Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)

1908-07-09 / 28. szám

Dunaföldvár Madocsáért! A tűz kegyetlen pusztításai után Madocsa község a testvér községek felé néz. Az óriási kár és veszteség, az alig elképzelhető nagy szerencsétlenségben a fedél nélküli kormos fa­lak közt testvért keres. Testvért, aki segít rajta, aki megosztja vele kenyerét, '.akij nagy fájdal­mát némileg enyhíteni tudja. Dunaföldvár nem mostoha hozzál,'Az egész társadalom megmozdult, hogy Madocsán segítsen! Mert mig a f. évi junius 27-ikí tüz­eset napján a nagy munkaidő dacára a vészhir hallatára tűzoltóság, emberek kocsistul, lovas­tul siettek s ott teremtek a helyszínén, hogy megmentsék, ami megmenthető,"addig idehaza a madocsai tűzkárosultak javára kocsikkal hoz­ták az élelmiszert, összeadtak pénzt kiki tehet­sége szerint! Dunaföldvár községháza valósé-: gos templom lett A főjegyzői segédhivatalban »Adakozzunk a madocsai tűzkárosultak javára« feliratok lengnek, a díszes tanácsteremben' a községi főjegyző a madocsaiakért népes érte­kezletet tart ^ a társadalom minden osztálya Madocsán segíteni akar. A községi főjegyző 10 gyüjtőivet osztott szét a a madocsaiakért.. s a.gyűjtést a község­házánál is foganatosítja! Nap-nap után gyűl­nek egybe a nemeslelkü adományok s hisszük, hogy a madocsaiakon nagyobb gyűjtött összeg­gel segíthetünk. _ A dunaföldvári vöröskereszt egyleti fiók a központi igazgatóságot a madocsaiak részére nyújtandó nagyobb segély iránt felkérte. A dunaföldvári izr. hitközség saját kebe­lében gyűjtést eszközölt s azt a madocsai ká­rosultaknak már el is küldte. A dunaföldvári kath. legényegylet f. hó 5-én sikerült színi előadást tartott' s a teljes jövedelmet a- madocsaiaknak adja. A dunaföldvári önkéntes tűzoltó testület műkedvelői osztálya: szintén szinielőadásra ké­szül, hogy a befolyandó jövedelmet tisztán Ma- docsának juttassa I Egyesek, testületek Madocsáért 11... Te elpusztult község vigasztalódjál! A sorscsapást elviselned nehéz, de előle nem tér­hetsz ki! Nyújtson fájdalmadra vigaszt Duna­földvár társadalma, Dunaföldvár közönsége, mely könnyes szemekkel veled érez s amely még éjjel is rólad álmodik! Téged pedig Dunaföldvár községe nemes- lelkű agitálásodban, a gyűjtésben, az áldozat­ban tegyen fáradhatatlanná és tiszta öntudat: tőzsgyökeres magyar népért ádozol, fáradsz és agitálsz ! Egyesek testületek, intézetek hatvá­nyozott mértékben lelkesedjetek, lelkesítsetek a madocsaiakért! Mert — eltekintve az erkölcsi kötelességtől — lehet még nektek is —• ne adja Isten — hason alkalomkor segítségre szük- ségtek. S minden magyar, kivel jót tesznek,' hálátlan nem lehet, Madocsa akkor százszoro­sán adja vissza segitségteket tinektek !! Crassus. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY Bizony olvastam! A .Tolnamegyei Közlöny múlt heti számá­ban Esperes-tanfelügyelő kérdést intézett a taní­tókhoz e címmel: «Tanító urak olvasták-e már ?» Bizony olvastam én is a m. kir. vallás- és közokt. minisztérium rendeletéből kifolyólag ho­zott 2228/908. sz. kb. határozatot, mely név- szerint kivárija a 6—14 éves gyermekekről a szeszfogyasztási (miért ne lehetne ilyen is ?!) statisztikát. \ . . Helyeslem én is, hogy Esperes-tanfelügyelő ur abszurditásnak mondja az általa felhozott két módozatot, melyet a kívánt kérdőpontokra vonatkozó feleleti adatok beszerzésében követ­hetnénk. A kérdéses rendelet végrehajtásával körülbelül úgy vagyunk, hogy két rossz között a harmadikat kell választanunk. Tehát, ha — mint Esperes-tanfelügyelő ur szerintem igen helyesen fejtegeti — a szülőket házalás által a mindenki által ismert okokból érre nézve ki nem kérdezhetjük, sem meg nem citálhatjuk, nem marad más hátra, minthogy saját tapasz­talati- kincsünkhöz folyamodunk. Minden tanítónak arra kell törekednie, hogy a vezetése alatt álló gyermékek individualitását minél jobban megismerje, s azt hiszem, ismeri is minden tánitó annyira növendékeit, hogy bátran készítheti róluk a fenti rendelet és hatá­rozat kívánalmainak megfelelőleg a statisztikai kimutatást. Már most azon kérdésre, hogy Ijqgyan, arra is megpróbálok felelni egyéni felfogásom és véleményem szerint. Vármegyénk lakossága, úgy tudom, kevés kivétellel bortermelő. . Már most, hogy az a szülő szeretett gyermekének ne nyújtana egy keveset abból a jóból, melyért sem fáradságot, sem semmiféle költséget nem kiméi, alig hinném. Ezt tudva elmondhatjuk, hogy azon gyermekek, kiknek szülői bort termesztenek, iszszák azt a kevés bort, amit szüleik nyújtanak nekik. Sört keserűségénél fogva nem isznak, pálinkát meg szintén nem adnak a mi vidékünkön a gyerme­keknek. Ezáltal megfeleltünk volna a kérdésekre, annak kivételével:. «Milyen befolyása ^ van a tanuló alkohol-fogyasztásának a tanulásra es magaviseletre ?» Forduljunk mosUapasztalati kincsünkhöz! Részemről kijelenthetem tiszta lelkiismerettel ta­pasztalataim alapján, hogy semmiféle észrevehető káros vagy zavaró hatassal nincs. S hiszem, hogy mindegyik" kartársam saját tapasztalatából megadhatja e kérdésre a feleletet. Hogy mi a célja ez inkriminált rendelet­nek ? Azt nem szabad nekünk kutatnunk éppen úgy, mint sok más felsőbb, vagy legfelsőbb rendelkezését; hisz a jó Isten sem közli velünk, hogy mért nincs, vagy. nem volt esőnk! Sejtem, vagy legalább is vélem' sejteni a rendelet célját abban, hogy humánus intézke­déssel meg akarja gátolni az alkohol . gombo­lását s e végből adatok szükségesek. Huinánus a cél s adatokat, azt hiszem’, fog is találni a nagyobb Városokban, hol a gyermekek, szülői felügyelet hijján, elzüllenek; vagy .pedig oly vidéken, hol a nép kevésbé felvilágosodott ^ e tekintetben, mint a mi népünk és nagyobb mél> tékben ad gyermekeinek; alkoholtartalmú átalf. Kedves EspereSrtanfelügyeiö ur ! «elkövet­tem», hogy Önt meggyőzzem ! Hogy sikerült-é ? -r- nem tudom ! f | Scherer János népiskolai tanító. J 1908 július 9 VIDÉK. Tekintetes Szerkesztő ur / A »Tolnamegyei Közlöny« 1908. julius hó 2-iki- számában egy Családapa a Vidék rovata^ ban amiatt panaszkodik, hogy a dunaföldvári belvárosi óvodába 150 katona lett beszállásolva és azt kérdezi, hogy miért van az iskolaszék­nek elnöke és miért van hatósági orvos a vil­iágon ? ' * •* Méltóztassék megengedni, hogy a gondos családapának megmagyarázzam, ha még nem tudja, hogy ez a két egyéniség azért is létezik* hogy a gondos családapák iskolai és pvodai panaszaikkal azonnal közvetlenül hozzájuk for­dulhassanak, nem pedig egész Szekszárdig új­ságba névtelenül beküldött cikk eredményétől várjanak megkésett intézkedésre. Legyen meggyőződve a tisztelt, család­apa, ha azonnal hozzám fordult volna pana­szával és nem bírtam volna megmagyarázni neki, hogy közérdekből is kell néha némi türe­lemmel lenni a hatóság intézkedésével szemben, TÁRCA. Dal az imádságról. Nem az az imádság Amit annak hivnak, Amit az iskolás könyvek Lapjain tanitnak. Nem az az imádság Amit igy neveznek, Mikor sok-sok ájtatos szót Olvasóra szednek. Óh más az imádság, Lélek az és élet.. . Nem kedveli Isten a sok Hasztalan beszédet I — Ha igazsággal jársz Teljes életedbe’, S becsületes munkássággal Töltőd a helyed be, Ha az elhagyotthoz Hajiasz a sziveddel, S könnyes képét felszántod Édes szerétettel, Ha minden emberben __ Csak az embert nézed, S bármilyen koldus megérzi A testvériséged, Ha nem gyűlölködtél Csak megbocsátottál: — Föl van Írva az Istennél Hogy jól imádkoztál 1 Szaboleska Mihály. A rozsa meséje. — A «Tolnamegyei Közlöny» eredeti tárcája — • Egy kis rózsaág, melynek végén harmoni­kusan helyezkedett el öt-hat, már fonnyadásnak indult bimbó, kényelmesen hevert egy kis, selyemmel bélelt dobozban. Környezete, egy csaknem üres parfümös üveg, egy kis selyem kendő, egy pár fehér férfikeztyü. Csakhamar összeösmérkedtek, de meg is barátkoztak, úgy, hogy egyszerre érde­kes társalgás fejlődött ki közöttük. Természe­tesen legény-gazdájuk volt közös tárgyuk, kinek garzon lakását oly kedvesnek találták, kit ma­gát is, maguk sem tudva miért, úgy szerettek. A keztyü szép, wd* mint a hó; a parfüm illatával tele hadart össze-vissza dájáról: hogy az ő takargatja, őrizgeti . . . mnyeu ___ vi szi. Úgy örültem, — mondja a keztyü — mi­kor abból a telerakott skatulyából kiválasztott a gazdám, olyan jól esett mikor felhúzott a ke­zére. Olyan jó keze is van, olyan szépen bánt velem akkor is. Nem régen vagyok az övé, de nagyon meg vagyok elégedve sorsommal. És a parfüm sem sajnálta, hogy nagyon is fogytán van ... és a kis selyemkeridő is elégedett volt. Kis szünet után, mélyen, hosz- szasan sóhajtva a rózsa törte riieg a''Csendít'r Lássátok jó barátaim, 'én alig pár órája élek a ti társaságtokban, alig pár órája vagyok gazdám birtokában s mégis úgy hozzáforrtam, úgy megösmertem őt, a szivét, a lelkét, hogy meghalnék bánatomban ha talán eldobna magá­tól, ha kivetnének a szemétre, hol annyi tár­saim alusszák nyugtalan álmukat. Nekem egész más történetem van mint nektek. Engem nem úgy vettek, de talán meg sem tudott volna fizetni mostani birtokosom. Halljátok hát: ^IT IGYUNK ? Igyunk mohai ----------------------------Jgyünk mohai *• & egészségünket megóvjuk, mert |nvun|/ m0hoj csakis a természetes szénsavas ,Uy . mu"a. ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. IgyUUK 0101131 forr ást, ha gyomor-, bél-és légcsőhuruttól szabadulni akarunk forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavarok állanak be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. A mehai Ágnes-forrás, mint természetes szénsavdús ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyuviz ; dús szénsav tartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fért Sző elemek r®0*JV** ^®**B®^BektőI is, mint typhus, cholera, megkiméltettek azok, akik közönséges ivóviz helyett a baktériummentes mohai Agnes-vizzel éltek. Legjelesebb orvosi •eaktekinUlyek áltál ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másféliteresnél nagyobb üvegekben minden kétes értékű ••J®®®**®1 ***■',“ ••«■él* sot a szódavíznél is Olcsóbb; hogy az Ágnes-forrás vizét a logszegényebb ember is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki városban erakatek szerveztettek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezelőaófl. — Kapható minden füszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. Kedvelt borviz I 17—15 Főraktár: Salamon Testvérek cégnél, szekszárdon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom