Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1907-02-14 / 7. szám
XXXV évfolyam 7 szám Szekszárd, 1907 február 14 TŐLEM EIZLÖIY Függetlenségi és 48-as Kossuth-pánti politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár Mór könyvnyomdája, hová a lap .részére mindennemű ________hirdetések és pénzküldemények intézendők Felelős szerkesztő Főmnnkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Laptulajdonos GRÜNWALD LAJOS Megjelen hetenként egyszer, csütörtökön Előfizetési ár: Egész évre 12 K, */s évre 6 K, 1[i évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 K 74 f, 100—200 szóig S K 74 f, 200—300 szóig 7 K 74 f, minden további 100 szó 2 koronával több. Nyilttér garmond soronkint 30 fillé A lejtő. De sokan, a i ölténél mi keserű tanulságokból kiindulva es pedig a legnemesebb magyar hazaíiak táborából, köztük maga Kossuth Lajos is hangoztatiák, hogy a hatvanhetes kiegyezés lejtő, melyen nincs megállás; azon a magyar nemzetnek állami különállásából folyton veszítve, csak lefelé lehet haladni. Hát lehet, hogy úgy van, én azonban abban a nézetben vagyok, hogy ha szótartó és becsületes ellenféllel álltunk volna szemben s gyenge és félénk kormányaink, úgy államférfiam* nem engedték volna Deák Ferenc művét fokonként visszafejleszteni, úgy azon az alapon is kifejlődhetett volna az állami önállóságnak oly mértéke, melyet az 1848-tól már, mint mondani szokták, csak egy paraszthajszái választott volna el. Maga Kossuth Ferenc, a függetlenségi és 48-as párt jelenlegi elnöke és vezére is egyes felmerülő esetek alkalmával óva intette a pártot, hogy lesiklik a 48 as alapról. És mégis a politikai zavarok tömkelegéből kivergődve, úgy Kossuth Ferenc, mint pártja azon vették magukat észre, hogy ráálltak ar 67 es alapra és azon intézik az o sVág kormányzatát. Iga/, hogy minden alkalommal erősen hangsúlyozva lett, hogy a párt elveihez hű marad s a kormányzatra a létező alapon csak rövid „időre vállalkozott; azonban a megszokás — és ez sokakban aggodalmat kelt — nagy erőt képeznek a természetben s igy nem lehetetlen, hogy egyszer majd csak arra ébredünk, hogy ez a sokat emle getett «lesiklás» közel áll a megvalósuláshoz. Erősen tápot ad (zen feltevésnek azon, magától Kossuth Fei enctől kiindult indítvány, hogy az egyesitett pártok a inunkáshiztosi- tási törvényt együttesen, közös értekezleten tárgyalják. Ami valósággal meg is történt, de ez alkalommal Is erősen hangsúlyozva lön, úgy az alko mány és néppárt, mint a lüggetlenségi párt részérói, hogy ez előző esetnek nem tekinthető, hogy mindenik párt elveihez továbbra is hiven raga-zkodik; végre, hogy az együttes tárgyaláson a munkásbiztositási törvényjavaslat, mely a politikát nem érinti, fog megvitattatni és pedig tisztán célszerűségi okból, hogy ne kelljen a miniszternek mind a három párt értekezletén külön megjelenve, háromszor ismételni ugyanazon dolgokat. Hát helyes; mindegyik párt tisztességes, magyar hazafiakat számit soraiban, akikkel való érintkezés nem derogálhat a többi párt tagjainak; az is bizonyos, hogy fáradtságos mun ka lett volna, különösen a gyengélkedő államtitkárnak a javaslat vezérelveinek indokolását háromszor egymásután elmondani, sőt, ha a társadalmi téren együtt élhetünk, közösen vacsorázunk s egymás iránti tiszteletűn snek minden alkalommal sietünk kifejezést adni, miért ne tárgyalhatnánk a politikát nem érintő kérdéseket közösen? De — tehát itt is van egy de — ha ez az eset gyakran ismétlődnék, az az elvei mellett hiven kitartó magyar választó közönség könnyen azon feltevésre jutna, hogy hát. miért folytatunk mi olyan kemény harcot itt a kerületekben választás alkalmával, midőn ott fent az urak eltolják az egymásközti válaszfalakat s megférnek szépen egymás mellett. Az egyszeri embernek is nagy szeget ütött a fejebe, midőn perének tárgyalása alkalmával ügyvédje goromba szavakkal illette az ellenfél ügyvédjét, melyet ez iparkodott kamatostul visszafizetni; mikor azután vége. volt a tárgyalásnak, a két veszekedő ügyvéd egymást karon fogva, egymással szívélyesen beszélgetve, távozó t a teremből Messze van még az az idő, midőn az újkori politikusok azon számottevő terve, hogy alakuljon egy nagy párt nemzeti alapon, kö;-ös programmal, a megvalósu'ás stádiumába léphet; addig veszélyes lenne a pártkereteket gyengiteni s a magyar népben azt a hiedelmet kelteni, hogy párt és párt között nincsen különbség, akár 67-es valaki, akár 48-as, az a megítélésben egyre megy. Mert ha, az ilyen közös értekezletek nyomán, egyszer a magyar népben az a hit kapna lábra, hogy a 48 as jels/.ó alatt megindított mozgalom egészen hiába való dolog, akkor ennek a magyar népre varázs erővel ható négy számnak buká-’a nemcsak a függetlenségi és 48-as pártnak megsemmisítését vonná maga után, de egyu tal a nemzeti ellentállásnak s az állami önállóság utáni törekvésnek is a sirját ásná meg. Nem függetlenségi, vezető, nagy, magyar államférfiak nyilatkoztak már akként, hogy ha Magyarországon nem volna függetlenségi párt, hát megkellene csinálni; vigyázzunk tehát, hogy a meglevő épségben fentmaradjon, mert azt mégegyszer újra megcsinálni alig volna lehetséges. Boda Vilmos. Városi közgyűlés. Szekszárd r. t. város képviselő testületé tolyó hó 9-én délután 2 órakor rendkívüli közgyűlést tartott dr. Hirling Ádám polgármester elnöklétével, melyen több, a város fejlődésére vonatkozó fontos ügy fölött .határoztak. A köz- I gyűlés megnyitása után az elnöklő polgármester jegyzőkönyvi hitelesitőkül felkérte Tomcsányi Lajos és Békés Mihály képviselőket. Az artézi kút létesítése tárgyában megtartott versenytárgyalás eredményéről Ja nősíts Károly főjegyző tett jelentést és felolvasta a tanács javaslatát, mely a négy pályázó közül Majzig Imre rékási kútfúró ajánlatát tartja legelőnyösebbnek és legolcsóbbnak, amiért is ezzel a szerződés megkötendő. A képviselőtestület névszerinti szavazással a tanács javaslatát egyhangúlag elfogadta. Midőn ez már megtörtént, akkor élénk vita indult meg a felolvasott szerződés fölött. A vitában többen vettek részt. Ettenberg Lajos, hogy az uj csövek lerakását egy bizottság őrizze ellen. Simontsits Elemér, hivatkozva a vasútnál történt ártézi kútfúrási kísérletre, mely furótörés következtében eredménytelen maradt, szükségesnek tartaná, hogy nyomi legyen a szerződésben annak, hogy mi történik akkor, ha a fúró beletörik ? Indítványozza, hogy a szerződés adassék vissza Dr, Albersz Rezső a furótörést vismajornak mondja, mely a szerződésben nem foglalható. Boda Vilmos, Simontsits Elemér felszólalásához csatlakozik és ő is szükségesnek tartja, hogy a szerződés egyik pontjában a csőrepedés és fúró betörés esetében előálló helyzet is tisztáz- tassék. Kovács Dávid kívánja, hogy miután a vállalkozó vagyontalan, a munkadijából a szerződésben foglalt 10 percentnél nagyobb percent vonassák le. Kamarás Béla gépészmérnök a csőrepedés és furótörésről mondott szakvéleményt és indítványozza, hogy a fúró kivevés költségeit a vállalkozó viselje. Dr. Kramolin Gyula, dr. Müller Ferenc és a polgármester felszólalása után a képviselőtestület elhatározta, hogy a szerződést felküidik az országos viz- épitési bizottságnak, hogy az irja körül a szerződésbe felveendő csőrepedést és furótörést, melynek költségeit a kútfúró vállalkozó tartozik viselni. A tanács javaslata alapján a képviselőtestület egyhangúlag kimondotta, hogy a volt állami szőlőtelepen, mely most a város tulajdona, szak- tanitós gazdasági ismétlő iskolát állít és 10 hold területen szőlőmivelést, gyümölcstenyésztést és zöldség kertészetet rendez be. A szaktanítót a miniszter nevezi ki és az állam fizeti. A gazdasági iskFlá* jövedelmének 80 százaléka a várost,- 20 százaléka pedig a szaktanitót illeti meg. Az újvárosi menedékház felépítése és az ártézi kút létesítésére szükséges költségekre 30,000 koronát szavaztak meg, melynek a szekszárdi takarékpénztárból leendő felvételével a polgármester bízatott meg. A hivatalos iratok sokszorosítására vonatkozólag a tanács azt javasolta, hogy erre a vármegye litográfiája vétessék igénybe s ezért 20 koronát fizessen a város. Simontsits Elémér litográfia helyett írógép beszerzését ajánlja Tóth Károly és a polgármester megjegyzései után határoztatott, hogy kisérletképen a vármegyei litográfiában sokszorosíthatják az iratokat, ha azonban ez nem válnék be, akkor írógépet vesznek. A múlt évi városi számadások megvizsgálásával megfelelő díjazás mellett Schneider János járási számvevő bízatott meg. Miután a mérnök-számvevói állásra pályázó nem jelentkezett, a képviselőtestület elhatározta, hogy ezt a két állást elválasztja és mindegyikre külön-külön irja ki a pályázatot. A számvevői teendők ideiglenes ellátásával Dömötör Miklós anyakönyvvezető bízatott meg. A polgári iskola múlt évi számadásai elfogadtattak és jóváhagyás végett a közigazgatási bizottságnak küldetnek meg. A városi tisztviselők rendezése körül igen élénk vita keletkezett. Őrffy Lajos szükségesnek tartja annak kipuhatolását, hogy menynyi az egyes tisztviselőknek mellékjövedelme. boda Vilmos' hangsúlyozza, hogy az egész vonalon rendezni kell a városi tisztviselők és a dijnokok fizetését, ezzel már akkor tisztában volt, midőn Szekszárd r. t. várossá lett. Dr. Müller Ferenc a fizetésrendezés előtt beváran- dónak tartja a magánmunkálatok tárgyában hozott és megfelebbezett képviselőtestületi határozatra vonatkozólag a miniszter döntését. Dr. Leopold Kornél az elhalasztás ellen szól, mivel