Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1907-03-07 / 10. szám
6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1907 márciu 7 mozgó betét mellett olyan tőkéről is kell gondoskodnunk, melyre mint sajátunkra állandóan támaszkodhatunk. A másik körülmény az, hogy betéteink óriási emelkedésével szemben változatlan alaptőkénk mellett tartalék alapjaink csupán az éven- kinti megtakarítások által lépést nem tarthatnak és igy saját jól felfogott érdekünk követeli, hogy alaptőkéink felemelésével üzletfeleinknek nagyobb biztosítékot nyújthassunk és ez által betéteinket kiérdemelt bizalmukban a jövőben minél inkább megerősitsük. Egy pénzintézetnél maga a lelkiismeretes vezetés bármily nagy erkölcsi tényező, de nem minden, a főszerepet mégis a vagyon viszi Erre enged következtetni tekintetes Tolnavármegye törvényhatóságának múlt év őszén hozott határozata is, melyben kimondotta, hogy amennyiben gyámpénztári tőke feleslegei a helybeli két pénzintézetnél már elhelyezett összegeken túl szaporodnának, ezen szaporulatokat a fővárosi intézeteknél gyümölcsözteti. El kell ismernünk, hogy e határozat óvatosságra mutat, de mikor ezt elismerjük reá kell mutatni arra is, hogy vármegyénk közgazdaságára hátrányos. Tudni való, hogy a nagy tőke a hitelt jlcsóvá, a kis tőke drágává teszi. Minden vármegyei t-ke tehát, mely megyénkből kivittetik, a vármegyei közgazdasági errőforrásokat gyöngíti és más vidék érdekeinek szolgálatába áll. Nehogy tehát vagyonunk mai mérete szolgáljon e további fejlődés akadályául, alaptőkénk felemelése már ezért is szükséges. Végül a harmadik fontos körülmény az, hogy épül a Baja-Bátaszék között a dunai hid. Mikor ez két év múlva a forgalomnak átada- tik, előreláthatólag a gazdasági viszony erős hullámzását idézi elő és harc támad a két partvidék között a gazdasági súlypont elnyeréséért. E küzdelemből Tolnavármegye minden tényezőjének kijut a része, ki kell venni részét a »Szegzárdi Takarékpénztárinak is, ezert tőkefelemeléssel már előre meg kell erősiteni magát, hogy a harc készületlenül ne találja. Mindezen okoknál fogva a következő javaslatot terjesztjük elő: A »Szegzárdi Takarékpénztár« elhatározza, hogy részvénytőkéjét 800 drb. uj részvény ki- bocsájtása által 240,000 koronáról 400,000 koronára felemeli és hogy ezen uj részvényeket a régi részvények birtokosainak átvételére fölajánlja. Ezen uj részvények 1908. évi január hó 1-től fogva részesednek az üzleteredményben. Az átvétel feltételei a következők : 1. Három régi részvény alapján két uj részvény vagyis 1 és fél régi részvény alapján egy uj részvény vehető át. 2. Az átvételi árfolyam minden uj részvény után az 5 korona kibocsájtási költségekkel együtt 510 koronában állapittatik meg, melyből 200 korona a részvénytőke, 200 korona a rendes tartalékalap, 100 korona rendkívüli tartalékalap javára iratik, végül 5 kor. és ami az 5 kor. kibocsájtási költségből felesleg maradt, az az osztalék alap javára esik. 3. A régi részvényesek az átvételi jogot 1907 március hó 30-ig bezárólag a hivatalos órák alatt pénztárunknál személyesen, vagy intézetünkre címzett postaküldeménnyel gyakorolhatják. Ezen határidő leteltével az átvételi jog megszűnik és sem a későbbi szóbeli, sem a később postán érkezett bejelentés figyelembe vétetni nem fog. Aki átvételi jogával élni kiván, tartozik régi részvényeit szelvényiv nélkül jegyzék kíséretében, melynek űrlapja: pénztárunknál rendelkezésére áll, az elővételi jog reájegyzése végett pénztárunknál benyújtani és egyidejűleg az első részletfizetést készpénzben teljesíteni. Ezen részletfizetés nélkül érkezett bejelentés nem létezőnek tekintetik. *' 4. A benyújtott régi részvények az elővételi jog' reá jegyzésével a befizetésről szóló el- ismervénnyel együtt azonnal visszaadatnak, a postán érkezettek pedig ugyancsak postai utón a bejelentő költségére visszaküldetnek. 5. befizetések a következőképen teljesi- tendők: 1907 évi március hó 30-ig bezárólag 110 K » » október » 1-ig * 200 » 1908 » április » » » 200 » Összesen 510 » Szabadságában áll azonban a részvényeseknek több részletet vagy valamennyit egyszerre a kitűzött határidő előtt is befizetni. Aki a második vagy harmadik részlet befizetését fentebbi határidőben elmulasztaná, meg engedtetik neki, hogy az esedékes részletet a késedelem idejére számitott 6 százalékos kamatokkal együtt további 30 napon belül még befizethesse. Ezen 30 napon túl azonban a mulasztótól többé fizetés nem fogadtatik el, elis- mervénye érvénytelenné válik és jogát úgy az uj részvényekhez, mint a befizetett összeghez az intézet javára elveszti. 6) Az elismervények valamennyi részlet befizetése után, de nem előbb mint 1908, április hó elsejétől fjgva uj részvényekkel fognak kicseréltetni, melyek a régi részvényekkel teljesen egyenlő értékűek lesznek. 7) A kinek nincs annyi részvénye, hogy reá egy egész uj részvény jutna, vagy annyi régi részvénye van, hogy a reájuk eső egész részvényeken felül még egy további uj részvény 1l3'ad vagy 2/3-ad részéhez volna igényjoga, ezen harmad részvényekre nem kap elismervényt, ha nem minden %-a.d részvény hányadra az átvételi jog gyakorlását tanúsító igazolvány adatik neki, amire eső aránylagos befizetéséket az 5) pontban kitőzött határidő és következmények terhe alatt teljesíteni tartozik. A teljes befizetés után 3 drb. ily igazolvány bemutató által 1908. évi április elsejétől fogva pénztárunknál egy teljesen befizetett uj részvényre becserélhető. Tisztelt közgyűlés! Idáig szól javaslatunk amelynek elfogadásával alaptőkénk 400000 K. rendes tartalékalapunk 313372 » 22 í. rendes tartalékalapunk 135000 » emelkednének és ha ezekhez hozzávesszük osztalékalapunkban 20000 » értékpapír tart. alapunkban 10000 » nyugdíjalapunkban 114929 » 46 f. nyeremény áthozatunkban 13722 » 26 » összes vagyonunk 1,007022 K. 34 f. tenne ki. Mindezek után kérjük a tisztelt közgyűlést, hogy javaslatunkat egész terjedelmében elfogadva határozat erejére emelni méltóztassék. Az erre vonatkozó felügyelő bizettsági jelentést Szondy István felügyelő bizottsági elnök olvasta fel. Az igazgatósági javaslat fölött igen élénk és hosszan tartó vita fejlődött ki, melyben részt vettek: dr. Haidekker Béla, őrffy Lajos, dr. Leopold Kornél, Leopold Sándor, dr. Steiner Lajos, Schneider János, Szeremlei Lajos, Boda Vilmos, dr. Spányi Leó és Leicht Lajos. Általánosságban a közgyűlés elfogadta az igazgatóság fenti javaslatát, a részletes tárgyalásnál a sokféle módosítás közül csupán azt fogadták el, hogy az uj részvényekre 1907. évi március hó 30-ig befizetett 110 koronára a részvényesek kamatot kapnak. Az eredeti javaslaton más változtatás nem történt. Az alapszabályok módosítása iránti igazgatósági javaslatot a délután folytatott közgyűlésben tárgyalták le. A közönség köréből. Az 0. M, K. E. tudomására. 150.000 koronás csalás A «Dunántúli Lap» egyik szerkesztőjére, névszerint Kohn Gyulára, ugyancsak rájár a szekér rudja. Nem elég, hogy a szegény szerkesztőt társával, Békefível a nemrég múlt napokban a Balatoni Halászat Részvénytársaság alkalmazottjai alaposan elpofozták,-hanem utóbbit még az enyingi főbíró Siófokról ki is tiltotta. * Ezen rovatban közérdekű felszólalásokat dimentesen közlünk, a felelősség azonban a beküldőt terheli. Kohn Gyuláról most kitűnt, hogy 6 év óta állandóan csalja a világot a legkörmönfontabb módon. — Kohnról és társairól most lehullott a lepel, csak az a baj, hogy több családapa ment tönkre, akik ezelőtt virágzó üzlettel bírtak. A segédek és Kohn cimborái, akik ezelőtt a vándorbottal és 3 hangú fütyülővei keresték kenyerüket, most saját fogataikon járják a hála- datos környéket, kérni és könyörögni, hogy c.sak Kohn a bűnös, őket mint bűnrészeseket segítsenek kimenteni. Az ügy fölötte érdekes és egész Magyar- országot megrázva, foglalkoznom kell azért is tárgyilagosan a dologgal, mert tudom, hogy a bűnszövetség hálóiba tolnamegyei ösmerőseim is belejutottak, hogy tudják meg a dolog valódi tényállását és a szükséges lépéseket mihamarább megtehessék. Kohn Gyula egy teljesen szegény legény vagyonilag, de észtehetséggel a svindli terén meg van áldva bőségesen a Gondviseléstől. — Üzlete nincs, de azért vett hintókat mindenfele fajtákból és csakis legjobb és legújabb gyárt- mányuakat; harangokat, szőlőpréseket, permetező és szénkénegező gépeket, uj hordókat, bort, sört és pálinkát, mindent hitelben és nagyban. — Hogy hitelképessége bármily összegre is jó legyen, azokat a címeket adta fel refferen- ciául, amelyekkel ő szövetkezett és a kiknek az árut egyharmad értékben már előre eladta. — Jöttek a kérdezősködések 2 itteni kereskedőhöz és mindketten egybehangzólag azt a felvilágosítást adták, hogy Kohn többszörös háziúr, 30 hold termőszőleje van és egy 60,000 koronás menyasszonya, azonkívül vagy 80,000 korona betétje a Balatonvidéki Takarékpénztárnál' és 10,000 korona kaució az állampénztárnál, mint laptulajdonos és szerkesztő. Csakhogy e nagy vagyon 1 rongyos ingre és-alsónadrágra leltároztatok: a bűnügyi zárlattal. A 6 év óta kicsalt áruk Deutsch József vas-, bőr-, fűszer-, fa- és gépkereskedő és Kardos Ignác bor, pálinka és terménykereskedő raktáraikba vándoroltak csekély összegért, mely árukat 207o a gyári áron alul hozták forgalomba és több tisztességes kereskedőt elnyomtak az itteni piacról. Eodig 6 nagy cég Pécsről, 2 Debreczen, 2 Sopron, 4 Arad, 1 Károlyváros, 6 Fiume tettek feljelentést 450,000 koronáig. Akiket tehát Kohn Gyula Siófok vagy egyik fivére megcsalt, Tolnamégyéből az küldje be a Tolnamegy.ei Közlöny utján hozzám az ügyét és én majd itt intézkedem, hogy pénzeik megtérüljenek, mert az orgazdákon behajtható ma még valami. Bruck Mór. 1139. sz./tkvi 1907. Árverési hirdetmény. A tamási! kir. járásbíróság mint tkvi hatóság ré-zé- ről közhírré tétetik, hogy néhai Szabó Pál Istvánná .“/.ól. Híjba Katalin hagyatéki ügyében, a tamási kir. járásbíróság, mint hagyatéki bíróság 1906. Ö. 348/5 és 348/^. sz. végzései folytan, a szekszárdi kir. törvény zéc, a ta n isi kir. járásbíróság területén levő, a sz»kcsi 8. sz. tjku betétben A. I. 1—7. sorsz. ingatlanokból a-Iló nemesi birtor felülópitmény* és föld haszo lélvezete 1544 kor. kikiáltási árban, 1907. évi április hó 18. napján d. e. 10 órakor Szakes község házánál megtartandó végrehajtási árv'rés joghatályával biro önkéntes árverésen hivatalból el fog adatni. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árm-er megtartása előtt a fenti kikiáltási ár lO°/0-át bánatpénz fejében letenni, s a vételárt 3 egyenlő részletben 5°/0 kamattal együtt a tamási kir. adóhivatalnál mint letéti pénz-, tárnál lefizetni kötelesek, végre hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulírott telekkönyvi hatóságnál, agy Szakos község házánál megtekinthetők. Kelt Tamásibau, a kir. jbiróság mint tlkvi hatóságnál 1907. február 9. VARADY, kir. járá-biró. 104. szám/vh. 1907. Árverési hirdetmény. Alulirt§ kiküldött bírósági végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy a kir. járásbíróságnak 1907. évi V. 38/1. száma végzése folytán dr. Grosz Lipót budapesti ügyvéd áltál képviselt Grosz B ostornyél gyáros, budapesti bej. cég felperes részére Herrmann Mór paksi lakos alperes ellen, 27 kor. 96 fillér tőkekövetelés i jár. erejéig elrendelt kielégít -si végrehatjás folytán alperestől 1-foglalt és 1121 koronára becsült ingóságokra a paksi kir. járásbíróság 19,;7. évi V. 38/2. számú végzésével az árverés elrendeltetvén, annak a ko ábbi vagy felülfoglaltatók követelése erejéig is, amennyiben a/ok törvényes zálogjogot nyertek volna, alperes lakásán Paks községben, a Vörösmarthy-utea 1140. szám alatti házban leendő megtartására határidőül 1907. évi március S-ik napjának d. e. 97a órája kitüzetik, amikor a biróilag- lefoglalt szobabútorok, egy Bősendorfer féle zongora s egyéb ingóságok a legiöbbet ígérőnek kés/,pénzfizetés i/iü iett, szükség esetén beesáron alul is el fognak adatni. Felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielég ttetés- hez jogot tartanak, bogy amennyiben részükre a foglalás kp- rábban eszközöltetett volna és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés meg-, kezdéséig alulírt kiküldöttnél Írásban vagy pedig szóval bejelenteni el ne mulasszák. Kelt Pakson, 1907. évi február hó 24-én. Csery István kir. bir. \ógr lujtó-
