Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)
1908-04-30 / 18. szám
záltak. A mi német falvaink elég csinosak, — de ezekben a házak csak viskó számba piennek azok homlokzatra épült lakóházaikhoz képest. Azonban a vend szegény sorban van. Szent- gothard maga is szerény viszonyú volt és határa ezernéhányszáz hold csak, — és mégis áldozott. Egyesek is, a takarékpénztár is, a község is. Négy évtized elmúlt már azóta, hogy járási székhelylyé lett a Magyari-Kossák egykori legszűkebb hazája. Akik hajdúkkal íetépették ugyan a németekről a bugyogót, de németnek hagyták azok iskoláit. Pedig jobb lett volna a nadrág helyett az iskolát magyarosítani meg. — Igen, negyven éve múlott már, hogy járási székhely lett Gyönkből, a faluból, a járás három városával szemben, — de ha azt kérdezzük, hogy mit tett, mit épített e hosszú idő alatt az ő költő, fogyasztó közönségét képező hivatalbeli és egyéb inteligencia érdekében : a községi vendéglőn kívül egyébbre nem mutathatunk. Hát hiszen ez is kell a magyarnak, — fájdalom, jobban is. mint kellene, — csakhogy tisztességes piac is kell és gyönki, nem pedig budapesti árakkal; és ami a fő, tisztességes lakás is. Mindkettővel azonban úgy van Gyünkön a nem beriszülött, a nem a saját házban lakható intelligens ember, mint az adomabeli cigány a beteg rajkóval: «Mi köll szerelmetes magzatom, lehozzam a csillagot is ? !* — «Egy darab kenyér.» — «Bibast, te is mindig olyant akarsz, ami nincs.» Igenis — nincs. — Nincsen Gyönkön sem piac, sem lakás. Gyönknek tulajdonképeni piaca Hőgyészen van, — megfelelő, illő bérházai pedig I holdban. Aki épit, magának épit: aki pedig nem jól választotta meg a papáját vagy a mamáját, vagy a szive bálványát és saját házra nem telik, — az kénytelen úgy tenni, .mint a nótában a Sári: putriban lakik. A Marcal vidékéről tizenhét község Vesz- prémmegyéhez tartozik. Földrajzi fekvésük Győrmegyéhez, gazdasági érdekük pyőr városához fűzi őket. Peticionáltak a nyolcvanas évek elején a hozzácsatolásért. És mit tett báró Fiáth Ferenc a gyönki szolgabiró nagyatyja, Veszprémmegye akkori főispánja, meg Vághelyi Dezső az alispán ? Négyszázezer forintos székházat építtettek a vármegyével. Olyan pompás pihenő hely az egész Dunántúl nincsen. — «Most szakadjatok el!» — Vagy amikor a zalaegerszegiek féltek, hogy Deák Ferenc halála után a székhelyet átteszik Nagykanizsára, — építettek pénzügyi palotát, gimnáziumot, kaszárnyát, nyögtek bele, 96 százalék volt a pótadó, — de Egerszeg központ maradt és Kanizsa nem. megyeszékhely, hanem önálló törvényhatóság lesz. Gyönkön is igy akarnak, de a gesztenyét az állammal szeretnék kikapartatni. Gyönk nem épit. — Szükség van tanítói lakásra. Az evangélikus hitközségnek van téglagyára. És mégsem épit, hanem, vesz kész házat. Hadd 7 legyen a lakáshiány még nagyobb. — A gimnáziumnak szüksége van tanári lakásra. Pénze, tőkéje bankban, takarékban. Épit talán ? Ő is úgy vesz. — A községnek ovoda kell és van üres telke. Ez sem épit,>ez is-kész házat-vesz.— «Építsenek; 'a ‘földművesek,’ vari élég pénzük!» -— Igaz.; Csakhogy ezek-meg azt.mondják,jhogy akinek: köll, építsen. Inkább vigyék, el a hivatalokat. Idylli állapotok vannak tehát Gyönkön. : Annyira, hogy például a járás főszolgabirájának, aki mellesleg megjegyezve a legjobb, mert passzionátus beépítő lakó, — • julius elsejére lakása nincs. És úgy áll a bál, hogy egy-kettő kivételével mind a három járási hatóság mindegyik tagja elégedetlen a piaci és a miserabilis lakásviszonyok miatt és szeretnének szabadulni | attól a helytől, amely nekik semmit sem ad, de aminek ők minden keresményüket odaadják. És a nem hivatalbeli értelmiség is velük érez, csakis azok nem, akiknek házuk van, akik attól tartanak, hogy a hivatalok elvitelével a házak elértéktelenednek. És ezek attól félnek, azok pedig abban reménykednek, hogy Hőgyész majd ajánlkozik építkezni a járási hatóságok részére és a gazdasági központ megint hivatali központ is lesz. < Ezzel azonban a kérdés megoldva nincsen. Mert nem hivatalépületekre, nem törvény-, se nem megyeházára van szükszég Gyönkön, hanem magánlakásokra, — lakás pedig Hőgyészen sincs. Gyönkön a kir. bíróság hivatalhelyisége olyan, hogy azzal mindenki megelégedhet; a kir. adóhivatal helyisége szintén eléggé megíelelő; a szolgabiróságé pedig pláne ritkítja párját. Azért pedig, hogy a főszolgabírónak lakása nincsen, bevinni a vármegyét abba, amint tervezik, hogy a Gyönki Takarékpénztár épit szolgabirósági hivatalt és lakást, de 1 törvényhatóság harminc évig garantirozzon neki 3800-K évi lakbért, a vármegye pedig ebből minden évben circa 2000 koronát fizettessen Gyönkkel és a szomszédos községekkel, — nagyon túlhajtott és erőltetett dolog. Ez az idea halva született. — Nem ez az igazi megoldás. — Ez csak a főszolgabírói lakáskérdést oldaná meg. —r Az igazi meg-, oldás az, hogy Gyönk községe és mindazok, egyesek és intézetek, akiknek érdekük hozza magával, hogy ne Hőgyészen legyen a járás székhelye, hanem maradjon Gyönkön, álljanak össze és egyesült erővel szüntessék meg a lakásmizeriát. És ne csak egyesek, hanem az egész hivatalnoki kar javára. Vegyenek példát Kisceltől. Ott is ilyen bajok, tarthatatlan állapotok voltak, amig meg nem alakult a házépítők szövetkezete. Mányoky Gyula dr. TOLNAMEGYEI1 KÖZLÖNY Sodorna -— Gomora. Valami van a levegőben: valami átkos, pusztító, veszedelmes elem, melynek belehelése nem a tüdőt tölti meg gyilkos bacillusokkal, nem a test szerveit támadja meg kipzó, gyó- gyithatlan betegségekkel — de'megrontja, megrothasztja az emberi erköfcsÖket* s" bujaságot, bűnös gyönyöröket, sodomai kéjmámort olt a vérbe, aljasságot és becstelenséget a lélekbe ... És az emberek is olyan különösek, olyan titokzatosak, olyan bizalmatlanok ... A társadalmi érintkezés csupa képmutatás : nincs már lelkes, önfeláldozó barátság; nincs részvét a nyomor, a szenvedés iránt; nincs szeretet az embertársak iránt; nincs szégyenpir az arcokon ; nincs érzékenység a becstelenség és gyalázat iránt; csak egy bűnös szenvedély tölti el az emberek Szivét, léikét,- véréi, ■— & tiltott, titkos állati gyönyörök, . ocsrhány,! vétkes kéjelgések összérzése ... A pokol a föld színére helyezte országát, és teremtett. egy uj- társadalmat, melynek erénye: a becstelenség, büszkesége:: a gyalázat i A magas körök ‘ szalonjai, az urleányok illatos bod'óuiré-jai,' a dandyk legénylakásai, a kisemberek; bérlikai) és"; a nyomorgók bűzös odúi: mind—mind teli vannak förtelmes bü-. nőkkel,tházasságtöiréssel, leánycsábitássál, hitvescsalással '.r. .És szinte.lerí; már azí emberek arcáról az öntudatos — de következetes bűnösség beismerése, ám azért titkolják, takargat-' ják gyalázatukat s a kutató nyílt tekintet előtt lezáródnak a szempillák, mintha mindent—mindent el akarnának leplezni; mindent, amit az agy gondol s a szív érez, mindent ami a lélek mélyén lakik, amitőla vér a kéjvágyra pezsdül, amitől a test a bűn óhajtásáért reszket . . . És mégis . . . hiába a leplezgetés, a titkolózás : az egyik botrány a másik után kerül napvilágra. Eleinte csak suttogva, nagy óvatossággal és a hírforrás, megbízhatóságának még erős, majd folyton gyengülő kétségbevonásával, mig végre nyíltan, hangosan adja tovább egyik .száj a másiknak a »nagy titkot« . . . s aztán már az utcagyerek is arról beszél és beleszövi idétlen nótáinak idétlen szövegébe . . . * Tele van a város sodomai botrányokkal, melyeknek egyik része még* »nagy titok« (bár mindenki tudja), a másik része már lejátszódott dráma, de amelyről — a családra való tekintettél — jtt nem szólhatok. De van mégis egy, melyet nyíltan el szabad mondani, hiszen nem tudjuk, hogy kiről szól . . . íme egy rövid riport: — »E hó 25.-én, szombaton reggel, a városon keresztül folyó patak mellett játszadozó gyermekek, az Apát-utcától a Séd-utcára vezető hid mellett, a patak medrében, egy újszülött kisdedet láttak a vízbe hajítva, a meder szélén lebegni. Lelkendezve mesélték el minden arra- menőnek, minek következtében rövid idő alatt nagy "csődület támadt. Nemsokára jött egy rendőr, ki a kisdedet a vízből kiemelvén, a városházára vitte. Az újszülött szép, hosszuhaju fiú volt, s a vizbehajitás előtt hihetőleg a nyakán talált spárgával fojtották meg« . . . Te sodomai bűnben fogamzott, tiltott, ocsmány szerelem szerencsétlen magzata te, kit a természet törvényei és az örök Isten akarata emberré alkottak: miért kellett, hogy egy bestiánál bestiább anya hordozzon méhében, ki hogy. bűnét eltitkolja — mint lelketlen emberek az ebkölyket — úgy. vetett ki meztelenül, megfojtva a város szennyét, piszkát gyűjtő patak vizébe ? 1 . . Itt megáll az ész 1 Nincs a bűn enyhítésére egy mentő, egy magyarázó gondolat, nincs egy porcikája a szívnek, 'bestSát-^nj^-’, védelméért vágyódna, nincs égy szava. -;az ajknak, mely neki kegyelmet esdene, .ninbs egy jámbor lélek, mely neki irgalmat, könyörületet kívánna. Sújtsa őt az Isten sújtó két kezének minden átkával 1 Ti pedig, kiknek vétkéről még csak suttogva beszél a mindent fölfedező pletyka szava, verjétek millió bűnöktől megterhelt melleteket, verjétek jajgatva, zokogva — amig nem késő. Ketskés Győző * ; 1908 április 30 Milliós örökség. E címen a «Közérdek» ezen évi április 18-iki számában egy örökösödési ügy nagyon egyoldalú, hangulatkeltésre számitő és némely részében a tárgyi tényállássaF-efllénkező módon lett ismertetve. Az igazság, az elhunyt Nagy ék iránt való kegyelet, valamint. az ezen örökösödési ügy közokiratai' készítéáeJ' körül' eljárt illust'ris,*■ juridikai ;férfiák' szíalíréputáciöja érdekében is• á fentémlitett' közlemény' tárgyi' tévedései helyre igazitandók.'Valótlan; hogy Istenben boldogult* Nagy Lajosné' haláia élőtt évekre visszanyúló * dementia ' senitisben Szenvedett. A törvény törvény. , Ezt meg kell. tartani., Ezt egy biró nerh fogja senki szép szeméért, saját bírói jó hírneve' veszélyeztetésével ‘ mellőzni.' Nos, a törvény világosan előírja, hogy a közvégrendelet készítésre felhívott biró tartozik meggyőződést szerezni a végrendelkezni .akaró végrendelkezési képességéről. Boldogult Nagyné köz- végrendelete készítésekor is ez történt. Mikor MIT IGYUNK ? •gyünkmohai ------------------------------ Igyunk mohai ho gy egészségijüket megóvjuk, mert Inviink mohai csakis a természetes szénsavas 9yUn,°ra! ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. Igyunk IHOhEI Agnesforr ást, ha gyomor-, bei-és légcsőhüruttól szabadulni akarunk forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk. . forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavarok állanak be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. A mohai Agnes-forrás, mint természetes szénsavdús ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyuviz; dús szénsav tartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző eleinek ellen, hanem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönbfélébb gyomor-, légcső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év óta bebizonyosodott, hogy még ragályos betegségektől is, mint typhus, cholera, megkiméltettek azok, akik közönséges ivóvíz helyett a baktériummentes mohai Agnes-vizzeléltek. Legjelesebb orvosi szaktekintélyek által ajánlva« Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másféliteresnél nagyobb üvegesben minden kétes ' értékű szénsavvar telített viznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb; hogy az Ágnes-forrás vizét a logszegényebb ember is könnyen piegszerezhesse, nagyobb vidéki Jvárosb&n ' erakatek szerveztelek, ugyanott a forrás leírásának ismertető, füzete ingyen kapható« A forráskezelöség. — Kapható; minden füszerüzlétben és elsőrangú vendéglőben.- .= Kedvelt bor viz ! #_1S Főraktár: Salamon Testvérek cégnél, Szekszárdon«
