Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1907-09-12 / 37. szám

Félköszöntőt mondottak : Konkoly Gábor tanító, Renczes János bíró, Bucher József és Virányi Károly sioagárdi jegyző.

— A séd patak híd átalakítása A szekszárdi vasúti hozzájáró Séd hid oly alacsonyra lett építve, hogy a vidékünkön gyakori nyári záporok alkalmával a séden berohanó vizet feltartóztatja s bármily erősen és magasan építik is a séd-töltését, a hid által visszaszorított viz azokat átlépi es elszakítja. Ilyen átszakitás megtörtént többek között 1905 július 18-iki zápor alkalmával, midőn a hid által visszatartott ár a töltést átszakitva, a város belterületére ömlött I na§y károkat okozott. E hid felemelése iránt az ármentesito társulat már 1901 évben tett lépéseket, de ez, a hidat létesítő faktorok, Tol- navármegye, Szekszárd városa és az államvasutak, szükkeblüsége 'folytán elmaradt. Ebben1 H ügyben most a Duna védgát társulat, miután a hid felemelése már tovább el nem odázható,' s miután a vízjogi törvény 51 §-a, valamint, a közutakról .szóló 1890 1. t. ez. 65 §-a világosan megmondja, hogy ilyen esetekben a hidak tulajdonosai — azokat záros határidő alatt tartoznak. átjavitani, — átiratot intézett az alispáni- hivata'hoz, hogy helyszíni tárgyalást tűzzön ki, s tárgyalás után a hidat építő faktorokat a hídnak zárps határidő alatt egy méterrel leendő felemelűséreys a felmerült összes költségek viselésére kötelezze. Az alispáni hivatáf ezt . az átiratot áttette a budapesti folyammérnöki hivatalhoz véleményezés végett, amely azt jóváhagyólag visszaküldötte, s szükségesnek tartja a hid felemelését. így az alispani hivatal felszólítására az államépitészeti hivatal már elkészítette a hid felemelésére vonatkozó költségvetést és terveket — s most már remélhetjük, hogy ez a régi abnormis állapot meg fog szűnni — s nem történhetik majd olyasét, ’mint a múltban, hogy a viz I házakba hatolt az alsó ut- czákban s tönkretette sok szegény ember bútorát s holmiját. Még csak azt jegyezzük meg, hogy ha az illető faktorok 1901 évben —» mikor a véd- gáttársulat ez iránt előterjesztést tett — felemelték volna a hidat, 5000 koronát takaríthattak volna meg, mert a hid mostani felemelési költségei 7751 koronát tesznek ki, mig 1901-ben

e.rre elégséges lett volna 2500' korona. — A költségtöbbletet a mostani munka és anyagdrágaság, valamint az okozza, hogy a kiskocka burkolatot a Jiid körül nagy területen fel kell bontani. Ebből tanulhatnak az illető faktorok s beláthatják, hogy a Pató Pál féle »Ej! rá érünk arra még« politika sohasem szül jó következményeket.'

— A magyar közönség szégyene A magyar közönség egy év alatt, ebben a tulipán-korszakban 12.770599 korona értékű osztrák földön teimeít főzeléket, gyümölcsöt fogyasztott. Ne kérkedjünk, hogy Magyarország tejjel mézzel bővelkedő Kánaán, hisz eledelekért 22.226,941 koronát fizettünk egy év alatt az osztrákoknak. Lenünk, kenderünk s más fonálnak való növény nálunk is jól terem, sőt ezeket árucikké nálunk is fel lehetne dolgozni s ez esetben a magyar közönség nem küldene 35.368,826 k-át. osztrák zsebbe.

— A dunai komp-közlekedés akadályai. Ha valakinek ygye — dolga akad a túlsó félen s kocsival szándékozik odajutni, úgy szükséges, hogy a Dunán át komppal közlekedjék. Tolnáról pl. két helyen történik áz átkelés, vagy Gerjennél, vagy Fajsznál. Hogy milyen keserves dolog ott a révészeket összeszedni és indulásra bírni, azt csak az tudhatja, aki már próbálta. Szép, csendes időben is ezer féle kifogással és furtanggal késleltetik az átkelést, pl. egy kocsi miatt le sem teszik a pipát; hanem a szerencsétlen utasnak várnia kell, mig 3—4 kocsi érkezik, hogy »érdemes« legyen az átkelés. Ilyenkor az elsőnek érkező kocsi utasai erős türelmi próbának vannak kitéve. Hát még ha szeles idő van ! Ments Isten, hogy arra vezessen valakit sorsa, mert az bizony lesheti, még a révész »urak« átviszik. Ez bizony nem jól van igy, hanem az olyan forgalmas átjáróknál,

\

mint Gerjen vagy Faisz, gőzkompot kellene alkalmazni. A mai munkás viszonyok mellett előbb-utóbb gépeket kell igénybe vennünk. Tehát jobb előbb, mint utóbb. Tisztelettel hiújuk föl az illetékes hatóságok figyelmét fönt említett forgalmi mizériákra.

—. Kitüntetett tejszövetkezetek. A Pécsett I hó 1-én és 2-án megtartott tejszövetkezeti kongresszus alkalmából vaj- és sajtversenyt is tartottak. A zsűri Ítélete alapján a várdombi tejszövetkezet kitűnő vajért aranyérmet, a tevéli szövetkezet és Krausz Antal tamásii lakos pedigf ezüstérmet, tóvábbá a pusztádon szövetkezet kitűnő sajtért aranyérmet nyert.

— A községjegyzöi nyugdijvalasztmány folyó hó 4-én Dőry Pál alispán elnöklete alatt ülést tartott. Jelen voltak: Klimes Antal, Niefergall Nándor, Cholnoky Lajos, Parti Adolf, Hiding Ádám dr. és Földvári Mihály mint előadó. Lágler Sándor nagyszokolyi s. jegyző, Kálmán Móric Nagyszokolyi főjegyző és Bereczk István simontornyai-főjegyző utánfizetése igazoltatott. Hölczl Antal felsőnánai," Szemenyey Mihály és Arany János dombóvári jegyzők nem rendszeres szolgálatban eltöltött ideje beszámíttatott. Kancz Kálmán szemcsédi segédjegyző a nyugdíj- egyesületbe fölvétetett. Várkonyi Iván gindli- családi jegyző f. évi szeptember 1-től fizetése 7/8 részével nyugdíj áztatott, özv. Belesz Józsefné teveli lakos nyugdija 718 korona ÍZ fiillérben, kit kiskorú gyermekének neveltetési járuléka pedig egyenként 278 korona 50 fillérben állapíttatott meg. Laki László kistormási jegyző a nyugdijeg.yesületbe fölvétetett. Abbay György, Bauer Károly és Vastagh Ferenc dunafö’dvári községi jrnoknk kérelme nyugdijjáruléki kötelezettségűk függőben tartása tárgyában elutasit- tatott; kimondatott azonban, hogy a viszonosság rendezését a legközelebbi megyei közgyűlésen indítvány alakjában sürgetni fogják.

— Kimutatás az aratómozgalmakról. A föld- mive'.ésügyi. miniszter mint értesülünk, leiratot intézett Tolnavármegye alispáni hivatalához, hogy a, vármegyében iuhus és augusztus hó folyamán előfordult arató- és földmunkás-mozgalmakról tegyenek jelentést és a tapasztalatokat közöljék vele, A jelentésben fel kell tüntetni, hogy hány munkás tagadta-meg munkát, hány ellen indították meg az eljárást, hányat vezettek vissza a munkához, hányat és hány napi elzárásra ítéltek- el, hányon hajtották végre az itéletetet s hánnyal szemben mellőzték a munkába való visszatírés miatt. A rendeletet az alispánok megküldötték a járások főszolgabirái- nak is és utasították őket, hogy a kívánt adatokat gyűjtsék össze és sürgőssen juttassák hozzá. A jelentéseket e hó 15-ig kell felterjeszteni a földmivelésügyi minisztériumnak.-L A pécs— hátaszéki vasút. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter a pécs—hátaszéki vasúthoz való összes hozzájárulásokat és az engedélyezési építési és üzletberendezési föltételeket jóváhagyta. így azután beteljesül Szterényi József államtitkárnak az előtte megjelent küldöttségnek tett azon ígérete, mely szerint, »nem rügyeznek újra a fák, mialatt a pécs—bátaszéki vasút az önök kezei között nem lesz.« Ezen vasút létesítésében kiváló érdeme van dr. Egry Béla," a pécsváradi kerület országgyűlési képviselőjének.

— Beiratás eredménye a paksi állami polgári iskolában. Felvétetett äz I. osztályba 33, a II-ba 29, a III-ba 26, a IV-ikbe 24,. összesen a négy osztályba 112 tanuló. Ezek közül a róni. katholikus 27 helybeli, lő vidéki; ev. református 12 helybeli és 4 vidéki; ág. evangélikus 12 helybeli; izraelita 29 helybeli és 13 vidéki. Amint e statisztikai adatokból kitűnik, a paksi felekezeti iskolák közül az izraelita elemi iskolák szolgáltatták a legtöbb növendéket, dacára annak, hogy a kath. elemi iskolák a legnépesebbek. De hát a paksi gazdálkodó polgároknak nem kell az iskola, mert megéllek anélkül is, persze tisztelet a — sajnos igén kevés kivételnek — ellenben mások más véleményen vannak.

— Elveszett. A piaci szabályrendelet, melyet már egy év előtt kidolgoztak — de még életbe nem léptettek — nyomtalanul elveszett. Kéretik a becsületes, megtaláló, hogy azt a polgármester urnák adja át, illő jutalomdij mellett.

(A bizonyára becsületes elveszítőnek azt ajánljuk, hogy máskor jobban vigyázzon nem a maga, hanem a város tulajdonára.)

— A »Paksi Népbank Részvénytársaság.« Több paksi vagyonos és tekintélyes polgár mozgalmat indított, hogy egy uj pénzintézetet alapítsanak. Folyó hó 1-én d. u. 4 órakor az Erzsébet-szállóban értekezletet tartottak, melyen dr. Glück Jakab ügyvéd behatóan ismertette a jelenvoltak helyeslése között az uj pénzintézet szükségességét. A megalapítandó pénzintézet cime : »Paksi Népbank RészvénytársaságI lesz. Székhelye' Paks. lüOO drb. 200 korona névértékű átruházható részvényt bocsátanak ki, melyekre az előjegyzések már folyamatban vannak.

— Edison színház. Már napok óta tartja előadásait Dr. Csatári Pál igazgató a nagyvendéglő nagytermében. Meglehetős számú közönség előtt mutatja be a szebbnél-szebb tájakat, drámai eseményeket az olasz életből, tarkítva humoros képekkel, amelyek a nevetéstől szinte könyekre fakasztják az embert. Különösen szép a «Rabszolga» cimü kép, mely Szek- szárdon újdonság s a közönség is élvezettel nézi. A képek tiszták, nagyok és a szemet nem-rontják. -- Hisszük, hogy a közönség tömeges látogatásával fogja honorálni Dr. Csatári Pál igazgató fáradozását, ki minden este nagyon ügyesen összeállított műsorral kedveskedik- a közönségnek. Az előadások kezdete este 8 órakor van, vége fél tízkor.

— Városunk tisztasága. Hát bizony ezen a téren nem dicsekedhetünk valami nagyon, |— az igaz, hogy másban sem — de tisztaságról, mely nagyon sok ártalmas betegségnek veheti elejét, mégis csak kellene -a tanácsnak gondoskodni. így nem szólva a Bazar előtti korzóról, mely minden nagyítás nélkül valóságos szemétdomb — a többi utcák és terek is roskadoznak és büzlenek a rajtuk levő szeméttől. Nagyon kívánatos lenne, ha a Bazár előtti korzót, ahol legtöbb ember fordul meg, legalább napjában egyszer lesöpörnék, ha már a többi utcákat tisztogatni «költség hiányában» nem lehet. — Most, hogy az ország több részéből érkeznek hírek járványos betegségekről, a tanácsnak legelső feladata, hogy gondoskodjék a tisztaságról, addig, mig a járványos, veszélyes betegségben nem szenvedünk, hanem csak — messze vidékről hallunk azokról.

— Titokzatos haláleset. Folyó hó 6-án titokzatos haláleset történt. A csendőrök Feleki Károly bátaszéki lakost meggyilkolva találták. A boncolásnál megállapították, hogy a lövés közvetlen közelből, éles töltéssel történt, mely rögtöni halált okozott. Az áldozat köténye tele volt szőlővel, amit úgy lopott. A gyanú Poszo- vácz József bátaszéki lakos ellen irányul, ki nem ismerte ugyan be a gyilkosságot, de bizonyíték lévén arra, hogy ő a tettes, elfogatott és a kir, ügyészségnek átadatott.

— Tűzi lárma Tolnán. Az utóbbi időben gyakran előfordul, hogy tűzi lárma riasztja fö a lakosságot. Majd itt, majd ott gyulád ki valami 1 többnyire.este. — Vigyázatlanság vagy gyújtogatás okozza e kellemetlenséget ? I

— Rálőtt a barátjára. Folyó hó 6-án este

V. Zsebő János nagydorogi lakosnál kender tiprás után az összegyűlt fiatalság táncba kezdett. Táncközben D. Pál István táncoló legényt Rajos Ferenc meglökte s ezért megakarta, verni. A körülállók ezt megakadályozták. Mikor hazafelé mentek D. Pál István előkapta revolverét és Rajos István karjába lőtt. A seb nem életveszélyes, de azért jó ideig fogja Rajos Ferenc az ágyát nyomni sebével.

— Beleesett a Sióba. Nemes József kö- lesdi lakosnak 6 éves Juliska nevű leánykája a Sió partján játszadozott és véletlenül beleesett a vízbe, ahol halálát .lelte.

a ‘m’ "