Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1907-04-04 / 14. szám
1907 április 4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 Vájjon nem lesz-e ennek folytán a magyarosításnak is csak fél sikere ? Oh nemzet képviselősége értsd meg még most, a tizenkattedik órában, a tanítóság szózatát, karold fel ügyeit s a magyar nyelv győzni fog. Kn&bel Vilmos ev. tanító. Kiépítendő törvényhatósági közutak. A kereskedelemügyi miniszter döntése múlt csütörtökön érkezett le a Tolnavármegyében építendő törvényhatósági közutakra nézve, mely nagy meglepetést okozott, mivel a miniszter lényeges változtatást tett azon útépítési tervezeten, amelyet Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága elfogadott és jóváhagyás végett felterjesztett. A miniszteri leiratból közöljük a következőket : A miniszter nem teljesítheti és kénytelen a közgyűlés által kijelölt útszakaszok közül a következő útszakaszok kiépítését elejteni: 1. A pincehely—ozorai utat (8 km.) 2. a fadd—gerjeni utat (H.645 km.) 3. a tabód—lengyel! közutnak Lengyel — Baranyavármegye határa közölt fekvő szakaszát, mert annak nincs folytatása, illetve Baranyában nem épül ki 1.880 km. hosszal. 4. a kocsola—szakos! utat (4,687 km.) 5. a dunakömlőd—madocsa -bölcske-duna- földvárl közutat (16 km.) 6. a sárszentlőrinc— nagyszékely— miszla —pincehelyi közút hidegvölgyi és forrásvölgyi szakaszait (3 km.) 7. a hogy ész—dombóvári közút kurd—dombóvári szakaszát a Dombóvárról Somogymegye határszéléig terjedő 1 kilometer rész kivételével és végül 8. a varsád—UZdi 10.2 km. hosszú útszakaszt. A miniszter végleg megállapítja, hogy az 1904. évi XIV t.-c. alapján a vármegye területén már engedélyezett 85'246 . km. hosszú útépítkezéseken felül, melyeknek összköltsége 1.459,671 K 49 fillérben állapíttatott meg azzal, hogy abból a vármegye 717 ezer koronát köteles fedezni, a kijelölt útszakaszok közül és az 1907-ben kiépíttetni elrendelt paks—kölesdi közút közbenső szakaszának bevonásával a következő törvhat. útszakaszok egészben államsegéllyel építtessenek ki és pedig 1907- ben: 1. Paks—dorogi közút (12.993 km.) 2. Paks—kölesdi közút 2‘535—17* 165 km. « közötti útszakasza (14.630 K.) 3. Szekszárd—simontornyai, helyesebben bikácsi közút 26-3—32-7 km. közti nagydorog— bikácsi. szakasza (6.4 K) 4. Nagydorog—györkönyi közút (3*05 km.) összesen 1907-ben 47.973 km. 1908- ban: 1. Hőgyész—dombóvári közút (1 L767 km.) 2. Hidjaapáti — szedres — medinai közút (Q'28? km.) 3. Tabód —lengyeli közút (16 42 km.) 4. Gyönk —hőgyészi közút (1L970 km,), összesen 1908-ban 46-437 km. 1909- ben: 1. Szekszárd—agárdi közút (2-45 km.) 2. Szekszárd—simontornyai közút 42-763— szakasza (2‘3 km.) 3. Dföldvár—herczegfalvi . közút (Tt)2 km.) 4. Szekszárd—várdombi közút összes ki- ágazásaival, vagyis az úgynevezett Sárközi utak (17-5 km.) 5. Bonyhád—tabód—zombai közút (10 km.) 6. A várdomb —alsónánai közút kiépítetlen része (1*34 km.) 7. Bölcske községet a vasúti állomássá összekötő ut (3’5 km.) . A hőgyész—dombóvári közutból a Dombó vártól Somogymegye határáig vezető ut (1 km.) Összesen 1909-ben 3941 km. Ezen összesen 122*62 km. hosszú törvhat. közut-szakaszoknak költség összegeit az illető utak műszaki és költségmüveleteinek jóváhagyása alkalmával fogja a miniszter megállapítani és a vármegyének rendelkezésére bocsátani. Ez útszakaszok kiépítésére szükséges államsegély-összegek ellenében a vármegye közúti alapjának tulajdonában levő 589 ezer korona névértékű nem jövedelmező, helyi érdekli vasúti törzsrészvények az állam tulajdonába engeden- dők át. A Szekszárdi Ipartestület közgyűlése. A szekszárdi általános ipartestület folyó hó 1-én délután 2 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését André István elnöklésével, aki melegen üdvözölte a szép számban megjelenteket és a közgyűlést megnyitottnak nyilvánította. A múlt ülésről felvött jegyzőkönyvet észrevétel nélkül tudomásul vették. Jegyzőkönyvi hitelesitőkül Steig Flórián és Lencz Károly választattak meg. Ezután Andre István elnök következő jelentése olvastatott fel: Mélyen tisztelt Közgyűlés ! Az elmúlt 1906. év március 25. napján tartott közgyűlés kitüntető bizalma által egy évre lettünk megbizva az ipartestület ügyeinek vezetésével. Igyekeztünk is. tőlünk telhetőleg ezen megbizatásnak mindenkoron pontosan eleget tenni. Az 1905. évi szeptember. 8—9. és 10-én Szabadkán megtartott országos kongresszus határozatát, melyet az ipartestületek országos szövetségének elnöksége szerkesztett meg, — mely szövetségnek testületünk is tagja és jelenlegi elnökünk ezen egyletnek vidéki elnöke is — 1906. julius 6-án lett átadva az országgyűlés elnökének, Kossuth Ferenc ipar és kereskedelemügyi miniszter urnák és Szterényi József államtitkár urnák 1 — 1 példányban, ahol a szekszárdi ált. ipartestület is képviselve volt André István ipartestületi elnök által. Ezen utón jutott tudomásunkra, hogy Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter és Szterényi József államtitkár urak azon ígéretet tették, hogy ha valami rendkívüli közbe nem jön, az ipartörvény módosításáról szóló törvényjavaslatból még a télen, legkésőbb 1907. év végével, már törvény lesz. Ezen kijelentést az ipartestületek országos küldöttsége örvendetesen tudomásul vette, bízva egy jobb jövőben. Azonban szeptember elején azon sajnálatos esemény történt, hogy az .ipartörvény módosítása helyett egy egész uj, balesetbiztositó és bétegsegélyző törvényjavaslatot terjesztett az országgyűlés elé a nagym. m. kir. ipar és keresk. miniszter ur. Miután a törvényjavaslat a hírlapokban közölve nem lett, sem az iparosság ezen tervezet tárgyalására meg nem hivatott, dacára, hogy az egész fizetési terheket az iparosságra akarták hárítani. De megbivattak a gyárosok és szakszervezeti munkások a tervezet tárgyalására, ahol is mind a két fél sietett a saját érdekeit képviselni s a terheket a meg nem kérdezett kisiparosság nyakába sózni. Amint ez tudomására jutott több ipartestü- 1 éti elöljáróságnak, köztük testületünknek is, azonnal egy országos nagygyűlés megtartására hivatott tel az ipartestületek országos szövetsége. A szövetség elnöke 1906. szeptember 16-ra hívta meg összes Ipartestületeit, amelyen testületünk André István elnök által volt képviselve. A gyűlés eredménye nem nyugtatta meg a kiküldöttek na&y részét, — úgy testületi elnökün- . kel cem, -- azért, mert ez által az iparos teljesen tönkretétetett volna. A javaslat 209. §-ból áll, tehát akkora javaslatot nem lehetett egy nap letárgya ni, még pedig azért, inert az egész gyűlésen 1 példány törvényjavaslat volt csak, és igy azt kértük, hogy ha a magas kormány nem adhat minden ipartestületnek 1 - 1 példányt áttanulmányozás céljából, akkor mi ezt megfizetjük, hogy lássuk, mivel akarják boldogítani a magyar kisiparost. Később kaptunk egy példányt, melynek áttanulmányozása u ,.n 1906. október /-én, úgy december 9-én újból egy-egy országos nagygyűlés tartatott Budapesten, a melynek eredményéről kiküldöttünk, André István ipartest, elnök által a következő örvendetes eredményt jelenthetjük a mélyen tisztelt közgyűlésnek : 1- ször. Az országos nagygyűlés tiltakozott a kényszer-biztosítás ellen. 2- szor. Tiltakozott a kisiparos ily nagymérvű megterheltetése ellen. 3- szor. Tiltakozott aj javaslatban foglalt szigorú büntetések alkalmazása ellen. 4- szer. Tiltakozott az ipartestületi beteg- segélyzőnek a kerületi betegsegélyzőbe való beolvasztása ellen. Ezen tiltakozásukat Írásba foglalva minden ipartestület az országgyűlési képviselője utján az országgyűlés házelnökének kérvény alakjában beküldötte és egyben felkértük országgyűlési képviselőnket, hogy a ránk nézve sérelmes pontokat meg ne szavazzák a tárgyalás alkalmával, amit kerületi országgülési képviselőnk legnagyobb jóakarattal meg is ígért, így tehát nyugodtabban várhatjuk a dolgok további lefolyását. Annyit máris jelezhetünk, hogy az országgyűlés ezen bizottsági ülésein törölték a javaslatból, illetve módosították beadott kérvényünk szerint az egész javaslatot. Végül az 1906. október 7 és december 9-iki országos nagygyűlés tömörülésre, összetartásra, egyetértésre hívja fel az összes iparosságot saját javai előmozdítása végett. Magyarországon ttbb mint 600.000 önálló kisiparos van, tehát az összetartással, tömörüléssel, egyetértéssel helyzetén nagyon sokat javíthat. Hisz most akarják az ipartörvényt módosítani (1907. év leforgása alatt), ha tehát most is tétlenül nézzük, hogy sorsunkat miként intézik el, akkor megint évtizedekig várhatjuk annak módosítását. Sajnálattal kell azonban kijelentenünk, hogy a lefolyt évben úgy mint már évek óta az iparosság helyzete annyira válságos és aggasztó, hogy már komolyan kell gondolkodnunk a módozatok megállapításáról, melylyel a munkások jogtalan és folytonosan tartó térmozgalmuknak ilyen irányban való terjedésének gátat vetn.i képesek lehessünk. Ezen célunk sikeres megvalósítására egyedül és kizárólagosan a szoros összetartás és egyetértés a legbiztosabb eszköz, nem pedig a köztünk még mindig uralkodó lázasság. Ennek létrehozásán fáradoznak az ország többi ipar- testületei is. Ha az egyesülési és összetartási Szellem megfogarrzik, általánossá vállik s megvalósul, csak akkor lehetünk képesek a munkások szervezete által tovább-tovább, még mindig fenyegető erőszakosságukat és béremelő törekvéseiket csökkenteni és helyes medrébe terelni, szorítani. Sajnálattal jelentjük, hogy iparcsarnok létesítése a vezetőség minden fáradozása dacára kellő érdeklődés hiányában nem sikerült. Ami pedig a tanoncok utcai rakoncátlan- sága megrendszabályozására vonatkozó tervezet készítési megbízatásunkat illeti, arra nézve örvendetesen jelenthetjük, hogy arra a városi csendőrség beállításával szükség nincs. Különben is a hatóság közbiztonsága s az utcai botrányok megszüntetése rendészeti dolog s mint ilyen az ipartestület hatáskörén kívül áll. Szívesen hozzuk az igen tisztelt közgyűlés tudomására, hogy a pécsi kereskedelmi és iparkamara ügybuzgó titkárát dr. Záray Károlyt, az iparügyek terén szerzett érdemeiért királyi kitüntetés érte, mely alkalomból testületünk nevében szintén üdvözöltetett. Az iparos rokkant alapra Angyal Ferenc örökösei 10 K, Mayer János 15 K és Stann István 50 koronát voltak szívesek adományozni, I melyekért hálás köszönetünket iejezzük ki MIT IGYUNK ? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. Minden külföldit fölülmúl 5295. 1—15. Milleniumi nagy éremmel kitüntetve. Kitűnő asztali bor- és intuuou íuiuuuui ■ JA _ hazánk természetes ä íUOllcU ^ |w *V^*F0rräS. szénsavas-vizek királya: ~*~ gyógyvíz, a gyomorégést rögtön megszünteti, páratlan étvágygerjesztő, használata valódi áldás gyomorbajosoknak. Kedvelt borviz! Olcsóbb a szódavíznél! Mindenütt kapható! Főraktár: S-A-Hz-A-JM-OIN TESTVER3EK cégnél, SZEKSZARDO^.
