsületes beszédet. — Minthogy szivarja el­fogyott, másikkal kínáltam meg s o köszönve, az uj szivarral uj tárgyba is fogott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom