Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1907-05-09 / 19. szám

1907 május 9 C/ TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 5 ~ Elszabadult növendókmarhák. Döry Pál a ispán a most megtartott szekszárdi országos vásáron több növendékmarhát vásárolt belaci bérletére s hajtás közben 4 darab a csoportból elszabadult. H , Veszettség. Egy kóbor veszett kutya f. hó 1-én Dunaföldváron megharapta Tiílinger István ^-69^ éves gépészkovácsot, Tóth János disznaját és Jónás Mihály kutyáját. Az óvintéz­kedéseket a hatóság elrendelte. — Halállal végződő baleset. Megírtuk, hogy Illés János 19 éves, bogyiszlói legény fegyvere tisztofatása közben ball mellén meglőtte ma­gát. A vigyázatlan fiatalember f. hó 8-án a kór­házban sérülésébe meghalt. — A közönség figyelmébe. Mindennemű jéghehütött ásvánvizeket, palackozott sört és bort^a legjutányosabb árban állandóan kaphatni Schön Mór fűszer- és csemegekereskedésében Szek^zárdon. Brázay sósborszesz FOGKRÉM A legjobb ★★ I EGYLETEK és TÁRSULATOK — A Szekszárdi Vivő Klub vasárnap este 8 órakor tartotta a kaszinó helyiségében rend­kívüli közgyűlését Szentkirályi Mihály dr. elnök­lete alatt, a tagok élénk érdeklődése mellett. A közgyűlés egyetlen tárgya volt annak kimon­dása, hogy a klub «vivő akadémiát» rendez, mely célra a szép tanulmányi sikereket felmutató vivómestert további öt hétre szerződtette. Ki­képzés után a klub-tagok résztvesznek a kaszinó egy nagyobb szabású mulatságán, bemutatva a vívás különféle nemeit és fokozatait, ami minden­esetre nagy vonzó ereje lesz a kaszinó mulat­ságának. Egyben megállapittatott a vivó-dressz színe és jelvénye is. — Jegyzők közgyűlése- A tolnavármegyei központi járásbeli községi jegyzők egylete múlt szerdán tartotta Szekszárdon, a vármegyeház kistermében rendes évi közgyűlését Purth Adolf elnöklésével, melyen Bajó Pál főszolgabíró és óv.Hagymássy Zoltán szolgabiró is megjelent. Az elnök szívélyesen üdvözölte a megjelenteket és a közgyűlést megnyitottnak jelentette ki. El­maradását Várkonyi István levélben mentette ki. Jegyzőkönyvi hitelesitőkül felkérettekBerényi Jenő és Janosits Károly. Ezután az elnök elő­terjesztette évi jelentését. A közgyűlés a jelen­tést nagy figyelemmel hallgatta meg és örven­detes tudomásul vette. A pénzbefizetés egyszerű­sítéséről Virányi Károly sióagárdi jegyző tar­tott szakszerű fejtegetést és javaslatot terjesz­tett elé, melyet örömmel elfogadtak és azt meg­küldik a többi járási jegyzői egyleteknek, to­vábbá a vármegyei jegyző-egylethez előterjesz­tést tesznek, hogy kérelmezze az egylet a vár­megye alispánjától, a pénzkezelésben a javaslat szerinti minták használatának engedélyezését. A közgyűlés Virányi Rárolynak -szaktudásra valló előadásáért elismeréséül jegyzőkönyvi kö­szönetét . szavazott. Berényi Jenő alsónyéki jegyző az uj anyakönyvi utasítás előnyét mu­tatta ki. A közgyűlés őt is jegyzőkönyvi elisme­réssel tüntette ki. Ezután elhatározták, hogy a legelőrendtartás beterjesztésére kitűzött határ­időnek szeptember 1-ig leendő meghoszabbi- tását kérik a vármegyei alispántól. Öllé Mihály bátaszéki jegyző indítványára az útlevél keze­léséről is tanácskoztak. Javaslattétellel. Ollét bízták meg. Az egylet rendkívüli tagjai közé Schneider János járási számvevőt vették fel. Ezzel a^gyülés az elnök éltetésével véget ért. — Közgyűlés. A Dombóvári Szinpártoló Egyesület A napokban tartotta meg tisztújító közgyűlését Döry Hugó elnöklése alatt. Elnökké Döry Hugót, alelnökké Rózsics Endrét, pénz­tárnokká Gasparecz Ferencet, titkárrá pedig a leköszöni Horváth Samu helyébe Gyenis Antalt választotta meg. választmányi tagok lettek : ifj. Ivaních Antal, Klauber Salamon, Nagy István; dr. Kertész Lipót, Háberfeld Béla, Reich Oszkár, Hamulyák Mihály, Kramer Gyula, Faics Kálmán és Márky Béla. — Az Egyesült Szekszárd—Tolnamegyei Nőegylet f. hó 12-én d. u. 4 órakor tartja meg tisztújító_ közgyűlését a rk. ovoda nagytermében Özv.. Sass Istvánná elnöklésével. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Titkári jelentés. 2. Jegyzőkönyv felolvasása. 3. A múlt évi számadások előter­jesztése. 4. A jövő évi költségvetés megállapi- tása. 5. Esetleges indítványok. 6. Tisztujitás. Az egyesületnek vagyona kitesz 25032 K 7 fil­lért. Az 1907 évi költségelőirányzat 3359 K. SZERKESZTŐI ÜZENETEK Lapunk múltkori számában Széhy Géza aláírással »Mond meg*- cimü versike jelent meg, mélynek utolsó előtti sorába sajtóhiba csúszott be,* mit készséggel igazítunk ki. Tehát a he­lyes szöveg ez lesz : Tudom, hogy van szived mely, »hisz, remél, szeret.« — K. M. Majd sorát ejtjük. H. I. Pécs. A verseket köszönjük; Levelét átadtuk a kiadóhivatalnak. F. Igaza van; tehát ügyét vigye a felső Jórum elé, ahol bizonyosan' igazságot fog kapni. 0. Tolna. Mi is hallottuk azt a botrányos esetet, de nem foglalkoztunk vele, ne hogy olvasóink jó Ízlése ellen vét­sünk Az illetőt' nyomban ei kellet volna állásától mozdítani NYÍLTTÉRI B. 36815 ----------1— sz. 19 06. Ö Felsége a Király neveben! A tamásii kir járásbíróság, mint büntető bíróság rágalmazás vétsége miatt vádo’t öreg Tóth István elleni büntető ügyben a Fiola József által emelt vád felett Tamásiban 1906 évi szep­tember hó 15-ik napján Rosos Jenő kir. albiró, mint büntető biró vezetése mel'ett Kratochvill János jb. dijnok jegyzőkönyvvezető, öreg Tóth István, Fiola József, dr. Früchwirth Jenő ügyvéd, dr. Tamaska Lajos ügyvéd részvételével meg­tartott nyilvános ’tárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után meghozta a kö­vetkező • ítéletet: Öreg Tóth István (65 éves, róm. kath. tamásii születésű és lakos, földműves, nős, családos, vagyona van, büntetve nem volt) vádlottat bű­nösnek mondja ki a bttkv. 258. §-ába ütköző rágalmazás vétségében, mit az által követett el, hogy múlt év julius 15-én, midőn a képviselő- testületi közgyűlésről a tamási róm. kath. isko­lából kijöttek, azt mondotta többek jelenlétében Fiola Józsefnek: «Minek vitte el a hitközség fáját?» s ezért őt a bttkv. 258. §-a alapján, a 92. § alkalmazásával, ezen Ítélet jogerőre emel­kedésétől számított 15 nap alatt a kir. kincstár részére végrehajtás terhével az 1892. évi XXVII. törvénycikkben meghatározott célokra fizetendő, behajthatatlanság esetén a bttkv. 53. §-a szerint öt (napi fogházra átváltoztatandó száz (100) korona pénzbüntetésre, mint főbüntetésre és egy (1) napi fogházra átváltoztatandó húsz (20) korona pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre ítéli. Köteles vádlott a felmerülendő bűnügyi költségeket a kir. kincstárnak az 1890. évi XLHI. t.-cikkben meghatározott módon és végre­hajtás terhével megtéríteni. Köteles öreg Tóth István vádlott 50 korona ügyvédi és 4 korona utánjárási költséget sértett Fiola József részére 15 nap alatt végrehajtás terhével megfizetni. Elrendeltetik, hogy jelen ítélet egész terjedelmében indokaival együtt öreg Tóth István költségére a «Tolnamegyei Közlöny»- ben közzététessék. vei összehasonlította, rájött arra, hogy a jegy-' zék szerint 56 méter fát kellett volna ezen na­pon az iskola udvarába behordani, az átvett cédulák szerint pedig csak 54 métert szállítot­tak be. Amikor pedig kutatta, hogy hol lehet ezer* 2 méter fa, Nyéki Molnár István azt mondta, hogy a 2 méter fát Fiola József fia vitte el. Ezután suttogtak a faluban arról, hogy Fiola József az iskola fájából 2 métert elhor­dott, mely már annyira kezdett terjedni, hogy a f. é. julius 15-én tartott képviselőtestületi köz­gyűlésnek tárgysorozatába is fel lett véve és ezen ügy tárgyalásánál hevesebb jelenetek is voltak. Mikor pedig ezen közgyűlésről a tagok távozóban voltak, a folyósón öreg Tóth István azt mondta Fiola Józsefnek: «minek vitte el az iskola fáját!» Előré bocsájtásával annak, hogy az 1905. évi számvizsgáló bizottságban, amely a szám­adásokat megvizsgálta, öreg Tóth Itsván vádlott is tag volt, ennek dacára hosszú idő múlva: 1905 julius 15 én történt vádlottnak azon hatá­rozott kijelentése: «minek vitte el a hitközség fáját* 1 megállapítja vádlottnak a Fiola József sérelmére elkövetett rágalmazás vétségét, azért őt ebben bűnösnek kimondani s tekintettel fel- hevült kedélyállapótára, mely a bttkv. 92. §-ának alkalmazását indokolttá teszi, őt az Ítélet ren­delkezése szerinti arányosnak mutatkozó bünte­téssel büntetni kellett. Az ítélet egyéb rendel­kezése a Bprdts. 480. és 482. §§-ain alapszik. Tamási, 1906 szeptember 15-én. Rosos királyi albiró. Kiadta a tamásii kir. járásbíróság 1907 április 18-án. Rosos királyi albirő. 5701(1906 b. Ö Felsége a Király nevében! A szekszárdi kir. törvényszék mint felebb- viteli büntető bíróság az Ágoston István táblai bíró elnöklete alatt, Kövessy Ödön és Salamon Iván kir. törvényszéki bírák, valamint Győry György kir. törvényszéki aljegyző mint jegyző- könyvvezető részvétele mellett öreg Tóth István ellen rágalmazás vétsége miatt folyamatba tett bűnügyben a tamásii kir. járásbíróságnak B. 368/5 sz. alatt kelt ítélete ellen vádlott által be­jelentett felebbezés következtében a kir. törvény­széknek B. 4524- számú végzése folytán öreg Tóth István vádlott és védője dr. Beöthy Károly ügyvéd, Fiola József magánvádló és képviselője dr. Steiner Lajos ügyvéd jelenlétében 1906. évi december hó 1-ső napján megtartott nyilvános főtárgyalás alapján következőleg Ítélt: A kir. járásbíróság Ítélete indokai alapján helybenhagyatik és köteleztetik öreg Tóth István vádlott, hogy 15 nap végrehajtás terhével Fiola József magánvádlónak 10 korona felebbviteli tárgyalási költséget is megfizessen. Szekszárd, 1906 december 1-én. Indokok: A tárgyalás anyagából merített tényállás az, hogy Fiola József mint a tamásii róm. kath. iskola gondnoka, múlt év szeptember elején az iskola részére 70 méter és ezzel együtt a tani- tók részére összesen mintegy 10U—110 méter tűzifát tartatott fenn az Esterházy hercegi ura­dalom erdejében. Ugyanekkor Fiola József és Pap István kérelmére az is megígérve lett, hogy ők is kapnak a saját használatukra pénzért 2—2 méter fát. Múlt év szeptember 21-én, a mikor az iskola részére hordták a fát, Hegyi Gyula erdőőr elment Fiola Józsefhez és figyel­meztette őt, hogy küldjön ki ő is a saját 2 méter fájáért az erdőre, mert a fa, — miután más községbeliek is jönnek folyton pénzért fát venni — el fog fogyni, ezután pedig nem adhat már nekivEzen felhívásra Fiola József a fiát kikül­dötte" az erdőre, aki is, mikor odaért, Hegyi Gyula erdőőr kijelölte neki azon fát, amelyből a 2 métert hazaszállíthatja. Ez alkalommal hord­ták az iskola fáját is és Nyéki Molnár István, aki az iskola fahordóinak osztogatta a cédulá­kat — amelyen a fahordó és a kocsira rakott fa mennyisége volt feljegyezve — kijelentette, hogy az erdőről senki se merjen cédula nélkül fát hordani. így adott kétszeri fordulásnál 2 drb. cédulát Fiola József fiának is, aki a 2 méter fát — mert atyja pénzért vette a saját használatára — hazahordta. A kiadott cédulákon kívül Benkő József az iskola részéről jegyzékbe vette, hogy ki mennyi fát rakott a kocsijára. A fahordók pedig az erdőn kapott cédulákat az iskola udvarán az átvevő Matzkó Józsefnek adták át. Miután pedig Fiola József gondnok a Matzkó József fahor­dási céduláit Benkő József fahordási jegyzéké­• E rovat alatt közöltekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. Ágoston István s. k. Kövessy Ödön s. k. einök. előadó. Kiadta a tamásii kir, járásbíróság 1907‘ április 18-án. Rosos királyi albiró 2131 -11907. B. sz. Ö Felsége a Király nevében! A m. kir. Curia a rágalmazás vétsége miatt« vádolt öreg Tóth István ellen a tamási kir. já­rásbíróság előtt folyamatba' tett és ugyanott 1906. szeptember 15-én 368/5. sz. alatt a szek­szárdi kir. törvényszék által pedig a vádlott és védő felebbezésére 1906 december 1-én 5701 sz. a. elintézett bűnvádi ügyet a vádlottnak és a védőnek írásban indokolt semmisegi panasza folytán 1907. évi március hó 19-ik napján tar­tott nyilvános tanácsülésében vizsgálat alá vevőn, következő végzést hozott: A semmiségi panasz indokolásával együtt visszautasittatik. Indokok: A kir. törvényszéknek másodfokú ítélete ellen a vádlott és a v.édő a törvényre való hi­vatkozás nélkül «az elitéltetés miatt» jelentett be semmiségi panaszt. Minthogy a törvény szerint csak a törvény­ben meghatározott semmiségi okok miatt van helye | a B. P. 430 és 390 §-ainak egybevetett értelme szerint a semmiségi okot, mely miatt a semmiségi panaszt használják már a bejelentés alkalmával világosan meg kell jelölni, a vádlott­nak és védőnek azzal a nyilatkozatával pedig, hogy a semmiségi panasszal az elitéltetés miatt élnek, a törvényben meghatározott semmiségi okok egyike sincs megjelölve: a semmiségi pa- I naszt, mint törvényszerű semmiségi ok megjelö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom