Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)

1908-05-28 / 22. szám

egyházilag meg nem kötötte» — törölte, választ­mányi liatái ozat hozandó, hogy az olyan tag az egyesületbe fel nem vehető. 8. A. szakosztályok szervezése/;: 9. Pályadijak odaítélése.' : ' ^ . 10. A főpénztáros jelentése. 11. Ember Károly lovag tiszteletbeli tagnak való felvétele. 12. Az esperesi körök jelentéstételre való felszólítása. 13. A számadás kiadatik a számvizsgálóknak. 14. Indítványok. 1908 május 28 Tanító urak! A. vizsga-idény .közeledtével magyar, német és diktándó vizsga-lapok 100 darabonként 1 kor. 20 fillérért beszerezhetők Míolnábi* Mór könyv- és papirkereskedéséb,en Szekszárdon. MULATSÁGOK, — Táncmulatság. A zombai iparos ifjúság a nagyvendéglő kerthelyiségében f. cvi junius hó 8-án világpostával egybekötött zártkörű táncestélyt rendez. Beléptidij : személyjegy 1 K, csalódj egy 3 K. — Népünnepély, A decsi önkéntes tűzoltó- egylet f. hó 28-án, saját pénztára javára, a nagy- vendéglő udvarán igen sikerült népünnepélyt rendezett. — Tavaszi ünnepély, a bonyhádi ág. hitv. ev. nőegylet f. hó 31-én a főgimnázium kertjé­ben tánccal és tombolábal egybekötött tavaszi ünnepélyt rendez. Kezdete d. u. fél 4 órakor. Beléptidij személyenként 50 fillér. TÖRVÉNYSZÉK. Egy lövés. A szekszárdi kir törvényszék, mint es­küdtbiróság f. hó 25 én tárgyalta Szeremlei Zsuzsanna szekszárdi hajadon bűnügyét. A bűneset részletei voltak: Szeremléi Zsu­zsanna Szekszárdon folyó é/i február 6-án este 9 óra tájban a Bartina-utcában rálőtt Budai János szekszárdi lakosra. A golyó Budait bal csipője felett érte és az okozott sértés követ­keztében 20 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Ez a cselekmény a súlyos testi sértés vétségét képezi. A vádlott elismerte, hogy Budaira egy lövést tett, de védekezésül azt adta elő, hogy ez esetet megelőzőleg édesanyjával, Szeremlei Gábornéval az utcán hazafelé ment, mi közben találkoztak Budaival, aki anyját ök­lével orron ütötte, földhöz vágta és gyomrozta. Ezt látva, a véletlenül nála levő forgópisztolyt elsütötte. A vádlott ezen védekezését nem fo­gadták el, mert Budai János sértett azon elő-, adása, hogy a cselekmény elkövetésekor harmad­magával haladt az utcán : egyik kísérője mellette a járdán, másik pedig az ut közepén haladt, állítólag azért, mert az utat hó borította és síkos volt. Ezen két tanú azt vallotta, hogy nem hal­lották, hogy Szeremlei Gáborné és Budai János között szóváltás történt volna és nem látták, hogy Budai Szeremleinét orron ütötte, földhöz vágta és gyomrozta volna, pedig ezt kellett volna látniok. E két tanú vallomásával vádlott védekezése megdőlt. A tárgyalást Hazslinszky Géza törv. elnök vezette. Szavazóbirák voltak: Kövessy Ödön és Gyük Ferenc kir törvsz. birák. Béke Ferenc ügyész nem vette át a vád képviseletét es igy a vádat dr. Krón Ferenc ügyvéd mint pótmagán- vádló képviselte. Jegyző volt: Szigethy Lajos kir. törvsz. jegyző. Dr. Beöthy Károly szek­szárdi ügyvéd a dánosi esetre is kiterjedő, gya­korlati életből vett érvekkel látta el a védelmet. Az esküdtek határozata alapján a bíróság súlyos testi sértésben mondották ki bűnösnek a vádlottat és 4 hónapi foqházra, 20 korona pénzbüntetésre Ítélte. A dunaföldvári vérengzés. Valóságos vérengzést vittek véghez Duna- földváron, 1907. évi junius hó 23-án este 9 óra tájban: Németh Mihály, Kis András, Vajai János és Németh Sándor. Ifj. Pintér Ferencet agyon­TOLNÁMEGYEI KÖZLÖNY ..-- -----------------------------------... 5 ütö tték, Kovács Gulyás Jánoson, Skuta Sándoron és Skuta Sándorné sz. Németh Franciskán pedig életveszélyes sérüléseket ejtettek. A szekszárdi kir törvényszék Vajai János kivételével, a vádlottakat már a múlt ciklusban megtartott esküdtszéki tárgyaláskor elitélte s ezek^ meg is kezdették büntetésük leülését. Múlt héttőn délután tehát az esküdtbiróság csak Vajai fölött ült törvényt. Elnök volt : Hazslinszky Géza, szavazó­birák: Kövessy Ödön és Gyük Ferenc. Vádló: Béke Ferenc kir. ügyész. A védelmet dr. Krón Ferenc szekszárdi ügyvéd képviselte, a jegyző­könyvet pedig Szász Károly vezette. A biróság az esküdtek igazmondása alapján Vajai János 18 éves vádlottat hat hónapi fogházra ítélte. A bátaszéki gyilkosság. Laikus és jogászi szerrpotból egyaránt ér­dekes ügyet tárgyalt le a kir. törvényszék, mint esküdtbiróság a f. hó 27-iki főtárgyaláson. A múlt év szeptember hó 2-an a bátaszéki szőlők között agyonlőve .találták Teleki Károly földmivest, akiről a boncolás eredménye ki­mutatta, hogy gyilkos kezek oltották ki életét. A nagy apparátussal megindult nyomozás Poszo- vácz Józsefet és a meggyilkolt házastársát, Alexa Erzsét gyanúsította, akik már hoszabb idő óta bűnös szerelmi viszonyban éltek. A főtárgya­láson kihallgatott tanuk vallomásainak egybe­vetése után csakugyan megállapítást nyert, hogy az áldozatot Poszovácz József csalta ki éjjel két órakor a szőlők közé szőlőlopás ürügye alatt és ott egy alkalmas pillanatban hátulról oVozva lelőtte. Beigazolást nyert az is, hogy a gyilkosság bevégzése után Poszovácz József rögtön hazament és tudtára adta az örömhírt a megölt Teleki Károly feleségének, akivel most már megosztani kívánta az özvegység szomorú napjait. Tervük azónban nem sikerült, mert az ügyészség Poszovácz József ellen gyilkosság büntette, Teleki Károlyné ellen pedig részesség miatt emelt vádat és a nyomatékos gyanuokok alapján mindkét terheltet letartóztatta. Az esküdtek azonban igazmondásukban Poszovácz József vádlottat dr. Fischer János ügyvédjelölt szép v.delme után szándékos ember­ölésben mondfák ki bűnösnek és ezért a biró­ság két évi fegyházra ítélte a szerelmes gavallért, mig Teleki-Károlynét dr. Zsigmond Ferencz si­keres védelme után felmentette és azonnal sza­badlábra helyezte. Az ítélet ellen a védő és az ügyész semmiségi panaszt jelentett be. I / . __ >• r I r I *r I * Kö zönség kóréból. Nyilatkozat. A «Tolnamegyei Közlöny» múlt .heti szá­mában «Pedagógia» cimii cikkemben többek között 'említést tettem arról, hogy a helybeli izraelita iskolából egy tanulót kicsaptak lopás miatt. E dolognak megírására többektől nyert imformációm indított. ságok e nagy kedvelőjére: dr. Stern körorvosra, és ez nekem teljesen elég. Hiszen, gondolom, azt kellett bizonyítani, hogy ez a jeles ur nem szokott igazat mondani. Nem igaz mondását pedig reá sütöttem most az önmaga által hivat­kozott legkompetensebbnek nevezett tanúja ál­tal is. Reá sütöttem ápril 6-iki vallomásának elején. Reá tudom sütni még több esetben is. De gondolom, pár eset is elég. Azt a természetes, velem született jogomat pedig, hogy nyilvános, közérdekű cselekmé­nyeket nyilvános bírálat tárgyává tegyek, sem­miféle maffia, vagy rendelet izü megfélemlitési kísérletek mellett sem fogom soha feladni. Azért tehát jó lesz arról a veszett őrültséggel vág­tató, megvadult, nemesi paripáról leszállni, mert az a paripa nem az »üvek.« Itt van nálam a passusa. Igen jó irás. Rajta van az alispán neve is. Jó lesz a kántor cigány gyerekének utánzásával is felhagyni. Szabad megmondani és megírni az igazságot. Bölcske, 1908. május 25. ____ Vajay István. 19 08. B. 288/2. Ö Felsége a Király nevében! . I A szekszárdi kir. járásbiróság, mint bün­tető biróság rágalmazás vétségével vádolt Hor­váth Mihály Balázs elleni ügyben Málinger Já­nos maganvádló által emelt vád fölött Szek­szárdon 1908 évi május hó 11 én Mányoky Ödön jegyzőkönyvvezető dr. Beöthy Károly védő részvételével megtartott nyilvános tárgya­lás alapján a vád és védelem meghallgatása után következőleg ítélt: Horváth Mihály Balázs 1868. szept. 22-én Sióagárdon született róm. kath. vallásu, nős, 1 gyermeke van, földmives, vagyonos, sióagárdi lakos bűnösnek mondatik ki a btkv. 261.§-ába ütköző 261. §. szerint minősülő becsületsértés vétségében elkövetve azáltal, hogy Sióagárdon 1908. április 25-én Málinger Jánosról azt állí­totta, miszerint a gazdaközönség pénzével nem tud elszámolni és ezért a btkv. 261. §-a alap- j az 1892 évi 27. t.-cz. 8. §-ában jelzett célokra fordítandó és behajthatlanság esetén (1) egy napi fogházzal helyettesítendő (20) korona pénz- büntetésre ítéli. Tartozik továbbá terhelt a felmerült bűn­ügyi költségeket a kincstárnak megtéritehi. Az ítélet jogerőre emelkedése után a Szek­szárdon megjelenő »Tolnamegyei Közlöny« cimii hetilapban terhelt Horváth Mihály Balázs költ­ségére egész terjedelmében egyszer közzéteendő Tartozik terhelt Horváth Mihály Balázs 15 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett Málinger János sértettnek 20 korona ügyvédi, 8 korona utánjárási és a hírlapi közzététellel fel­merülendő költségeket megfizetni. Dr. Albers Rezső ügyvéd dija 20 korona, dr. Beöthy Károly ügyvéd dijja 10 koronában állapittatik meg saját feleikkel szemben. Mint utólag az iskolaszék elnökétől — mint erre a legilletékesebb és feltétlenül mérvadó egyéniségtől — értesültem: a kicsapatás ténye nem forog fenn. Az ügynek egyéb részleteire most njár ki­terjeszkedni nem akarok. _________ Péter Károly. * E rovat alatt közérdekű felszólalásokat díjmentesen közlünk, a felelősség azonban a beküldőt terheli. A szerk Nyilt-tór.* Záró nyilatkozat. Indokok. A kir. járásbiróság Horváth Mihály Balázs terhelt és Mancs! István, Páli Józseí tanuk es­küvel is megerősített vallomása alapján tény­ként állapítja meg, hogy Sióagárdon 1908. ápr. 25-én a gazdaközönség egy része pásztorvá­lasztásra jött össze, a választást azonban meg­tartani nem lehetet, mivel terhelt Horváth Mi­hály Balázs, már a gyűlés folyamán folyton azt kiáltotta Málinger Jánosról, hogy a gazda* közönség pénzéről nem tud elszámolni. Tényként állapítja meg továbbá, hogy ter­helt már a gyűlés után a községháza előtt a mellét verve azt állította sértett Málinger Já­nosról, hogy a gazdaközönség pénzéről nem tud elszámolni. Szabad megmondani és szabad megírni azt, ami igaz. Állapítsuk meg tehát az igaz­ságot. Veridikus ápril 30-iki szelíd és enyhe bi- rálatu igazmondását követte nyelvöltögetve, ha- zudozva és rágalmazva, némely vakmerő kiro­hanás. (máj. 7.) Az erre megjelenő és absolut igazságokat tartalmazó ki jelentéseim nyomán el kellett a hazuságnak és rágalomnak némulnia. Drágíts doktor urnák tartozom azzal a ki­jelentéssel, hogy én föltételeztem róla, hogy ő igazságos érzésű ember s hogy mint ilyen, meg­fogja cáfolni dr. Sternnek ő reá, mint legkom- petensebb tanúra való azon hivatkozását, mintha engem Nagy István egyáltalában, vagy pláne többször kitessékelt volna. Drágíts doktor ur, a »Tolnamegyei Közlöny« május 21-iki számá­ban, következő szavakkal: »Dr. Stern ezt tőlem nem hallotta« alaposan reá cáfol fordított igaz­* Ezen rovat alatt közlőttekért felelősséget mtm vállal a szerkesztő. Minthogy pedig terhelt ezen állítása alkal­mas arra, hogy /alódiság esetén a panaszos ellen bűnvádi eljárás tétessék folyamatba és őt közmegvetésnek tegye ki. Minthogy azonban csupán két tanú iga­zolta, hogy a terhelt a fentebbi kijelentést tette, miért is figyelemmel a kir. Kúriának 32. számú döntvényére, figyelemmel a terhelt eddigi büntet­len előéletére, terhelt bűnösségének kimondása és a büntetés kiszabása is indokolt. Az ítélet egyéb része a Bp. 480., 489., 485 és a btkv. 277. §-án alapul. Szekszárd, 1908. május 11. Fejős kir. járásbiró. Kiadta a kir. járásbiróság azzal, hogy ezen ítélet jogerős. Szekszárd, 1908. május 21-én. Fejős . kir. járásbiró.!

Next

/
Oldalképek
Tartalom