Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1907-01-03 / 1. szám

■rzi meg a nagyobb befolyást, — vagyis ha- I nat. Aztán jótékonyságokra, jutalmazásokra, . - .élyezésekre csak az a tanítóegyesület for- íat többet, melynek több tagja van. Mily Pl volna, ha az ált. tanítóegyesület egy segély- ; oot létesithetne, melynek kamatait betegség . ;-y egyéb csapással sújtott kartársaink élvez­nék. Vagy ha a középiskolába járó szorgal- ■ á tanító gyermekeket ösztöndíjakkal jutal­mazná, stb. Ezt mind el lehetne érni, de csak .így és akkor, ha e. megye minden tanítója mielőbb belép a Tolnavárm. Ált. Tanítóegye­sületbe. Az első feltétel tehát, a tanítóegyesületek életének fejlesztésénél, a tagok szaporítása. A Kellő tagokkal rendelkező tanítóegyesület, már népességénél fogva is, élénkebb és nagyobb :evékenységet képes kifejteni, mint a kevés tagú jgyesület. Ez természetes, mert több. ember cözött nagyobb munkakört lehet felölelni, anél­kül, hogy egyes szereplők a gyakori funkciók niatt kifáradnának. Ellenben a kévés tagot -zámláló egyesületben bizony könnyen kifárad­lak a szereplők, mert gyakran kerül rájuk a or. Már pedig az egyesületi élet csak akkor lénkül, ha gyűléseit gazdag és vonzó prog- ammal fűszerezi, — ehhez azonban mindig uj I újabb erők kellenek, ami csak a népes egye­nletben lehetséges. Kevés egyén hamar kifá- adt a gyakori szereplésben s nem is olyan onzó ugyanazon embereket minduntalan hall­atni, mint az újabb erőket. Ami a Tolnavármegyei Általános Tanitó- gyesületet illeti, elég érdekes és változatos rogrammokkal tartja meg évi rendes közgyü­kéit; elismerés illeti ezért a rendezőséget. Aki •gyszer figyelmesen végig hallgatott egy ilyen özgyülést, az bizonyára a legjobb emlékekkel an eltelve iránta. Itt tehát nem igen van ki- ánni való. Én részemről azt óhajtanám, hogy lz egyesület ne egy, — hanem két közgyülé st tartson évente. És pedig egy őszi közgyűlést mely mindig a központban, vagyis Szekszárdon lenne tartandó, meg egy tavaszit, melyet a me­gye nagyobb községeiben mindig más-más he­lyen lehetne megtartani. Ezen eljárás — úgy hiszem — fejlesztené az egyesületi életet. Mert a gyakoribb összejövetel közelebb hozná egy­máshoz a kartársak szivét és emelné a kar­társi szeretetek Tanulságosabbak is volnának i gyűlések, mert az egyesület tagjai közvetlen É|| isztalás folytán megismernék lassankint az z megye vidékét, tanügyét és minden föld- rajl-i sajátságát. De amint mondám, ez csak az én saját egyéni felfogásom. Mert mindez akkor is megtörténhetik, ha az egyesület megelégszik az alapszabályszerü gyülésezéssel. A fő, a ta­gok sokasága, lelkesedése és kartársi szeretete. (Folytatjuk). — Államsegély. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter a dombóvári állami népiskola két uj osztályának bebútorozás! költségére 800 korona államsegélyt engedélyezett. IRODALOM. — i,Karácsony“ a cime annak a nagy­szabású, művészi fénynyel kiállított albumnak, mely mint a »Vasárnapi Újság* karácsonyi melléklete mint évenkint, az idén is megjelent. Az album nagy mennyiségű, legjelesebb Íróink­tól származó s kiváló rajzolómüvészeinktől il­lusztrált szépirodalmi ’közleményt ad ; ezek irói közt vannak: Mikszáth Kálmán, Szikra (gr. Teleki Sándorné), Bérezik Árpád, Pékár Gyula, Szöllösi Zsigmond, F Kaffka Margit, Erdős Renée, Zempléni Árpád, Telekes Béla, Lampérth Géza, Sajó Sándor stb. A rendkívül nagyszámú szép illusztráción kívül az albumhoz négy mű­vészi kivitelű, az eredetiek szépségeit, híven és teljesen visszaadó színes képmelléklet is járul, ezek között van a Szépművészeti muzeum egyik legbecsebb gyöngye, Piombo világhírű férfiarcképe, melynek bolti ára 3 korona, a Vasárnapi Újság előfizetői — az újévkor ujon­nan belépők is ingyen kapják. A Vasárnapi Újság, a melynek előfizetési ára, 4 k. negyed­évre, a magyar művelt családok regi és-, ked­velt lapja, hétről-hétre magas irodalmi színvo­nalon átló regényekkel, elbeszélésekkel, versek­kel s a rnüv^lődgs hala<l£>árőj tájékozható köz­leményekkel, gondos kivitelű s. nagyszámú ké­pekkel szolgál olvasóinak. Mutatványszámot szívesen küld a kiadóhivatal (Budapest, Egye- tem-utcá 4 ) — Qht, túl a rácson ! (A garnizónok titkai.) Ezt a címet viseli egy igen érdekesnek Ígérkező könyv, mely m. hó lö-én jelent meg. A munka szerzője nem ismeretlen az olvasóközönség előtt. Zsedényi Aladár irta, aki egy fővárosi napilapban közzétett «Titkok egy garnizonból» cimü cikkével a nyáron nagy feltűnést keltett országszerte.-Eddig csak az előszavát ismerjük Zsedényi legújabb művének, ele amely maga is rendkívül felcsigázza érdeklődésünket. Azt mondja benne, hogy az olvasót végig fogja vezetni ott, túl a rácson, abban | sajátos külön világban, amelyben katonáék élnek. Bekukkant vele a tiszti nevelő-intézetekbe, a laktanyákba és a kincstári szalonokba. Érdekessé teszi könyvét az az előre jelzett Ígérete, hogy csak megtör­tént v'atóságot irt meg, továbbá, hogy ma is élő és eredeti nevükön ismert alakokat fog szerepeltetni. Ez a magyar Bilse-féle munka 160 oldalas terjedelemben, illusztrálva feltűnő csinos kiállításban jelent meg és minden könyvkeres­kedésben kapható. Ára két korona. — Magyarország legolvasotabb [apja, a Festi Hírlap, ez idén is beküldötte 1907. évre szóló programmját. Megemltjük belőle, hogy a lap jeles Írógárdája, uj erőkkel szaporodva, fog a tárcarovat és a regénycsarnok változatosságá­ról gondoskodni. Az uj évben Gárdonyi Géza uj regénnyel köszönt be s a regénycsarnok a legérdekesebb külföldi regények mellett több ha­zai szerző művét is bemutatja. A lap politikai iránya változatlanul radikális szabadelvű; de­mokratikus alapon minden irányban független. Népszerűségét nagyban emeli, hogy naponta annyi szerkesztői üzenetet közöl, mint más lap egész héten vagy hónapban ; ami — az apró hirdetések nagy tömegén kívül — egyben legjobb bizonyítéka a lap rendkívüli elterjeoettségének ; hirdetők érdekeinek tehát legmegfelelőbb, A Pesti Hírlap Naptára az 1907 ik évre — a lap karácso­nyi ajandéka az előfizetőknek — már megjelent, díszes kemény táblába kötve s valoben érdekes és hasznos tatalommal. írtak a naptárba Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Bródy Sándor Ambrus Zoltán, Heltai Jenő (Bernáték kikocsiz- nak), Kazár Fmil, Murai Károly, Szabóné- Nogáll Janka ,Tömörkény István, Homok, Sas Ede, Porzsolt Kálmán, Krúdy Gyula, stb. stb. A köz­hasznú részben : egészségügyi tanácsadó, ker­tészeti és mezőgazdasági teendők az év 12 hó­napjára vásárok jegyzéke, stb. Aki egyszerre negyedévre fizet elő, ha csak most lép is az előfizetők közé, megkapja ingyen és bérmentes küldéssel a tartalmas almanachot. A lap ára negyedévre 7 korona : egy hónapra 2 kor. 40 fill. A Divat Salon cimü díszes kiállítású és igen praktikusan szerkesztett divatlappal együtt ne­gyedévre 9 korona. A kiadóhivatal cime, hova az előfizetési összegeket legcélszerűbb posta- utalványon küldeni, a következő : Pesti Hírlap kiadóhivatala Budapest, V., Váci-körut 78. — örvendetes meglepetések ideje a szép karácsony ünnepe. Mindenki azon igyekszik, hogy minél szebb és becsesebb ajándékkal ked­veskedjen szeretteinek. Az »Ország-Világ« ha­zánk e kiváló és legszebb képes hetilapja — mely évről-évre szebbnél-szebb ajándékokkal lepi meg előfizetőit — az idén is hű maradt hagyományaihoz. Teljesen ingyen küldi szét előfizetőinek pompás »Almanach«-ját, egy gyö­nyörű kiállitásu, rendkivül becses tartalmú dísz­munkát, mely értékre jóval felülmúlja az »Ország­világ csekély előfizetési diját. Az »Ország-Világ« »Almanach«-ja gyönyörű szalon albumszerü diszmü, telve a magyar irói gárda legnevesebb tagjainak beszélyeivel, novelláival.,, verseivel. Szines illúsztrációit müvéjszkezek alkották, nyomdai kiállítása, domborművű kötése pedig pazarul fényes. Az, »Ország-Világ« ezt az érté­kes diszmüvet azoknak is megküldi, kik most január 1 -tői fogva lépnek előfizetői sorába. Az »Ország-Világ« előfizetési ára: egész évre 16 korona: félévre 8 korona. Előfizetések az »Ország-Világ« kiadóhivatalához Budapest V. Hold-utcza 7. sz. alá küldendők. Legfinomabb orosz tea, «## angol ■« jamaika rum óriási választékban és olcsón beszerezhető , SCHÖN MÓ I< fűszer- és csemegekercskedőnél Szekszárdon, Szeghy gyógyszerész mellett. fás ii ti ül Mind. Ark1 II 300 Hj 1 budait: 11 1 30 722 ■ 11» 486 Él gjerlu-síiJi inuul 1 SÁRBOGÁRD i B n 112! IP5 456 52! fc indul érkezik i p 3| 1111 901 62! i Nagydorogh mi 9lf> 9.2. ifi 622 B1 Kölesd-Tengelic Q 05 e 9Ü 313 712 iá Hidja-Apáthi i *2 822 358 747 HM) i *"! Tolna-Mözs 819 1226 822 B 822 8‘-sj| SZEKSZÁRD 750 1 1 15 IS 4« ü 8 1 indul ■ . érkezik JW 1 l16 721 459 822 H Őcsény B — {9 5 5 812 SS Decs 7 06 IP 72 5:u n pl Pilisberek 650 1032 722. 545 922 10"*] Bátaszék 6S6 ÍO15 622. — 1122 112!» Bonyhád 516 . -fG' 500 — J0I) p DOMBÓVÁR | nd. 31S — 2$o — 8‘° 722 e BUDAPEST ríc. i 8s° — 815 jii este 6 órától reggeli 6 óráig érkező és induló vonatokná az idő percei fekete vonallal vannak aláhúzva KÖZGAZDASÁG — Mikor gyümölcsőztessük a gyümölcsfát A gyümölcsfákat az első évben ne enged­jük teremni, mert ezáltal tönkremehet az. A ki­ültetett fáknak virágrügyük ne is legyen, mert azok a fák, melyeken már ültetéskor is mutat­koznak virágok, rendesen gyengén fejlődnek.— Az átültetéssel járó zavarás következtében az uj ültetés még erőteljes fákon is kicsiny lesz | az átültetést követő évben sok virág fog mutatkozni. Jobb azonban ezt mind eltávolítani s a gyors nö vést elősegíteni. Ha azonban a fejlődés kellő mér­tékű, akkor nem árt, ha a második esztendőben hoz is néhány gyümölcsöt. Természetesen a gyü­mölcs mennyiségnek arányban kell állania a fa nagyságával. A fa fejlettségét kell mindig szem előtt tartanunk s nem szabad soha több gyü­mölcsöt hagynunk, mint amennyi teremhet anél­kül, hogy a fa fejlődésének ártana, — A mésziszap hatása a ezukorrépára. Hazai talajaink mészszegénysége arra in­dította a növénytermelési állomást, hogy a cukor gyárakból kikerülő mésziszappal trágyázás illetőleg meszezési kísérleteket végezzen. Az eredmény pedig az, hogy a cukorrépa alá el­szórt mésziszap a répa minőségére semmiféle hatással nem volt. Hasonlókép a mésziszap és szuperfoszfát együttesen alkalmazva nem gyako-, rolt befolyást a cukorrépa minőségére. Az egy­magában alkalmazott mész-iszap kezdetben a répát meghajtotta, de a nagy szárazságban ezek a répák fonnyadtak el legjobban és ezen par­cellák adtak legkevesebb termést. A mésziszap és szuperfoszfát együtesen alkalmazva több he­lyen Igen is számottevő terméstöbbletet eredmé­nyeztek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom