Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)

1908-07-09 / 28. szám

1908 julius 9 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 mikor sürgős esetekben más megoldást találni nem lehet, vagy ha beláttam volna, hogy óvo­dába járó gyermekét egyáltalában nem bírja asaládja körében gondozni még egy-két napig sem, akkor magam személyesen gondoskodtam volna gyermekének elhelyezéséről a község másik három óvodájának bármelyikében is, még ha a gyermeket kocsin kellett volna is ide-oda szállítanom, mert ezek az óvodáink még ma is teljesen végzik a menházi teendőket is, mig erre a belvárosi ododa nem lett kötelezve eddig, mert az oda járó gyermekek állandó szülői vagy gyámszülői felügyelet alatt gondozásban állanak. Arr^. a kérdésre pedig, hogy mi jogon in­tézkedhetik a hatóság ilyen módon a tanható­ság nélkül és miért rendel a törvény iskola­széket F^Kijelerrtem, hogy a 'hatóság Trerír"ke­rülte meg az iskolaszéket, mert reggel nyolc órakor Bodor Kyörgy első biró és Huber Fe­renc jegyző urak bejelentették előzetesen nálam megjelenve, aminek utána magam azonnal az óvodába menve, értesítettem az óvónőt es meg­vártam mig három rendőr a dajka segélyével az egész ovodai berendezést egy elzárt helyi­ségben összerakva biztonságba helyezi. Hogy pedig az üres helyiségben a bezsú­folt tanyázás penetrans illatát hagyták volna vissza a katonák a kicsinyek további egészsé­gének ártalmára, az nem áll, mert eltávoztuk után ünnepnapon és a kővetkező takarítás nap­ján keresztül eléggé ki lettek szellőztetve a he­lyiségek és kellőleg kitisztítva adatták át a használatnak. A hatósági orvos közbelépésére pedig ép­pen semmi szükség' sem volt, mert ezek az egészséges legények még akarva sem hurcol­hatnának magukkal ragályos betegséget, mert állandóan orvosi felügyelet alatt állanak. Azután tessék tudomásul venni a tisztelt gondos családapának, hogy az iskolaszéket ilyen lényegtelen dolgokért nem lehet össze­hívni, eltekintve az idő rövidségétől, mert ak­kor állandóan ülésezhetne ; ilyent az elnök saját hatáskörében szokta elintézni; és méltóztassék me8győződni róla, hogy a jövőben az ilyen csekélyes ügyek sokkal kényelmesebben, rövi- debb idő alatt és kevesebb utó kellemetlenségekkel intézhetők el azonnal élőszóval, mint hírlap utján! Egyébként méltányolom a cikkíró ur atyai gondoskodását, ha a közügyek iránti érdeklő­dése fölösleges akadékoskodással nincsen ösz- szefüggésben. D.unaföldvár, 1908, julius hó. Hozzá illő tisztelettel: Niertit Béla községi iskolaszék! elnök. Nagyon szép árnyas hely volt az én szü­letésem helye, sok testvéreimmel körülöttem, gond* nélkül éltük szabadságunkat, midőn egy szigorú ember közénk jött és én könnyezve láttam, mint hullanak ollója alatt legkedvesebb társaim. Szivem úgy elszorult, úgy féltem s amitől féltem beteljesedett. Én sem kerültem el sorsomat, levágott engem is. Azután beraktak egy nagy kosárba s vittek . . . vittek. Remegve hallottuk mint nyílik ki egy rácsos ajtó, nem tudtuk hová megyünk, mi vár ránk. És oly jól esett szomorúságunkban, midőn itt ösmerős ar­cokkal találkoztunk. Gyöngéd kezek rakosgattak ki és osztottak két csoportra bennünket. Sokat közülünk szép vázákba rakva, egy díszesen te­rített asztalra tettek, többieket pedig szálanként az egyes terítékek mellé. így vártam én is sorsomat. És jöttek a vendégek, mert hát nagy vendégség volt. Jobbadán hölgyek voltak, egy fiatalabb s pár idősebb úrral tarkítva. Én a fiatal háziasszony terítékéhez jutot­tam, kivel szemben mostani gazdám ült s hol a szép asszonyt nézte, hol engem, ki időközben a szép asszony szive felett foglaltam helyet. Úgy örültem, mikor ránk nézett, pedig nem is mosolygott, inkább olyan bánatosan, mélyen nézett és nézett hosszasan. Az asztalt elhagy­tuk es én hallgattam mint dobog a fiatal, szép asszony szive. Es ez a szív azt dobogta, hogy ő boldog is volt már, de csalódott, fájdalmasan csalódott. Régen volt már, de még nem felejtett mindent. Úgy örültem, midőn mostani gazdám hozzánk lépett s azután elvitt minket sétálni, nagyon sokat sétálni. A férfi beszélt az asszony nézte, hallgatta, hallgatta. sokáig. Mily„en szép volt az a beszéd; én sírtam a szív felett, annak pedig mintha szűnt volna bánata. Dobogása most már nem volt oiy szomorú, Tiz esztendő. (Babay Géza geijeni jegyzőhöz!) Tiz esztendő persze, nem nagy idő végre De tiz esztendőnek, mégis ma lett vége! Hogy mi jön utána? bánja is a kánya! Ám a tiz év alatt sok mindent átéltünk; Volt kevés örömünk, bánatban több részünk ! — Háromszor emelem érted a poharat, Aki hűséget vet, csak hűséget arat. Édes kedves Gézám, üdvözöllek téged! De szívből üdvözlöm Stellát: feleséged! A tisztelet — zászlót háromszor meghajtom, S neved soká legyen, kedves minden ajkon, Légy üdvöz, mint rokon, légy üdvöz, mint barát; Adja Isten reád minden jó áldását! — Gerjenben, 1908. lunius 11-én. SZÉKY GÉZA KÜLÖNFÉLÉK — Rendkívüli vármegyei közgyűlés. Tol­navármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 16-án rendkívüli közgyűlést tart gróf Ap- ponyi Géza főispán elnöklésével. — Közigazgatási ülés. Tolnavármegye köz- igazgatási bizottsága szokásos havi ülését folyó hó 8-án d. e. 9 órakor tartja meg a vármegye székházában. — Kinevezések. Gróf Apponyi Géza fő­ispán ifj. Eibach Ödön végzett joghallgatót ideiglenes közigazgatási gyakornokká nevezte ki. — A kereskedelemügyi miniszter Pirnitzer Gyula igazgatót, Pirnitzer Antal szekszárdi nagykereskedő fiát, az 1908—1912. évek tarta­mára az 1907 : XLIV. t.-c. alapján a szervezett ipartanács tagjává nevezte ki. — Kórházi gondnekl állás. A szekszárdi Ferenc-közkórházban Hauch Ádám elhalálozá­sával megüresedett a gondnoki állás, melyre az alispán augusztus 10-ig terjedő határidővel a pályázatot kiirta. A kérvényeket az alispáni hivatalba kell benyújtani. A kórházi gondnoki állással 2400 korona évi fizetés és lakbérillet-, meny van egybekötve. — Alapszabály Jóváhagyás. A magy. kir. belügyminiszter a bátaapáti első temetkezési egylet alapszabályait jóváhagyta. most már másokat beszélt nekem, mint azelőtt az asztalnál. A nappalt már régen felváltotta a csillagos est — a teliholdfényes éj oly kellemes volt, oly an­dalító. A férfi megállott, megfogta az asszony ke­zét, erősen szemébe nézett — be, a szive mélyéig, majd vontatva bár, de lázasan mondott valamit. És én hallottam, hogy az a szív mily hevesen dobogott, de csak egy pillanatig, mert hirtelen levett onnan asszonyom s a férfinak adott, ki ajkához szorított, majd pedig elrejtett tárcájába. Úgy eltűnődtem, hogy milyenek a férfiak s hogy menynyit beszélt annak a szép asszonynak a szive. Reggel felé volt, midőn ismét nyillott a nagy, rácsos ajtó, gazdám jött hazafelé s be­szélt egész utón, bár egyedül volt. De mégsem volt egyedül. Ott voltam én is, kezében tartott, hol simogatva, hol vadul összeszoritva. Azután ide értünk ebbe a szobába. A gyertya fényénél megint oly sz'omoru volt gazdám, de még sok­kal szomorúbb s fájdalommal teltebb, mint mi­kor az asztalnál láttam. Én úgy sajnáltam őt s egyszerre csak kezdtem hozzá beszélni, elmond­tam neki mindent a mit az asszony szive do­bogott, megmondtam mindent, amit az a szív általam üzent neki. Csak -hallgatta, hallgatta némán szótlanul, végre megtörve, komoran ennyit mondott: nem hiszem el neked sem . . . nem fog engem sze­retni soha . . . senki. Hirtelen elfujta a gyertya lángot, mert nem akarta, hogy könnyeit lássam. * * * Ennyit beszélt a rózsaszál, abban a se­lyemmel bélelt kis dobozban. A fehér keztyü, a parfümös üveg s a kis kendocske áhítattal hallgatták-végig, azután szent fogadást tettek mind a négyen,: hogy ha más nem is, de ők nagyon fogják szeretni az ő jó gazdájukat. Siposs Kálmán — Eljegyzések. Berger Géza Nagykanizsá­ról eljegyezte Maschanzker Ilonát. — Csötönyi János ref. s. lelkész, földink eljegyezte Gerenday Margitot, Gerenday Endre áporkai ref. lelkész leányát. — Lágler István, Lágler Sándor kö- lesdi evangélikus lelkész fia, eljegyezte Mayer Paulát Budapestről. — Csernyanszky Pál duna- földvári segédjegyző f. évi junius 28-án elje­gyezte Franyó Erzsébetet Temesvárról. — Kossuthünnepély A püspöknádasdi intelligencia fényesen sikerült Kossuth-ünnepélyt rendezett a pécsi megyéspüspök gyönyörű nagy parkjában, melynek jövedelmét a Pécsváradon felállítandó Kossuthszoborra fordítják. A szép és kegyeletes ünnepélyen ifj ~ Wéber János or­szággyűlési képviselő családjával is részt vett; továbbá ott láttuk Bonyhád és Szekszárd elő­kelő közönségének egy részét. — Uj orvos. Dr. Nádor Gyula orvos ok­levelét a mostan tartandó törvényhatósági köz­gyűlésben mutatják be, aki orvosi gyakorlatát . Bonyhádon kezdette meg. — Prlmicla. Scharfenberger János múlt hó 29-én mutatta be a nagymányoki templomban első szentmiséjét. Manuductora Heind Vilmos plébános volt. Az ünnepi egyházi szónoklatot Rudolf Mátyás diósberényi plébános tartotta. A nagymise alatt remek solot énekelt Lovászig Já­nos főjegyző neje és Schober nyugalm. gödrei kántortanitó. Az ünnepélyes nagymise után az ujmisés áldást osztott. — Esküvő. Végh József aranyosmaróthi állami utmester f. hó 12-én d. u. 5 órakor ve­zeti a szekszárd-belvárosi róm. kath. templom­ban oltár elé Szabó Antal előkelő iparos leányát, Mariskát. — Értekezlet a tisztviselők lakkére ügyé­ben. Biróy Béla kir. Ítélőtáblái biró f. hó 5-én délelőtt 11 órára a gyönki tisztviselőket érte­kezletre hivta össze, a tisztviselők lakbére ügyé­ben kifejtendő mozgalom megbeszélése végett. Biróy Béla kir. ítélőtáblái biró a megjelent ösz- szes tisztviselőket üdvözölte és előadta, hogy a sok oldalról jövő megkeresésnek eleget tett, amikor a tisztviselőket a mai értekezletre össze­hívta. Báró Jeszenszky György főszolgabíró in­dítványára elhatározták, hogy egy memoran­dumot az értekezlet nevében felterjesztenek a pénzügyminiszterhez, ahol a lakások drágaságait ecsetelik és a lakbér magasabb osztályzatba való sorozását kérik. — Aranyéremmel kitüntetett tejszövetke­zeti A várdombi tejszövetkezet a pécsi kiállítá­son aranyérmet és díszoklevelet nyert. Az arany­érmet és diszoklevet most küldötte el a kitün­tetett tejszövetkezetnek a baranyavármegyei tej szövetkezetek igazgatója. — Bortermelés kilátás. Az egész ország­ból az a hir érkezett a földmivelésügyi minisz­tériumba, hogy az idei szőlőtermés nagyban felül fogja múlni a tavalyit, mert a szőlők ál­talában jól néznek ki. Szekszárd vidékén is a kedvező időjárás mellett olyan szépen fejlődtek a fürtök és annyira meg vannak rakva fürtök­kel a tőkék, hogy bőséges termésre van kilá­tás, hogyha valami csapás nem éri a szőlőket. A borkereskedelem most úgyszólván teljesen szünetel. A szekszárdi nagyobb borpincék még telve - vannak jóféle vörösborral, de vevőjük nem akad. Ma már alig érdemes vörösbort szűrni, mert nincs kereslete. A fehér és siller bort ellenben mindig el lehet adni. — Az országos clpészklállltás és kon­gresszus. Az ország cipésziparosai ez évben, augusztus. 15., 16. és 17. napján Győrött tart­ják meg a VIII. országos kongresszust és vele kapcsolatosan országos cipészkiállitást is ren­deznek. A kiállítás .fővédnökei: Széchenyi Miklós püspök és zombori Lippay Géza főispán. Győr város, mely az ország második iparvárosa, ritka vendégszeretettel készül fogadni az ott komoly tanácskozásra és képességük bemutatására ösz- szegyülő cipész kisiparosokat. — Parcellázás. A paksvidéki takarék- pénztár 130.000 koronáért megvette Friderici, született Vetter von der Lile Ferdinandine grófnő belaci. birtokának egy részét, melyet ki fog parcellázni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom