Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1907-07-11 / 28. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1907 julius 11 nával hirdetjük a világnak, hogy a magyar nemzet fiai vállvetve munkálkodtak egy olyan nemzeti siker elérésére, a milyen a pécsi kiállí­tás, a mely kiállítás szpéségre és összbenyo­másra nézve bátran megállhatna akármelyik nyugoti állam nagyobb városában. Ott talán több lá'ogatója és nagyobb hire menne. De mi boldogok vagyunk, ha ilyet produkáltunk. Most már csak az kell, hogy minden magyar ember, ha teheti, tekintse meg ezt a nemzeti dicsősé­get, a mit egy dunántúli város fenkölt gondol- kozásu polgársága, viszonyaihoz mérten, apró­pénzből teremtett. Iskolai értesítők. A szekszárdi főgimnázium. A szekszárdi állami főgimnázium igazga­tója Wigand János most adta közzé az 1906|7 tanévről szóló iskolai értesítőt. A bevezetésben foglalkozik a főgimnáziummal kapcsolatban fel­állítandó internátus eszméjével, kiemelve annak városunkra nézve nagyon is fontos és sürgős megvalósítását. A lefolyt tanévben beiratkozott az inté­zetbe 212 tanuló. Tanulmányi vizsonyaira nézve a lefolyt tanév elég kedvező volt: 205 vizsgá­latot tett tanuló közül megbukott 31, tehát 15.2 százalék. Ezeknek is jelentékeny része ja­vító vizsgálatot tehet. A hazafias érzület ébrentartására és fej­lesztésére is kiváló gondot fordított az intézet; ünnepélyeket tartottak, március idusán, október 29-én Rákóczi és bujdosó társainak hazahoza­tala alkalmával, junius 8-án stb. Az egészségügyi viszonyok nem voltak kedvezőtlenek, bár főleg a vörheny járvány ide­jén, egyes nagyobb és hosszantartó megbetege­dések fordultak elő. Az intézetet meglátogatta a lefolyt tanév* Várady Károly tankerületi főigazgató, azon- il dr. Bozóky Endre, a közoktatási tanács Kára, ki a mathematikai és természettani ta­nítást figyelte meg; azután Maurer János a Nemzeti Tornaegylet igazgatója a testgyakor­lást tekintette meg. A tanári testületben csak az a változás történt, hogy Valló Albert r. tanár az ungvári kir. kath. főgimnáziumba helyeztetett át, helyébe pedig Tolnai Arthur h. tanár ugyanonnan Szekszárdra helyeztetett. A báró Eötvös József önképzőkörnek ren­des tagja volt 39, rendkívüli tagja 33 és pár­toló tagja 44. Az önképzőkör különösen ki­tüntette magát a hazafias ünnepélyek rende­zésében. Az idén is, mint más években, a kör ré­szint a saját pénztárából, részint pedig az ifjú­ság barátainak áldozatkészségéből több jutalmat tűzött ki jelesebb művek díjazására. Jutalmat nyertek: Strasser Dezső két ju­talmat, Stockinger János VIII. o. t, Kovács László VII. o. t. két jutalmat; és szavalatuk­ért Bodnár Jenő és Kovács László VII. o. t. egy-egy 10 koronás aranyat. Az intézetnek volt zenekara is, melynek kiváló karmestere Sigora Atilla — egy 20 ko­ronás arany jutalmat kapott. Az önképzőkör­nek van 312 korona 52 fillér tiszta vagyona. Az intézet részt vett a Székesfehérváron megtartott kerületi tornaversenyen, honnan egy nagy bronzérmet és egy oklevelet hozott. A lefolyt tanévben szerezte be az ifjúság az intézet zászlaját — mely már át is adatott rendeltetésének. A tanév végén megtartott éretségi vizsgá­lat eredménye eléggé kielégítő, amennyiben csak hárman utasittattak két hónapra vissza. A záróünneppel, a bizonyítványok és ju­talmak kiosztásával; junius 29-én — megelőző istentisztelet után — befejeződött a tanév. A bonyhádi főgimnázium. Az I906|7-iki tanév nevezetes fordulópon­tot képez a bonyhádi ág. ev. algimnázium tör­ténetében ; — nemkülönben vármegyénk tanügyi életében. A tanév elején, szeptember 4-én fényes ünnepségek között ülte meg vármegyénk á kisded algimnázium 100 éves fennállásának jubileumát, és most az uj század küszöbén a 101-ik esztendőben már mint —r főgimnázium vágott neki a másik száz évnek. A gimnáziumot fentartó testület ugyanis még 1906-ban elhatá­rozta, hogy az intézetet fokozatosan főgimná­ziummá egészíti ki. A magas tanügyi kormány ezt tudomásul vette és | lefolyt tanévben meg is nyillott az V-ik osztály. A kiegészítéssel kapcsolatban most már szükségessé vált a régi gimnázium épületének átalakítása, illetőleg ujjáépitése. Hosszú vajúdás után annyira jutott ?z építés ügye, hogy az már folyamatban is van és 1908 julius 15-ére elkészül, tehát az 1908J9 tanévben, mikor a VII. osztály megnyílik, az iskola uj otthonába költözködhetik át. Lássuk most Gyalog István igazgató által közzéadott értesítőt. Az intézetben az év elején beiratkozott 244 tanuló, ebből az év végén vizsgázott 230. Előmenetelre nézve, volt: minden tárgyból je­les összesen 15, minden tárgyból jó 32, leg­alább elégséges 126, egy tárgyból elégtelen 19, két tárgyból elégtelen 17 és több tantárgyból elégtelen 20. Megnehezíti az előmenetelben az előrehaladást, hogy sok az idegen ajkú tanuló. Az egészségi állapot kedvező volt, de a tanév mégsem múlt el gyász nélkül. Egy I. oszt. ta­nuló hashártyagyulladásban elhalt. Hogy az intézet az ifjak lelkében a nem- nezti intézmények és a nemzet nagyjai iránt ragaszkodást és kegyeletet ébresszen, több ha­zafias ünnepélyt tartott. Október 6-án testületi­leg vonultak ki Perczel Móric negyvennyolcas honvédtábornok sírjához. Majd II. Rákóczi Fe­renc és bujdosó társai földi maradványainak alkalmával tartott fényes ünnepélyt, Ünnepé­lyek voltak még március 15-én és junius 8-án. Az intézet tanári karában változás is ál­lott be. Marhauser Imre az uj század küszöbén 33 évi Jbuzgó működés után saját kérelmére nyugdijaztatta magát s igy helyébe a fenntartó testület Hajas Béla okleveles tanárt választotta meg Felsőlövőről. Az V-ik osztály fellállitásá- val pedig két uj tanszéket szervezett. Az elsőre Kiszely Géza késmárki okleveles tanárt, a má­sikra Demiány Ervin szakvizsgázott tanájelöltet választotta meg. A tanári testület a lefolyt tanévben 6 ren­des és 2 helyettes tanárból álott. Az ösztöndíj alapítvány ez évben szépen gyarapodott. Sass László uzdborjádi földbir­tokos édes atyjának emlékére 1000 koronás; Weber János országgyűlési képviselő az V-ik osztály megnyitásának emlékére 1000 koronás és Gyalog István betöltvén tanári működésének 25-ik évét, tanítványai az ő nevére 400 koronás ösztöndíj alapítványt tettek. Az iskolai bizottság a szegény sorsú jó magaviseletü, szorgalmas tanulók tandíjából je­lentékeny összeget engedett el, 46 tanuló ré­szesült 1295 korona, 39 tanuló 1135 korona tápintézeti dij elengedésében. Az ifjúsági segélyző egyesületnek van 3797 korona 71 fillér pénz vagyona és 551 drb. tankönyve. Az évzáró ünnepélyt junius 24-én tartot­ták meg nagyszámú közönség jelenlétében. Ideiktatjuk végül Várady Károly tankerü­leti főigazgatónak, az intézet meglátogatásakor, a miniszterhez küldött beszámoló jegyzőköny­vének egy részét: »Az intézet az V. osztály megnyitásával a teljes főgimnáziummá való kialakulás előtt áll. A magyar állam segélye a külső tényezők megszerzését teszik lehetővé, de a belső egész­séges szellemet magának a tanári testületnek kell megteremtenie. A főgimnáziummá való fej­lődéshez itt egészséges alapot látok. Az intézet fegyelme, az intézet rendje, a tanári kar nemes törekvése mind biztpsiték, hogy a bonyhádié g. ev. főgimnázium méltán fog sorakozni az or­szág régibb főgimnáziumai közé.« Egész vár­megyénknek őszinte óhajtása ez. Adja az Isten ! Büszkék leszünk mindenkor rá. A paksi állami polgári fiúiskola. A paksi m. kir. állami polgári fiúiskola 13-ik értesítőjét Paraté György igazgató adta közé. Beiratkozott az intézetbe összesen 121 ta­nuló, kik közül a tanévben meghalt 1 és kima­radt 3 növendék. A tanári karból, Földes Mik­lóst a közoktatásügyi miniszter áthelyezte Sze­gedre, helyébe pedig Kun Kálmánt nevezte ki. Az ifjúság egészsége jó volt. Haláleset egyszer fordult elő ; Schvarcz Ödön IV. o. t. vörheny- ben elhalt Budapesten. A hazafias érzés fejlesztésére számos ün­nepélyt tartott az intézet. Október 6-án, októ­ber 29-én, II. Rákóczi Ferenc fejedelem éá buj­dosó társai drága hamvainak a hazai földbe való elhelyezése alkalmával, november 19-én Erzsébet királyné emlékére, március idusán és junius 8-án. Az intézet egyik tanára Polgár AÍajos a latin nyelvet, mint rendkívüli tantárgyat taní­totta az intézetbe. Az intézetet a lefolyt tanév­ben meglátogatta kétszer Tihany' Domokos kir. tanácsos, tanfelügyelő és egyszer pedig Hor­váth Sándor ág. ev. főesperes. Az ifjúsági segélykönyvtárból 36 tanuló kapott ingyenes használatra tankönyvet. A tanulmányi eredmény a következő : ál­talános kitűnő 6, jeles 28, jó 46, elégséges 14, elégtelen osztályzatot nyert egy, vagy két tan­tárgyból 22 tanuló. Vallásra nézve volt róm. kath. 47, ev. ref. 15, ág. hitv. 11 és izraelita 44. Anyanyelvre: magyar 111, német 5 és tót 1. A javító, felvételi és pótvizsgáitok szep­tember hó 2-án d. u. 2 órakor lesznek A ja­vító és pótvizsgáitok engedélyezéseért augusz­tus 15-ig az igazgatósághoz kell folyamodni. Borzalmas tűzvész. Tolnavármegye tűzesetei között egyedül álló s minden részleteiben megdöbbentő és meg­rendítő szerencsétlenség történt folyó hó 4-én az Esterházy uradalomhoz tartozó Zsigmond major pusztán, amelynek bérlője Strasser Vilmos. Az egyik ideiglenes munkásház, amelyben 32 munkás szokott aludni, szalmából készített fekhelyen, a reggeli órákban kigyulladt, A tűz kiütésekor a munkások legnagyobb része már künn volt a munkánál, csak néhány beteg : Bajzing József, Balázs Paulina, Imrich Mari, Forgács Zoltán és Kilián Katalin voltak a házban. Velük volt még egy másféléves kis leány es egy 4 éves kis fiú, kik szinten, betegen feküdtek szalma fekhelyükön. A rémes tüzilármára előrohanó emberek hamarosan kihúzták a házból Bajzing Józsefet, Balázs Paulinát, Imrich Marit- és Forgács Zol­tánt, kik addigra azonban már mind súlyos égési sebeket szenvedtek, de a bent lévő másik • 3 beteget már nem tudták kihúzni. Mikor a tüzet végre elnyomták, a föstölgő romok között három felismerhetetlenségig összeégett holttestet találtak, akikről a test nagysága után megállapították, hogy az egyik Kilián Katalin, a másik pedig a két kis üucska borzalmasan összeégett holtteste. A legkisebbik hulla közvetlen Kilián Katalin hullája mellett volt s keze annak mellén feküdt. Az a kis ártatlan másfél éves leányka ugylát- szik a szerencsétlenség pillanatában az élet- fentartás ösztönétől sarkalva, görcsösen kapasz­kodott Kilián Katalinba, azt hive, hogy az édes anyja az. V A szerencsétleneket úgyszólván álmukban érte utói a borzalmas halál. A négy kihúzott munkást még az nap dél­előtt beszállították a Ferenc-közkórházba de ezek is mind a négyen súlyos égési sebükbe belehaltak. A ház egyik végében állatok is voltak el­helyezve, de ezeket hamar kiszabadították úgy, hogy semmi bajuk sem lett. De odaégett a szegény munkások összes ruhái, pénzük, szóval mindenük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom