Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)
1908-01-16 / 3. szám
munkáját zavarják, ócsárolják és lehetetlenné tenni akarják. Úgy érezzük, hogy a Budapesti Hirlap-nak, mint teljesen független sajtó orgánumnak ,a föladata nem a helyzet, a dolgok célzatos összezavarása, kiélezése haszonleső érdekből és önző pártszenvedélyből, nem a nemzet vágyainak kigúnyolása, csalódásainak frivol kihasználása, eszményeinek kifosztása hanem a valóság, az akár kedvező, akár kedvezőtlen valóság becsületes föltárása és pártatlan megítélése, kogy egy szilárd közvélemény és közitélet képződhessen, mert megtévesztett kozérzéssel még a mostaninál kisebb föladatokra is hasztalanul vállalkoznék a mai nemzedék. A Budapesti Hírlap politikai magatartásának egyetlen szabályozója, egyetlen rugója egy céljaival tisztában levő, céljaitól el nem tánto- íitható magyar közvélemény irányítása, támogatása és kialakulása. E magunktartásában nem feszélyez bennünket senki és semmi, legkevésbbé a látszattól való félelem, ha a ma uralkodó politikai hatalomról és rendszerről van szó. A közelmúlt időkben a balsors a nemzetet csaknem egy táborba terelte; egy súlyos kényszer- helyzetbe sodródtunk, melynek agendáit becsü- ettel le kell bonyolítani. Egy önérzetesebb nemzeti lét és fejlődés után való sóvárgásunkra és lölbuzdulásunkra kétségkívül a csalódások hosszú sora következett, de végzetes hiba volna, ha a csalódás reményvesztetté tenné a nemzetet. A mi politikánk ebben a helyzetben az, hogy a mig az uralkodó politikai' tényezők nem a hatalmi célt teszik politikájuk sarkpontjává, hanem becsületes szívvel, férfias erővel és kitartással dolgoznak a nemzeti lét változatlan céljaiért, addig ne engedjük át magunkat a csalódásnak, a keserűségnek, a politikai viszálynak. Lehetünk barátai, lehetünk ellenségei a most uralkodó rendnek, de nem lehetünk kárörvendői a becsületes politikai küzdelmek kudarcának, nem lehetünk szószólói a lemondásnak, a kétségbeesésnek, nem mérhetjük meg a nemzeti újjászületés kutforrásait. A Budapesti Hírlap ennek következtében irtózik minden közösségtől a politikai és erkölcsi züllöttség ama párt- és sajtóbeli tényezőivel, melyek azon vannak, hogy a nemzetet rettegés, kétségbeesés és teljes anarkia ejtse hatalmába. Az országnak észre kell venni, hogy ebben az utálatos hóhérmunkában a minden hazafias érzésből kivetkőzött újságok egész falkája jár legelői. Valóban a pokolnak telnék benne kedve, ha a nemzet józan ítéletét és egészséges közérzését e nemzetellenes sajtó gonosz munkája tévedésbe ejthetné és megbonthatná. Éppen ezért a politikai sajtó sülyedtsége teljes mértékben kihívja a magyar hirlapolvasó közönség ellenőrző figyelmét, óvatosságát és bírálatát.. A politaka féktelenkedése sehol sem olyan veszedelmes, mint a sajtóban, mert korlátlan. Az ebben rejlő veszedelmeket: nevezetesen a könnyenhivők, a jóhiszemüek becsapását, a pártérdek és a pártszenvedély elvaditását, a közvélemény idegességét és ziláltságát, a meggyőződések megfélemlítését, a közélet önfeláldozó harcosainak meghurcolását és leszerelését semmi más nem közömbösítheti, semmi más nem korlátozhatja és teheti lehetetlenné, mint a sajtó misztériumaiban tájékozott közönség világos judiciuma és megföllebbezhetien Ítélete. De nemcsak politikai, hanem társadalmi szempontból is a sajtó hivatása, a mily fontos, hatása is annyira nagy és csaknem kiszámíthatatlan. Ennek teljes átérzése mellett adjuk napról-napra a Budapesti Hírlap-ot a magyar közönofj kezébe. Egyetlen társadalom egyensúlyát sem bolygatja meg annyira a politika hullámzása mint a magyarét. A politikai elvetemültség, ha nem tud magán másképen segíteni, akkor ráveti magát a társadalmi tagozatokra, i ekezetekre, osztályokra és fajokra. Ez teszi nálunk ingataggá a társadlmi békét, kietlenné a társadalmi életet. Egy megbontott társadalom (erkölcsei'könnyen hozzáférhetőkké válnak és ! nemzeti ellök szolgálatára mindig csak megosztott erőkkel vállalkozhatnak. Egy ilyen társadalom isak alig-alig szolgálja a nemzeti 1908 január 16 egységet. És valamint a politika, azonképen a társadalom ösztönei és szenvedelmei is a sajtóban és a sajtó által gyulnak lángra. És itt kezdődik a sajtó szerepe. A Budapesti Hírlap egyik legnagyobb gondja a társadalmi szerep lelkiismeretes betöltése. Tudjuk, hogy egy eleven, életképes társadalom képe nem hasonlíthat egy álló tó nyugodt, sima tükréhez. A természetes evolúció utján levő társadalom is csupa mozgás, csupa élet. E mozgásnak, ez élétnek öntudatosnak kell lenni, de nem erőszakoltnak. A mi társadalmunk lázas tünetei igen gyakran kóros állapotra mutatnak. És a sajtó a legtöbb esetben nem orvosságot nyújt a betegnek, hanem mérget és a közönség, sajnos, szívesen nyúl a méreg után. Egy társadalom, a melynek mindig a gyöngéit, a bűneit firtatják az újságokban, nem tud ellenálni a vérmérgezésnek. Egy társadalom, melynek uj és régi elemei nem tudnak összeférni, mert egymásnak csak a hibáit tanulják el, erényeit pedig lebecsmérlik. Egy társadalom, a melyet naponként a leg- agyafurtabb izgató szerekkel kinálgatnak, nem a békés munkában keresi nyugalmát és boldogságát. Az erkölcsi értékek oda devalválódnak, hogy a bűnt megcsodáljuK, az erényben tamás- kódunk. Egy pompás automobil ma irigyeltebb portéka, mint a tiszta kéz és a nyugodt lelkiismeret. Eszményünk volna a demokratizálódás, de fönhéjázó gőg és szertelen versengés dúl köztünk a társas érintkezésben, az életmódban, csúfságára a demokráciának. Pedig a legreak- cionáriusabb elvnél is nagyobb veszedelme a társadalmi egyensúlynak és egyenlőségnek : a provokáló versengés, fényűzés, dölyf és hiúság. A Budapesti Hírlap, a mikor a társadalmi egység és egy békésen fejlődő, virágzó társadalmi élet céljait kívánja szolgálni, nagyon érzi, hogy a föladat nehezebbik részét vállalta. Mert mi nem vállalkozhatunk arra, hogy napodként ok és alkalom nélkül szenzációval kedveskedjünk az eltompult idegeknek, nem szórhatunk na- oonként idegen erjesztő anyagot a világba, nem léphetjük át a magánélet tiltott határát, nem nyújthatunk táplálékot a nagyzásnak, az irigységnek, az agyarkodásnak, a léhaságnak. Azt hisszük, hogy kitűzött célunkat szolgáljuk, a mikor összhangot hirdetünk vágyaink és helyzetünk közt, igénytelenséget, egyszerűséget szokásainkban, előkelőséget ízlésünkben, kedvet a munkához, az élet nemes örömeihez és áldozatkészséget a köz javára. A széttagolt, sokféle nyavalyában sinlődő, az ide-öda ráncigáit magyar társadalomiak semmitől sem kell annyira óvakodni, mint egy hazug, vagy képzelt utlramodern társadalom ábrándjaitól, vágyaitól és kiszínezett szenzációitól. melyekről oly sokat olvashat a sajtó öntudatlan, vagy nagyon is tudatos részében. E romboló csempész-munka tilalmas határa a családi küszöb legyen, melyet a Budapesti Hírlap mindig tiszta szívvel és tiszta szándékkal lép át, abban a tudatban, hogy a család kímélése és védelme egyúttal a társadalom oltalma és erőssége, A lelkűnkből fakadt eme szavak "igaz voltát és őszinteségét a Budapesti Hírlap negyedszázados múltja bizonyítja. De meg akarjuk velők világítani a jövendő útját is, melyen a közönség bizodalmától kisérve és bátorítva akarunk haladni előre és mindig előre. KÜLÖNFÉLÉK. — Személyi hir. Apponyi Géza gróf folyó hó 14-én Szekszárdra érkezett és elnökölt a folyó hó 15-én megtartott Közigazgatási bizottsági ülésen. — Dőry Pál Békésvármegye uj főispánja múlt vasarnap utazott Bekés-Gyulara, hogy a vármegye vezetését átvegye. — Lemondás. Boda Vilmos volt országgyűlési képviselő, lapunk szerkesztője lemondott a vármegyei közigazgatási bizottsági tagságáról. _ Eljegyzés. Bakán István döbröközi alje gyző eljegyezte Hradek Gusztáv szekszárdi előkelő iparos leányát Ilonkát. TOLNAMEGYEi KÜZLGN\_____ — Megfelebezett vármegyei tiszt- ujitás. Rátkay László és gról Benyovszky Rezső országgyűlési képviselők, Boda Vilmos, Tantó János és Greifenüein Péter .negye- bizottsági tagok megfelebbezték az 1907. évi december 30-án megejtett vármegyei tisztujitást. A terjedelmes felebbezésben kifejtik, hogy a választás szabálytalanul ej- tetett meg, a főispán nem ellenőrizte a szavazást és a törvény ellenére a tisztviselők is szavaztak. A felebbezést f. hó 13-án nyújtották be. — Wosinsky Mór keleti szobája. Néhai Wosinsky Mór szekszárdi apát-plébános, hírneves tudós keleti szobáját, mint értesülünk, dr. Wosinsky István, az elhunytnak öcscse Szek- szárdon, vagy Bécsben nyilvános árverésen eladja Az állam becslése szerint a keleti szoba értéke 6000 korona. • — Uj kaszinói tagok. A szekszárdi kaszinó választmánya folyó hó 10-én tartott ülésében uj tagokul felvette: Kumniczky János p. ü. titkárt, Kiss Jenő Ernő gyógyszerészt, dr. Rerdek Béla kórházi alorvost, dr. Kálmán Ernő orvost, Spitzer Gyula nagybérlőt, ifj Stetka Péter máv. mérnököt, Miklós Aladár gyógyszerészt, Steiner Jenő gazdatisztet, Mehrwer’.h Árpád joggyakor- nókot, Döry Sándor járási írnokot. Workó Ferenc ny. cs. és kir. főhadnagyot, Hock István vasúti állomásfőnököt, dr. Parragh Béla kir. törvényszéki jegyzőt. — Jegyzőválasztás. Virányi Károlynak Tolnára történt megválasztása által Sióagárdon megüresedett a jegyzői állás, melyet múlt szombaton töltöttek be. A képviselőtestület a három pályázó közül 17 szavazattal Huszár Pál őcsé- nyi 11-od jegyzőt választotta meg. — Jogakadémiai tanár. Samassa József egri érsek dr. Módly László pécsi ügyvédet, Módly nyugalmazott vármegyei főpénztárnok fiát, az egri érseki jogakadémiához tanárrá nevezte ki. Az uj jogakadémiai tanár a büntetőjog és jogbölcsészeti szakokat fogja előadni. — Magánállatorvos. Baruch Mór okleveles állatorvos Nagydorogon telepedett le, ahol mint magán orvos szerepel. — Lemondás. Ifj. Osztrics Lajos dunaföld- vári községi írnok állásáról önként lemondott. — Felebbezés a megyei tisztujitás ell Molnár Jenő országgyűlési képviselő biró panaszt nyújtott be a csongrádmegyei tisztujitás ellen, mert a névszerinti szavazásnál a szavazatott beadó bizottsági tag neve mellett nem tüntették ki, hogy ki melyik jelöltre szavazott. A fölebbezés indokolása szerint a szavazatszedő küldöttség csak a számszerű eredményt jelentette, amivel az elnöklő főispánt is megtévesztette, ez azt hitte, hogy a jelöltek és választók'nevét csoportosítva jegyezték fel. Ezen szabálytalanság a választás legelején történt, igy a későbbi jelöléseket is érintette, következőleg okul szolgál az egész választás megsemmisítésére. Az ügy szintén felkerül a közigazgatási bizottság elé, hogy döntsön felette. A hozzáértők azt állítják; hogy a közigazgatási bíróság döntése a választás megsemmisítése lesz. — A pécsi ügyvédi kamara folyó évi január hó 26-án délelőtt 10 órakor a kamara helyiségében tartja évi rendes közgyűlését. Tárgysorozat: 1. Elnöki általános évi jelentés. 2. A kamarai pénztár és ügyvédi segélyalap állapotáról szóló jelentés. 3. A számvizsgáló bizottság jelentése az |1907, évi zárószámadásokról. 4. Az 1908, évi költségelőirányzat megállapítása. 5, A kamarai lajstromok és lajstromból törölt ügyvédek névjegyzéknek felolvasása. 6. A vagyontalan perlekedők részére kirendelt ügyvédek jegyzékének felolvasása és a sorrend igazolása. 7. Netáni bejelentendő indítványok tárgyalása. — Értekezlet. A szekszárdi m. kir. adóhivatal tisztikara f. hó 13-án értekezletet tartott a Budapesten 1908 évi január hó 19 és 20-án tartandó országos kongresszus ügyében, amelyen Erdős Lajos kir. adótisztet bízták meg, hogy a tisztikart a kongresszuson képviselje. á
