Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)
1908-05-28 / 22. szám
XXXVI. évfolyam _____________22. szám Szekszárd, 1908 in áius 28 Fü ggetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikái hetilap Szerkesztőség Bezerédj István-utcza 6. sz., hová 1 lap szellemi részét illető minden közlemén/ek intézendők Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár Mór könyvnyomdája, hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzkfildeménvek intézendők Felelős szerkesztő BODA VILMOS Megjelen hetenként egyszer; csütörtökön Főmunkatárs Előfizetési ár: Egész évre -12. K, Pvre 6 1« ®ví'e ^ K ■* . ■* Számonként 24 tiller e 'lap nyomdájában HORVÁTH 4GNÁCZ Hivatalos Hirdetések : -100-szóig i K -7-4 f, .100—200 ^drí'á K~ 74 f, 2ÖO—500 szóig 7 K 74 f,£mmdea további 100 szo- 2' koronával több. Nyilttér gar^ond soronkirit 30 AlléÉbredj Monarkia! Általánosan ismert dolog, hogy Ausztriával való viszonyunkban még ma nem forrták ki magukat az események, nem értek még meg teljesen állapotaink annyira, hogy pénz- ügyileg, katonailag és a külképviselet tekintetében teljesen külön válhassunk Ausztriától. Ezt a minden- átmenetnélküli, nagy előkészületeket, körültekintést, mély államférfim bölcseséget^ munkát és az ezzel járó hosz- szabb időt igénylő gyökeres* változást ez idő szerint hazánk semmi esetre nem bírná ki E.i/t a minden igaz hazafi által hőn kivánt teljes független és önálló Magyarországot meg kell előbb csinálnunk ; de ne kövessünk el e szent és magasztos feladat megoldásánál meggondolatlanságot, ne hirtelenkedjünk! Nem. kockajáték ez! Mert a szent haza sorsa, léte, boldogsága van ezzel egybekapcsolva. Ne ugorjunk vaktába a sötétségbe, mert egy ezredéves múltra büszkén visszatekinthető nemzet szenvedése juthat ezzel esetleg az Örvénybe! Magyarországot előbb gazdaságilag, társadalmilag erőssé kell tennünk. Vagyonilag kell hazánk fiainak előbb gyarapodniuk mert a jólét a politikai önállóságnak és függetlenségnek nemcsak egyik legszükségesebb feltétele, tényezője, hanem egy- szersmint az a biztos alapkő, amelyen a politikai függetlenség, az önálló Magyar- ország nagy katedraléja egyedül lesz felépíthető. Nem politikai szörszálhasogatásokra van mostanában szükség, hanem összetartásra, együttműködésre, hasznos, áldásthozó, tevékeny munkára. Ez fogja megérlelni hazánk javára azt a nemes gyümöcsöt, melyet majdan -minden honpolgár fog élvezhetni. Ez a gyümölcs azonban csak a béke fáján teremhet! A béke pedig ismét csak a kölcsönös megértés gyermeke lehet. Megértésre van szükségünk tulnan is, innen is! A monarkia mindkét felét az elmúlt 40 év politikai története arra kellett, hogy tanítsa, hogy az 1867-iki kiegyezés hazánk hallhatatlan bölcsének a nemzet boldogulására készült alapvető nagy müve volt ugyan, amelynek segítségével a tespedés és mély álom után, mi magyarok a nemzeti ébredés korszakába léptünk, ez utón haladva megizmosodtunk, fejlődtünk és a nagy műnek sok tekintetben hibás irányban való alkalmazása dacára Magyarország ma már oly erős faktora a monarkiának, melyet saját léte aláásásának veszélye nélkül és a békés együttműködés «nélkül, a másik államfél számításon kívül már semmiképpen sem hagyhat. De egyszersmind határozottan be kell ismernünk, hogy koronás királyunk által lehetővé tett ez a nagy politikai alkotás az érdekelt két államnak az idők folyamán mutatkozott szükségleteinek és természetszerűen, — ellentétes érdekekről lévén szó — ma már elhalaszthatatlanul korrekciókra szorult a változott viszonyok kiegyenlítésére, elsimítására; még pedig a mi további meggyőződésünk javára olyképp, hogy önálló államlételünk nagy épületének ne csak a falait huzzuk fel, hanem azt tető alá is hozzuk, be is rendezzük és azután büszkén mondhassuk bárkinek szemébe kifelé a.min: den angol polgári családfőnek jelmondatát : «Váram néKem az én hajlékom:» *. * Világramenő érvényt kell szereznünk annak, hogy ne bántsd á magyart! Há pedig ezt elértük, akkor leszünk csak.igazán nagyok ! Azonban ezt csak az erők gyűjtésével, felhalmozásával, együttérzéssel ' és vallvetyfi, együtt tartással a monarkia' másik* telével látom lehetségesnek — egyelőre, egy nemzet teljes hatalmi kiépülésének javára a közel jövőben. Az időpont pedig,'lamely- e' részben, sikerrel nemcsak kecsegtet, .hanem *á mi. vitális érdekeinknek kivivására .alkaimäs' is,-; immár elérkezett, mostanában nemcsak olyan időszerű, mint amilyen eddig'alig volt, hanem . szükségszerű is, a legtöbb politikai szempontból. Ezt, azt hiszem, bővebben: meg-, magyaráznom, kifejtenem: fölösleges::.. A kiegyezést reformálnunk kell és pedig sürgősen. Még ősz királyunknak*, kell megadnunk az alkalmat arra* hogy- babérjait, szaporítsa és homlokál a tehesaé'-a legszebb: és legértékesebb koszorút: örökségül hagy-' ván népeinek, mindkét államfél összes lakosának az áldásthozó tartós béke üdvösségét, örökösének pedig a sziklaszilárd, megingat- hatlan uralmat. A kiegyezés pedig csak olyképpen lesz megreformálható, ha bölcs mérsékléssel úgy Magyarország, valamint Ausztria félretesz minden túlhajtott követelést és számit a legközelebbi évtizedek állami szükségleteivel lehetségesen az egész vonalon, de elsősorban Magyarország iparának, kereskedelmének, mezőgazdaságának és általános népjólétének legégetőbb és jogos igényeivel. Hasson oda minden párt egész erejének egyesítésével, összetartással,- minden kicsinyes politikai pártérdek félretételével, hogy e terv sikerüljön. Lépjenek e célnak előkészítése végett a monarkiának összes számottevő politikai korifeusai akcióba, hogy az eredmény az államjogi törvényes formák között a lehető legrövidebb idő alatt valósággá lehessen. Az idő sohasem volt még erre alkalmasabb, mint mostanában, de épp ez okból égetően sürgős is ! Nem hinném, hogy tiszta lelkiismerettel akadna olyan, a' közjót szivén hordó politikai párt avagy sajtó, amely e tervemnek — privát pártpolitikai és taktikai szempontoknak 1 figyelmen kívül hagyásával — ellenzője lehetne, avagy ennek meghiúsítására törekednék; mert az csakis saját hazájának ellensége, aki végeredményül fel fogja ébreszteni az idegennek étvágyát a beavatkozásra és be. fog válni a régi közmondás: inter duos litigantes tertius gaudet! Egyikünk se vegye megalázkodásnak, ami a monarkiának egyaránt fontos létérdekének gyökeres megoldásáhos vezethet; mert be kell látnunk józan ésszel, hogy erre nélkülözhetetetlen szükségünk van és ne hallgassunk kárörvendő ellenségünkre. Őrizzük meg józanságunkat, békénket és vagyonúnkat, mert csak igy lehetünk nagyok, hatalmasok és erősek. Roger Pál. Akié # föld, azé az~.ország. *|g Évtizedekre menő. tanúlmányozás e| munkálkodás előzte meg és juttatja kezünkbe »Akié*1* a föld, azé* az Qrszág«- cimu röpjratöt, a melyv munkában á »Porszem« álnév alá rejtőzőls2efző, ^ .azzal a régen vajúdó s* már ' mintegy' 'tengert f kígyó" módjára fejlődött aktuális - kérdéssel- ftfgr * jalkozik, amely egész közgazdaságig és 'állam- ' politikai életünket lekötni játszik : hogy * t. .1. társadalmunk ^niként .vdlna Tehetséges gazdaság- ■ politikai térem égész-ségesebb irányban haladni! .. • Mert bizony,' nineijs-náit tagadni, M|gyár- ' ■or-szág. közgazdaáági és különpsen állafnpoTitikai ■ .. ÉéléWtéfcfén.MKáí rég'«idő' óta sajgó és orvoslásra^ várQ~fájdá-lmá'S *nyrtt sebek Vannak. - Annyira- jutottunk -.már, -hagy e'miatt äz ország népén bi^ ■zonyös nyugtalanság is mutatkozik ;-és mivel a . gyógyítás módszere ismeretlen, .az-igazi orvosság*.tehát rha-áincsen meg, a -kívánatos haladás. • ' helyett majdnem • .teljes- f stagnálás * ^észlelhető házunkban. - * . . : '. ; • A' kivándorlás nagy aránya '— noha most . legalább is egyidőre szüríetel — gondolkodóba ejthet minden .’ -igaz hazafit | &' kiVártdőrlá-s tP-. vábbá a terjedő égygyermekren<Jszér,. népünk, számát mindjobban csökkenti és idővel, ha idejében nem orvosoljuk a bajokat, talán oda sü- lyedünk, népesedési állapotok tekintetében, a hol Francziaország van, már évtizedek óta. És I mellett a nagyarányú népkivándorlás mellett egyik baj váltja föl a másikat; olybá tűnik fel előttünk a haza ügye, mintha a nemzet maga magaval is meghasonlott volna. Sőt az a látszat kezd mutatkozni, mintha a’nemzet fiainak egyrészével örökös harcban óhajtana lenni; azok ellen és azok mellett folyik s harc, akik között az'elégedetlenség is mind nagyobb. Minden téren annyira megváltoztak közgazda- sági és állampolitikai viszonyaink, hogy a sorstól leginkább sújtottak a bekövetkezett drágaság következtében is ma sokkal nehezebben tudftak existálni, mint valaha. 1 Közgazdasági helyzetünk tehát a helyett, hogy megfelelő mértékben javult volna, folyton rosszabbodik, mert a nép szegényedése, különösen az egyik oldalon, a kisemberek részén, bár érdekükben elég sok történt már, élesen szembeötlő. A középbirtokos osztály helyzete sem irigylésreméltó i nem különösen a magyar gentryé, a kit minden oldalról támogatnak a »jóakaró« uzsorások. A magyar mágnás sem lehet sorsával olyan elégedett, mint hajdan volt, a küzdelem korszakában él már hosszabb idő óta ő is, úgyszintén a nem mágnás nagybirtokos is és csupán a bevándorolt uj földesur az egyedüli, akinek a magyar föld busás jövedelmet biztosit, mert a bevándorolt igénye sohasem terjedt túl jövedelmének egynegyed, vagy legfeljebb fele részén ! És midőn igy alakulnak a mi gazdasági viszonyaink, parlamentális életünk se egészséges többé. Mióta a közjogi viták vezetik a törvény- hozást és ennek rovására a közgazdasági érdekek, a tulajdonképpeni éltető erők háttérbe szorultak, azóta a magyar nemzetnek mind több az ellensége úgy a belföldön, mint a külföldön. A nemzetiségek ugyanis mindjobban és köny- nyebben vérszemet kapnak, — mert sokszor széthúz, a helyett hogy összefogna és össze-
