Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)
1908-09-17 / 38. szám
2: TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1908 szeptember 17 pélytis óhajtana rendezni, a jövő 1909 augusztus 50-án tartandó rencíes közgyűlés helyéül Szakos község tűzetik ki. Elnök, miután a tisztikar és a választmány megbízatása a mai nappal lejárt — úgy a maga, >mint a tiszttársai nevében a Viselt tisztségről leköszön s felhívja a közgyűlést, hogy az alapszabályok 20 §-& alapján a tisztujitást titkos ^szavazás után ejtse meg. A választások megejtése előtt Csik József bonyhádi parancsnok felhívja a szavazásra jogosított testületi képviselők figyelmét az alapszabályok 21 §-ának azon részére, mely szerint .az alelnök, titkár, pénztáros és ügyész a szövetség székhelyén lakni kötelesek. A magát képviseltető 34 tagtestület megbízottai szavazó lapjaikat beadván Boda Vilmos .a választás eredményét kihirdeti, mely szerint elnök: Boda Vilmos 14,. alelnök: Nagy István 12 titkár: Brebovszky Elemér 9, pénztáros: Nikitis Imre 14, ügyész: Dr. Baumgartner József 14 szavazattal. Választmányi tagok ; Illés Gyula, Bún Lajos, Csik József, Bereck István, gróf Apponyi Rezső, Máté Károly, Wilhelm Ede, Lőwy Ignác, Klimes Antal, Horváth László, Komandinger Kálmán,- Góczy Nép. János 14—14 szazázattal. Közgyűlés az elnököt s az újonnan megválasztott tisztikart megéljenzi. Elnök a tisztikar nevében megköszöni a szövetség bizalmát s felkéri a közgyűlést a tárgyalás tovább folytatására. 7. Felvastatott Dénes Sándor önkéntes tűzoltó alparancsnok 3 pontban foglalt következő indítványa: L »Mondja ki a közgyűlés, hogy a többi szövetségekhez képest a jövő 1909. évtől kezdve minden második évben egy 4 napos tűzoltói tanfolyamot rendez s ezen tanfolyamra felhi- vandók a vármegye területén működő összes akár önkéntes, akár kot-lezett tűzoltók parancsnokai, hogy 2 esetleg egy tűzoltót küldjenek s kötelesek legyenek küldeni a tanfolyamra s ezeknek költségeit az illető testületek lennének kötelesek viselni « Előadókul pedig a vármegye területén levő parancsnok és képesített tűzoltó tisztekből (ha tűzoltó) nevezendő ki, a iknek költségeit a szövetség tartozna fedezni. II. »Határozza el a közgyűlés, hogy a jövő 1909. évtől kezdve a megyei tűzoltó Kongresszusok (nagygyűlések) alkalmával versenygyakorlatot rendez, s ezen versenygyakorlat azon testület szereivel történnék, a hol a közgyűlés tartatik. Nézetem szerint a verseny olyan szerekkel történne, amely minden községben, ahol tűzoltó testület van, kell, hogy legyen. A szerek a következők lennének : alacsony medencéjű szivó- nyomó szerkezetű kocsifecskend ", 2 szívó 2 nyomo tömlővel, 35 tűzoltóval tpvábbá egy közönséges támasztó és két közönséges tetőlétra vagy esetleg (ahol van) 3 angol dugólétra -iskola szerelése. Ugyanazon szerekkel felváltva egy gyorsszerelés. S ezek bevégezte után egy -feladott tactikai támadás. Ezen összés versenygyakorlat szerintem egy és fél óra alatt befejezhető lenne ; s igy idő van elég, hogy kikerüljön egy nap alatt, kivált délután. Csak mindenhez egy kis akarat kell, s akkor megy minden. A jury bizottság tagjaiul pedig azon tisztek nevezendők ki, akiknek testületéi a versenyben részt nem vesznek.« ill. »Mondja ki a közgyűlés, hogy az Országos Tűzoltó Szövetség által minden 3. évben tartani szokott nagygyűlésre, a szövetség kebelébe tartozó. testületek parancsnokaiból egy taggal magát képviselteti. Ezen kiküldött egyének a költség is egy bizonyos összegben állapítsa meg a közgyűlés (nézetem szerint 5Ö K) mely ősszeg a szövetség pénztárából lenne az illető részére kiutalványazva.« Mivel mindhárom indítványhoz anyagi kérdés fűződik s igy behatóbb tárgyalást igényelnek elhatározza a közgyűlés, hogy áz indítványokat tárgyalás végett kiadja a választmánynak, s a választmány határozata, illetve javaslata értelmében fog ezután az indítványok fölött még a tél folyamán Szekszárdon összehivadó rend- bivüh közgyűlés érdemlegesen határozni. 8. Miután az ülés elején a jegyzőkönyv egyik hitelesítőjéül kiküldött Brebovszky Elemér az ülés folyamán szövetségi-titkárrá választatott meg, helyébe jegyzőkönyv hitelesítőül Nikitits Imre küldetik ki. Több tárgy nem lévén, elnök a közgyűlést lezárja. Kmft. Brebovszkg Llemér Boda Vilmos szövetségi titkár. szövetségi elnök. A paksi daloskor. Nincs sok közöm ahhoz, hogy a paksi daloskörről Írjak, arról az ifjú egyesületről, melynek sem tagja, sem földije nem vagyok. A dalkör azonban nem egy falu, nem egy község érdekéért van, hanem hivatása kiterjed a megyére, a megye határán túl az egész országra, egy magyar dalkör megalakulásán mindenkit öröm fog el, nem csoda hát, ha ez öröm- és lelkesedéstől áthatva én is tollat fogok s a paksi daloskört, létesítőit, működő és pártoló tagjait köszöntőm. Mint.mindenben, úgy a dalárdában is a kezdet a legnehezebb. Ha a kezdet erős alapokon nyugszik, ha a kezdet sikeresnek mondható, a többi már magától jő ; a dalkör izmosodik, erősebb lesz tagokban, működésében egyaránt 1 A dalkör vezető és működő tagjaitól áldozatot kíván. Szabad idejük jó részét a dalárdának kell szentelniök, otthon és a próbákon áldozatot kell hozniok, a tanulásban, tanításban tevékeny részt kell venniök, fokozatosan haladniok, mert ha egyszer megáll s pihen a haladás, feltétlenül hátramegy, visszaesik a dalkör fejlődésében. A dalkör minden egyes működő tagjának át kell hatva lennie a dalkör nemes, magasztos, hazafias és kulturális céljától, tudnia kell, hogy nem magáért, hanem egy ideális célért tagja a dalkörnek s e benső meggyőződésében a zene- és dalért lelkesednie, lelkesítenie kell! Ott, hol dalkör régebb idő óta van, ismeretesebbek a nehézségek, melyek egy dalkör nemes tevékenységében gátat vetnek. Sokszor a nehézségek nem a működő tagokon, hanem külső jelenségeken múlnak, melyek csökkentik a tagok lelkesedését, apasztják azok számát s meggátolják azt, hogy a dalkör céljait elérje! így első sorban a községen, a nagyközönségen a sor, hogy a kebelében megalakult dalárdát pártolja. A nagyközönségé első sorban a kötelesség, hogy nagy számú pártoló tágságával, anyagi támogatásával fejlessze, élessze az erkölcsi tőkét, melyen a dalkör intézménye nyugszik. A nagyközönség feladata, hogy egyes dalköri előadásokon, hangversenyeken ne legyen »üres ház«, hogy a dalárda létéhez, megszilárdulásához és fennmaradásához megkívánt dolgok beszerezhetők legyenek 1 Hisz a dalkör nem marad adós, mert százszorosán fizeti vissza életerős működésével, minden egyes fellépésével a sziveknek, telkeknek tetsző módon azt a csekély anyagi áldozatot, melyet a pártoló tagok neki előlegeznek. Dunafoldvár közönsége pl. a néhány évvel ezelőtt megalakult dalárdáját oly szépen támogatja és támogatta, hogy ennek léte veszélyeztetve nem lehet. Mert mig pártoló tag mindig szép számban akad, addig a dalkör hangversenyei anyagi és erkölcsi sikerben mindenkor a legelsők közt foglalnak helyet. Így történt aztán, hogy a »Dunaföldvári Dalkör* vagyona, szükséges tárgyai a sokkal régibb dalárdák berendezéseit is utolérték. Paks közönsége nem maradhat él. Én hiszem, hogy mint Dunaföldváron, úgy Pakson is mindenütt, mindenkor felkarolják a dalkört s különösen a kezdet nehézségeit, a kezdet küzdelmeit segítik könnyíteni nemes pártolásaikkal. S ha majd a paksi daloskor megerősödik, ha majd első, második és a többi hangversenyeit mutatja be Paks községének vagy a vidéknek, vagy bárhol: akkor a nemes szórakozások niotjtásával, a hazafias cél kitűzésével megmutatja, hogy a pártolásra nem volt méltatlan. Paks közönsége bizonyára önmagát becsüli meg, ha dalkörét a leghathatósabban pártolja s önmagát alázza meg, ha erről megfeledkezik! Crassns. KÜLÖNFÉLÉK — Halálozás. Garay Antalnak, a halhatatlan Garay János megdicsőiilt költő nagybátyjának 48-as vitéz honvédtisztnek, á tolnamegyei függetlenségi és 48-as párt elnökének mélységes gyásza van. Szeretett neje, szül. Weicher Lujza folyó hó 15-én életének 60-ik, a legboldogabb házasságának 36-ik évében hosszas szenvedés után Tolnán elhui metése óriási részvét mellett folyó h d. u. 4 órakor ment végbe. A drág Fekete Ágoston prépost-plébános To' telte be és innen Pusztaapátiba szállították s itt a családi sírboltban helyezték örök iiyiigálomra. — Eljegyzések. Steiner Gyula paksi kereskedő eljegyezte Paschusz Gizellát Dunaszerda- helyről. — Rumi Imre izményi jegyző eljegyezte May Erzsikét, May János puszta:hCüTö'.dbirtokos leányát. — Horváth József dunaföldvári tanító f. hó 12-én eljegyezte JReitter Mariskát Dunaföldvárott. — Karminszky János, szekszárdi m. kir. pénzügyi titkár, e hó 12-én tartotta meg eljegyzését Ocskay János helybeli polg. iskolai tanító leányával, Ilonkával. — A tolnai ref. egyházmegye közgyűlése. Folyó hó ll-én tartotta évi közgyűlését Szekszárdon. a vármegyeház nagytermében a tolnai ref. egyházmegye Kátai Endre esperes és dr. Szilassy Aladár egyházmegyei gondnok társelnökök elnöklésével. Kátai Endre imával, Szilassy A1 dár pedig a je’envoltak üdvözlésével nyitotta meg a gyűlést. A képviselők igazolása és a jegyzőkönyv felolvasása után annak hitelesítésével Dömök Pétert és Ágoston Istvánt bízta meg a közgyűlés. Kátai Endre esperes beszédét a közgyűlés kinyomatásra cs jegyző- könyvi köszönetre érdemesítette. Szabó Károly országgyűlési képviselő előadói javaslatára hozott határozatot a közgyűlés. Azután a »Ne temere« kezdetű pápai dekrétum ellen tiltakoztak, melyből kulturbáboru származhatnék, »melynek veszedelmét elhárítani mindnyájunk közös érdeke*. Fgyházmegyei főjegyzővé Szondy 1stMIT IGVITívsí ? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természeten szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb Övószer. Minden küflöldit fölülmúl j» ^ hazánk természetes a mohai f\ n,pJT*R-For szénsavas vizek királya 8jv.— gyógyvíz, a gyomorégést rögtön megszünteti, páratlan étvágygerjesztő, használata valóéi «iu«» Kedvelt borviz! Ocsóbb a szódavíznél! Mindenütt kapható! Főraktár: SALAMON TESTVÉREK cégnél, SZEKSZÁRDON,
