Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1907-05-30 / 22. szám
2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1907 május 30 Szobrot II. Rókóci Ferencinek! Zomborban, Bács-Bodrog vármegye székhelyén. Aki fennjfplt lelkének minden gondolatával s nemes sziyének min<|en lüktetésével a hazáért éjt és a szabadságért lángolt; aki az elbitorolt ‘ szent javakért az élet legdrágább kincspif: békéj: és boldogságot pír dobván, harcba szállt; akj a nemzeti állam régi fényének megújhodásáért odaáldozta királyságot érő birtokait; aki hazáért és szabadságért yitt dicsőséges küzdelmének igazságát az önkény-kinálta kegyelemért meg nem tagadván, életfogytig vállalt számkivetés minden keserűségével pecsételte meg; annak emléke időtlen időkön át buzgó forrása azon hazaszeretetnek, mely a hazáért mindent áldoz, de a hazát el nem alkudja semmiért; annak emléke örökkön éltető kútfeje azon szabadságimádatnak, mely inkább sorvadoz a hontalanság búbánatába, semhogy fényes szolgaságba hajtaná fejét; annak emlékét maradandó ércben meg kell sokszorozni s juttatni kell belőle minden hová egyet-egyet, hogy mindenütt élessze s táplálja a haza- és szabadságszeretetet á haza nagy és kicsiny fiainak szivében egyaránt. Ez a gondolat vezérelte a Bács Bodrog Megyei Irodalmi Társaságot, midőn első ünnepi ülésén elhatározta, hogy országos mozgalmat indít II. Rákócy Ferenc emlékének a vármegye székhelyén ércben való megörökitése végett. Ha valahol, itt van szükség arra, hogy a szabadság nagy hősének ércemléke hirdesse a büntetlenül meg nem szeghető szent kötelességet a haza- és szabadságszeretetet, itt, ahol a nagy fejedelem és vak Bottyán vitéz kurucai végig gázoltak a haza ellen támadt hálátlan jövevényeken. Ez eszme hóditó erejébe vetett bizodalommal fordulunk a városhoz, a vármegyéhez s az ország közönségéhez, hogy áldozatfilléreivel tegye lehetővé az eszme megvalósítását. * Hazafias kegyelettel kérjük, vegye szivére II. Rákócy Ferenc emlékének megörökítését, terjessze e gyűjtő-ivet ismerősei körében is és szolgálja hazafias lelkesedéssel a hazafias szent célt. A törvényhatóságokat, a hatóságokat, a pénzintézeteket, az egyesületeket, a testületeket, a társasköröket, a társaságokat kérjük, adakozzanak e hazafias szent célra, A hazafias eszmékért lelkesülő honleányokat kérjük, támogassák kegyeletes törekvésünket. A hírlapokat kérjük, tegyék közéé jelen felhívásunkat. Az ifjúság is lelkesüljön e magasztos eszméért; a hazafias kegyelet édes érzése lesz érte jutalma. E nyilvános nyugtázást a Zomborban megjelenő lapokban tesszük közzé. A hazafias adakozás minden fillérjét hálás; köszönettel veszi a szoborbizottság. A begyült pénz, postautalványon, a felhívás szövegétől elkülönített számozott gyüjtőiv lap pedig egyszerű horitékban küldendő be Zom- borba, a Zombori Takarékénztár címére. A gyüjtőiv lapok beküldésének határideje 1907. évi december hó 1. napja. Isten áldása legyen a nagy szabadsághős emlékén 1 Zomborban, 1907. évi junius hó 1. Diszelnököjc: Dr. Várpsy .Gyula kaiocsa- bápsi érsek, valóságos belső titkos tanácsos. Fernbach Károly Bács Bodrog varmegye és Zpipbor szab. kir. város főispánja. Tisztgletbelj elnökök : Vojnits István, Bács Bodrog yármggyg alispánja. Hsuké Imre, Z.pmbor szab. kir város pplgármestere. Fernbgch Péter, Zombor sz, kir. város országgyűlési képviselője. Vértesi Károly a Bács Bodrog Megyei Irodalmi Társaság és a Rákóci szoborbizottság elnöke. Alelnökök : Rác Soma, Budai Gerő. Titkárok : dr. Pataj Sándor Prokópy Imre, Trencsény Károly. Jegyzők ; dr. Dömötör Győző, Petényi József, Zsoldos Benő. Pénztáros: Vujevich Alajos. Szoborbizottsági tagok : Dr. Baloghy Ernő, dr. Donoszlovits Vilmos, dr. Falcione Nándor, Henneberg Sándor dr. Kabos Márton Latinovits Szaniszló, Mayer István, Mérő Ignác, dr. Radványné Ruttkay Emma Tittinger Antal, Seiner Lajos, Szondy Mátyás, Rantner Ottó, Zzulyevits Einő. Epigram. Múzsám, Te is megcsalsz?! — Elröpülsz oly könnyen ?! — Hejh, pedig ha itt hagysz: Kicsordul a könnyem! — Ne hagyj hát Te engem, — Te tudod mi éget! — „Bánat, kín, fájdalom, mely soh’ sem ér véget! Kevés öröm virág, még kevesb boldogság! Ebből áll az élet!“ SZÉKY GÉZA. A biztos alap. Az ur jó szolgát keres, a gazda hű cselédet, a mester lelkiismeretes segédet. A kereskedő jóravaló tanulót, a szülő engedelmes gyermeket akar, de vajmi kevés ember törődik azzal, ami jó szolgát, hű cselédet, lelkiismeretes segédet, jóravaló tanulót, engedelmes gyermeket nevel: tudniillik a vallásossággal. Pedig, miként a növény nem élhet gyökér nélkül, azonképen nem létezik erkölcs, jóság, vallásosság nélkül, hit nélkül. A vallásos ember józan, mértékletes, szorgalmas, lelkiismeretes és megbízható. Ezeket a tulajdonságokat keresi az ur is a szolgájában, a mester is segédjében, az ember is barátjában, a házastárs is házastársában. Igen, de hogy kereshetünk termést s gyümölcsöt olyan talajon, melybe sem magot el nem vetettünk, sem meg nem munkáltuk, sőt még esőt sem kapott. Már pedig ilyen talajhoz .hasonlít a vallást nem ismerő ember. Mily jó volna élni a világon, ha az emberek józanak, lelkiismeretesek és megbízhatók lennének. Mily könnyű dolga volna akkor a gazdának, mesternek, szülőnek s minden társadalomnak és hatalomnak. De igy itt van a rengeteg katonaság, rendőrség, csendőrség s a legkülönfélébb büntető s ijesztő eszközök s mindezek a vallástalanok miatt. Mert hiszen tudjuk, hogy az igazi vallásos ember nem lop, nem verekedik, nem rabol, nem lázong. És mégis, jólehet a legtöbb ember tudja, hogy minden baj és békétlenség a vallástalan- ságtől, az istentelenségtől származik s nem szereti a bajt, a békétlenséget, mégsem törődik azzal, hogy az ő cselédjei, hozzátartozói, alattvalói vallásossak legyenek, sőt mi több, ő az oka, hogy vallástalanok. Hiszen látjuk és tapasztaljuk, hogy egyes cselédek és munkások alig tudják még valósuknak lényegesebb köteles» ségeit is teljesíteni. Miért ? Mert a munkaadó nem ad hozzá időt ,és alkalmat, gztgn panaszkodik, hpgy rosszak a munkások, rosszak a cselédek. Ha te munkaadó yagy szülő nem becsülöd a vallást, legalább a te alattvalódból, szolgádból, gyermekedből ne verd ki azt. Járj elől jp példával, hogy a vallásos ember ne ütközzék meg életeden s eljárásaidon, mert ilyen módon magad alatt vágod a fát. Vagy azt hiszed, hogy annál hűségesebb és szorgalmasabb lesz az a cseléd, minél jobban fogja megvetni az Istent? Ha az Isten félelme nem tartaná vissza az embereket a rossztól, akkor hiába való volna minden fegyver, börtön s kínzás. Avagy nem esztelenség-e, amit a bölcs, liberális kormány rfiűyelt. Tudniillik, hogy a felekezetlenséget, vagyis istennélküliséget törvénybe iktatta: s mégis a hivatalnokaitól kívánja, hogy az egy élő Istenre esküdjenek, hogy mindenben hűségesek és lelkiismeretesek legyenek. Ha én nem ismerek el egy vallást sem, igy tehát az Istent sem, akkor tőlem nem lehet követelni, hogy az egy élő Istenre esküdjem. Akár katholikusok, akár protestánsok vagy zsidók vagyunk, mindnyájunkat kötelez az egy Isten által adott tiz parancsolat. Tartsuk s tartassuk meg azt s akkor el fog tűnni ez a sokféle gyűlölet, tusa, harcz, egyenetlenség, elégedetlenség. Mert az bizonyos, hogy nincs már alapja a családi egyetértésnek és a társadalmi jólétnek, virágzásnak és a haladásnak. Aki tehát tud lelkesedni ezekért a javakért, hordja szivén a vallást is s megszűnik a szociálizmus is. Meksz József faddi munkáseg) leti elnök A magyar nyelv apostolai. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága a millenáris évben fél millió koronát tett le kulturális cé'ra. A szekszárdi áll. főgimnázium 200.000, a bonyhádi algimnázium 100 000, a gyönki gimnázium szintén 100.00.0 koronát kapott ebből a fejedelmi alapitványból. Ugyancsak ebből az alapitványból létesítettek 100.000 koronás magyarositó alapot, melynek évi kamatait azon tanítók, tanítónők, kisdedóvók és menházvezetőnők kapják meg, akik kiváló sikert tudnak felmutatni az idegen nyelvű honfitestvéreink gyermekeinek megmagyarositásában a magyar beszéd terjesztése és megkedveltetése által. A vármegyének sok jeles magyarositó apostola van s ezeknek köszönhető, hogy német községeinkben az újabb nemzedék már mind beszél szépen magyarul. Annélkül, hogy ezeknek érdemeiből levonnák, nem szabad említés nélkül hagynunk azt az örvendetes tényt, hogy Tolnavármegye tanügyének élén Tihanyi Domonkos kir. tanácsos, tanfelügyelő személyében olyan igazi magyar tanfelügyelő áll, aki legfőbb nemes törekvései közül első helyre sorozta a magyarosítást. A kir. tanfelügyelőnek és magyarositó bizottságnak a jutalmak kiosztásában mindig a valódi érdemre kell tekinteniük, amitől nem helyes az eltérés, mivel különben elégedetlenséget keltenek a tanítóságban, ahelyet, hogy kedvet és ügyszeretet öntenének beléjük. Mi nem is szólunk most az esetleges sérelmekről, csak arra kérjük a kir. tanfelügyelőt és a magyarosító alap bizottságának minden tagjár. hogy változtassák meg a szabályzatnak azon pontMIT IGYUNK ? hogy egészségünket megóvjuk, meit csal is a természetes szénsava* | ván\vú erre a legbiztosabb óvószer. 55295« — 15. mohai ÁGNESE Milleniumi nagy éremmel kitűntél ve. Kitűnő asztali bor- is Minden külföldit fölülmúl hazánk természetes 3. szénsavas-vj/ek királya: ZZ gyógyvíz, a gyomorégést rögtön megszürteti, páratlan étvágygerjesztő, használata valódi áldás gyomorbajosoknak Kedvelt borviz! Ocsóbb a szódavíznél! Mindenütt kapható! Főraktár: TESTVÉREK cégnél, SZ ALTIJA
