Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1907-11-07 / 45. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY ; • 3 Ha pedig a függetlenségi párt ezen szervezkedés folytán nemsokára diadaláról fog beszámolni, köztevékenységemnek legszebb jutalma ez leszen. Neked mélyen tisztelt barátom, midőn jelen soraimnak becses lapodban leendő közzétételéért előre is őszinte köszönetemet fejezem ki, egyúttal maradtam Szekszárdon, 1907. nov. 5 én tisztelő készséges híved Jasek Sándor, Tolnavármegye aljegyzője, mint a tolnamegyei függetlenségi és 48-as párt jegyzője. _ 1907 november 7 Bátaszék—mohácsi vasút. — Városi vasat. — A városi képviselőtestületnek 23 tisztelt tagja ezen vasút törzsrészvényeiből ötvenezer korona értéküt szándékozik megvenni., Nem kutatom az indokokat. A személyes meggyőződés sokféle lehet, de az első ok mindig a pénz kérdése, hogy t. i. van-e zsebünkben, áll-e rendelkezésükre 50000 korona, melyet ily távoli célra oda vetünk. A tervbevett vasútvonal közvetlenül Tolnavármegyét és Bátaszék községet érdekli és mégis ezek egy fillért sem szavaztak meg ezen célra. Lehet az előrelátás vagy lehet rövidlátás (?) amint azt a «Közérdek» című lap irta, de az 4tény, hogy a városnak egyéb tetemes kiadásai mellett a mai viszonyok között ilyen távoli célra 50000 korona nincsen. -Való- szinü, hogy a tervezett vonal, kiépítése után évek múlva, a mi budapesti vonalunkkal első osztályúvá emeltetik s mi egy-két órával előbb jutunk Budapestre, avagy egy-két órával előbb ülhetünk az újságolvasáshoz. Valószínű az is, hogy a szlavóniai erdőkkel való közvetlenebb összeköttetés,,a donga és a hordó kereskedést emeli és borvidékünk valamivel olcsóbb hordókhoz jut, sőt nem lehetetlen az sem, hogy e vonal által a Mohácsi hajóállomást használhatjuk. Előbb és közvetlenebbül jutván Mohácsra, mint Domboriba, avagy Gemencbe, de mindezen előnyökre mi most nem áldozhatunk 50000 koronát. Nagyon sok más helyi városi érdek vár megoldásra, mely sokkal égetőbb, (mint pl. az ivóvíz, utcakövezés, csatornázás, stb.) amelyből nagyobb haszna lesz a városnak, mint a tervezett vasúiból. Azonban ezen vasúti vonalnál a városra sokkal előnyösebb lenne a már régen- tervezett szekszárd—paksi illetve bonyhádi vasút. Előbbi Tolnát, Paksot, illetve Dföldvárt hozandja közelebb, utóbbi a nagymányoki, váraljai, és szászvárost kőszenet, kövét és tüzelőfát teendi olcsóbbá. A kőszénre pedig minden olyan városnak okvetlenül szüksége van, amely a gyáripart óhajtja fejleszteni. De nem ezekről akarok szólani, hanem arról, hogyha mj. 50000 kor.-t oly könnyen adunk ki és a városi pótadót oly meggondolatlanul emeljük 3 százalékkal, — akkor azt ne a mohácsi, avagy paksi, bonyhádi vasút építésére, hanem egy Szekszárd-városi lóvasut létesítésére fordítsuk. Ebből a városra mindenesetre több anyagi és erkölcsi haszon fog háramlani, mint az előbb irt yasutakból és nem leszünk kitéve annak, hogy a befektetett tőke 30 évig nem kamatozik, mint az egyáltalán előfordul az ujvasuti részvényeknél. Egy lóvasut Béri Balog Adám fájától a Sárviz-csatorna hidjáig (5 kim.) felfogásom szerint nem fog többe kerülni 50,000—60,000 koronánál és a városi forgalomnak, életnek meglepő élénkséget, lendületet fog adni. E forgalmi eszközzel közelebb hozzuk az Újvárost a Belvároshoz. A központtól távol lakó segédhivatalnokot, iparost, kereskedőt, segédet közelebb hozzuk a Belvárosban fekvő üzletéhez. A város végén lakó napszámost, mosónőt fél órai idővesztés és fárasztó gyaloglás helyett három perc alatt (esetleg 5 fillérért) a munka helyére szállítjuk. A szőlőtulajdonos, a gyáros kevés idővesztéssel nézhet az országot mentén fekvő szőlője, pincéje és gyári telepe után. Az országút mellett elterülő szántóföldek kertekké, nagyobb gazdasági udvarokká fognak átalakulni s ennek folytán az élelmi cikkek megöl- csulni. De nemcsak ezen anyagi haszonban fog nyilvánulni egy ilyen vasút, hanem általa a Sárvíz partjain természetes, egészséges és olcsó fürdőket állíthatunk föl, ha pedig ez a folyam hajózhatóvá tétetik, amint azt Tóth Károly védg. igazg. mérnök kilátásba helyezte, — gőzhajóállomásunk, az olcsó lóvasúti közlekedés folytán itt lesz a város piacán, itt lesz a kaszinó előtt. De-nem csak ezekben iesz-észlelhető a haladás, hanem a postai forgalom, postai közlekedés is könnyebb lesz, meggyorsul. A megyei nagykórház ennek folytán minden nehézség nélkül áthelyezhető lesz az alsó Bakta szél és pormentes kitűnő levegőjű hégy oldalába, s a mostani kórházi épület igen célszerűen felhasználható csendőrségi és katonai laktanyára. A belterületen fekvő házhelyek ára a külső telkeknek közelebb hozásával leszállva, az építkezési ipar felvirágozásával és a lakásoknak olcsóbbá tételével óriási lesz a bevándorlás s nagyarányban fognak a családok városunkban letelepedni. A lakosság száma 20—30 év alatt megkettőződik, melynek okvetlen következménye- képen a városadó szaporodni fog, — de nem emelés, hanem a népesedés folytán beálló általános vagyonosodás alapján. Azért fontoljunk meg minden fillért mielőtt kiadjuk s csak olyan célra fordítsuk, a mely a városnak bizonyos erkölcsi és anyagi hasznot helyez kilátásba. Dr. Hilbert Jstván. KÜLÖNFÉLE — Kossuth Ferenc levele. Tolnavármegyei függetlenségi és 48-as párt végrehajtó bizottsága már szétküldötte Kossuth Ferencnek, az országos függetlenségi és 48-as párt vezérének a választókkoz intézett levelét, melyben felszólítja a választókat, hogy a legközelebb megejtendő megyebizottsági tagválasztás alkalmával olyan férfiakra szavazzanak, akik ragaszkodnak a 48-as elvekhez. A választópolgárok bizonyára hallgatni fognak a nagynevű önzetlen vezér szavára és nem követik azokat, akik a régi rendszer hívei mellett korteskednek, hogy tovább is ezek vigyék a vezérszerepet Tolnavármegye törvényhatósági bizottságában. — Kinevezés. A király Yégess Ferencz dr. szekszárdi kir. t rvényszéki jegyzőt a szombat- helyi kir. törvényszékhez albiróvá nevezte ki. — Uj prépost. Szép és méltó kitüntetés érte Streicher Péter hőgyészi esperes-plébánost, akinek a király a szent keresztről nevezett aszódi prépostságot adományozta. Ezt a királyi kitüntetést Streicher Péter valóban megérdemelte, mert egyházi hivatását mindig nagy ügybuzgalommal teljesítette és társadalmi közhasznú tevékenysége által is kivívta mindenkinek szere- tetét és tiszteletét. — Áthelyezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Popov Péter baranyamegyei kir. tan- felügyelőségi tollnokot — hason minőségben — hunyadmegyei tanfelügyelőséghez Dévára helyezte át. — Képviselői beszámoló. Rátkay László, a pincehelyi kerület népszerű képviselője múlt hó 27-én kerületében beszámoló beszédet tartott, hogy választóit a mostani politikai helyzetről tájékoztassa és megismertesse saját nézetét a kvóta kérdésében. Tamásiban úgy Nagy - székelyben és Fdsöireghen is lelkesedéssel fogadták Rátkay Lászlót és figyelemmel hallgat! ták meg fejtegetéseit. A pincehelyi kerület füg- getlenségi és 48-as párt elnöke, Parragh Béla végül a következő javaslatot terjesztette elő, melyet a választókelfogadtak * »A tamási függetlenségi és 48-as párti polgárság meghallgatván képviselője Rátkay László beszámolóját, neki bizalmat szavaz, egyben felkéri az országos függetlenségi pártot és elvárja, hogy a kvóta felemelését ne tegye pártkérdéssé, mert ezzel a függetlenségi párt párthű embereit elveik megtagadására kényszerítené.« — Eljegyzés. Zsigmond Ferenc vármegyei árv. írnok eljegyezte néhai Harka Mihály zom- bai kántortanitó leányát, Juliskát — Balogh János görbő-belecskai h. körjegyző eljegyezte Schultheisz Henrik keszőhidegkuti jegyző leányát, Vilmát. — Meghívó. Van szerencsém a törvény- hatósági bizottság t. c. tagjait a vármegyei székház gyüléstermében f. évi november hó 15-én d. e. 10 órakor tartandó őszi rendes közgyűlésre azon figyelmeztetés mellett meghívni, hogy miután a közgyűlésen a jövő 1908. évi vármegyei rendes szükségletek fedezésére mint a múlt évben, ezúttal is 2%, a vármegyei tiszti segédkezelő és szolgaszemélyzet nyugdíjalapja javára pedig */* % pótadó kivetése fog javaslatba hozatni: a közgyűlésnek első tárgyát az 1883. évi XV. t. c. 10. §-a értelmében a jövő évi költségvetés képezi. Az állandó választmány t. c. tagjait értesítem, hogy az állandó választmány ülése f. évi november hö 14-én d. e. 9 órakor veszi kezdetét. Gróf Apponyi Géza Tolnavármegye főispánja, úgyis- mint az állandó választmány elnöke. — Közigazgatási bizottsági üiés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága rendes havi ülését, a szokástól eltérően, folyó hó 27-én tartja meg. — Orvosi kinevezés. Apponyi Géza főispán dr. Bertedek Bélát és dr. Kálmán Ernőt a szekszárdi Ferenc-közkórházhoz alorvosokká nevezte ki. — Esküvök- Csertán István igali kir. járás- birósági irodatiszt f. hó 5-én d. u. 4 órakor esküdött a szekszárd-belvárosi rk. templomban örök hűséget Pohl Mariskának, Pohl Ernő városi hivatalnok leányának. — Greifenstein István medinai s. jegyző oltárhoz vezette Halmai Tivadar medinai jegyző leányát, Ilonkát. — Kántorválasztás Harcon. A Harka Pál halálával megüresedett harci kántoríanitói állásra az iskolaszék egyhangúlag Galambos István somogykilitii tanítót választotta meg. — Temetőszentelés. Dr. Fent Ferenc szekszárd-belvárosi plébános, szentszéki ülnök mindenszentek napján litánia után szentelte be az alsóvárosi megnagyobbított uj temetőt, melyben már több sírboltot építettek. — Kerületi esperes kinevezése. Zichy Gyula gróf pécsi megyés püspök a völgységi kér. esperesévé és kér. tanfelügyelőjévé Magyar Miklós závodi plébánost nevezte ki. A kerületi papság és a tanítói kar ezt a kinevezést osztatlan örömmel fogadja, mivel Magyar Miklós példás pap és jeles paedagogus. — Berendelés a hadügyminisztériumba A cs. és kir. vezérkari főnök Módly Zoltánt, a pécsi 19. honv. gy. ezred főhadnagyát, Módly László nyug, vármegyei főpénztárnok fiát, aki mint beosztott vezérkari tiszt legutóbb Bécsben, a hadtestparancsnokságnál szolgált, — szolgálattételre a közös hadügyminisztériumba rendelte be. 1908. év Legközelebb jelenik meg VIII. évfolyam wrpray János Képes Naptára Jeles szépirodalmi rész Magy dmtár Érdekes képek jjtCST Hirdetések még csak néhány napig vétetnek fel Mólnál* Mór könyvnyomdájában “^5%
