Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1907-05-16 / 20. szám
■ I nyújt «a hitközség egész múltja, az elöljáróságnak fenkölt gondolkodása, a kor magaslatán álló tudós papja és a legtisztább hazafiságtól áthatott tantestülete». Azzal végzi gyönyört keltő beszédét, hogy a hazai zsidóság magukat «ne tekintsék magyar-zsidóknak, hanem zsidó- magyaroknak». Most dr. Rubinstein Mátyás főrabbi tartotta eszmékben gazdag, magasröptű, remekbe illő avató beszédét, a beszéd nem áll rendelkezésünkre, hogy azt egész terjedelemben hozhatnánk, idézeteket pedig csak azért nem hozunk belőle, mert valószínűnek tartjuk, hogy az külön kiadásban is meg fog jelenni, az pedig megérdemli, hogy mindenki egész terjede* lemben élvezze. Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő köztetszésben részesülő beszédében a kormány elismerését fejezi ki a hitközségnek áldozatkészségéért. Végül Kelemen Károly tanító szép beszédben fejtegette az iskola célját, az alkalmazandó nevelési elveket, tolmácsolta a tantestület,, az ifjúság és szülők háláját. Záradékul az ifjúság elénekelte a Szózatot. Ezek után a vendégek megtekintették az uj iskolát, annak felszerelését, melynek cél- és szakszerűsége általános feltűnést keltett. Ezen közben a hitközségi elnök bájos neje az egyik teremben mindenféle frissítőkkel kedveskedett a vendégeknek, A hitközségi elnök pedig értékes ajándékkal lepte meg a tantestület minden tagját, valamint Dicenty László építész urat is. Délután 2 órakor a gyermekek részére iskolai ünnepélyt tartatottak és ez alkalommal az összes növendékeket ozsonnával vendégelték meg és mindegyik egy kis emléktárgyat is kapott a hitközségi elnök, dr. Leopold Kornél jóvoltából. Még megemlítjük, hogy Leopold Sándor községkerületi elnök az iskola építéséhez 20,000 darab téglát adományozott. 1907 május 16 Memorandum. A fadd—gerjeni közút kiépítése tárgyában Széky Géza .gerjeni ev. ref. lelkész és társai Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszterhez az alábbi memorandumot terjesztették be : Nm. m. kir. kereskedelemügyi Miniszter ur ! Kegyelmes Urunk 1 Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága által 273. rksz., 8705. alisp. 1906. szám alatt megállapított épitési programm szeiint a fadd— gerjeni közút a helyi viszonyok alapos mérlegelésével az 1907. évben kiépítendő közutak sorába vétetett fel; azonban nm. miniszter ur ezen útnak, mint kisebb forgalmi fontosságúnak kiépitését elejtette. Szabadj on nekünk ezen kérdésben a rosz- szui informált Minisztertől a jól informálthoz fordulni. A fadd—gerjeni s az ennek természetes folytatását képező s ez időszerint a kiépítendő pest-vármegyei közutak köze felvett kalocsa— meszesi ’ közutak nemcsak, hogy nem kisebb fontosságú szakaszok lennének, hanem ellenkezőleg — dacára annak, hogy viz át nem eresztő talajon húzódva a tavaszi és őszi nedves időjárás alatt csaknem járhatatlanok — oly óriási forgalmat bonyolítanak le, hogy a két közutat összekötő gerjen—foktői rév gőzkompp \ leendő kifejlesztésének szüksége lépett előtérbe. Hogy ezen óriási forgalmat valódi okokkal indokoljuk, csak az alábbiakra hivatkozunk : Ezen útvonal Pest-, Tolna- és Báránya- megyék közötti legegyenesebb s legrövidebb összekötő vonal, amennyiben a pestmegyei érdekelt községeknek többnyire kerti vetemények termelésével foglalkozó lakosai, ezen útvonal használatával érik el a legrövidebb utón Tolna, Baranya és Somogy nagy piacait, u. m.: Tolna, Szekszárd, Bonyhád, Pécsvárad, Pécs, Kaposvár stb. városokat, viszont Tolnamegye nagy részének s Baranyának vásározó közönsége a kalocsai, hajósi, keceli, szegedi, szabadkai, halasi, makói, hódmezővásárhelyi, orosházi, nagyváradi stb. népes alföldi vásárokat keresi föl. Ami annál könnyebben lehetséges, hogy Kalocsáról sugárszerüleg ágazik négyfelé részben rendes mű, részben pedig murvázott közút; úgy, hogy’ ezen útvonal Tolna- és Baranya- megyéket Pestmegye egyik forgalmi pontjával, nagy helyével köti össze. Nagyméltóságu Urunk! A fenti országos jelentőségű indokokon kivül legyen szabad a 7237 hold területű Gerjen község helyi indokait is felhoznunk. r Ezen községnek főpiacai Paks és Tolna, körorvosi székhelye Fadd, mely helyek a nedves időjárás — átlagos számítás szerint 6—7 hónap — alatt jóformán meg sem közelíthetők, amennyiben rendes idő alkalmával háromnegyed óra alatt megtehető ut elvégzéséhez 3 —4 órányi idő szükséges; úgy, hogy az ittlevő rossz utak minden képzeletet felülmúlnak! Ez az oka annak, hogy a dús földön fekvő község nem fejlődhetik s hogy a közegészség sem áll oly fokon, mint kellene, mert a rossz időjárás, vagyis a betegségek szokásos fellépése idején az orvos kihozatala és az orvosság beszerzése között nem ! ogy órák, hanem egy egész nap is eltelik ; úgy, hogy a komoly beteg tisztán csak a jó Isten segítségére van utalva. Éz az oka annak is még, hogy az amerikai kivándorlástól ez ideig még intakt községünkben is kezdi a kivándorlási láz fejét fel- ütögetni. Ezen útvonalnál tehát — dacára a rendkívüli rossz terepviszonyoknak, az okok kényszerítő hatása alatt már most rendkívüli forgalom fejlődött ki, amit a közutak kiépítési programijánál okvetlenül figyelembe venni s annak következményeképen az elsősorban kiépitendő utak közé felvenni kellene. Mert az a szerény meggyőződésünk, miként a forgalmat nem úgy csinálni, hanem a már meglevő nagymértékű forgalmat emelni s e célból a szükséges útvonalakat modern müutakká fejleszteni kell és szükséges. Becses türelmével visszaélni nem akarván, kérelmünket a következőkben összegezzük : Meltóztassék leiratának hatályon kivül helyezésével Tolnavármegye törvényhatósága által 273. rkez. 8705. alisp. 1906. sz. alatt megállapított építési prograrr.m értelmében a fadd:—gerjeni törvényhatósági kőutnak még ez évben leendő kiépítését lehetővé tenni ; nemkülönben ezen ut természetes folytatását képező meszes—kalocsai műutat a legsürgősebben megépítendő közutak közé felvenni s végül ezen két utat összekötő gerjen—foktői révnek gőzkomppá leendő átalakítása ügyében később írásban előterjesztendő kérvényünket jó- akaratu támogatásában részesíteni. Mély tisztelettel vagyunk a nm. m. kir. kereskedelemügyi Miniszter ur kegyelmes Urunk- . nak alázatos szolgái: Széky Géza lelkész, értekezleti elnök és a többi aláirók. A. D. K. B. évkönyve. A Dunántúli Közművelődési Egyesületnek most jelent meg az idei évkönyve, amely az 1906-ik (tizenhatodik) egyleti évről számol be. Az uj alapitó tagok között (kétszáz korona befizetéssei) találjuk gróf Apponyi Gézát, vármegyénk főispánját is. Az egyesület különösen felkarolja a népoktatást, számos óvodát tart fenn és tanítók, papok jutalmazására a múlt évben is kétezer koronát fordított. Jutalmazták továbbá a könyvtárkezelőket is. így Dombóvárott is Bruck Sándor, Schmieder György és Steiner József a dombóvári könyvtár kitűnő kezeléséért 50—50 korona jutalomban részesültek. A könyvtárak forgalmáról nehány tolnamegyei községben a következőképpen számol be a jelentés : Döbrököz. A könyvtár a gazdakörben van elhelyezve és a község lakossága örömmel olvassa napról-napra á könyveket. A könyvtár kezelését Markovics János látja el buzgósággal, Vice János gazdaköri elnök felügyelete mellett. Forgalomba a könyvtár 1905. május 6-án került s a körnek 162 tagja lévén, igy állandóan az év minden szakában használják a könyvtárt. Kánya. A község elöljárósága 1905. május 2-án vette át az ide helyezett gazdasági nép- könytárt, ahol Reszler Károly jegyző kezelése alatt áll s a község jegyzői hivatalában van felállítva. 1906. év folyamán mind a 100 , kötetet körülbelül 240 olvasó használta. A könyvtár müveit fennállása óta összesen 550 lakos olvasta. Kurd. A könyvtár kezelője: Bene Béla tanító. 1906 - 907. telén olvasó 535 kötetet használt, a könyvek száma 175. A könyvtár müveit fennállása óta összesen 422-en használták. A felügyeletet Vanyek Béla jegyző látja el. Paári. A község elöljáróság keretében áll a gazdasági népkönyvtár, melynek felhasználásáról ezideig jelentés nem érkezett. Tengőd. A könyvtár kezelője Balázsi János községi biró. A könyvtár a község elöljárósága tanácsának szobájában van felállítva, 1906. évben 85 olvasó használta a könyvtár 179 kötetét. A könyvek száma 179 darab. A könyvtár 1902. évtől kezdve van használatban és fennállása óta 919-en olvasták. Tolnán működik a IV. sz. vándorkönyvtár, melynek kezelését Weisz Géza könyvtárnok végzi. A könyvtár a Casinóban van elhelyezve és pedig 1903. november 25-ike óta. 1906. évben 95 egyén 443 kötetet használt. A könyvtárt fennállása óta 366 egyén látogatta és 1787 kötetet használt. Ez évben teljesen jó karba helyeztettek a könyvtárnak a használat során megrongált müvei. Dombóvár kapta egyesületünk legnagyobb könyvtárát, egy teljesen felszerelt 2000 K értékű népkönyvtárt, melyet a községi ipartestület vállalt el kezelésre s annak megbízottai Schmieder György bádogos, Steiner József kályhás, Bruck Sándor nyomdász iparosok és ipartestületi tagok. A könyvtár 1907. január óta az ipartestület saját házában levő hivatalos helyiségben van felállítva. A könyvtárból 1106 olvasó 1730 kötetet olvasott. A könyvek száma 570 mű és 642 kötet. A könyvtár müveit fennállása óta 2459-en olvasták. A könyvtárnak hazafias müveit a múlt évben már a földmivelő-osztály is nagy érdeklődéssel olvasta. Az ipartestület élén Schell János áll, ki páratlan lelkesedéssel viseltetik a könyvtár népszerűsítése iránt. A kezelőket buz- góságuk elismeréséül együttesen 150 korona jutalomba részesítette választmányunk. A könyvtárt március 11-én felülvizsgálta dr. Fodor Oszkár főtitkár s örömm«l tapasztalta, hogy e 6600 lelket számláló községben nagy szükséget pótol a könyvtár és hogy annak kezelése valóban példás. 55295. £p&. V. GYÜNK? Minden külföldit fölülmúl T - JL rnMH * Milleniumi nagy éremmel hazánk tennészétes 3. 3101131 O^ES. kitüntetve, szénsavas-vizek királya: SSZSS—— Kitűnő asztali bor- és gyógyvíz, a gyomorégést rögtön megszünteti, paratlan étvágygerjesztő, használata valódi áldás gyomorbajosoknak. __________________Kedvelt borviz! Olcsóbb a szódavíznél! Mindenütt kapható! mr Főraktár: SALAMON TESTVÉBBK cégnél, SZEKSZABDON. hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer.
