Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)
1908-08-20 / 34. szám
2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1908 augusztus 20 BáSlpftií iií I I Y, Ezen. ^Iső^euflü. fó}ffcjrelfej me^err zéséli£z-ű.‘ Iharos 's©m«fiv€Í--sem járult, de- örökségképpen megkapja, mert az .alapszabályok ekként intézkednek Az esetben tehát, ha az önkéntes tűzoltóság feloszlanék, ami nem hosszú idő kérdése, felszerelés beszerzéséről jó sok ideig nem kell gondoskodnia. De igenis gondoskodnia kell azon költségekről, melyek a hivatásos tűzoltóság szervezése és ellátásával együtt járnak s melyek nagysága a fentebb közölt s a mohácsi tűzoltóságra vonatkozó számadásokból megállapítható. A szekszárdi önkéntes tűzoltóságot 35 éves működéséből kifolyólag gáncs nem érheti, íiogy hivatása magaslatán állott, semmi sem igazolja jobban, mint, hogy ezen hosz- szü idő alatt nagyobb tűzveszély nem fordult elő s a keletkezett tüZ"söh'a sem terjedt tovább, mint a meddig terjedt addig’* mikor a testület szereivel a vész helyére ért Ez oly számtalan tűzéséinél, mennyi a fentebbi idő alatt városunkban pusztított, tán még sem egészen a véletlen 'szerencse játékának tekinthető. Ha pedig azt tekintem, hogy az önkéntes tűzoltóság csupán létezésével évi 5—6000 korona kiadástól mentette meg a várost és pedig 35 éven keresztül, akkor tán azokban, kik igazságosan ítélni tudnak, még is csak feltámad az elismerés érzése mindazok iránt, kik az önkéntes tűzoltóság fentmara- fásának önzetlenül szentelték idejüket és munkásságukat. Boda Vilmos. Szent István. Régmúlt, daliás, szép időknek, merész, férfias tetteknek és arany, hazafias, honszerető sziveknek emléke ujul lel leikeinkben e napon. Hogy mire képes a romlatlan, szűz magyar elme, a nemes, a tiszta szív, a faji őserő, azt abban a korban láthatjuk a legszebben megnyilatkozni, amikor Szent István király intézte a nép sorsát, Szent István király szava és parancsa volt ur e hazában! Szilaj, viharokban megedzett és megkeményedett fejeket és lelkeket hajt a názáreti Jézus keresztjének szelíd igájába ; tanulatlan nomádokat a kuliura napszámom saivá tesz, a művelődés csarnokaiba vezet lóra, harcra, dúló csatákra termett hadfiakat. így volt ez, de régen, régen . . . Gyönge | utódok bágyadt szeme csákí* félve tekint a j -lezajlott, • rég - elmúlt " évszázadok ''viharos"' ‘ múltjában, elnyúló' messzeségébe. . Félve, mondom, mert hajh ! korcs’utódok ^léptek a honfoglaló /^vitézek nyomába, akikbén a faji őseró immárI legfeljebb a nyers virtuskodás határáig terjedő dé másként nagyot teremteni,'alkotni nem tud, faji jellegét Is csak . .' ." nemzetközi szépi- tőszerek szorgos alkalmazásával meri a nagy világ előtt kidomborítani. Nem úgy. van már, mind veit régen .V i " Hallom a szót, mely darabos erőszakossággal süvít keresztül a levegőn: a vallás csak magán ügy! ^ Urak, urak, ti bölcs urak !v Mondjátok meg nekem, mikép akarjátok a-népet hazaszeretetre nevelni, ha hitét egyszer kitéptétek a, szivéből | Veszithet-e még az valamit, aki hitét elvesztette ? Szeretheti e, vagy tudja-e - szerefni hazáját az ily szerenqsétlen honfitársunk ? A népet csak a vállas "és a vallásos társadalom képes ősz- szetartásra buzdítani és-, szeotty. tenni< előtte á 'haza fogalmát Á tűznék.-a levegő, a nö^ vénynek :a napfény jkelL •hogy. élhessen, .,a honsZeretetnek pedig á‘‘'yallasQ&sag,,: hogy helyesen ápoítássék’, mert »Kard szerezte, de. a kereszt, tartotta fenn Él hazát 1« — mondja; V.aszary. . , , Sajog szivémv el ; borul a lelkem,, ha hazánk hagy vérvesztésén 1 erkölcsi romlottságán jár a gondolatom. Mert azokban a- lelkekben, kik olyan érzéketlenül el tudják hagyni hazájukat, a Int bizonyosan kialvóban van. Hisz a hazaszeretet, mely a vallásosságból táplálkozik, még a ‘sírban ( sein . szünhetik meg. Jákob és József nein Égyp- j tómban, hanem Kánaánban keresik a siri ! nyugovót. Szálljuk vissza a múltba, és tanuljunk őseinktől vallásosságot, fiazaszeretetet! Akkor lesz áldás itt és béke is ! Hazánk dicső, nagy ősei! Ti földet rázó viharok, kiknek honszerelme talán még most is e haza fölött ég az esthajnal bír borában és a puszták délibábjában, tanítsatok, vezéreljetek minket! Szent István első apostoli királyunk és Atyánk,'- kérJ érettünk most is az istent, engedje úgy szeretnünk e hazát, mint a hogyan Te szeretted ! Isten, áldd meg a hazát! Isten, áldd meg a magyart! i Két leyél fekszik előttem : két panasszal -teli, szomorú levél. Az egyik 'Mr. Mike Szabó aláirássaljChicagóból jött; a-másik nem mész- sziről, csak innen a szomszédból — Faddról. Mr. Mike Szabó három évvel ezelőtt ment ki Amerikába,§ feleségével1 és két gyermekével. Egykor bölcskei lakos volt, de szülőfalujának szűk határai között nem tudta föltalálni azt a boldpg. megelégedést, amely — az ő jámbor polgári' észjárása jskérint, minden embert egyenlőképen megillet. Itt hagyta Hát -á hősök vérétől áztatott Szegény hazát |s elment boldogságot keresni abba az uj gazdag világba, amely úgy csábítja, csalogatja1 az‘ Elégedetlen embereket . ; . Hogy megtál^lta-é 'éz 'üj hazában azt a m««eléged-éstv amit itthon hiába l<éfésétt“högy édesebb kenyeapt terem-y ottani anyaföld, mint az ezerévé! ^haza^ baTazdás-*" mezői; hogy üdébb~e Ott a levégő és melegébb-é a napsugár TOtrü a rtmidgaljunk-alatt ?;: áriról‘ nem ir ug’jpari levelében [á . névben jmár angollá 'Vedlett - Miké Szabó,, j<|§ rr.indesn ,sor£;:tele van az ős hazá-hófc és k^ded gZ:ü;lőfail:uj.ához Való i > ragaszkodással', mjndeá sora'telé van „epedő honvággyaT,‘-,v'l'á'rii goló . honszerelemmel. Arra kér bennünkét’ kütó‘- jfük weg, néki' állándóari '- láplinWat. ameryét Ó röác-. ittihon létek or annyira kzéreiétt. •%ádd'',náu- jon Mrt az:- v&’fínegy^jffőí^-'wsaeÖ, féléjthetetleiV szülőfelüjáról : . . ™ ^é^téttdk kérését, pedig'-jöbé szerettük vöfliar ázUiáénrii neki »Gyére-haza/"Miké ''S^atíó ! ''G'yer'é háza, légy "újra a mi hűnk, a'mi téstvérütVk, légy 'újra Szabó Miklós h . . . ' 1 - ™Dd- nem mertük neki .ezt "’izenni. Miért hívjuk hazá,'mikor úridén" "a‘"szomszédból még.szo- rnorubbj'-'fnég keéeiki'b'b hangú tévéjét kaptunk 1 rPálihltUs János'és ffl társa*.' így; van aláírva a faddi tevék''Valami munkásházakat emlegetnek e'Zék a lakó" tintával, remegős kezekkel ,,megi:rt sorok ; munkásházak,at, amelyek építtetésével a földmivelésügyl kormány' emberszeretete enyhíteni óhajt a két keze fáradtságából, napszám iitán éldegélő nyomorult nép nyomorult sorsán, de amély enyhülést hiába várják a tél hidegében iS verejtékező,-görnyedt hátú jámbor emberek: fönnakadt az a varmegye »nagyságos urának* a valóságnál sokkal nagyobbnak képzelt hutáimat görc&ösen 'szorító ujjgi kozottEl vagyunk keseredve — irja a maga és 69 tá'rsá nevében Pálinkás János —mert a jóllakott e*mbe,r azt hiszi, hogy ha ő nem éhes, hát másnak sem ,korog a gyomra. azúrkék olasz ég alatt« . . . Az olasz nyelv bírása nélkül bajos közöttük boldogulni, mert a közönségesebb olasz ember ányanyelvén kívül mást nem beszél ; magyarul — természetesen — még csak nem is hall, sőt németül sem. S az az üzletember mintegy elvárni látszik, hogy az, aki Olaszországba jön,- tudjon is olaszul. S ha az idegen nem tud vele anyanyelvén beszélni: akkor merev, izgatott s türelmetlen I ha a vevő kifogást talál tenni az eléje rákot áruk ellen és nem vásárol belőlük : még örülhet, ha az az elárusító talián férfi Vagy bogárszemü s hajú hölgy ki nem utasítja őt üzleti helyiségéből. Hasonló, kiállhatatlan manier-ok mellett a kereskedők erre mifelénk sorban becsukhatnák a boltot. Nem különben idegessé teszi az utazót az az éktelen lárma, amit Velencében a gondolád sok naphosszat csapnak azzal, hogy a számtalan kis csatornák utcasarkainak közelébe érve — nehogy csónakjuk összeütközzék — egymást vigyázatra intik. Nem kevésbbé kellemetlen az a vad orditozás, melylyel úgy Velencében, mint a többi városokban azok akucséber- ‘orma hírlap-, gyümölcs- s rövidárus kosaraskiskereskedők utcán, piacon, vasúti állomási pérronokon stb. pofiékájukat "bámulatos kitartással kínaigatják. Az olasz, tán ösztönszerüen kedveli a dalt, mert ezek'a rikkancsok is majdnem kivétel nélkül irigylendőén tiszta s erős bariton vagy basszus hanggal rendelkeznek. Az igazi, vérbeli turistánál az étkezés mellékes dolog ugyan, de ez árnyképeim keretébe be kell illesztenem azt is, hogy az olasz élelmezés (koszt) elég drága, de — rossz. Az olaszosan készült mártás, főzelék és saláta-íé- léket a magyar gyomor egyszerűen nem veszi be, vagy ha erőltetve beveszi is, könnyen megbánhatja ... A marha- és borjú-sültek, meg a halnemüek is oly ízetlenül és Ízléstelenül készülnek, hogy mindezeket a magyar gazdaasszony sütötte-főzte ételekkel egy napon említeni sem lehet. Amely magyar ember tehát gasztrono- mikus örömöket is keres, az hiában megyen a taliánokhoz ! .; • Tekintve azt a beláthatatlan sok remeket, mit az olasz föld, a természet és még inkább a művészet s a régiségek terén elénk tár: feltétlenül érdemes minden turistának oda is ellátogatnia. Ezt tagadni botorság volna. De az eddig elmondottak mind mégis oly deprimált hangulatot keltettek bennem, hogy bizony mondom : könnyebben lélekget-tem föl, mindőn Desenzano városka .kikötőjében, hátat fordítva a trubadúrok, citrom és narancs országának, gőzhajóra szálltait) s végig jvjtorlázva a fenséges panorámákban bővelkedő Gárdatavon, estve az elragadóan regényes fekvésű Rivánál elértem az osztrák (tirol) partot. Ríván, Arcoban, Brixenben s a többi tirol helységben, hol egy- egy kis pihenőt tartottam, már egészen más világ van. Ott az emberek már. tudnak nemcsak németül, de — tisztességet is. A pá-rtatlan igazság kedvéért Olaszország és Tirol javára Végül le kell még szögeznem azt, hogy ott a kávéházakban és szádokban felszolgáló fehérnépek (pincérnők, szobáleányok) a vendégekkel szemben mind kifogástalan, szolid magaviseletüek. Mig ellenkezőleg, alig léptem át »szülőföldem szép határát« s alig időztem öt percig a nagykanizsai Magyar Korona nevű hotelban, máris az ellenőrizetlen prostitúció szánandó alakja vigyorgott szemérmetlenül reám ... MIT IGYUNK? Igyunk mohai--------------------------------Igyunk mohai ho gy egészségijüket megóvjuk, mert fQVÜlik IT10haÍ csakis a természetes szénsavas . ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. IgyUílK mOfläl ÁGNESforr ást, ha gyomor-, bél- es légcsőhuruttól szabadulni akarunk forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha étvágy hiány es emésztési zavarok állanak be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. A mohai Ágnes-iorrás, mint természetes szénsavdús ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyu víz; dús szénsav tartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemeit leien, banem a benne foglalt gyógysóknál lógva kitűnő szere a tegkülönbfélébb gyomor-, légcső- és húgyszervi betegségeknek« 26 év óta bebizonyosodott, hogy még ragályos betegségektől is, mint typhus, cholera, megkiméltettek azok, akis közönséges ivóvíz helyett a baktériummentes monai Agnes-vizzel éltek« Legjelesebb orvosi szaktekintélyek által ajánlva« számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másféliteresnél nagyoub üvegesben mindea kétes értékű szénsavval telített víznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb | hogy az Ágnes-forrás vizét a logszegényebb ember is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki városban erakatek szereztettek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható« A forráskezel őség. — Kapható minden füszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. — Kedvelt borviz I »is Főraktár: Salamon Testvérek cégnél, Sszekszárdon.
