Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1907-12-12 / 50. szám

!.°07 december 12

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

3

Lecke.

Van nekem egy kicsi fiam,

Laci a neve ■

Vig, csintalan, — édes anyja Alig bir vele.

Ilyenkor oszt’ énnekem szól:

Apja vagy, tehát

Intsd őt, jobban meghallgatja Az apja szavát.

Meg is teszem, ráncba szedve Jól a homlogom,

Am, hogy nekem ez nem jől áll,

Azt is mondhatom:

Ejnye adta rossz lurkója Leszesz mindjárt jó ! ?

Hallgass gyerek, mert majd pattog Ám a bugyugó!

Egyszer aztán pattogott is.

Épp itt volt anyám,

Aki ezért pironkodva Tekintett reám.

Félre hivott s négy szem között Beszélve velem,

Leintett, megleckéztetett,

Megmosta fejem!

— Fiam, ne bántsd kis fiadat;

Ne bánj igy vele!

— De mikor rossz, félek, mi sem Leszen belőle.

— Fiam, fiam ! — és magához Ölel e szóknál —

De hogy is rossz ahhoz képest,

Milyen te voltál ...

Somssich Sándor.

KÜLÖNFÉLÉK.

Hol maradt a jegyzők nyári mulatsága ?

Tél van. Enyészet szállott a természetre. Tél. apó teregeti halotti fehér szemfedőjét a vén földre . . .

De tavasz is volt, játszi aranyos napsugárral, mikor a magok illatárja ozondussá tette a levegőt, a bokorban a fülemile dala zengett . . . Egy-két. évvel ezelőtt jegyzői majális is volt. A természet ébredésének legkellemesebb szórakozása, lombdus fák, zöld pázsit, édesded madárdana és smaragdszinü bokrok között vig élet: a jegyzői majális. Rózsás arczu hölgyek, vidám kaczajjal tették hangossá az erdőt s csevegésük belevegyült a fák lombjai közt daloló madaiak énekébe. . . Jegyzői majális hol maradtál az idén ?'. . . Lelkünk, merengő szárnyakon messze-messze száll: vadvirágos, selyem pázsitos rétre, buja levelű erdőbe, hallgatjuk a rigófüttyöt s a zümmögő bogárkák zsongását.. .

.. . így volt ez a felejthetlen emlékű jegyzői majálisokon, amelyek megyénk egyik 'legked- reltebb mulatságai voltak s ahova örömmel mentünk és kedves emlékekkel távoztunk. Vájjon eltüntek-e már ezek a feledés örök homályába ? Vájjon lesz-e még ilyen tündérünnep majd a kikeletkor ? Ki tudna erre megfelelni ?

. :. Tél van. Enyészet szállott le a földre. Tél apó teregeti halotti fehér fátyolát a kihalt természetre. . , - Sió.

— Kinevezések. A király személye körüli miniszter Apponyi Rezső gróf dr. fizetéstelen miniszteri segédfogalmazót, Apponyi Géza gró1 főispánunk fiát a vezetése alatt álló minisztériumban fizetéstelén miniszteri fogalmazóvá nevezte ki.

— A pécsi kir. ítélőtábla elnöke Szűcs József szigetvári kir. járásbirósági díjtalan joggyakornokot a pécsi kir. ítélőtábla területére díjas joggyakornokká nevezte ki.

— Előléptetések a bírói karban. Várady János tamási-i járás biró, Sonnevend Frigyes dr. szekszárdi kir, törvényszéki biró a VII. fizetési osztályba léptek.

Szabadságolás. Az alispán a párbajban megsebesült Pördős Mihály tb. szolgabirónak 6 heti szabadságot adott.

— Vármegyei tisztujitás- Apponyi Géza gróf főispán elnöklete alatt a vármegyeházában bizalmas értekezletet tartanak a meghívott vármegyei bizottsági tagok, kiknek száma 65. A bizalmas értekezleten jelölik ki az egyes bizottságokba a tagokat és megbeszélik a vármegyei tisztujitást. Az egyes bizottságokba — mint halljuk — a függetlenségi és 48-as párt tagjai közül többeket jelölnek, hogy végre az uralkodó párt a bizottságokban is elfoglalhassa helyét.

— Lemondás. Schmirmund János kesző- hidegkuti községi biró állásáról lemondott.

— Kinevezés. A király Zöld József Aladár dunaföldvári járásbirósági jegyzőt az újvidéki járásbírósághoz albiróvá nevezte ki.

— Az újévi tisztelgések megszüntetése. Pécs városának közönsége már évek óta a városi szegények javára megváltja ugyan az újévi üdvözleteket, de azért minden adakozó azt hiszi mégis illik gratulálni az évforduló alkalmából. Ezen a viszás állapoton az idén úgy segítenek, hogy megváltják az újévi üdvözleteket és előre közük azok neveit, akik nem gratulálnak. Ezt a példát ajánljuk szekszárdi közönségünknek is, mert Szekszárdon is nagy a szegénység. Az újévi üdvözlések megváltásából befolyó ösz- szeget leghelyesebb lenne a szekszárdi népkonyha javára Bezerédj Pál főrendiházi tag, a népkonyha elnökének beküldeni. A nem gratulálok neveit mi is szívesen közöljük.

— Főjegyző választás- Folyó hó 17-én tartották Tolnán a főjagyző választást, dr. Hagy- mássy Zoltán elnöklete alatt. Főjegyzővé egyhangúlag Virányi Károly, volt sióagárdi jegyzőt választották meg.

— Értékes lelet. Strasser Mátyás tolnai lakos szőlőmunka közben pénzleletre bukkant. A lelet 68 drb. magyar, török és velencei arany pénzből áll, melyet a találó beszolgáltatott a szekszárdi m. kir. adóhivatalba. A pénz 1/8 része a találót, % része a földtulajdonost, 1j3 része az államkincstárt illeti. Tolna határában, úgy látszik, sok pénzt rejthet magában a föld, mert nem~ ez az első pénzlelet, melyet ott találtak.

— Választmányi tag Tolnavármegye főispánjának javaslatára a tuberkulózis ellen védekező Dunántúli Szövetség választmányi tagjává Kovácsné Nagy Lujza szekszárdi polg. leányiskolái igazgatót választotta meg.

— A szakcsi jegyzőválasztás. A megüresedett szakcsi jegyzői állást f. hó 17-én töltik be. A szakcsiak Horváth Aladár volt étényi segédjegyző mellett íoglalnak állást, s mivel azt hiszik, hogy a főszolgabíró Horváth Aladárt nem jogja jelölni, azért Bálint József és Kanizsa József szakcsi tekintélyes polgárok Hencz Károly országgyűlési képviselő vezetésé alatt

j folyó hó 3-án küldöttségileg tisztelegtek a belügy- ! miniszternél és arra kérték, hogy a szakcsi I jegyzői állásra Horváth -Aladár jelöltessék. A 1 miniszter a küldötteknek megígérte, hogy ügyü- í két a törvényeknek megfelelőleg fogja elintéz- j tetni, de kijelentette, hogy a jelölés a főszolgabíró kizárólagos törvény adta joga és azt intézkedése nem érintheti.

— Miniszteri leirat a vasutügyben. A kf res- kedelemügyi miniszter a következő leiratot intézte Tolnavármegye közönségéhez:

« Tolnavármegye közönségének.

A szekszárd—sárbogárdi vasútvonal menetrendjének javítása iránt folyó évi augusztus hó 8-án 364 rkgy/4939. alisp. sz. a. kelt felterjesztésére az abban 1—5 pontok alatt felsorolt kérelmekre vonatkozólag a következőket közlöm a közönséggel:

1. Az a kérelem, hogy a sárbogárd—szekszárdi vonalon jelenleg engedélyezett 30 km. óránkénti legnagyobb menetsebesség 40 km.-re fokoztassék, csak abban az esetben lenne teljesíthető, ha a jelenlegi felépítmény kellően meg- erősittetnék

Ezek az átalakítások azonban 170000 K költséget okoznának. Emellett őrházak és sorompók is szükségesek, amelyekre annak idején 100000 korona lett előirányozva. Ez utóbbi berendezések közül 7 őrház épitése időközben elrendeltetett ugyan, mégis ma is az a helyzet, hogy csekély időmegtakarítás érhető csak el, mellyel szemben a felmerülő kötségek arányban nem állanak.

2. A budapest—fiumei vonallal való vonatcsatlakozásoknak Sárbogárdról Rétszilasra való áttétele csak akkor lenne teljesíthető, ha Rét- szilas erre a célra megfelelően kibővittetnék, mert a? említett állomáson jelenleg megfelelő váróterem, elegendő vágány és személyzet nem ált rendelkezésre. A bővítő munkálatok mintegy 70000 korona költséget igényelnének’

Eme tetemes költséggel szemben legfeljebb 20—22 perc időmegtakarítás éretnék el, amely előny a kiadásokkal szintén nem hozható arányba.

3. Az a kérelem, hogy Szekszardról Sár- bogárdra a folyó évi téli menetrendben d. e.

11 óra 36 perckor induló 4063. sz. személyszállító tehervonat indulása 25 perccel későbbre tétessék, az ellenirányú vonatok menetrendjének megváltoztatásával keresztülvihető.

Éppen ezért a m. kir. államvasutak igazgatóságát utasítottam, hogy a kérelem teljesítésére nézve a jövő évi nyári menetrend előterjesztése alkalmával tegyen javaslatot.

4. A közönségnek a budapest csatlakozásra vonatkozó kívánsága nem eléggé világos. Ha e kívánság netalán azt célozza, hogy a 4003 sz. vonat közvetlenül Budapestig közlekedjék, arra nézve megjegyzem, hogy e vonatnak Sár-bogárdon alkalmas csatlakozása van a 1041 sz. vonathoz, mely reggel 5 óra 50 p.-kor érkezik Budapestóe, ezen összeköttetés az igényeknek teljesen megfelel.

A 4003 sz vonal’ szerelvénye különben nem küldhető Bádapestig, mert az esetben a Sárbogárdról reggel 5 óra 15 perckor induló 4002 sz. vonat részére egy külön szerelvény volna szükséges, melyet azonban a jelenlegi kocsihiány miatt nem lehet kiállítani.

5. A szekszárd-rétszilasi vonal átalakítási munkáira nézve megjegyzem, hogy a baja-bá- taszéki vonal megépítésével kapcsolatosan a szekszárd-rétszilasi vonalon semminemű átalakító munkák nem terveztetnek. A baja-bátaszéki vonal megépítésének folyománya ugyan is csupán a szabadka-baja és a bátaszék-dombovári hátpályának az első rangusitása a végből, hogy az uj vonal megépítésével egy nagyobb teljesítő képességgel biró átmeneti fővonal álljon rendelkezésre. Ez a célzat pedig semmikép sem teszi szükségessé a szekszárd-rétszilasi vonal átalakítását.

Budapest, 1907. évi dec. 5-én.

Kossuth Ferenc.

— Gikszer a történelemben. A T. K. 49. számában a »Váralja ünnepe* című hirben az mondatik, hogy Dőczy József váraljai lelkész elmondotta az ev. ref. hitközség történetét 800 évre visszamenőleg. Hát ez — nem léhet. Mert az a történelmi tény, hogy a »német hit« (lutheránus) a mohácsi vész után (1526), a »magyar hit* pedig, Kálvin tana csak 1540—1570 között kezdett Magyarországon terjedni; tehát hazánkban 400 éves ev. ref. hitközségről szó sem lehet; sőt — másutt sem. P, Zs.

TulhalmozoU raktár miatt mélyen leszállított árak!!

Szőrmével bélelt úri kabátok . . . • • • • 22 koronától 30 koronáig Gyermek és^fiu kabátok legfinomabb kivitelbe 7 koronától 12 koronáig

kalap, cipő,, uvi divat és szücsáruk nagy raktárába