Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1907-01-10 / 2. szám
XXXV évfolyam 2 szám Szekszárd. 1907 január 10 Függetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők Telefon l í Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár Mór konyvnydttidsjí, hová a lap részére mindennemű _______hirdeteS'-fc pS jn-nztiildemények intézendők Felelős szerkesztő BODA VILIM OS Főmunkatárs HORVÁTH IGNÁCZ Laptulajdonos GRÜNWALD LAJOS Uj beosztás, A kórmánynyal összeköttetésben levő s így rendesen jól értésük budapesti lapok híradása folytán, most már körülbelül következtetni lebet az alapra, melyen a nemzet vezérei, az általános szavazati jogra fektetett uj képviselőválasztási törvényt megalkotni tervezik. Mindenek előtt, a legnagyobb megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a kormány, a mint egy Andrássytél, Apponyitól és Kossuthtól mást várni nem is lehetett, teljes tudatában van annak a történelmi nagy szerepnek, mely enn 1 a korszakalkotó munkánál reájuk várakozik s többször hangoztatott Ígéreteikhez képest Úgy kívánják a választási törvényt létrehozni, hogy a magyar faj uralma s vérrel szerzett országunknak nemzeti jellege a megváltoztatás' veszélyének kitéve ne legyen. Tervük megvalósítása érdekében két rendkivül fontos s következmény eiben nagy horderejű eszközt kívánnak alkalmazni s ezek a vármegyék uj kikerekitése s a választó- kerületek uj beosztása A gyáva öngyilkosság minden ismérvével bírna egy oly elhatározás, hogy a, művelődésben messze visszamaradt, álbam alkotásra s annak fenntartására ^y^it^lán képtelen nemzetiségek jutnának többségre a magyar országgyűlésen s ve-,aékit a2 ország kormányzásának iranyitá1^^ A magyar vármegyéknek s választó^ felieteknek ugyanis 0 yan szerencsetler^ a jelenlegi beosztása, * ogy a az eddi^ lsetek megmaradnának, tCeakramkaf'ar f*j ^alkotó nagy ere- Sert ■ a8y0n cseké>y többségre tudna torvenyhaloságok ügyf ;ineí intézésénél. Ezért fogadta mindenki, ki egyébiránt a alános szavaza jognak s a minden no-wü/i^? ° badadasna ,k barátja, bizonyos fokú Jffi alommal a m izgalmat, mely egy ily n> 7U, na^y alkot iS létrehozatala céljából, sunkbói Síi“ űak legellenségesd,b toríá,az?n^ ián tapasztaljuk, hogy vezető fno-tíf Íffií bkodnak az újításnak méreg s a mi előttünk főszempont, ügyek?eatnSJ’ eddigi döntő befolyását a k°z' azóta t i- ‘ bbra *s fenntartani törekesznek, vőbP c Vall megnyugvással tekintünk a jöszében mer* ifiui agg°dalmunk a ma8a e8é' a ' 'szűnt. pesti u-r?r idesen kitünően értesült »Buda- már 1’ti ^0 közleményei alapján ugyanis vénv a r atjuk a megalkotandó választási tőréit i,S uj beosztás körvonalait s ebből nagy '• a inr jsságban az irányadó elveket is megütjük, melyek a következők. váróé * törvényhatósági joggal felruházott me k .ok jó részben beolvadnának a vár áld^ yékbe s eddigi hatáskörük részbeni fel1 jzásával, magyar ajkú lakosságuk hozzá- g ulásával, alkotnák meg több helyen a agyar többséget. t A nagy magyar vármegyékből^ kétjárom uj vármegye alakulna, mig a gyér lakosságú felső vidéken három vármegyéből alakíttatnék egy vármegye. Egy ily uj beosztásnak az lenne a következménye, hogy Megjelen hetenként egyszer, csütörtökön Előfizetési ár: Egész évre 12 K, % évre 6 K, 1/4 évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 K 74 f, 100—200 szóig 5 K 74 f, 200—300 szóig 7 K 74 f, minden további 100 szó 2 koronával több. Nyilttér garmond so onkint 30 fiilé a 62 törve.} hatóság közül csupán 15 vármegyében volna nemzetiségi többség, erős magy.ir kissé fry éggel, Ag országgyűlési képviselő választására jogosított kerületek tervezett uj beosztása pedig azt eredményezné, hogy legrosszabb esetben is csak 50 nemzetiségi képviselő juthatna be a magyar törvényhozásba, a mely szám talán elég arra. hogy a tárgyalások rendes menetét ideig-óráig megakadályozza, de nem elég arra, hogy a magyar faj jígos uralmát kérdé essé tegye. A hii vármegyénket, előreláthatólag, a Mgy újítás érintetlenül hagyja s marad minden a régiben. Nálunk nincs az a veszedelem, hogy bármiféle nemzetiség akár a törvényhatóságnál, akár a választókerületekben valamiféle szerephez juthasson Legföllebb a bonyhádi vála-ztókerületbtti található nagyszámú németek indíthatnának valamelyes mozgalmat; de e£ek meg oly jó magyar hazafiak, hogy tőlük ily háladatlan szereplés egyáltalán nem várható. Szóval, igy elkészülve az általános választói jog behozatala, ránk semmiféle veszedelemmel nem jár; de elérnók éppen ellenkezőjét annak, a mit refórmíervezop tőle reméltek. Azt tudniillik, hogy a magyar alkotmány, szabadság és önállóság védői nem fogynának, de igen is milliókkal szaporodnának. * Boda Vilmos. Farsang. Karnevál herceg 5 fensége minden esztendőben páratlan pontossággal beköszönt, nem törődve azzal, hogy enyhe az időjárás, vagy fagyott, havazások vannak, figyelmen kivül hagyva, hogy általános drágaság uralkodik, vagy á nép —“ami kizártnak tekinthető — dúskál a jómódban. Ő megjelenik és magával hozza elmaradhatatlan széles jókedvét, határtalan vig- ságát, melegítő derűjét. Annyi tény, hogy amerre jár, amerre kél a. bohó, csörgősipkaa Karnevál, im egyszerre megszűnik a szomorúság, eltűnik a bánat, ellenben tanyát üt a vidámság, az öröm, a gondtalanság. A világ ott van a fényes, parkettes, báltermekben. C$upa csillogás, villogás, merő fény és pompa, megannyi ragyogás és tündöklés minden. Egyformák itt az emberek. Mindenki mulat, vigad, táncol, tombol és dobzódik. Hisz «soh’se' halunk meg!» vagy «csak egyszer élünk!» járja és járják a kalamajkát.' Elvégre igaza van a fiatalságnak, hamulat, ha farsangol, ha kitombolja magát, mert hát örökösen csak nem1 penészkedhetnek odahaza, hadd mozogjon a test, hadd szórakozzék a lélek. De meg az öregebbeknek sem kell visszavonultok a mulatozástól. Nem mindig van farsang és azért farsang a farsang, hogy szóraI kozzunk alatta., '' . Azonban nem kell mindent a túlzásba haj- ! tani; még a mulatozásokban is tartsunk rend- szert, mint ahogy civilizált emberekhez illik. A kellemeset a hasznossal nagyon szépen lehet ! összekapcsolni; égy" s^emérnyivel se röviditenök i meg magunkat ezen kapcsolat révén. Ne feledkezzünk meg farsangkor a szegényekről, a gyámoltalanokról, a szenvedőkről, az árvákról és éhezőkről, a nyomorgókról és fagyoskodókról. Gondoljunk a fényes, tündöklő bálteremben a sötét odúk kétségbéesett lakóira ; gyújtsunk csak egy halvány mécsest a koromfeketeségbe és boldogság fog ott tahyát ütni. Hisz oly tengernyi pénzeket pocsékolunk el bálokra, mulatságokra. Helyes! Ezen bevételek tiszta jövedelmét mért ne fordíthatnék a földhöz sújtottak, az éhezők felsegitésére ; a vigalmi bizottságoknak kellene eleve ilyen céllal rendezniük a mulatságokat. Talán még nagyobb . jövedelmek volnának, Az emberek, kik mulatni akarnak, egy szemérnyit se rövidülnének meg, hanem még jótéteményt gyakorolnának embertársaikkal. Tény, hogy van elég mulatság a farsang alatt, mely a jótékonyság, a humanizmus jegyében jön létre, de hány és hány oly bálát rendeznek, melynek összes horribilis jövedelme rámegy a páratlan nagy fényűzésre, pompára, szóval a külsőségekre. Hisz nem hozunk azzal áldozatot, ha a farsangi mulatságok, bálák tiszta jövedelmeit tisztán humánus célokra fordítjuk. Ehhez csu- páa egy Jris felebaráti szeretet, egy parányi könyörületesség,"szemernyi irgalmasság és egy csepnyi szánalom kell. Mily jóleső érzéssel töltheti el bensőnket az a tudat, hogy a mi táncolásunkkal, duhajkodásunkkal tulajdonképpen gyönyörű emberbaráti cselekedetet gyakorlunk; táncolunk a szegények, a nyomorultak, a szenvedők javára. Némi szerepcsere is ez. A tehetősebbek izzadnak, verejtékeznek — a tánc révén -- a gyámoltalanok, a koldusok érdekében. A társadalomnak, a nemzetnek, szóval magunknak és hazánknak is teszünk nagy szolgálatokat, ha oda munkálkodunk, hogy annyi szegény, éhező, de munkaképes embert, felsegítünk, támogatunk, vagyis épen, egészségben megtartjuk munkaerejét arra az időre, mikorra sorsa jobbra fordul, mikor munkához jut. Annál is inkább megtehetnők ezt ilyen alkalmakkor, mint a farsang, amikor nem direkte adakozunk szegény embertársainknak, hanem közvetve, a farsangi mulatozásunk révén. De hassunk oda, hogy e mulatságok, e bálok mindenkor humánus céllal tartassanak, melyből mi is kivesszük a részünket, azaz mulatozunk, vi- gadozunk és a valóban szegény, erre rászolgáló embertársainkkal a legszebb erényt, a jótékonyságot gyakoroljuk. Az országos községi segéd- és kezelő személyzet nagygyűlése. Az ország, különböző megyéiből tegnap délelőtt nagygyűlésre sereglettek egybe az újpesti községházán a községi segéd- cs kezelő személyzetek küldöttei, hogy érdekeik megvédésére külön szövetségben csoportosuljanak. Nagy többséggel, el is határozták, hogy megalakítják, országos szövetségüket, mert csak igy vélik hathatósan keresztülvinni érdekeik védelmét. Az alakuló nagygyűlés vezetésére Kuszli Gyulát (Ó-Palánka) kérték fel. Az első felszólaló Bauer Károly (Duna- földvár) volt, aki tartalmas beszédben tárta elő
